Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-03 / 277. szám, hétfő
TÉMA: AZ INTERNETES BŰNÖZÉS ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 3. A világháló tele van érdekességgel: nézhetünk képeket, olvashatunk szövegeket, de bankot is rabolhatunk A törvény győzött, a népszerű Napster „meghalt" Korlátlan lehetőség a bűnre Ki a bűnös? A törvénybe ütköző cselekedetet a gép végzi el, ám a gazdája ad erre utasítást (Archívum) Szabadság, etikátlanság ÖSSZEÁLLÍTÁS Közhellyé vált, hogy a számítógép egyre fontosabb szerepet tölt be az életünkben. Bárhol megtalálható a világon. Ami ezt a rengeteg gondolkodó gépet összeköti, az az internet, amely elvileg egy halom drót két gép között, ám sokak számára határtalan lehetőség. ÖSSZEFOGLALÓ Húsz évvel ezelőtt talán senki nem hitte volna, hogy ekkora hatalmas szerepet kap a világon. Adott volt egy leselejtezett katonai számítógépes hálózat és egy működési elv, az amerikai egyetemeknek, főleg kísérletezés céljából. Először csak elektronikus levelezésre (e-mail) használták, 1988 körül megjelent a web (magyarul: pókháló); segítségével távolabbi, akár a világ másik végén található számítógépen tárolt adatokhoz is hozzáférhettünk íróasztalunk mellől. Ma viszont az amerikai és a brit postatársaságok kénytelenek reklámhadjáratokkal visszacsalogatni ügyfeleiket a klasszikus írd meg papíron, tedd borítékba, add postára módszerhez. Nem túl nagy sikerrel, hiszen az interneten sokkal egyszerűbben működik a dolog: a számítógép billentyűzete segítségével lerövidül egy levélírás ideje, az internet pedig percek alatt továbbítja az elektronikus levelet, akár Amerikába is. Másrészt a web már nemcsak szórakozási, hanem pénzkereseti lehetőség is. Számos országban adómentes, vagy kedvező adózási feltételekkel megvalósítható az e-kereskedelem. Lényege pofonegyszerű: egy bizonyos cég képes összeállítást, színes katalógust készít, az interneten mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A vásárlónak nincs egyéb dolga, mint felkeresni Ki hinné, hogy egy ártatlan képernyővédő, vagy egy Internetről letöltött sakkjáték veszélyes lehet? Számtalan otthoni és munkahelyi számítógépben van olyan illegálisan bejuttatott program, amely lehetővé teszi azt, hogy, a gép felhasználójának tudta és beleegyezése nélkül a hálózat felől bárki (gyakran minimális számítástechnikai ismeretek birtokában) beléphessen a számítógépébe, és ott adatokat töröljön, módosítson, információkat, jelszókat stb. lopjon a gépből, kompromittáló anyagokat töltsön fel a gépre, vagy akár lehetetlenné tegye a számítógép további működését. Sokszor mi magunk gondoskodunk egy ilyen poloska Magyarországon a szerzőijog-védelemmel foglalkozó szervezetek az egyik leggyakoribb internetes bűncselekménynek, a szerzői jogok megsértésének elkövetőire vadásznak. Arra nincsenek felkészülve, hogy a tettesek kilétét megállapítsák, de - mint Sajó Zsuzsa, a szépirodalmi és zenei művek „gazdájának” számító Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda osztályvezetője fogalmazott - nem is ez a céljuk, hanem az, hogy a tartalomszolgáltató minél hamarabb eltávolítsa az illegálisan felkerült műveket. Az Artisjusnak nincs külön nyomozócsapata, a hálót alkalomszerűen böngészik, s ebben módszea cég honlapját a világméretű pókhálóban. Ha megtalálta és kiválasztotta a neki tetsző terméket, továbbítja hitelkártyája számát a cégnek, amely levonja a megfelelő összeget a vásárló bankszámlájáról. A terméket becsomagolva néhány órán belül házhoz szállítják. Mindenki örül: a forgalmazó, mert nem kell üzletet bérelnie, alkalmazottakat- fizetnie; a vásárló azért, mert fel sem állt az asztal mellől, és ím: bevásárolt. Alaposan. Az öröm után jöhet a megdöbbenés: a bankszámláról minden pénz eltűnt. Jön a nyomozás. A cég azt állítja - és ezt bizonyítani is tudja a banki átutalá„beszerzéséről”: nem tudjuk, hogy a tetszetős játékokat, ügyes programokat néha ellátják egy apró kiegészítővel, amely adatokat közöl(het) a szoftvert gyártó cégnek számítógépünkről. Ez önmagában még nem lenne baj, csakhogy a közleményeket mások is elolvashatják. A legfőbb veszélyforrások: + a gépben tárolt jelszó, hozzáférési kód lopása (hitelkártya-adatok, banki átutaláshoz szükséges infomációk, internetes kereskedelemhez szükséges jelszók és azonosítók), ♦ billentyűzetleütés-figyelő segítségével a fenti információk azon részének megszerzése, amelyeket a felhasználó nem a számítógépében, hanem például fejben tart, és csak szükség esetén gépel reik - Sajó elmondása szerint - egyelőre nem különböznek attól, ahogyan egy átlagos internethasználó szörföl a weben. Speciális programokkal pásztázzák a zenei fájlokat a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségénél (Mahasz). Nem kell közbülső állomásokat végigjárni ahhoz, hogy a problémás tartalmú oldalakat megtalálják. Ha jogsértő anyagok nyomára bukkannak, a tartalomszolgáltatókhoz fordulnak. Megjelölik az illegális fájlokat, és azt kérik, hogy töröljék azokat, vagy legalábbis tegyék őket hozzáférhetetlenné. Ha a szálak valamelyik külföldi szerverhez vezetnek, a lemezkiadók nemzetközi szervezetét, az IFPI-t értesítik, és aztán ennek illetékes helyi szervezete jár el az ügyben, (hvg) sok pontos leírásával -, hogy csak a megfelelő összeget emelte le a számláról. Az adott bank felhívja a vásárló figyelmét, hogy ó maga adott utasítást a számlán maradt összeg átutalására. A vásárló tarkóig húzott szemöldökkel, először értetlenkedve, majd egyre indulatosabban azt állítja, hogy márpedig ő semmiféle ilyen utasítást nem adott. A bank viszont igazolni tudja, hogy igen. A pórul járt ügyfél orra alá dugja a számlakivonatot. Átutalást végzett az internet segítségével ekkor és ekkor, a hitelkártyája személyi azonosító kódját használta a tranzakciónál. Mindent rendben találtak, be a billentyűzeten (hitelkártyaazonosító PIN-kód, bizalmas adatok, stb), ♦ bizalmas információk lopása (levelek, szerződések, árajánlatok, kereskedelmi adatok), + a számítógépen levő adatok észrevétlen módosítása (például a gép felhasználójának lejáratása céljából), + különböző illegális adatok és törvénybe ütköző információk észrevétlen feltöltése hasonló célból. A programok illegális beépítése leggyakrabban- az Internetről letöltött hasznos programocskák (pl. képernyővédők, játékok),- e-mailhez csatolt, vírussal fertőzött állományok, az átutalás végrehajtva. Hogy melyik számlára távozott a pénz, az természetesen banki titok. Hogy ki figyelte meg, ki „lophatta” el az azonosító kódot, az szintén. Tanulság: ne áruljuk el személyi azonosító számunkat a kényelem kedvéért. Ha a számláról néhány száz korona eltűnik, az nem olyan nagy baj, ám ha néhány százezer, az már kellemetlen lehet. Bárki „letapogathatja” saját gépünk és a bank gépe közötti „párbeszédet”, és még a legtökéletesebb titkosító eljárás nyitjára is rá lehet jönni. Ha egy illetéktelen harmadik is látja hitelkártyánk számát, akkor azt fel is fogja használni, (szge) programok (vicces képernyővédők, tréfás születésnapi köszöntő programok stb.) segítségével történik. A számítógépbe épült poloskaprogram kinyithat egy „kiskapud’ (szaknyelven: adatátviteli por-tot) a gépen, amelyen keresztül információkat küldhet és fogadhat. Ha egy port nyitott, rajta keresztül bárki hozzáférhet adatainkhoz. Valakinek ez talán érdeke lehet... Megelőzhetjük a támadást, ha egy alapos ellenőrzést végzünk. Ha van internet-hozzáférésünk, látogassunk a wigwam.sztaki.hu honlapra, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai Kutatóintézete fejleszt. Segítségével mi is megnézhetjük, számítógépünk mely kapui nyitottak. (szge, w) A közelmúltban zárult le - jogerős, de talán nem végérvényes ítélettel - a Napster ügye. Győzött a törvény egy sikeres kezdeményezés ellen, számítógép-felhasználók - és zenerajongók - világméretű csalódását okozva. A Napster lényegében egy olyan „poloska” volt, amelyről a felhasználó tudta, hogy nyitva hagy néhány kaput a számítógépen, amelyen keresztül más felhasználók is a számítógépen tárolt információkhoz juthattak. Éppen ez volt az elképzelés lényege, csakhogy nem az összes információról volt szó, hanem csak bizonyos speciális adatokról. Konkrétan az MP3 eljárással tömörített zenéről. Egy CD-lemezről átlag húsz perc alatt lehet elektronikus másolatot készíteni, további húsz percig tart erről a „tükörről” MP3-mal tömörített állományokat készíteni. Ha ezeket a Napster program számára „elérhetővé” tettük, akkor a Napster hálózatába kapcsolt minden számítógép számára hozzáférhetővé tettük. A vájtfülűek örömére, és a lemezkiadók felháborodására. Egyrészt megsérültek szerzői és másolási Huszonnégy órás jogsegélyszolgálat, amellyel egy nemzetközi közösség hadat üzen a számítógépes bűnözésnek - a szakértők ebben látják annak az egyezménynek a lényegét, amelyet november végén írtak alá Budapesten. Az Európa Tanács (ET) égisze alatt kidolgozott dokumentum érdekessége, hogy érvényessége messze túllép Európán: a jelek szérint az USA, Kanada, Japán és várhatóan Dél-Afrika is aláírja majd. Már jövőre életbe léphet a konvenció, ehhez öt aláíró állam, köztük három ET-tag törvényhozási ratifikálása szükséges. A bűnüldöző hatóságok számára az egyezményben szereplő jogsegélyszolgálat nemcsak a klasszikus számítógépes bűncselekmények (gyermekpornográfia, kalózkodás, csalás), hanem minden olyan bűncselekmény felderítésére is együttműködési lehetőséget nyújt, amelyhez számítógépet használtak, s a bizonyíték elektronikus formában van. A bűn és a terrorizmus elleni harc azonban nem jelent korlátlan felhatalmazást. Nem „bonthatják fel” akárki elektronikus levelezését a hatóságok. A budapesti konvenciósúlyos anyagi kárt okozhat, ha valaki más is „használja” hitelkártyánkat, bankszámlánkat. Erkölcsi károkozásra is lehetőséget nyújt az internet: több tízezer pornográf honlap működik, több százezer uszító, rasszista jellegű szöveget olvashatunk az interneten, több variációban elsajátíthatjuk a bombakészítés alapjait, vagy letölthetjük kedvenc előadónk kedvenc lemezét - ingyen. Néha nagyon nehéz megkülönböztetni a szólásszabadságot a törvénytelenségtől. Egy példa: Szlovákiában, és a környező országokban is csak olyan erotikus felvételt lehet leközölni egy lapban, amelynek szereplője elmúlt tizennyolc éves. Ezért az adott sajtótermék kiadója felelősséget is vállal, a bűnüldöző szerv pedig könnyen ellenőrizheti, hiszen a lap címe megtalálható az impresszumban. Az internet szintén lehetőséget ad képek terjesztésére. Ma azonban bárki percek jogaik, másrészt pedig óriási veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni: bolond lett volna az a számítógép-tulajdonos, aki megvette volna a drága CD-t, ha a Napsterrel is hozzájuthatott- ingyen, ugyanolyan minőségben. A lemezkiadók összeröffentek, tavaly pert indítottak a Napster hálózat működtetői ellen. A cég védekezett: nincs feltétlen joguk felülvizsgálni, hogy ügyfeleik a hálózaton keresztül szerzői jogokkal védett zenét, vagy pedig netalán Mocskos Miska gitárszólóinak MP3-mal tömörített házi felvételeit csereberélik-e. A bíróság sokáig nem tudott dönteni. Végül kompromisszumos megoldás született: a Napster továbbra is működhet, a zenecsere szintén, ám a lemezkiadóknak a cég számára ismertté kell tenni a szerzői jogokkal védett zeneszámok címeit. A Napster ezeket elvileg kiszűrheti, „láthatatlanná” teszi. Azóta persze alaposan visszaesett a forgalma, ám megjelentek más, hasonló elven működő cégek, saját fejlesztésű programjaikkal és hálózataikkal. Egyikkelmásikkal már nemcsak zenét, hanem szövegeket, képeket és filmeket is lehet terjeszteni, (gy) ból kimaradt a vüághálón terjesztett rasszista, idegengyűlölő propaganda elleni fellépés, ennek oka, hogy az Egyesült Államokban és az ET tagállamaiban eltérő módon ítélik meg az úgynevezett gyűlöletbeszédet. Uszító tartalmú honlapokat a szólásszabadság jegyében meg lehet jelentetni az USA-ban, míg ez például Franciaországban bűncselekménynek számít. A konvenció aláírása természetesen nem azt jelenti, hogy egyes kormányzati szervek csupán most kezdik tüzetesebben tanulmányozni az interneten folyó adatátvitelt. Az USA-ban már régóta tudnak az Echelon nevű kémrendszerről az internethasználók, amely segítségével az illetékes kormányzati szerv - az FBI vagy a CIA - bele-belenéz bizonyos elektronikus levelekbe, főleg ha azokban előfordul az „atombomba”, a „vegyifegyver”, vagy éppen a „terrorista” szó. Bár vélhetően a legmodernebb számítógépekkel pásztázzák végig az internetet, óriási mennyiségű adatot kell áttanulmányozniuk, Reménykedhetünk, hogy talán a mi leveleinket nem olvassák el. Ne használjuk túl gyakran emailben az „atombomba” szót! (n, szge) alatt nyithat egy honlapot - teljesen ingyen megtöltheti kiskorúakról készült pornográf felvételek ezreivel, amelyekhez aztán bárki- akit ez érdekel - hozzáférhet. Saját honlap nyitásánál nem szükséges sem cím, sem telefonszám, de még csak saját nevünk közlése sem. A hatóság tehetetlen. Ugyan ők is hozzáférhetnek a törvénytelen felvételekhez, viszont ők sem tudják, hogy ki tette ezeket arra a bizonyos internetes honlapra. Egyszerűen nincs ki ellen feljelentét tenni. Kis szerencsével - és az internetes szerver tulajdonosának beleegyezésével- letörölhetik a törvénytelen anyagokat. Előfordult már, hogy a tisztító akció után perceken belül újra feltoltötték a pornográf képeket. A rendőrség informatikusai csak annyit állapítottak meg, hogy az anyag Kínából érkezett. Hogy onnan pontosan melyik számítógépről? Az internetrendőrök szerint könnyebb egy tűt megkeresni a szénakazalban. (gy) Összeállította: Szabó Gergely Az internet-felhasználók számítógépét átlagosan 3-6 óránként „megtámadják" a világháló kalózai Néhány billentyűleütés is végzetes lehet ISMERTETÉS Egyelőre nincs biztos módszer a zenetolvajok ellen Megsemmisítés kérésre FELDOLGOZÁS- e-maüben „ajándékba” küldött Illusztrációs felvétel A konvenció ratifikálása nem biztosít teljhatalmat Eltérő j ogi megítélés ÖSSZEFOGLALÓ Tehetetlen a rendőrség: nincs ki ellen feljelentést tenni A nagy névtelen Net ÖSSZEFOGLALÓ
