Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-18 / 290. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 18. Kultúra- oktatás Angol felsőoktatási intézmény Budapesten, a Tárogató úton. Beszélgetés Tamás Istvánnal, az International Business School magánegyetem főigazgatójával A hallgatók alkotókészségére építenek Pálinkás József magyar oktatási miniszter a közelmúltban oktatási díjjal tüntette ki Tamás Istvánt, a Nemzetközi Üzleti Főiskola vezetőjét. Csakhogy az International Business School magánegyetem, Tamás István nemcsak főigazgatóként, hanem tulajdonosként is kapta az oktatási díjat. ZÖLDI LÁSZLÓ Azért bonyolult a helyzete, mondja, mert ellentétesek az érdekei. Főigazgatóként abban érdekelt, hogy a tulajdonos minél többet fordítson az intézményre. Tulajdonosként meg abban volna érdekelt, hogy az IBS minél kevesebb pénzébe kerüljön. Szinte mindig a főigazgató nyer. Talán ez az egyik oka annak, hogy kitüntették. Bizonyára ez is közrejátszott, hogy másokkal együtt megkaptam a Kármán Tódorról elnevezett díjat. Az indoklás szerint azonban inkább azért kaptam, mert segítettem, hogy zökkenőmentesen működhessen a Csodák palotája. Bevallom, Kármán Tódorról csak annyit tudok, hogy a múlt század egyik legjelentősebb természettudósa volt. Nélküle például az űrhajókat nem lőtték volna föl. Mint oly sok hazánkfiát, őt sem tudta megtartani a korabeli Magyarország. 1919 után a göttingeni egyetemre ment, ott tanította az akkor még újdonságnak számító alkalmazott fizikát. Majd Hitler elől az Egyesült Államokba emigrált. Kapcsolatba került az űrtechnikával. A róla elnevezett díjat egyébként a felsőoktatásnak szánt gazdasági támogatásért szokták adományozni. De akkor hogy jön ide a Csodák palotája, amelyet korántsem egyetemisták, főiskolások látogatnak? Valószínűleg úgy, hogy a Kármándíj odaítélésében nagy szerepe van az alternatív képzés iránti fogékonyságnak. Vagyis annak, hogy a diákokban miként lehet az alkotókészséget kifejleszteni. Márpedig ha kreatív helyzetbe akarjuk őket hozni, akkor ezt még jóval az érettségi előtt kell elkezdeni. Erre való például a Csodák palotája. Ilyen vagy ehhez hasonló intézményt más országokban is láttam. Sokfelé tartják fontosnak, hogy a gyerekek érzékelhessék a természettudományi folyamatokat. Mi több: hogy ki is próbálhassák a fizikai törvényszerűségeket, játékos keretek között, persze. Annak idején nagy csodálója voltam Öveges professzor egyszerű és zseniális tévékísérleteinek, majd amikor módomban volt, hogy csináljak is valamit, arra gondoltam, hogy az ő ötlete nyomán Óbudán kellene építeni egy játszóházat. Aztán körülnéztem, s rájöttem, hogy van már ilyesmi Magyarországon: a Csodák palotája. Ráadásul metróval jobban megközelíthető helyen, a Lehel-piac közelében. Nem akartam megismételni azt, amit mások már kitaláltak, kapcsolódtam hát a kezdeményezéshez. A szemérmes megfogalmazása azt jelenti, hogy anyagilag támogatta a Csodák palotáját? így is lehet mondani. Nem tudott mit csinálni a pénzével? Éppenséggel tudtam volna. Félve mondom ki, mert patetikusan vv Moszkvában is meg " lehetett tanulni a szakmát, de nyilvánvaló volt számomra, hogy ha egy oktatási kultúrát akarok meghonosítani Magyarországon, akkor az csak angolszász > > jellegű lesz. * * hangzik, de engem ez az ország külföldön taníttatott, illett valamit visszaadnom neki. Kitüntetése alkalmából elmondta egy rádióműsorban, hogy a Szovjetunióban mennyire hiányzott önnek az édesanyja. Talán Tamás István (jobbról) Pálinkás József oktatási minisztertől vette át a Kármán Tódor-díjat (Archívum) azért alapította meg a Nemzetközi Üzleti Főiskolát, mert meszszire került diákként nem ülhetett a mama szoknyája mellett? Inkább azért, hogy a gyerekeim a mamájuk szoknyája mellett ülhessenek. Idehoztam egy külföldi egyetemet, hogy a magyar diákok ne szakadjanak ki az otthonos közegből. De miért éppen Nyugatról hozott egyetemet? Azért, mert a Keletet módomban volt megtapasztalni. Moszkvában is meg lehetett tanulni a szakmát, de nyilvánvaló volt számomra, hogy ha egy oktatási kultúrát akarok meghonosítani Magyarországon, akkor az csak angolszász jellegű lesz. Ez ugyanis nyitottabb, sokkal inkább épít a diákok alkotókészségére. De ha így van, miért nem Amerikából örökített át egy felsőoktatási intézményt? Üzleti megfontolásból. Nálunk már léteznek amerikai típusú egyetemek, csakhogy senki sem tud róluk. Úgy gondoltam tehát, hogy nem a háromezer amerikai egyetem valamelyikét kell hazai körülmények között megvalósítani, hanem az oxfordit. Mégiscsak világhírű és több évszázados hagyománya van. Az IBS mint üzleti befektetés bevált? Egy oktatási befektetés húsz év után kezd megtérülni, s mi még csak tíz esztendeje működünk. Veszteséges a Nemzetközi Üzleti Főiskola? Az éves bevételünk hétszázmillió forint körül van, a kiadások pedig egymilliárdra rúgnak. Ki pótolja a különbözetet? A főigazgató kérésére a tulajdonos. Szeretnék egyébként egy tévhitet eloszlatni. Nem igaz, hogy az úgynevezett nonprofit szervezet számára mellékes a bevétel. Egyáltalán nem mellékes. Csakhogy a nyereségességre törekvő szervezettel ellentétben a bevétel arra való, hogy visszaforgassuk magába a vállalkozásba, jelen esetben egy felsőoktatási intézménybe. Nézzen körül! Ennek azért láthatók a jelei. A véletlen úgy hozta, hogy már akkor is jártam ebben az épületben, amikor még a szakszervezetek oktatóközpontja és szállója működött benne. Mondhatom, ég és föld a különbség. Az IBS csakugyan olyan, mint egy angol egyetem. Az oxfordi anyaintézmény képviselői is ezt mondták. De nem sok a nyolcszázezer forintos tandíj? Félévenként nem kevés. Csakhogy ezt az összeget a tízből csupán hat féléven keresztül kell fizetni. Az előkészítő két szemeszterért és harmadévben a kötelező gyakorlatért nem kell fizetni. Sőt, a gyakorlati évben az őket foglalkoztató cégtől fizetést kapnak a diákok. Jó, akkor a kérdést úgy teszem föl, hogy egy hallgató mit kap a hatszor nyolcszázezer forintért? Először is, három diplomát. Egy magyart, egy oxfordit és egy marketing-kommunikációst. Másodszor, megtanul legalább két nyelvet. Harmadszor, megtanul közösségben dolgozni, ez egyébként az angolszász típusú oktatási kultúra legnagyobb előnye. És végül, a Vámos Miklós vezette Buda Stage rendezvényein megfertőződik a kultúrával. Azt tudom, hogy a tanulás nyelve részben az angol. De vajon a második nyelv lehet a környező országok valamelyikének nyelve is? A környező országokból is szívesen fogadunk diákokat, az idén végzett kétszáz hallgató közül körülbelül minden tizedik a határon túlról érkezett. Szép számmal vannak közöttük nem magyar anyanyelvűek is, következésképpen szerencsésebb, ha a tanulás és az érintkezés nyelve az angol. A közvetítő nyelvvel többre mennek az üzleti és a gazdasági életben. A Kármán Tódor-díj ürügyén jelentette be, hogy a következő tanévtől kezdve száz diák ingyen tanulhat az IBS-en. Mi van a bejelentés hátterében? Eddig is voltak hallgatók, akik nem fizettek tandíjat. Ha tanulmányi eredményeik alapján a legjobbak közé kerültek, akkor nem kellett fizetniük a következő tanévben. Csakhogy nem tudhatták, vajon a tandíjmentesség utáni szemeszterben bekerülnek-e a legjobbak közé. Egyre kevésbé vállalhattam a kockázatot, hogy tehetséges fiatalok esetleg kimaradnak az egyetemről, mert a családjuk nem elég tehetős. Úgy alakítjuk át a felvételi gyakorlatot, hogy a pontszámok alapján az első száz diák öt évig nem fizet tandíjat. így a százba jut az is, akinek a szülei megengedhetnék maguknak a tandíjat, de bejut az is, aki különben nem járhatna az IBS-be, holott a tudása alapján megérdemelné. A Nemzetközi Üzleti Főiskolán minden három hallgató közül kettő már eddig is nem budapesti középiskolából érkezett. Az új rendszertől azt várom, hogy a vidéki és határon túli középiskolákból való diákok aránya még magasabb lesz. Ez a beszélgetés a pozsonyi Új Szóban jelenik meg. Milyen tapasztalatokat szerzett a szlovákiai hallgatók körében? Kellemes benyomásaim vannak Kovács Krisztináról, Gál Alexanderről és Moore Katarináról. Örülnék, ha az új tanévben még több felvidéki diák követné a példájukat. ARANY TITÁN DÍJ A világhírű német szociológus, filozófus és politológus az egységesülő Európáról Jürgen Habermas Pozsonyban Immár második alkalommal hirdeti meg a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületével karöltve az Arany Titán Díjat. Miért alapítottuk az Arany Titán Díjat? Gyakran büszkélkedünk azzal, hogy hazánk fiai kiemelkedő szürkeállománnyal rendelkeznek. Világhírű magyar származású tudósainknak se szeri, se száma. Ugyanakkor arra kevésbé lehetünk büszkék, hogy hogyan menedzseljük a kiemelkedő magyar szaktudást, a tehetséges magyar fiatalokat. Az Arany Titán díj megalapításakor az ISM és a DÜE arra tesz kísérletet, hogy évről évre reflektorfénybe állítsa az adott évben valamilyen szempontból legkiemelkedőbb fiatalokat, ifjúsági kezdeményezéseket. Szándékunk szerint ez a díjrendszer lehetővé teszi, hogy a példamutatóan kiemelkedő teljesítményű fiatalok és az ifjúságért sokat tevékenykedő személyiségek és szervezetek méltó elismerésben részesüljenek. A díjrendszer Az alábbi 12 kategóriában bárki szabadon tehet javaslatot az általa az Arany Titán Díjra érdemesnek gondolt személyekre, szervezetekre, eseményre vagy ifjúsági kezdeményezésre. 1. Az év iskolája 2. Az év ifjú művésze 3. Az év ifjú sportolója 4. Az év ifjúsági kalandja, hőstette 5. Az év ifjúságbarát települési önkormányzata 6. Az év ifjúsági szervezete 7. Az év bulija 8. Az év honlapja 9. Az év diákrádiósa, diáktévése 10. Az év ifjú médiaszemélyisége 11. „Drog nélkül, tisztán” - az év drogprevenciós szervezete 12. Az év menő öregje Az ajánlók jelölései alapján szakmai zsűri dönt a kategóriák nyerteseiről. Az Arany Titán Díjnak csak nyertesei lesznek: kizárólag első díjakat osztunk ki, további rangsort nem állapítunk meg. A díjazottak az Arany Titán-szobor mellett - amely Somogyi Emese szobrászművész alkotása - pénzjutalomban is részesülnek. A jelölés módja A jelöléseket 2001. november 29. és 2002. január 1. között várjuk. Az idén már nem csak Magyarországról, hanem a határainkon túlról is várjuk a jelöléseket! Jelölni elsősorban a www.aranytitan.hu honlapon lehet. De a határainkon túli Agora irodákba eljuttattunk több ezer képeslapot, melynek a hátoldala is jelölőlapként szolgál. Ezeket 2001. december 31-ig kell visszaküldeni a DUE postacímére. Az ajánlást minden esetben részletesen indokolni is kell, hiszen ezen indoklások alapján rangsorolja majd a zsűri a kategóriák jelöltjeit. A honlapon a díjjal és a jelöléssel kapcsolatos aktuális információk is folyamatosan nyomon követhetők. A zsűri és a díjkiosztó gála Az Arany Titán Díj 2002. évi zsűrijének tagjai: Balázs Géza, Beke Kata, Egerszegi Krisztina, Gémesi György, Gubás Gabi, Lehoczky László, Stohl András, Szabó László. A zsűri 2002. január elején rangsorolja a beérkezett jelöléseket, és ezután titkosan választja ki a kategóriák győzteseit. A díjkiosztóra 2002. február végén kerül sor Budapesten, a Bárka Színházban, a televízió által is közvetített színvonalas gálaműsor keretében. További információ: DUE 1148 Budapest, Örs vezér tere 11. Tel/fax: 222-8213 e-mail: due@due.hu témareferens: Ossó Viktória Agora Komárom Tiszti Pavilon P. O. Box 71. 945 01 Komárom Tel. /Fax:035/7713-841 e-mail: agora@selye.sk Agora Pozsony Klariská 7. 811 03 Pozsony Tel./Fax: 02/5441-0411; e-maü: pozsony@agora2001.sk POLGÁR ANIKÓ Jürgen Habermas, világhírű szociológus, filozófus és politológus, egyetemi tanár december elején a pozsonyi Goethe Intézet és a Comenius Egyetem meghívására Pozsonyba látogatott, és egy zsúfolásig megtelt előadóteremben rövid témafelvezető előadás után szemináriumi jellegű beszélgetést folytatott a megjelent diákokkal és tanárokkal. A szeminárium témája a következő alapkérdések köré szerveződött: Van-e Európának szüksége alkotmányra? Lehet-e köztársasági rendszert szélesebb kontextusban megvalósítani, mint a nemzetállam szintjén? Megvalósítható-e Európában a politikai pártok egységes rendszere? Az Európai nemzetállamok kialakulása több mint száz évig tartott - nem okozhat-e a folyamat megfordítása ciklikusságot, nem veszik-e el közben a nemzeti identitás? A szeminárium résztvevőit ezek mellett az aktuális témák mellett elsősorban Habermas immár klasszikussá vált elmélete, a társadalom cselekvéselméleti leírása és az értékek racionális megalapozhatósága, a demokrácia és az igazság keresése közti viszony érdekelte. Habermas nemzetközi elismerést szerzett fő műve, az 1981-ben megjelent A kommunikatív cselekvés elmélete című, a weberi cselekvéselméleti paradigmából kiindulva a társadalmat négyfajta cselekvés alapján írja le: a célirányos és normavezéreit cselekvés mellett Habermas megkülönböztet dramaturgiai és kommunikatív cselekvést is. Ez utóbbi cselekvéstípus, mely az előző három típus mozzanatait is magába foglalja, a problémamegoldások leghatékonyabb eszköze. Leegyszerűsítve tulajdonképpen annyit jelent, hogy az egyén felfüggeszti saját cselekvését, leül a tárgyalóasztalhoz és Felmerült a kanti kategorikus imperatívusz habermasi kritikája... megpróbál közös érdekeket találni. A társadalmi cselekvések dominanciája alapján különíti el egymástól Habermas a társadalom rendszerrészét (melyben a célirányos cselekvés az irányadó) és az életvilágot, melynek alkotóelemei például a magánszféra, a kultúra, a szocializáció, az emberi kis- és nagyobb közösségek és egyfajta nyilvánosság. A modern társadalomban a rendszer megpróbálja kiterjeszteni hatalmát az életvilágra. A beszélgetés során felmerült a kanti kategorikus imperatívusz („Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája egyszersmind általános törvényhozás elvéül szolgálhasson.”) habermasi kritikája, a modern társadalmakban való érvénytelensége; az európai és az amerikai közösségi modell közti különbségek, Európa és Amerika eltérő viszonya a béke és a háború kérdéseihez; Herbert Marcuse nézetei a kapitalizmusról és a piacgazdálkodás kialakulásáról, valamint a szocializmus szerepe Európa kialakulásában. Ez utóbbi kérdés is nagy szerepet kap a Kalligram Kiadónál szlovákul megjelent Habermas-tanulmánykötetben, melynek fő témája az 1989-es németországi forradalom utáni szemléletbeli, gondolkodásbeli változás, a kultúra és politika új, „intim” viszonya, az 1968-as diákmozgalom, valamint a Nyugat globalizáló törekvéseinek irányvonalai és lehetőségei. Az előadáson a házigazda szerepét betöltő Ladislav Kiczko, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, aki az egyetem nevében emlékplakettet adott át a világhírű tudósnak, hangsúlyozta, hogy a német professzor pozsonyi látogatását különösen fontos eseménynek tartja, hiszen Habermasra már az 1968-as meghiúsult látogatása óta vár a pozsonyi közönség.
