Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-20 / 292. szám, csütörtök
8 Vidékfejlesztés ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 20. Elkészült az öt községet magában foglaló bodrogközi Tarbucka Kistérség idegenforgalmi stratégiai terve Főleg vízre és borra építenek Kérdőívek segítségével vizsgálják a helyi igényeket Bevonják a lakosságot SZOMOLAI VALÉRIA Szűnő. A helyi lakosság mobilizálása - ez volt a témája az Információs Központ komáromi irodájának szervezésében megvalósult vidékfejlesztési műhelynek Szímőn. A szlovákiai Vidék Parlamentje (VIPA) kommunikációs központját üzemeltető Verbum pro Futuro polgári társulás ezzel szeretné elérni, hogy tevékenységükről minél több helyi polgár szerezzen tudomást, és kapcsolódjon be az együttműködésbe. A vendégek, Berit Folkesson (svéd VIPA) és Lea Kilvádyová hazai szakember svédországi tapasztalataikról számoltak be a lakosság régiófejlesztésébe való bevonásáról. A nálunk megszokottól eltérően Svédországban nagy hagyományai vannak az önkéntes mozgalmaknak. Az emberek bevonására és a helyi fejlesztés iránti érdeklődésük felkeltésére Svédországban több módszert használnak. Ezek közé tartoznak például az ún. önképző körök, ahol egy közös téma iránt érdeklődő csoport beszélget és vitázik az adott témáról. Ennek fő előnye, hogy nem előadás jellegű a találkozó és az adott témában senki sem szakértő. így egyenrangú felek között alakul ki az eszmecsere, ami a tanulás szempontjából nagyon hatékony és dinamikus. Ezeket a rendszeres önképző köröket mindig más vezeti, és bárki bekapcsolódhat a csoportba, ha érdekli az éppen felvetett téma. A helyi lakosság bevonására másik jó példa az ún. kérdőíves módszer, amellyel a helyi lakosság igényei térképezhetők fel. Ez passzívabb módszer, de a kérdőívre adott válaszok kiértékelése jó kiindulópont lehet a helyi fejlesztési program megfogalmazásánál. Nálunk a polgárok megkérdezése amúgy sem igazán megszokott, ezért érdemes megpróbálni. Az effajta adatgyűjtés esetleges buktatója lehet a pontatlan, nem világos kérdésfeltevés (kérdezni is tudni kell) vagy a kérdőívek begyűjtésének nem hatékony módja (a tapasztalatok szerint ilyen a postaládás módszer). Jók a tapasztalatok az olyan kérdésekkel is, amikor egy-egy probléma megoldásának módjáról kérdezték a helyieket. Szintén sokat elmond a lakosok elégedettsége a helyi viszonyokról. A szímői vidékfejlesztési műhely résztvevői, akik között voltak önkormányzati és államigazgatási képviselők, nonprofit szervezetek, vállalkozók és magánemberek, szintén kidolgoztak egy ilyen kérdőívet. A Berit Folkesson által bemutatott svéd tapasztalatok Szímőn is használhatóak (Szomolai Valéria felvétele) Natúrpark az Őrségben a hármashatár mentén Érdekek összehangolása Nagykövesd várdombja. A kistérség fokozatosan turistacsalogató régióvá válhat. (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Őrség. A környezetvédelmi minisztériumnak a két új nemzeti park elfogadtatására irányuló hiábavaló igyekezete rámutatott arra, hogy manapság a korábbihoz képest sokkal nehezebb összhangba hozni a természetvédelem és a magántulajdon érdekeit. Mivel Nyugat-Európában ez a konfliktus évtizedek óta jellemző, arrafelé az egyik megoldásként kitalálták a natúrpark fogalmát. Ezek olyan természetvédelmi területek, amelyeken megpróbálják összehangolni a táj értékeinek megőrzését a gazdasági tevékenységgel. Mivel a kérdés nálunk is aktuális, sőt a dunai ártéri erdők esetében fel is merült egy szlovákmagyar natúrpark kialakításának ötlete, érdemes megismerkedni az első magyarországi natúrpark gyakorlatával. Az Őrség Magyarország nyugati hármashatár-vidékén található. Az Ausztriával és Szlovéniával határos térség területe 192 km2,18 községet foglal magába és 7 ezer fő lakja. Ezen a környéken évtizedekig semmilyen fejlesztés nem valósult meg, az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. Ezért kézenfekvőnek látszott a természeti környezetet megóvó gazdálkodás, ezen belül a turizmus, annak is egy sajátos formája: a natúrpark és a hozzá kapcsolódó öko- és agroturizmus fejlesztése. Az Őrség települései között 1992 óta létezik együttműködés. Az elmaradottságot felszámolni igyekvő közös programokat követően az első nagy projektum a natúrpark létrehozása volt. Az együttműködésben részt vesznek dél-burgenlandi települések Ausztriában, Mura vidéki települések Szlovéniában, Magyarországról pedig 21 őrségi, 6 vendvidéki falu, illetve több, az Őrséggel szomszédos Zala megyei település. A természetvédelmi tervezet a még fellelhető kincsek megőrzésére törekszik. Ebbe beletartozik a lakosság körében végzett felvilágosító munka, a turisták számára látogatható területek kijelölése éppen úgy, mint a környék génbankjának létrehozása, ületve a természeti értékeket bemutató oktató és kutató központ létrehozása. Emellett megkezdődtek a gazdaságfejlesztési jellegű akciók, ezek szintén arra törekednek, hogy a határ mindhárom oldalát közös fellépéssel nagyobb esélylyel adják el a turisztikai piacon. Az erre szolgáló feladatok között szerepel egy információs és egy marketingrendszer kiépítése, tapasztalatcserék a három ország vállalkozói között, mintafarmok létrehozása az organikus mezőgazdaság szemléltetésére és a termálvizek turisztikai hasznosítása. A határátlépést gyalogosok és kerékpáros turisták által használható határállomások létesítésével oldják meg. Az Őrség gondja a szennyvízkezelés, a hálózat kiépítésekor kihasználják a határ túloldalán kínálkozó kapacitásokat is. Több hazai elképzelés résztvevői tapasztalhatták, hogy egy projektum megvalósítása akkor válik reálissá, ha annak van gazdája. Az Őrségben erre egy közhasznú társaság alakult, amely vállalta az összes feladat koordinálását. Az összefogás nagyobb lendületet adott a környezetvédelmi beruházásoknak is, ezt tanúsítja a szelektív hulladékkezelés bevezetése és a szennyvíztisztítási program elindítása, (ti) Nagykövesd. A Tisza holtágából kialakult 55 hektáros Karcsa-tó hasznosításából kiindulva dolgozott ki idegenforgalmi stratégiai tervet a PHARE CBC program támogatásával a bodrogközi Tarbucka Kistérség. TUBA LAJOS A Jakus Péter nagykövesdi polgármester által rendelkezésünkre bocsátott anyag szerint a nagykövesdi székhelyű, öt község által létrehozott társulás képviselői a munka során közösen mérték fel környékük adottságait. A nyári idegenforgalom szempontjából az említett tavon kívül még a Bodrogon is rendelkeznek egy természetes fürdőhellyel. A vidéki turizmus kánt érdeklődők jelenleg elsősorban Kiskövesden találnak néhány szolgáltatást, a többi község egyelőre csak borospincéket, illetve kézműves termékeket tud felkínálni. A vízituristák számára a környék nagyszámú folyóága jelent szórakozási lehetőséget és részt vehetnek a hagyományos Bodrog-vízitúrán is. A gyalogos turistákat viszont egyelőre nem kényeztetik el, tájékozódásukat semmiféle információs rendszer nem segíti, így legfeljebb az országos turistatérkép-sorozaton belül a területet érintő két térkép alapján tájékozódhatnak. Aki viszont a szomszédos Magyarország - általában jobban kiépített - idegenforgalmi szolgáltatásaira kíváncsi, két átkelőhelyet is igénybe vehet: Újhelynél és Nagykövesdnél. TUBA LAJOS Gödöllő. A vidékfejlesztés célja nem a faluk városiassá alakítása - figyelmeztet Kulcsár László, a magyarországi Szent István Egyetem Vidékfejlesztési intézetének vezetője azzal kapcsolatban, hogy egyre A vidékfejlesztés célja nem a faluk városiassá alakítása. aktuálisabb a magyar falvak uniós stratégiájának elkészítése. A szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése ugyan szükséges, de ennek során nem olyan megoldásokat kell választani, amelyek a modem városi életmód hátrányos elemeinek megjelenéséhez vezetnek. A vidékpolitika vidéket megtartó célkitűzése nem jelenti az infrastrukturális hátrányok konzerválását. Komoly infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani elsősorban az úthálózat modernizálására és a környezetvédelemre koncentrálva. Mind-A kerékpáros turisták már jobban járnak, a területen már több utat jelöltek ki számukra, Bodrogszerdahely és Szőlőske között most is folyik egy újabb létesítése. Ezenkívül több ponton pihenőhelyeket létesítettek számukra. A stratégiai terv következő lépésként felvázolja az egyes idegenforgalmi ágazatokban elérhető legjobb helyzetet, illetve az ennek biztosításához szükséges feladatokat. A vidéki turizmus témakörében például a feladatok között szerepel egy konferencia a vidéki turizmus lehetőségeiről, a szállásadók képzése, egy bodrogközi propagációs anyag kiadása, egy idegenforgalmi információs központ létrehozása, a környékbeli lehetőségek propagálása az interneten, egy építészeti tanácsadó szolgálat létrehozása, a Bodrogszerdahely-Kiskövesd-Nagykövesd-Őrös borút létrehozása, végezetül pedig két könyékbeli kőfejtő további hasznosítása tervének kidolgozása. A kilenc megtárgyalt témában így felvázolt feladatokat ezután a stratégiai terv 2005-ig időrendi sorrendbe állítja. A vidéki turizmussal kapcsolatos konferenciát például a nagykövesdi önkormányzat még idén decemberben megrendezi. Az idei feladatok között szerepel a kerékpáros-pihenőhelyek építésének folytatása, illetve az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésébe megpróbálják bevonni a területen működő horgász- és vadásztársaságokat. A jövő évre pedig egész sor feladatot szabtak maguknak. A nagykövesdi önkormányzat el szeemellett azonban ki kell alakítani azokat a kulturális, a közösségek erősítését, az épített örökség védelmét, a táj védelmét célzó intézkedéseket is, amelyek éppen a vidék értékeinek fennmaradását szolgálják. A vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása során a leginkább célravezetőnek az ezzel kapcsolatos uniós dokumentumokban (a Vidéki Térségek Európai Chartája, vagy a Cork-i Deklaráció) leírtakat tartja. A sokrétűség alapelve támogatja a gazdasági és társadalmi cselekvések sokrétű megjelenését és az önfenntartó magán és közösségi kezdeményezéseket. A vidékfejlesztés integrált megközelítése az ágazati elkülönülés helyett a többszektorú programokat helyezi előtérbe. A szubszidiaritás alapelve (azon a szinten kell meghozni a döntést, amely már birtokában van a döntéshez szükséges minden lényeges információnak) arra épül, hogy a helyi közösségek erőteljesen részt vesznek fejlesztési programjaik kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Mindez a helyi értékek fennmaradását, a helyi adottságokra épülő retné készíteni a Karcsa-tó beépítési tervét, a bodrogszerdahelyi pedig befejezi a Bodrog-parti strand infrastruktúrájának kiépítését. A kiskövesdi önkormányzat a szállásadók képzésének megszervezését vállalta magára. A jövőheni felkészülést szolgálja a nagykövesdi Várhegy kiállítási és vásári célra történő hasznosításával foglalkozó tanulmány elkészítése is. így mennek sorban a feladatok, amelyek megvalósításától a Tarbucka Kistérség önkormányzatai a környékbeli idegenforgalom fellendülését remélik. Érdekességként megemlítjük még azofejlesztést támogatja. A vidék pozitív diszkriminációja pedig azt jelenti, hogy a vidék fejlesztésének erőteljesebb megjelenítése az infrastruktúrafejlesztés, az egészségügy, az oktatás a szolgáltatások és a kommunikáció fejlesztés programjaiban. A vidékfejlesztési stratégiák nagyon sokféle területre terjedhetnek ki, a legfontosabbak a következők: vállalkozásfejlesztés, gazda-A fejlődés érdekében infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. ságfejlesztés, helyi infrastruktúra fejlesztése, az épített örökség védelme, mezőgazdasági fejlesztés, közösségfejlesztés, kultúra, emberi erőforrás fejlesztés, környezet és tájvédelem, szociális programok. A magyar vidéki területeknek vannak olyan sajátosságai, problémái, amelyek többé-kevésbé általánosnak mondhatók. Ezeknek kistérségi megjelenése és a kistérség speciális problémái, adottságai már nem kát a feladatokat, amelyeket a középtávú terv utolsó évére, vagyis 2005-re időzítettek. Ekkor hoznák létre az idegenforgalmi információs központot, Bodrogszerdahelyen és a Karcsa-tó mellett csónak, illetve horgász-eszköz kölcsönzőt létesítenek. A királyhelmeci regionális fejlesztési ügynökséggel közösen egy idegenforgalmi információs rendszert alakítanak ki, többek között tanösvények létesítésével. A községi hivatalok helytörténeti emlékszobák létesítését is tervezik. Végezetül pedig Bodrogszög és Zemplén között egy komp beállítását szeretnék elérni. minden szempontból általánosíthatók. Az EU programozás azért fektet különös hangsúlyt a helyzet feltárására, hogy a térség sajátos adottságai kellő erővel befolyásolják a fejlesztési irányokat. Az EU programozás első lépése a célkitűzés meghatározása. A vidékfejlesztés esetében az alapvető célkitűzés az emberek életminőségének megőrzése, fejlesztése. Ez szolgálja közvetett módon a települések népességmegtartó erejének növekedését, a kulturális örökség védelmét, a táj és a környezet védelmét, a helyi gazdaság fejlesztését. Kulcsár László szerint bár a vidékfejlesztés esetében elsősorban a kistérségi megközelítést, a belső erőforrásokat, vagy a szubszidiaritást hangsúlyoztuk, a siker szempontjából alávető a kormányok felelősségvállalása. Ez abból áll, hogy decentralizált politikai, intézményi és jogi hátteret biztosít, a helyi források mellé állami forrásokat rendel, harmadrészt pedig támogatja a vidékfejlesztés jellegzetes szereplőinek (kistérségi társulások, önkormányzatok, civil szervezetek) intézményesülését és működését. Az oldal a galántai Információs Központ segítségével és a Polgári Kezdeményezéseket Támogató Alapítvány (NPOA) támogatásával készült Az egykori szocialista országokban nagy különbségek vannak a helyi fejlesztések támogatása terén A tervezésnél fontos a központi segítség TUBA ÍAIOS Galánta. 1999 őszén magyar kistérségi fejlesztéssel foglalkozó szervezetek javaslatára egy uniós program támogatásával magyarországi, szlovákiai és erdélyi szervezetek létrehozták a Helyi Fejlesztések Középeurópai Információs Hálózatát, angol rövidítésével a CELODIN-t. Ennek küldetése, hogy az ebben a témában szerzett tapasztalatokat és információkat minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tegye. Mivel azonban hamar bebizonyosodott, hogy a lényegében magyar nyelven működtetett web-oldal nem elégíti ki az igényeket, hamarosan sor került a bővítésére. A Visegrádi Alap támogatásával így született meg a CELODIN PLUS, amelynek köszönhetően napjainkban már mind a négy visegrádi ország anyagai és információi hozzáférhetőek. Ez azért is érdekes, mert a szocializmus bukása után ez a négy ország lényegében azonos kiindulási alappal rendelkezett a helyi kezdeményezések fejlesztéséhez. A Visegrádi Alap által támogatott projektum pedig lehetővé tette a jelenlegi helyzet összehasonlítását. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy ezen a téren a legjobb helyzetben Magyarország van. Ott ugyanis tíz éve folyik a helyi kezdeményezésű fejlesztés, amelyet az évek során egyre több állami program is segített. A közösen kidogozott elképzelések megvalósítását minisztériumi pályázati programok, illetve az adóbevételekből képzett területfejlesztési alapok támogatják. Az összképet pedig a vállalkozásfejlesztési alapok egészítik ki. Lengyelországban azt tapasztaltuk, hogy az ország már túl nagy a helyi igyekezetek egységes országos láttatására. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen például a Varsó környéki tartomány maga is nyolcmillió lakosú. Az viszont tény, hogy ott is nagyon erős minisztériumi ágazati pályázati programok vannak, amelyek helyi szinten fontos létesítmények létrehozását és egy ideig azok működését segítik. Ezek az intézmények többek közt a valamilyen témában tanácsra szorulókeligazítására alkalmasak. Csehországban intenzív kistérségi tervezéssel találkoztunk, még az aprófalvas vidékek is sorban mutatták be az eredményeiket. Amikor megkérdeztük tőlük, mi motiválja őket erre a munkára, őszintén bevallották, hogy enélkül nem számíthatnak minisztériumi támogatásra. A prágai Helyi Fejlesztések Minisztériuma ugyanis évi 10 milliárd koronás kerettel rendelkezik a partneri együttműködéssel készült kistérségi projektumok finanszírozására. Sajnos el kell mondanunk, hogy ilyen szempontból a visegrádi országok között a legrosszabb helyzetben Szlovákia van. Bár nálunk is több, a kistérségi fejlesztés segítésére alkalmas központ létezik, forráshiány miatt ezek évek óta a túlélésért küzdve várják a jobb idők eljövetelét. Ma már tudják, hogy ez a jelenlegi kormány idején sem következik be. Az a tény, hogy a központi költségvetésből szinte semmilyen forrásokat nem juttattak ebbe a szférába, oda vezetett, hogy a lelkesedésből elindított kistérségi fejlesztések sorban fulladnak be. A kistérségi megközelítés és a belső erőforrások mobilizálása ellenére fontos a kormányok szerepvállalása A vidékfejlesztésnek uniós stratégia kell
