Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-18 / 290. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 18. KOMMENTÁR Egy %; ki érdemli meg? PÁKOZDI GERTRUD Január elsején lép hatályba az az adótörvény-módosítás, melynek értelmében adónk egy százalékát az általunk arra érdemesnek tartott nem nyereségorientált, civil szervezet támogatására ajándékozhatjuk. A jogszabály lényegében már két éve szerepel az adótörvényben, de a költségvetés felborulása miatt aggódó állam - biztos, ami biztos alapon - szokatlanul nagy hatálybalépési halasztást „engedélyezett”. Sokan attól tartottak, az adók beszedésében korántsem jeleskedő pénzügyminisztérium még azt megelőzően javaslatot tesz a jogszabály megszüntetésére, hogy az a gyakorlatban igazolhatná létjogosultságát. Hasonló törvény már számos országban szavatolja az egyébként is az állami kasszába kerülő adónak a befizető akarata szerinti felhasználását. Egyszázaléknyi adó az államkasszában nem sok. De egy-egy polgári társulás, alapítvány, vallási közösség, egyházi létesítmény vagy éppenséggel a vöröskereszt részére az „ajándék adófillérekből” összejövő néhány tíz-, esetleg százezer korona sokat jelenthet. Egy-egy szervezetet hozzásegíthet például a hatékonyabb munkához nélkülözhetetlen számítógép beszerzéséhez, jótékonysági szervezetet több adomány elosztásához. Olyan helyekre kerülhetnek így kisebb-nagyobb pénzcsomagok, ahová korábban talán semmi sem jutott el az állami költségvetésből. Ahol pénzzel dolgoznak, ott megtörténhet, hogy valaki kísértésbe esik, és - törvénytelenül költi el az alapítvány, a társulás, sportegyesület pénzét. Mindenesetre az adófizető jól teszi, ha a jogosult szervezetek közül olyat választ, amelyre az anyagi visszaélésnek még a gyanúja sem esett. Mivel az adófizetők nyilvánvalóan jobban ismerik a térségükben működő kisebb nonprofit szervezeteket, egyesületeket, mint a központban működő nagyobbakat, várható, hogy az ajándék adó zöme abban a térségben marad, ahol az adófizető vállalkozása működik, ahol az adófizető természetes személy él. Az ajándékozó ezzel akarva-akaratlanul hozzájárul saját régiója problémáinak megoldásához, jóllehet főleg a kezdetekben nem lesz szó sok pénzről. Nem utolsósor- * ban azért, mert feltétel, hogy csak az az adófizető ajándékozhat, akinek nincs adóhátraléka. A behajthatatlan adóhátralékként felgyülemlett müliárdok viszont köztudottan nem a kisvállalkozók és az alkalmazottak adófilléreiből gyűltek össze, hanem főképp a nagyvállalkozókéból. Az azért mindenesetre jó érzés, ha a kisvállalkozó legalább néhány koronájának sorsáról biztosat tudhat. JEGYZET Téli (élet)lcépek V. KRASZNICA MELITTA Egy szűk kis utcácskán mentem keresztül a minap. Olyanon, ahol az egymásba kapaszkodó, alacsony családi házak ablakai alig vállmagasságban nyílnak az utcára. Az egyik ház előtt egy viseltes ruhájú, borostás férfi álldogált; már első ránézésre látszott, ritkán van valódi fedél a feje fölött. Egyszer csak nyűt az ablak, s egy idősebb néni tányért és kanalat adott ki a férfinak. Az szép lassan, komótosan enni kezdett, kiélvezve minden falatot. Nem tudom, hányszor nyílott ki ez a kis ablak a tél folyamán, de látva a két ember szülte már összeszokott mozdulatait, valószínű, hogy a hajléktalan férfi rendszeresen itt kap egy tányér forró levest vagy főzeléket. A mínusz tíz fokos hidegben a férfit az étel, engem a látvány melegített fel. *** „Már megint havazott az éjjel” - sóhajtunk mi, felnőttek, a reggeli redőnyhúzás közben. Bosszúságunkat csak fokozza, amikor rápillantunk behavazott autónkra, amelyet megint úgy kell majd kiásni a hóból. Gyors helyzetfelmérés: a művelet legalább negyedórát rabol el értékes reggeli perceinkből. „Ujjé, megint havazott” - rohan ki ragyogó szemmel csemeténk a konyhába, miután ő is kinézett az ablakon. „Ma korábban gyere értem az iskolába, hogy kimehessünk szánkózni” -hadarja két harapás és egy kortyolás közben. És akkor mi is rádöbbenünk, hogy nem számít a behavazott autó, a csúszós utak, a farkasordító hideg. Beugrik: gyerekkorunkban mi is ugyanüyen kitörő örömmel üdvözöltünk minden hópelyhet, azt kívánva, bárcsak soha ne olvadna el. Ha csak egy kicsit is vissza tudjuk idézni azt az érzést, akkor nem akarhatunk más, mint hogy gyermekeinknek is minél többször legyen része benne. Tehát a bevezető mondat ennek fényében így módosul: „De jó, már megint havazott az éjjel!” *** Faluhelyen megszólják azt, aki nem söpri el a járdáról ősszel a lehullott faleveleket, télen a havat. „Micsoda szégyen lenne, ha éppen a mi portánk előtt esne el valaki és tömé kezét-lábát” - magyarázta ismerősöm nyolcvanéves nagymamája, akinek háza előtt a kora reggeli buszokra siető falubelieknek sem kell soha hóban gázolniuk. „Rossz alvó vagyok, ha pedig már felébredtem, nem ücsörgők az ágyban, végzem a dolgomat. Nyáron a legtöbbször már a kertben ér a hajnali harangszó, ilyenkor, télen pedig hósöprés közben” - mondta. A város persze más, a jeges, csúszós járdáknak gyakorlatilag nincs gazdájuk. Jogilag persze van, de valljuk meg őszintén, hány olyan esetet hallottunk, hogy valakit azért bírságoltak meg, mert a tömbházak előtt nem volt letakarítva a járda. Pedig nem sok kellene hozzá, egykét lapát, söprű és persze egy kis jóakarat. WWW.UJSZO.COM Olvasóink on-line fóruma ♦ Antall József már évekkel ezelőtt látta Orbán Viktorban Magyarország majdani miniszterelnökét, de győzelmét csak 2002- re jósolta. Azt ő sem láthatta előre, hogy már a ’98-as választások előtt egy nyilvános tévévitában Orbán Viktor alig két óra leforgása alatt legyőzi Horn Gyulát, és az addig legnagyobb támogatottságú MSZP-vel szemben ezzel gyakorlatilag eldönti a választások kimenetelét. Szerintem ez a két óra volt Orbán politikai pályafutásának egyik csúcspontja, mellyel évekre meghatározta pártja és Magyarország életét. Maximus A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.- Csipegessetek csak, madárkáim. Olyan ez nektek, mint nekünk az európai uniós támogatás... (Gossányi Péter rajza) A Zeman-kabinet százmilliárd koronát szán korszerű vadászgépek beszerzésére Gripenek röppennek Csehországban előzetesen eldőlt az évek óta dúló éles vita: a Miloš Zeman vezette szociáldemokrata kormány úgy döntött, hogy a hadsereg számára 24 Jas-39 Gripen típusú - hangsebességen felüli - korszerű vadászgépet vesz, így a kor követelményeinek szintjén biztosítanák a cseh légtér védelmét. KOKES JÁNOS Jaroslav TVrdík védelmi miniszter szerint a gépekért Prága mintegy 50 müliárd koronát fizet, s további ötmilliárdba kerül a szükséges fegyverzet. A védelmi és a pénzügyi tárca január 9-éig kidolgozza és a kormány elé terjeszti a gépvásárlás finanszírozásának tervét. A kabinet az üzletet hitelből akarja finanszírozni, s ez mindenképpen parlamenti jóváhagyást igényel. Miloš Zeman miniszterelnök szerint a kormány mintegy 70 milliárd koronás hitelt venne fel, mert a vételáron kívül további 15 müliárd koronára van szüksége a kamatokra. A szerződés aláírását a kormány áprilisra tervezi. A hadsereg a hitelt 2009-ben kezdené el törleszteni - jegyezte meg a kormányfő. A döntés egyrészt azért előzetes, mert a tárgyalások a cseh kormány és a Gripeneket gyártó brit-svéd BAE Systems/SAAB konzorcium között nyilván még nem fejeződtek be, másrészt pedig azért, mert az üzletet a cseh parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai erőviszonyok jelenlegi megoszlásékor és fél évvel a parlamenti választások előtt egy ilyen döntés sosem biztos. A Gripenek megvásárlását ugyanis csak a szociáldemokrata és a kommunista képviselők támogatják a parlamentben, a jobboldal eléggé határozottan ellenzi. A Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt szerint például egy ilyen hatalmas kiadás nagyon megterheli az állami költségvetést, ezért jobb lenne, ha a végső döntést csak a következő választások után felálló kormány hozná meg. Hasonló nyilatkozatot tett közzé a Szabadság Unió is. Mindkét párt azt is állítja, hogy a rendelkezésre álló pénzt a hadsereg átfogó reformjára kell fordítani, a vadászgépek ügyének rendezésére pedig van elég idő a későbbiekben is. Václav Havel ál-Václav Havel államfő viszont kijelentette, hogy a döntést jónak tartja. lamfő viszont kijelentette, hogy a döntést jónak tartja, mert szerinte Csehországnak szüksége van saját vadászgépekre. A hadsereg illetékesei üdvözlik a döntést. „Vége az évek óta tartó, már idegesítő vitának. Ezzel kezdetét veszi a cseh légierő korszerűsítése, amely a lakosság biztonsága szempontjából rendkívül fontos” - szögezte le Jirí Šedivý vezérkari főnök. Szükséges megjegyezni, hogy a gazdasági szakértők többsége is úgy nyilatkozott: Csehországnak a pénzét jelenleg másra kellene felhasználnia. Hatalmas üzletről van szó, amelyhez foghatót a rendszerváltás után egyetlen cseh kormány sem kötött még. Hozzáférhető információk szerint a tárgyalások 24 gép megvételéről fognak szólni, melyekért Tvrdík szerint 50, Šedivý szerint 53 milliárd koronát fizetne Prága. Ha végül mégis a 36 gépes második változatot fogadnák el, akkor az Prágának 75 milliárd koronájába kerülne. Mindkét változat árát még befolyásolja a gépek szükséges fegyverzete, a pilóták kiképzése, illetve a karbantartás és az alkatrészek szállítása is, hogy a hitel kamatairól most ne is szóljunk. Prága a svédektől, illetve a brit védelmi minisztertől is kapott már egy-egy ajánlatot a pilóták kiképzésére. Bármelyik változatban is egyeznek meg a felek, a cseh kormány azt követeli partnerétől, hogy a vásárlást 150 százalékos ellentételezéssel egyensúlyozza ki. Az ellentételezés csehországi beruházásokból, s különféle kereskedelmi és vállalkozói akciókból, programokból áll majd. A küencvenes évek elején kifejlesztett Gripenek egyelőre még nem estek át tűzkeresztségen, s nem minden tekintetben százszázalékosan kompatibüisek a NATO-ban jelenleg használt gépekkel. Az eredetileg öt külföldi érdeklődő közül azonban végül is csak a brit-svéd konzorcium vállalta a cseh kormány feltételeinek teljesítését, s valószínűleg ezért is kapta meg a megrendelést. Gripeneket jelenleg gyakorlatilag csak a svéd légierő használ, s 28 gépet a Dél-afrikai Köztársaság rendelt már meg. Magyarország szeptemberben 14 gép bérléséről kezdett tárgyalásokat százszázalékos ellentételezést követelve, s Ausztria 30 gép megvételét mérlegeli. Nem kizárt, hogy miután a magyarok és a csehek a Gripenek mellett tették le a voksukat, s harmadik közép-európai új NATO-tag, Lengyelország is e gépek mellett fog dönteni. Varsóban azonban a végső határozatot a jövő évre halasztották. A szerző prágai munkatársunk LEVÉLBONTÁS Bűvös körök Volt idő, mikor figyeltem az ország politikai életét. Szurkoltam az általam demokratikusnak, hozzáértőnek és igazságosnak vélt politikusoknak. Sajnos, ezeket az időket naiv korszakomnak tartom, mert bizony rövid időn belül megértettem, hogy politikusaink nagy többsége csak addig demokratikus, igazságos, amíg az ő köreit ez nem zavarja. Egyik vasárnap véletlenül a Tizenkettő előtt öt perccel című tévéműsorra kapcsoltam, és nagyon érdekes dolgokat tudtam meg. Például azt, hogy örülhetek, mert van egy európai szintű pozsonyi régió, ahol példásan alacsony a munkanélküliség, virágzanak a vállalkozások, s a külföldi befektetők zöme is itt keres magának teret. Persze, ebből kifolyólag itt a bérek is a keleti végekhez képest összehasonlíthatatlanul magasabbak. Pavol Hamžík úr szerint erre büszkének kell lennem. Kérdem én, látott már Hamžík úr olyan egyént, aki a fején büszkén viseli a nercbundából készült sapkát, miközben lyukas nadrágban és mezítláb jár-kel a világban?! Nagyon szívesen büszke lennék a példás pozsonyi régióra, ha én történetesen nem a keleti végeken élnék, ott, ahol a lyukas nadrágban bizony fázik a láb. Az itt élő emberek csak azt érzékelik, hogy még van egy kulisszarégiónk, ahová annak idején (a 90-es évek elején) az itteni kis leányvállalatokat is igyekeztek áttelepedni, ezzel is növelve a munkanélküliséget és szegénységet (pl. a vajáni Slovnaft-üzem). Tudom, hogy ezt a folyamatot nem a mostani kormány indította el, de azért egy olyan politikus részéről, aki nem is tudom, hányadik pártban és hányadik garnitúrában vesz részt az állam irányításában, pofátlanság azt mondani, TALLÓZÓ ROMÁN SAJTÓ A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégi értekezlete után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy politikai ígéreteket csikarjon ki - írta a román sajtó tegnap az SZKT tanácskozásáról szóló beszámolóiban. A központi román lapok java része többnyire tárgyszerű tudósításokban azt domborította ki, hogy Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzése alapján a testület szigorú politikai feltételekhez kötötte az RMDSZ további parlamenti együttműködését a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párttal. Az esetleges újabb egyéves együttműködési megállapodást az RMDSZ-vezetőség jóváhagyás végett az SZKT elé bocsátja - emelték ki a lapok. Az SZKT-ülés részvevői által elfogadott három politikai nyilatkozat közül a tájékoztatási minisztérium félhivatalos szócsövének tekintett Ziarul Financiar a magyar kedvezménytörvényről szóló politikai állásfoglalást emelte ki: ez annak a reménynek adott hangot, hogy a bukaresti kormány által az utóbbi időben tanúsított megbékélési szándék kedvező kormányközi megállapodásban ölt testet. A Curentul, a Jumalul National és más lapok az SZKT-ülésről szóló beszámolóikban azt domborították ki, hogy „az RMDSZ a román állammal szembeni durva kihívásként Magyarország himnusza előtt tisztelgett”, illetőleg, hogy „az RMDSZ- vezetés Magyarország himnuszának eléneklésével tiltakozott a (román) kormány ellen”. Az Adevarul is első oldalas kolumnás tálalásban számolt be arról, hogy „az RMDSZ- esek Magyarország himnuszának kihívó eléneklésével zárták az SZKT-ülést”. Takács Csaba ügyvezető elnök a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Ha egy 1994-es törvény érvényesítésével érzékenységünket sértik, akkor mi is kifejezésre juttathatjuk saját identitásunkat.” Rámutatott, hogy „a magyarok zsoltáraként” ismert himnusz és a piros-fehér-zöld trikolór „a magyarok jelképei”, amelyekkel „nem állampolgárokként, hanem közösségként azonosulunk”. NEUE Z ÜRCHER Z EITUNG A regionális választások második fordulója megerősítette Vladimír Meéiar pártjának győzelmét, írja a lap, mely tegnapi számában részletesen foglalkozott az első szlovákiai megyei választások eredményeivel. „Az alacsony választói részvétel miatt ugyan az eredmény nem tekinthető a jövő évi parlamenti választások hiteles tükrének, de a jelenlegi kormány számára figyelmeztető, hogy a baloldali pártok a legtöbb megyében a Mečiar-mozgalom szövetségesei voltak” - olvasható. NÁRODNÁ OBRODA Schuster szerint a Mečiar-kérdés Szlovákia belügye, ezért a köztársasági elnöknek nem tetszenek a nyugati politikusok Mečiart elítélő kijelentései, és Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak tartja őket. Az államfő nem nyilatkozik arról, kit fog megbízni kormányalakítással a jövő évi választások után, ha a Mečiarpárt győzne. „Az ilyen kijelentések csak a volt kormáynfő malmára hajtanák a vizet” - mondta Schuster. hogy legyünk büszkék a kirakatrégiónkra, ahol annyi van, hogy milliókat költhetünk teniszközpont építésére, amikor vannak olyan régiók, ahol még a mindennapi kenyér sem biztos. Én is szeretem Pozsony szép városát, nem vagyok Pozsony-ellenes, de azért nagyon örülnék, ha gyermekeimnek iskoláik elvégzése után nem kellene Pozsonyba vagy akár külföldre vándorolniuk, hogy a tanult szakmájukból meg tudjanak élni. A mindenkori politikai vezetésnek is tudatosítania kell: az a jó, ha mindenütt egyforma az életszínvonal. Vajda László Nagykapos
