Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-20 / 292. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 20. TÉMA: A STRESSZ A stressz reakció a szervezetet érő változásokra; fizikai és érzelmi szempontból is befolyásolhat bennünket Állandó hajszában élünk Kevesen veszik igénybe pszichológus, terapeuta segítségét A feszültségoldó zene Mindenkivel előfordult már, hogy huzamosabb ideje gyen­gének, elesettnek érezte ma­gát. A problémát nem érez­zük komolynak, csak képtele­nek vagyunk arra, hogy száz­százalékosan teljesítsünk. ÖSSZEFOGLALÓ Kezdetben nem is gyanakszunk semmire. Talán csak múló rosszul­­lét, kimerültség, koncentrációhiány, esetleg rossz emésztés, gondoljuk. Voltunk már orvosnál is, ám az ösz­­szes vizsgálat és teszt negatív, a di­agnózis szerint kutya bajunk. Vala­mi probléma mégis van. Testünk nem úgy működik, ahogy azt tőle elvárnánk. Mi lehet a gond? A visszatérő egészségügyi problémák gyakran azt jelzik, szervezetünk fo­lyamatos stressz alatt áll, melyet nem tud megfelelően kezelni. A kia­lakuló betegség nem előzmények nélküli. Például a rákkutatások sze­rint testünk folyamatosan állít elő abnormális sejteket, ám az egészsé­ges test észleli és elpusztítja ezeket. A tumor kialakulásához vezető fo­lyamat csak akkor gyorsul fel, ami­kor csökken a test védekezőképessé­ge. Hasonlóan lassan alakul ki az érszűkület is. Az érfal a rárakódott plakktól fokozatosan veszíti el ru­galmasságát. A stressz kiváltotta be­tegségeket sem vesszük észre lap­pangásuk alatt. Az emberi testet irányító, velünk született „intelligencia” sokkal haté­konyabb, mint iskolákban palléro­zott elménk. Nem kell szívverésünk ritmusára, vérnyomásunkra, hor­monháztartásunkra vagy emészté­sünkre összpontosítanunk ahhoz, hogy mindezek tökéletesen működ­jenek. Amikor egészségesek va­gyunk, úgy működnek, mint egy svájci óra: csendesen, megbízható­an. Olykor azonban ez a tökéletes szerkezet is elromlik: megbeteg­szünk vagy megsérülünk. Felborul az egyensúly a környező világból Fontos, hogy káros külső hatásoktól mentesen tartsuk idegrendsze­rünket (Archív felvételek) származó információk és hatások, valamint az azokat feldolgozó szer­vezet között, szervezetünk nem ké­pes alkalmazkodni a környező világ változásaihoz. Mivel idegrendsze­rünk dolgozza fel mindezen infor­mációkat, ha egészségesek akarunk maradni, fontos, hogy káros külső hatásoktól, beavatkozásoktól men­tesen tartsuk. Tágabb értelemben a stressz bár­mely olyan stimulus, amely köz­beavatkozik egy szervezet normá­lis élettani egyensúlyába vagy megzavarja azt. Amikor a betegsé­gekre és balesetre való fogékony­ságunkat elemezzük, fontos meg­vizsgálnunk, az alábbi stressz­keltők közül melyek lehetnek ha­tással életünkre. Mi a stressz? A stressz válasz. Reakció a szerveze­tet érő vélt vagy valós, jó vagy rossz változásokra. Ez a válasz negatívan befolyásolja közérzetünket, mind fi­zikai, mind érzelmi szempontból. A stressz következtében szélsőséges érzelmi és akár kóros fizikai elválto­zások is kialakulhatnak, mint példá­ul: ingerlékenység, agresszió, az ön­kontroll hiánya, valamint gyors szívverés, a vérnyomás emelkedése, az izmok görcsös feszültsége, hát- és izomfájdalmak. Aki nem tudja kezelni ezeket a helyzeteket, nagy valószínűséggel olyan maradandó problémákkal kerül szembe, mint a gyomorfekély, a szívbetegségek, az álmatlanság, az immunrendszer gyengülése és más betegségek. Mechanikai stressz A rossz testtartást, az izomlázat vagy a túlerőltetett ízületeket a legkönnyebb azonosítani. Nem ér­dektelen, hány párnán, milyen testhelyzetben és mennyit al­szunk. Nem mindegy, hogy az alábbiak közül hányra válaszolna igennel: ♦ végez-e nehéz, megerőltető fizi­kai munkát? ♦ telefonálásnál a válla és a füle közé szorítja a telefonkagylót? ♦ többnyire keresztbe tett lábak­kal ül? ♦ összekuporodva néz tévét, illet­ve olvas? ♦ sokat ül számítógép előtt, sokat gépel? ♦ van kisgyermeke, aki állandóan azt szeretné, hogy felvegye? ♦ nem mozog eleget? Mentális stressz A második típusba az érzelmi, tár­sasági, szellemi faktorok tartoznak; ezek a mentális stresszkeltők. Jel­legzetes stresszfaktorok a házassá­gi, párkapcsolati problémák, nehéz­ségek a szülőkkel, gyermekekkel, rokonokkal, karrierproblémák és - változások, munkatársi viszonyok, aggodalmak az anyagiak miatt, nem jut elég ideje önmagára, nem kielégítő társadalmi élet, világnéze­ti, szellemi bizonytalanság. A kémiai stressz A stresszkeltők harmadik típusa meglehetősen széles kategória. Ezen a területen nehezebb egy-egy tényezőre rámutatni, gyakran nem is ismerjük a bennünket ért kémiai hatásokat. A következők lehetsé­gesek: diéta, alkohol, cigaretta, kábítószerek, gyógyszerek, vitami­nok, gyógynövények, a környezet szennyezettsége (pl. levegő- és víz­minőség), allergének: pollenek, állatszőr, atkák, tisztítószerek és egyéb kémiai szerek, melyek szer­vezetünkkel kapcsolatba kerülnek. Saját stresszfaktor-listánk nem csupán hosszú, hanem igen válto­zatos is lehet. Egyes napok, hetek, évek jóval stresszesebbek, mint mások. Egyéni stressztűrő képes­ségünk is különböző. Ha tudjuk, hogy melyek ezek az időszakok, és figyelembe vesszük egyéni érzé­kenységünket, valamint azt, mi­lyen faktorok hatnak ránk, képe­sek lehetünk rá, hogy fokozott fi­gyelmet fordítsunk fizikai állapo­tunkra, egészségünkre. Ha a lista túl hosszú, gyengül al­kalmazkodóképességünk, a kör­nyezet hatásaira való válaszadási képességünk, ami - ha nem lé­pünk idejében - betegségek kiala­kulásához vezet. STATISZTIKA Nem hiába énekelte már évekkel ezelőtt a Locomotív GT, hogy a ze­ne, a zene, a zene kell. Ha az em­ber egy fárasztó nap után haza­megy, és gyors, de hatékony pihe­nésre, kikapcsolódásra vágyik, ze­nét hallgat. Egy nemzetközi kuta­tás eredménye is azt igazolja, a legtöbb ember zenehallgatással piheni ki mindennapi fáradalmait. (Csupán egy apróság okozhat gondot: ha a családtagok egyszer­re érnek haza, és mindenki a ma­ga zenéjét üvölteti. Ebből nem lesz pihenés, csak újabb stressz ér bennünket, s mivel otthon már nem kell viselkedni, a vége aj­tócsapkodás, családi vihar is le­het.) A második helyen a tévéné­zés áll. A tánc különösen kelle­mes feszültségoldó. A 30 ország­ban végzett vizsgálatból kiderült, a válaszolók 56%-a az első helyre a zenét, 53%-uk a második helyre a tévézést tette, harmadik helyre a pihentető fürdés és zuhanyozás futott be 49%-kal. A válaszolók 24 tevékenységet rangsoroltak abból a szempontból, mennyire tartják pihentetőnek, fe­­szültségoldónak. A zene az észak­amerikaiak feszültségét oldja leg­jobban (64%), viszont az ázsiaiak „csak” 46%-ban választották a leg­­pihentetőbbnek. A szex mint fe­szültségoldó időtöltés átlag 11%­­kal csak a 16. helyen végzett. Van különbség a nemek között, a férfi­ak 13, a nők 9%-ban szavaztak rá. Csak a válaszolók 8%-a végez spe­ciális pihentető gyakorlatot-jóga­gyakorlatokat, meditációt, relaxá­­ciót - a stressz oldására. A legutol­só helyen végzett 3%-kal a szak­mai segítség; nagyon kevesen ve­szik igénybe pszichológus, terape­uta segítségét. Ázsia fejlődő régióiban a tévézés számít 62%-kal a legpihentetőbb tevékenységnek. Legkevesebben - 41% - pedig Kelet-Európábán választották a doboz előtti kikap­csolódást. A nyugat-európaiak több mint fele (58%) legszívesebben egy kelle­mes fürdőben piheni ki fáradal­mait, az ázsiaiak csak 43%-ban választják ezt a lehetőséget. Háromból egy ember baráti társas­ágban szeret kikapcsolódni. A tár­sas lazítás elsősorban Nyugat-Eu­­rópában kedvelt (38%), kevésbé a latin-amerikaiak között (27%). Különböző mértékben, de szíve­sen töltik pihenőidejüket az embe­rek sétálással, olvasással, telefo­nálással, iszogatással, főzéssel vagy a hobbijukkal. Az oldalt összeállította: Grendel Ágota Szervezetünk apró jelekkel figyelmeztet bennünket, ha már túl nagy a nyomás A magas beosztású hivatalnokok gyakrabban szenvednek pszichikai fáradtságtól Titokzatos stressz-szignálok Kellemetlen a kreatív főnök ISMERTETÉS Határidő, túl sok munka, izgalom - a stressz alól manapság senki sem vonhatja ki magát. Rendkívül fontos viszont, hogy elkerüljük a túlságos nyomást, nehogy egészségünk ká­rosodjon. Szervezetünk apró jelek­kel figyelmeztet, ha már túl sok igénybevétel nehezedik ránk. Édességéhség A stressz csökkenti az agyi szeroto­­nintermelődést; ez az anyag a kie­gyensúlyozott érzelmi állapotért, a jókedvért felelős. Hogy kellő szero­­tonin termelődhessen, a szervezet­nek szénhidrátra van szüksége. Ta­nács: egyen sok szárított gyümöl­csöt - a finomított cukor túl gyorsan emeli a szerotoninszintet és sok kel­lemetlen mellékhatása van. Sérülések Stresszes állapotban csökken a fi­gyelem. Például egy papír éles szé­létől is megsebesülhetünk, és nem vesszük észre a fájdalmat. Az ok: a stressz megnövekedett endorfinkiá­­ramláshoz vezet, ez a szervezet ter­mészetes „fájdalomcsillapítója”. Szexuális kedvetlenség A stressz elnyomja a szexuál-hor­­monok termelődését. Súlyosabb li­bidóproblémákat okoz, mint ezt ed­dig gondolták. Tanács: a hormonhi­ányt ne csak mesterségesen, tablet­tákkal pótoljál Jobb, ha hetente ki­nevez egy-két estét, ami csak az Öné és partneréé. Szemhéjrángatózás Mások alig veszik észre, az érintett számára azonban kellemetlen. Emögött mindig tartós stressz húzó­dik meg. Tanács: nyomja mutató­vagy középső ujját néhány másod­percre a szemhéjára! Gyomorproblémák Az emberek közel 75%-a szenved stressz okozta emésztési gondokkal. A gyors és rendszertelen evés gyo­morégéshez vezet. Tanács: szakít­son mindig időt a reggelire, a kávé­ivók téljenek át a teára! Egyen gyak­ran és kevesebbet! Igyon naponta 2- 3 csésze kamilla-, körömvirág- vagy orbáncfűteát! Fülcsengés Közel 10 millióan szenvednek fül­zúgástól. Ha ez csak átmeneti, ak­kor biztosan a stressz okozza. Ha azonban a tünetek nem múlnak el, feltétlenül forduljon orvoshoz! Menstruáció előtti tünetegyüttes A stressz az ovuláció lassulásához vezethet. így erősödnek a menstru­áció előtti tünetek - hasfájás, gör­csök, depresszió. Tanács: jól bevált a barátcserjéből és ligetszépéből ké­szült kivonat vagy tabletta. Szívdobogás Különösen a nők hajlamosak szív­billentyű-gyengeségre. Ez stressz hatására erős szívdobogáshoz ve­zethet. Tanács: a kerékpározás és az úszás egyenletes oxigénellátáshoz vezet. Jól bevált a galagonya és kámfor kivonatából készült kenőcs használata, ületve a citromfű- és az orbáncfűtea. Viszketés Stressz hatására az agy több hiszta­mint bocsát ki. Ez az anyag más, a szervezet által termelt anyaggal együtt a bőr viszketéséhez vezethet. Tanács: segít a hideg-meleg váltott zuhany és a levendulás fürdő. Immungyengeség A stressz „ajtót nyit” a baktériu­moknak, nyomása alatt állók sok­kal hajlamosabbak a betegségekre. Ok: stresszhatásra fokozódik a mellékvese szteroidhormon-ter­­melése, és ez csökkenti az immun­­rendszer aktivitását. Tanács: igyon ginzengteát, kúraszerűen használjon grépfrúitmag- és bíbor kasvirág-kivonatot! Hajhullás Ezt is okozhatja stressz. Ilyekor az agyalapi mirigy jelzést ad a mellék­veséknek és több férfihormon ter­melődik. Tanács: szedjen H-vita­­mint, élesztőkivonatot, komplex vi­tamin- és ásványianyag tablettákat! Sápadt bőr A krónikus stressz lelassítja a sejt­megújulást. A következmény: a bőr száraz és pikkelyes lesz. Ta­nács: ápolja bőrét zsíros kenőcsök­kel vagy mandulaolajos fürdővel. A fürdéshez savas pH-jú (7 alatti) fürdőszert használjon. Szedjen bé­­ta-karotin tartalmú hámvédő és a bőr nedvességtartalmáról gondos­kodó készítményeket! Kipirosodott bőr Stressz következtében a vérerek ki­tágulnak, ami akár gyulladáshoz is vezethet. Tanács: edzze naponta ereit váltott hőfokú zuhannyal! Mindig hideggel fejezze be. Járjon hetente egyszer szaunába! ÖSSZEÁLLÍTÁS Sokan panaszkodnak arra, hogy a főnökük miatt stresszesek. Elkép­zelhető, hogy egyes vezetési stílu­sok nagyobb hatással vannak a be­osztottak közérzetére, mint más tényezők? Egyebek között erre a kérdésre kereste a választ az a svéd kutatócsoport, amely egy nagy papíripari vállalat dolgozóit vizsgálta, hogy összefüggést mu­tasson ki a vezetési stílusok és a dolgozói elégedettség között. A kutatásból kiderült, világosan ki­mutatható összefüggés van a ve­zetői stílus és a dolgozók közérze­te között. A kreatív főnök több stresszt okoz, mint a más stílusú vezetők; a be­osztották többsége pszichoszociá­­lis zavarra panaszkodik. A stressz kialakulását befolyásolja az is, hogy a dolgozó hol helyezkedik el a vállalati hierarchiában: az al­sóbb szinteken jelentkezik stressz és kényelmetlenségérzet kreatív főnök irányítása alatt. A beosztot­tak zavaró elemnek érzik a válto­zásokat a napi munkavégzés so­rán; rendet és szervezettséget igé­nyelnek a munkahelyen. A vezetők és a magas beosztásúak jobban érzik a stresszt, ha főnöke­ik bürokratikus stílusúak. Ez eset­ben hamar kedvetlenné és kellet­lenné válhatnak, mivel nem tehet­nek meg mindent, aminek szüksé­gét érzik. A magas beosztásban dolgozó hivatalnokok ezért inkább az olyan főnököt részesítik előnyben, aki újítással és változta­tással foglalkozik; rendszerint ők maguk is lelkesednek a változáso­kért. A bürokratikus vezető képte­len arra, hogy ebben támogassa őket; konfliktus keletkezik a mun­kaköri követelmények miatt. A beosztottak stresszérzete nagy­mértékben függ attól, mekkora a vállalat, a vezetőség és a stratégiai célok iránti elkötelezettségük. A mélyen elkötelezett beosztottak kevesebb stresszt éreznek. A ve­zetők és a magas beosztású hiva­talnokok gyakrabban szenvednek pszichikai fáradtságtól, mint az alacsonyabb beosztású alkalma­zottak; könnyen túlstimuláltakká válnak feladataik miatt, és nehe­zen „engednek le”. Sok magas be­osztású hivatalnok maga is opera­tív feladatokkal foglalkozik, sokat túlórázik, és az intenzív intellek­tuális megterhelés miatt „kvalita­tív” fáradtságot érez. Az alacso­nyabb beosztású alkalmazottak ezzel szemben inkább kvantitatív okokra visszavezethető fáradtság­gal kénytelenek megbirkózni. Szá­mukra a fizikai megterhelés, a és szervezettséget igényelnek a munkahelyen (Árchívum) munkafeladatok monotóniája ok­ozhat stresszt. A vállalkozó típusú vezető rend­szerint kevésbé népszerű, mint más főnökök. Nála az erős elköte­lezettség rendszerint változásori­entált szemlélettel párosul; az ilyen vezetők saját vízióiknak és ötleteiknek élnek. A kapcsolatorientált főnök stabil és harmonikus munkakörnyezetet te­remt, amelyben a munkatársak jól érzik magukat egymással, a vezetőt pedig viszonylag alacsony stressz­­szint, valamint kiégettség jellemzi. A feladatorientált főnök ezzel szemben felvigyázással, előírások­kal és ellenőrzéssel irányít. Ezt a legtöbb ember kellemetlennek tartja. Előfordul ugyanakkor az is, hogy egy kontrolláló és erősen strukturált főnök védőpajzsként szolgál beosztottjai számára a kör­nyezet irreális vagy kellemetlen követelményeivel szemben. A transzformatív vezető a válto­zás- és kapcsolatorientált főnök kombinációja. Karizmatikus, és ki­váló képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy magas célokat tűzzön ki; gyakran erősíti a beosztottak önérzetét, hogy jobb teljesítmény elérésére ösztönözze őket. A be­osztottak feladják önös érdekeiket, és sarkallja őket vezetőjük víziója. Ez a vezetői típus gyakran erősen motivált, ami viszont stresszt okozhat néhány beosztottnál. Mivel a transzformatív vezető tu­lajdonságai - főként a kiváló szo­ciális támogatás és a delegálási ér­zék - elősegítik a szervezet és a beosztottak fejlődését, ez a típus az, amelyet előnyben kellene ré­szesíteni a kiválasztási folyamat és a vezetői fejlesztés során. Ám a kutatások azt mutatják, csupán a vezetők 7 százaléka tekinthető transzformatívnak.

Next

/
Thumbnails
Contents