Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-14 / 287. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 14. Április hetedikén magyar választás Budapest. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök bejelentette: április 7-re írja ki a 2002-es országgyűlési képviselőválasztás első fordulóját. E dátummal a szocialistákon kívül minden párt egyetértett. A második fordulót két héttel később, április 21-én rendezik. Az elnök kifejtette: rendkívül fontos a jövő év, hiszen 2002 végére le kell zárni az uniós tárgyalásokat, (i-x) Bush felmondta az ABM-szerződést Washington. George Bush amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok felmondja az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó, 1972-ben Moszkvával megkötött ABM-szerződést. Az elnök meggyőződése, hogy ezzel, a kölcsönös elrettentés szakaszának lezárásával, az együttműködés új szakasza kezdődhet az USA és Oroszország viszonyában. (MTI) Továbbra sincs koszovói elnök Belgrád. A koszovói törvényhozásnak második „nekifutásra” sem sikerült megválasztani a tartományi elnököt. A választásokon győztes Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK) jelöltjére, Ibrahim Rugovára a 120 fős törvényhozás 49 jelöltje adott le érvényes szavazatot, azaz csak a DSK küldöttjei voksoltak. Rugóvá pártjának 47 képviselője van a parlamentben. (MTI) Rugóvá nem lett elnök (Archívum) Pert vesztett a magyar főváros Budapest. A magyar államot nem terheli felelősség a 4-es metró finanszírozására vonatkozó 1998 áprilisi szerződés ellehetedenülése miatt, így nem kell kifizetnie a főváros 100 milliárd forintos követelését - döntött a Legfelsőbb Bíróság. (MTI) Etnikumközi nézeteltérés Bukarest. A romániai magyarok elsöprő többsége (88%) szükségesnek tartja az anyaországtól kapott támogatást, a románok többsége (52%) viszont elutasítja, hogy Magyarország segítse a határokon túl élő magyarokat - derült ki a romániai etnikumközi kapcsolatokat feltérképező felmérésből. (MTI) Halálra ítéltek egy szektatagot Tokió. A tokiói legfelsőbb bíróság helybenhagyta az Aum Sinrikjo szekta egyik alapítójára kimondott halálos ítéletet, amellyel négy ember - egy ügyvéd, felesége és egyéves kisfia - meggyilkolásáért sújtották. Az ügyvéd vezette azokat a jogászokat, akik a szektához csadakozó személyek hozzátartozóit képviselték. (MTI) A palesztin vezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kéri Arafat blokád alatt Jeruzsálem/Rámalláh. Az izraeli kormány szerda éjjel úgy döntött, megszakít minden kapcsolatot Jasszer Arafat palesztin vezetővel, mert utóbbit közvetlenül felelősnek tartja az izraeliek elleni terrortámadásokért. Arafat nem hagyhatja el Rámalláhot. A palesztin hatóság elnöke az ENSZ BT összehívását kérte. MTI-HÍREK Izrael megtiltotta Jasszer Arafat palesztin vezetőnek, hogy elhagyja a ciszjordániai Rámalláhot. Harckocsik 200 méterre megközelítették Jasszer Arafat palesztin elnök rámalláhi irodáit. Az izraeli egységek még az éjjel behatoltak a palesztin autonóm városba a szerda esti három merényletet követően. Nabil Abu Rudeina, Arafat tanácsadója szerint a palesztin vezető a támadás idején Rámalláhban tartózkodott, és próbálta felvenni a kapcsolatot a világ különböző politikusaival, hogy állítsák meg a Gázai övezetbe és Ciszjordániába való izraeli bevonulást. Arafat egyúttal az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte. A szerdai palesztin merényletek miatt összehívott rendkívüli ülésén az izraeli biztonsági kabinet kijelentette: Izrael ezentúl saját eszközeivel védi meg magát. Ennek értelmében katonai akciókat hajt végre a palesztin önrendelkezésű területeken - a Gáza- övezetben és Ciszjordániában -, hogy terroristákat, merénylőjelölteket fogjon el. A hadsereg röviddel az ülés befejezése után szárazföldi akciókat kezdett Rámalláh körzetében, illetve a Gázai övezet déli részén. Katonák és harckocsik hatoltak be Gáza városának egy déli külkerületébe, és lerombolták a palesztin biztonsági erők egyik épületét. Ezzel egy időben az izraeli hadsereg lerombolta a palesztin televízió és rádió rámalláhi közvetítő központját, és felrobbantotta annak főantennáját. Izraeli részről ugyanakkor egyértelműen értésre adták, a zsidó államnak nem célja, hogy Arafatnak bántódása essék. Ezentúl nem kezelik ugyan partnerként őt és az általa elnökölt Palesztin Hatóságot, de nem áll szándékukban bántani a palesztin vezetőt. Uiz Landau izraeli biztonsági miniszter viszont úgy nyilatkozott, nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy Arafatot kitoloncolják Tunéziába, ahol a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek a 90-es évek elejéig a főhadiszállása volt. Rámalláhban az izraeli erők behatoltak Marvan Bargutinak, a Fatah ciszjordániai vezetőjének házába, de nem találták otthon. A palesztin vezető felesége elmondta, a katonák házkutatást tartanak, és közölték: legalább öt napig ott maradnak. Egy magát megnevezni nem kívánó illetékes szerint az izraeli „tisztogató akciókat” a következő napokban fogják végrehajtani, „szisztematikusan településről településre haladva.” A célpontok között lesznek a Hamász és az Iszlám Dzsihád fegyveres csoportjai, de a Fatah és a Jasszer Arafat védelméért felelős „17-es Erő” néven ismert egység keretén belül terrorcselekményekben részes aktivisták is. „Azt hiszem, még soha nem voltunk olyan közel a teljes katonai konfrontációhoz Izrael és a Palesztin Hatóság között, mint most” -jelentette ki az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, nem sokkal azután, hogy Izrael Flő-os harci gépekkel intézett támadást palesztin célpontok ellen a ciszjordániai öngyilkos merényletek megtorlására. Nabil Abu Rudeina, Arafat tanácsadója azzal vádolta Izraelt, hogy „hivatalosan is háborút indított” a palesztin vezetés és a nép ellen. „A kormány által elrendelt légitámadások és gyilkosságok a rendőrök és a civilek ellen igazi háborút jelentenek, amelyet Sáron izraeli kormányfő üzent meg” - mondta. Nem tárgyalnak tovább a Tora Bora környékén tartózkodó al-Kaida-harcosokkal Bemutatták a bin Laden-kazettát ÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Kabul/London. Tegnap délután mutatták be a CNN-en azt a videokazettát, melyet az afganisztáni Dzsalálábádban találtak a város elfoglalásakor. A felvételen Oszama bin Laden a szeptember 11-i terrortámadások megszervezésében vállalt szerepével büszkélkedik. A szaúdi születésű terroristavezér láthatóan jót mulat azon, hogy a géprablók többsége nem is tudott arról: küldetésük halálukkal végződik. A november 9-i dátumú felvételen bin Laden és három társa a többi között beszél az al-Kaida tagjainak álmairól, amelyben előre látták amint repülőgépek egy magas épületbe csapódnak. Ezek az álmok állítólag több mint egy évvel megelőzték a támadást. A géprablókkal kapcsolatban bin Laden közölte, kiképezték, de a küldetés valódi céljáról nem tájékoztatták őket, csupán néhány perccel azelőtt, hogy felszálltak volna a gépre. Á kazettán, melynek nyilvánosság elé tárásáról heves viták folytak a Fehér Házban, negyven percen keresztül látható a terroristavezér, majd egy lezuhant helikopterrel kapcsolatos képek jönnek, majd ismét bin Laden látható. A felvétel készítője feltehetően a helikopteres képek végétől kezdte rögzíteni bin Ladent és társait, majd a szalag végére érve, nem lévén több kazettája, előretekerte ezt, és rávette a korábbi felvételekre bin Ladent. A tálibellenes afgán katonai vezetők nem tárgyalnak tovább a Tora Bora körzetében, hegyi barlangokban rejtőző al-Kaida-fegyveresekkel, helyette csapataik megkezdik az átfogó támadást bin Laden hívei ellen - jelentette be Hadzsi Mohammed Zaman, a kelet-afganisztáni törzsek szövetségének katonai vezetője. Az ostromgyűrűbe zárt terroristáknak eredetileg szerda reggelig adtak haladékot az ellenállás beszüntetésére, de azt a határidőt nem tartották Az Egyesült Államok újabb kiszemeltje Szomália lehet. be. A The Washington Post és a The New York Times szerint az amerikai erők kezdettől fogva ellenezték a Tora Bora-i körzetben csapdába esett fegyveresek megadására vonatkozó megállapodást és az azt segítő tűzszüneti egyezményt. A délkelet-afganisztáni Kandahár új urai Mohammed Omar mollát, a tálibok legfőbb vezetőjét tartják az afganisztáni bajok okozójának, a többi tálib vezért pedig szívük szerint inkább „megvennék”. A mollát „nem csupán az USA keresi. Saját népe ellen követett el bűnöket. O a felelős Afganisztán lerombolásáért” - jelentette ki Gul Lali, a kandahári biztonsági szolgálat új vezetője. Meggyőződése, hogy Omar mollát, aki a feltételezések szerint még mindig valahol Kandahár környékén tartózkodik, vagy megölik vagy elfogják. Az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, sikerült kimentem annak a B-1B típusú afganisztáni bevetésre indult amerikai bombázónak a legénységet, amely Diego Garcia brit szigettámaszponttól mintegy 50 kilométerre északra zuhant bele az Indiai-óceánba. Amerikai katonai helikopterek fényképfelvételeket készítettek a Szomáliái főváros környékén, miközben a washingtoni külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője kijelentette: nagyon valószínű, hogy külföldi terroristák találtak menedéket Szomáliában. Brit lapértesülések szerint az al-Kaida Szomáliái táborai elleni katonai fellépés tervezésekor Washington Nagy-Britannia segítségét kérte. Az USA egyebek között azt kérte Londontól, vegye rá Kenyát: engedélyezze katonai támaszpontjai használatát a különleges erők számára. A Daily Telegraph szerint a Pentagon arra a következtetésre jutott: az afrikai országban lévő terrorista táborok megsemmisítéséhez nem lesz szükség az afganisztánihoz hasonló széles hadműveletre, (m) Befolyásolták a cseh vadászgépek magasságmérő műszereire kiírt pályázatot Vádemelés vezérkari tisztek ellen KOKES JÁNOS Prága. Vádat emeltek a cseh hadsereg vezérkarának három magas rangú tisztje ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 1997-98-ban törvénysértően befolyásolták a vadászgépek magasságmérő műszereké kiírt beszerzési pályázatot. A sajtó úgy tudja, az illetők ezért több százszer koronát vágtak zsebre. Az érintettek tagadják a vádakat. Ivana Zelenáková, a cseh rendőrigazgatóság szóvivője szerint három tábornokról van szó, akik közül ketten jelenleg is felelős tisztségekben a vezérkarnál dolgoznak, míg a harmadik már elhagyta a vezérkart. Az illetők majdnem kétmillió koronás kárt okoztak a hadseregnek. A rendőrség a tábornokokat a gazdasági kapcsolatokban kötelező szabályok megsértésével és az idegen vagyon felelőtlen kezelésével vádolja. Mindhárman állítólag összejátszottak abban, hogy a magasságmérő műszerekre kiírt pályázatot a Mikrotechna Modrany cég nyelje meg. A magasságmérő műszerek megbízhatatlanságára hivatkozva František Padelek, a cseh légierő parancsnoka november-végén megtiltotta a MiG-21-es és az L-59-es típusú katonai vadászgépek repülését, s a tiltást csak ma oldották fel. Jaroslav Tvrdík, cseh védelmi miniszter kijelentette: a hadsereg két szakértői vizsgálatot indított, amelyek ertedményei a jövő héten várhatóak. Az eddigi eredményekből szerinte nyilvánvaló, hogy a magasságmérő műszerek nem okoztak baleseteket, ezért nincs semmi ok továbbra is tiltani a gépek felszállását. Jan Stanek, a Mikrotechna vezérigazgatója már korábban visszautasította a bírálatokat. Leszögezte: a Mikrotechna évek óta gyártja a kifogásolt műszereket nemcsak a cseh hadsereg, hanem más külföldi megrendelők számára is, s eddig alapvető kifogásokat senki sem emelt. A cseh hadseregben az elmúlt években több mint egy tucat súlyos baleset történt, s három esetet hoztak összefüggésbe a magasságmérő műszerekkel. A védelmi miniszter szerint a műszerek szerepe azonban másodlagos volt. Tvrdík hangsúlyozta, ez a védelmi tárca szakértőinek vizsgálata. Azt egyelőre nem tudni, milyen véleményt fogalmaznak meg az üggyel kapcsolatban a belügyminisztérium szakértői. Mentés a lövöldözés után (TASR/EPA-felvétel) Tizenhárom halott az indiai törvényhozás épületében Támadás a parlamentnél MTI-HÍR Újdelhi. Tizenhárom ember - a hat támadó, hat rendőr és egy katonai kommandó egyik tagja - vesztette életét az indiai parlament épületénél lezajlott lövöldözésben. Egy ismeretlen fegyveres csoport támadta meg a törvényhozást Újdelhiben. A lövöldözés helyi idő szerint kevéssel dél előtt kezdődött, és mintegy negyven percig tartott. A gránátokkal és automata fegyverekkel felszerelt támadók be akartak hatolni a parlament épületébe. (Egyes jelentések szerint az egyik támadó működésbe hozta a testére erősített robbanószerkezetet.) Pramod Mahadzsan, a parlamenti ügyek minisztere szerint azonban a biztonsági erők végeztek az összes támadóval. Huszonkét embert kórházba szállítottak a lövöldözés helyszínéről. A képviselőknek és a minisztereknek nem esett bántódásuk. Néhány órával a támadás után újabb detonáció hallatszott ki a parlament épületéből, de egy rendőrtiszt közlése szerint ezúttal tűzszerészek robbantottak fel egy robbanószerkezetet, amelyet előzőleg a támadók vittek be magukkal. Feltételezések szerint a kasmírt szakadár muzulmánok köréből kerülhettek ki a támadók. Másfelől viszont India olyan értesítést kapott a napokban, hogy az afganisztáni háborúval összefüggésben készülnek merényletre az ország területén. Szakszervezeti demonstráció a brüsszeli EU-csúcs előtt Magyarország nem vár MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Több tízezres szakszervezeti demonstráció kezdődött tegnap Brüsszelben, ahol a laekeni EU-csúcs előestéjén európai szociális csúcstalálkozót is tartanak az unió és a szociális partnerek képviselői. Az Euromanif néven rendezett megmozdulás szervezője, az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) -már kora délután mintegy 75 ezer résztvevőről számolt be, akiknek csak körülbelül a fele belga. Több ezer aktivistával képviseltetik magukat a szlovák, francia, német, spanyol, olasz, görög és horvát szakszervezetek. Közben Martonyi János magyar külügyminiszter megerősítette, Magyarország nem kíván más EU- tagjelölteket bevárni uniós csatlakozásával, és nem tart igényt arra, hogy adott esetben mások rá várjanak. A csatlakozási tárgyalások szerdán tartott miniszteri fordulója után utalt arra, hogy ezt a kérdést néhány nappal ezelőtt Brüszszelben megvitatta francia kollegájával, Hubert Védrine-nel is, aki világosan leszögezte, hogy az unió egyik tagjelölt csatlakozását sem fogja késleltetni, egyiket sem kényszeríti arra, hogy másokra várjon. Előzőleg Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalási folyamat végén a legfelkészültebb tagjelölteknek „legfeljebb néhány hónapot” kell majd várniuk a lemaradókra. Szlovénia természetesen tart attól, hogy csatlakozásának időpontja kitolódhat, de az unió legmagasabb szintjeiről kapott biztosítékokat arra, hogy a várakozási idő nem lesz több néhány hónapnál, esetleg fél évnél. A szerdai forduló után az ideiglenesen lezárt dossziék számát tekintve Szlovénia került az élre 25 fejezettel. Ciprus és Csehország 24, Magyarország 23, Lettország 22, Litvánia és Szlovákia 21, Észtország 20, Lengyelország és Málta 19, Bulgária 13, Románia pedig 9 fejezeten jutott túl. A bővítési menetrend szerint ebben a fél évben lenne esedékes a közlekedési fejezet tárgyalása is, ez azonban egyik tagjelölt esetében sem kerülhetett napirendre, mert az unió még mindig nem tudta kialakítani közös álláspontját. A fő problémát Ausztriának az az igénye jelenti, hogy 2003 után is fenntarthassa a területét érintő tranzit kamionforgalom környezetvédelmi megfontolások miatti szigorú - az úgynevezett ökopontrendszeren alapuló - szabályozását. Ebben a kérdésben egyelőre nincs egyetértés a tagországok között, s amíg nem lesz, Ausztria nem hajlandó hozzájárulni a közös álláspont elfogadásához. Az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bővítés első körébe - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, cáfolva ezzel a francia külügyminiszter szavait, aki szerint 2004- ben akár 12 ország is csatlakozhat az EU-hoz.
