Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-15 / 288. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 15.

Kitekintő

Érdemes próbálkozni, az európai hírű leuveni egyetem kapuja nyitott a tehetséges fiatalok előtt, érkezzenek bárhonnan, Magyarországról vagy Szlovákiából

Menedákházból lett a Collegium Hungaricum

pedig újjászerveztük a magyar ifjúságot patronáló bizottságot, amely anyagi és szellemi támogatást nyújtott a Belgiumban élő magyar diákoknak. A fiatalok nagy többsége természettudományi fakultásokra iratkozott be, utána jött az orvostudomány, a közgazdaságtan és végül a humán tudományok. Sokáig tartott, amíg visszanyerték lelki egyensúlyukat és alkalmazkodtak az új életkörülményekhez. Két éven át nem engedtem el a kezüket, ennyi idő kellett ahhoz, hogy önállóan is megálljának a lábukon. Többségük eredménnyel elvégezte az egyetemet, és a társadalom megbecsült tagja lett. Csak három-négy fiatal tért vissza Magyarországra.

Muzslay atya, aki évtizedekig a Leuveni Katolikus Egyetem közgazdaságtudományi tanszékén oktatott, nem ritkán személyes tekintélyét vetette latba, hogy pártfogoltjai a nagy hírű intézményben tanulhassanak. Ha kellett ösztöndíjat, tartózkodási engedélyt intézett, volt olyan magyar fiatal, akinek hosszú szanatóriumi kezelését szervezte és fizette. Előfordult, hogy „lánykéróbe” ment, ha a belga szülők vonakodtak áldásukat adni a magyar fiúval kötendő frigyre... „Apjuknak éreztem magam” - mondja szerényen, fölidézve, hogy 1955- től kezdődően legalább félezer menekült magyar útját egyengette Belgiumban. Mind a mai napig számon tartja a kollégiumban megfordult diákokat, a hazatértekkel csaknem minden évben Magyarországon találkozik. A rendszerváltás után nem volt szükség többé menedékházra, ám annál inkább olcsó és kényelmes szállásra az egyre nagyobb számban kiutazó diákoknak. Minden nagyobb magyar egyetemnek van csereprogramja az Európa egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményének tartott Leuveni Katolikus Egyetemmel. De érkeznek ide magyarok az Európai Unió által támogatott képzési projektek keretében is. A jezsuita rend 1998-ban átadta a Collegium Hungaricum kezelését a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek.

Muzslay atya ma - önéletrajza, valamint a leuveni magyar diákságról szóló könyvének megjelentetése után - egy határon túli magyaroknak szóló versantológia összeállításán dolgozik. Első emeleti szobája nyugalmára a mostani bentlakók is vigyáznak... A Collegium Hungaricum tizenkét szobájában ma főként a leuveni egyetem posztgraduális képzésén részt vevő magyarok laknak. Juhász Gergely igazgató, aki maga is a patinás intézményben tanult, majd ifjú kutatóként ottragadt, 30-35-re teszi a flamand városban tanuló magyarok

Valaha kézről-kézre adták a nevet és a címet: „Keresd Muzslay atyát! Leuven, Blijde Inkomstraat 18.” A leuveni Collegium Hungaricum, amely egykoron a szabad Nyugaton boldogulást kereső magyarok legendás menedékhelye volt, ma nem több és nem kevesebb, mint amit a neve jelent: kollégiuma, szállója a Leuvenben tanuló magyaroknak.

HALMAI KATALIN

A környezetébe belesimuló belvárosi, négyemeletes épület azonban őrzi a múltját, a küzdelmes évtizedeket nemcsak a szegényes berendezés, a könyöradományként érkezett és megmaradt bútorok idézik, hanem azok az emléktárgyak, amelyeket egykori lakói hagyományoztak az otthonra. Például a földszinti társalgó falán függő budapesti látkép, amit egy sebész festett és ajándékozott a Magyar Kollégiumnak.

ke volt annak a több mint száz magyarnak, akik az 56-os forradalmat követően ebben a belgiumi kisvárosban próbáltak szerencsét. Nem csak a jó hírű egyetem vonzotta ide őket, hanem az akkor már hat éve működő diákotthon, amelyről közismert volt, hogy befogadja és segíti a kommunista uralom elől menekülő magyarokat. A szálló alapító tagja volt az európai hírű pénzügyi szakember, Lámfalussy Sándor és több más, Belgiumban hírnevet szerzett magyar származású tudós. Vagyonmegosztásra épülő 7- 10 fős közösségükből nőtt ki 1949-ben a Mindszenty Diákotthon, majd később a Collegium Hungaricum. Muzslay atya, aki öt évtized után pár éve visszavonult a vezetésből, de ma is aktív résztvevője a kollégiumi életnek, így emlékszik az 1956-os forradalom utáni időkre:- Az érkező fiataloknak hamarosan szűk lett a tizenkét férőhelyes szálló, ezért a leuveni egyetem rektora három évre kiutalta nekünk az intézmény akkori legnaRészlet a kápolna belső teréből

Róla talán csak az intézmény létrehozója, vezetője, mindenese, Muzslay István jezsuita atya tudta, mennyi megpróbáltatáson át vezetett az útja 1957-ben Leuvenbe. Az ifjú orvostanhallgató egyigyobb épületét, a „Valk” Kollégiumot. Ezen felül is rendkívül sok támogatást kaptunk belga barátainktól, a belga Caritas Catholica az otthon berendezéséhez nyújtott segítséget, a leuveni egyetemen

A kollégium kertje a 25-ös szoba ablakából

számát. Közülük az kaphat szállást a Blijde Inkomstraat 18. szám alatti épületben, aki a fenntartó egyetem rektorától erre engedélyt kap. Havi 175-190 euróért egyágyas szoba, reggeli és havonta egyszer tiszta ágynemű jár a kollégium lakójának. Mivel sok a jelentkező, a Leuvenbe készülőknek tervezett érkezésük előtt legalább egy hónappal érdemes érdeklődniük a szálláslehetőségekről. A lakók most a karácsonyestre készülnek, de hétről-hétre tartanak kiselőadásokat, van magyar filmklub, vasárnap esti közös vacsorafőzés, éjszakai foci - mert a többség csak akkor ér rá. A

Pokreisz Péter három évvel ezelőtt Diószegről érkezett Leuvenbe.

programszervezésben élen jár a Leuveni Magyar Egyetemi Diákegyesület (LEMDE), amely többnyire e-mailen toborozza a résztvevőket a felolvasó estekre, kirándulásokra, és gyakorlati segítséget is nyújt a rászorulóknak. Pokreisz Péter három évvel ezelőtt Diószegről érkezett Leuvenbe, és azóta a Collegium Hungaricum lakója. Hajói összeszámoljuk, immár tizenkét éve eszi a kollégisták kenyerét, hiszen annak idején a pozsonyi vegyészeti

szakközépiskola óráira és a Komenský Egyetem Természettudományi Karának biokémiai tanszékére is diákszállóról érkezett. Péter a leuveni egyetem orvostudományi karának doktorandusza, és a nagy jövő előtt álló, izgalmas tudománnyal, génterápiával foglalkozik. Őt is egy segítőkész magyar, a namuri egyetem magyar származású vegyészprofesszora, B. Nagy János karolta föl és ajánlotta a leuveni tanárok figyelmébe. A professzor meghívására két éven át felvidéki és erdélyi orvostanhallgatók tölthettek egy-egy hónapos gyakorlatot a namuri egyetemen. Péter élve a lehetőséggel, biokémikusként bekerült a medikusok csapatába, és annyira megtetszettek neki a belgiumi kutatási lehetőségek és körülmények, hogy B. Nagy János segítségét kérve, posztgraduális képzést pályázott meg a leuveni egyetemen. Ma a szív- és érrendszeri betegségek génterápiás gyógyításának a lehetőségeit kutatja, európai hírű tudósok társaságában és támogatásával. Péter tudását és szorgalmát elismerik, nemrégiben az Egyesült Államokban megrendezett világkongresszuson tartott figyelmet keltő előadást kutatási eredményeiről. Igaz, a nap huszonnégy órájából nem ritkán tizenöt-tizenhat órát a laboratóriumban tölt, és előfordul, hogy a hétvégéje is munká(Fotók: internet)

val telik el. Kevés szabadidejében azonban keresi a magyarok társaságát, ezért választotta lakóhelyül a Magyar Kollégiumot, és nem egy kényelmesebb garzonlakást, amit egyébként, az egyetem doktoranduszainak stabil szociális hátteret biztosító ösztöndíjából,

STUDIA THEOLOGICA BUDAPESTINENSIA 24.

A Páímány Pét«? Katolikus íjyeiem Hiitydomínyi Kannak totoau

Muzslay István $J.

Magyar diákok

a Leuveni Katolikus Egyetemen

(1532-2000)

MARTON ÁRON KIADÓ

nyugodtan megengedhetne magának. Mint mondja, példája is bizonyítja, hogy érdemes próbálkozni, az egyetem kitálja kapuit a tehetséges fiatalok előtt, érkezzenek bárhonnan, például Magyarországról vagy Szlovákiából. Brüsszel, 2001. december

Muzslay

István

Muzslay István 1923-ban született Bajót községben (Esztergom megye). 1942-ben lépett a jezsuita rendbe, és 1951-ben szentelték pappá, társadalom- és közgazdaság-tudományi tanulmányait Hollandiában, a Tilburgi Egyetemen végezte. 1961-ben nevezték ki tanárnak a Leuveni Katolikus Egyetem Alkalmazott Közgazdaságtudományi Karán, ahol 1983- ig tanított. Francia és flamand nyelven publikált. 1983-as nyugdíjazása után még hosszú ideig a Közép-Európai Kutató Intézetvezetője, illetve 1998-ig a Leuveni Collegium Hungaricum igazgatója. A rendszerváltás óta három könyve jelent meg Magyarországon: Gazdaság és erkölcs 1993. (2., bővített kiadás 1995.), Az egyház szociális tanítása 1997. A Tarisznyás című önéletrajzi kötetel998-ban jelent meg. (i-t)

A Leuveni Collegium Hungaricum volt igazgatója

HOGYAN NYERHET VALAKI FELVÉTELT A KOLLÉGIUMBA?

A Collegium nyitva áll minden magyar diák vagy tudós számára, aki a Leuveni Katolikus Egyetemen kíván tanulni vagy kutatni, ill. bármilyen más tudományos okból kifolyólag (pl. kongresszus, konferencia stb.) Leuvenben kíván hosszabb-rövidebb ideig tartózkodni. Különleges esetben, amennyiben azt a Collegium kihasználtsága megengedi, és amennyiben az a Collegium lakóit tudományos munkájukban nem zavarja, más célból Leuvenbe látogató magyarok számára is szállást tudunk biztosítani.

A szálláskérelmeket, amelyek felől kizárólag a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mindenkori rektora dönthet, a PPKE rektorátusára kell írásban benyújtani: Msgr. Erdő Péter rektor Pázmány Péter Katolikus Egyetem H-1088 Budapest,

Szentkirályi u. 28.

Tel: +36(1)429-7212 Fax:

A kollégium igazgatója

+ 36(1)318-05^(7 Az érkezés és a távozás (tervezett) időpontjáról a Collegium Hungaricum igazgatóját közvetlenül kell tájékoztatni: Juhász Gergely igazgató Collegium Hungaricum Blijde Inkomststraat 18.

B-3000 Leuven, Belgium telefon (+üzenetrögzítő) és fax: + 32(16)22.44.35 email:JuhaszGergely@yahoo.com