Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-13 / 286. szám, csütörtök
8 Agrárvilág és gazdaság ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 13. A Jukosz jobban kihasználná a Transpetrol kapacitását A pénzügyi tárca nagy változást ígért, ám a 2002-es állami költségvetés tervezete csak szerény mértékben alakult át Bővülő exportlehetőség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az orosz Jukosz olajtermelő és -forgalmazó, ha valóban megszerzi a Transpetrol kőolajszállító részvényeinek 49%-át, akkor a Barátság kőolajvezeték szlovákiai szakasza kapacitásának kihasználtságát a jelenlegi 44%-ról (tavaly 9,273 millió millió tonna olaj áramlott rajta keresztül) gyakorlatilag 100 százalékra emeli - közölte tegnap Mihail Brudno, az orosz cég értékesítési divíziójának alelnöke. A Transpetrol hálózata révén növekedhet a Csehországon és Horvátországon keresztül szállított nyersanyag volumene is. „A Transpetrolban szerzett részesedés jobb tárgyalási pozíciót biztosít a német féllel folytatott olajszállítások megvitatásakor” - mondta Brudno, hozzátéve: A Barátság és az Adria vezeték összekapcsolásának köszönhetően a horvát Omišalj kikötőbe is áramoltatnák az olajat, amelyet tankerekkel szállítanának tovább. A privatizációs bizottság december 7-én döntött arról, hogy a Transpetrol kisebbségi részvénycsomagját a Slovnaft helyett a Jukosz nyerje el, mégpedig 74 mülió dollárért. A kérdést december 17-én vitatja meg a kormány gazdasági minisztereinek tanácsa és a Dzurinda-kabinet várhatóan december 19-én hozza meg az ügyben a végső döntést. Az Oroszország második legnagyobb olajtársaságának számító Jukosz az idén 56-58 millió tonna kitermelésével, jövőre pedig 67 millió tonnával számol. Az idei, 28 millió tonnára rúgó exportból 4 millió tonna esik Magyarországra, a cseh és a szlovák piacra egyelőre nem szállít, ám Brudno közlése szerint ha a Slovnaft felkérné a céget erre, akkor Szlovákiába szintén exportálna, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Három versengő az Istrobankáért Pozsony. Az Istrobanka többségi tulajdonrészének megvételére három társaság nyújtotta be végleges ajánlatát - nyüatkozta Lucia Bombošová, a Szlovák Biztosító szóvivője. Szeptemberben ugyanakkor még öt cég érdeklődött a pénzintézet iránt: a BAWAG, a Volksbank, a Bank Austria, a Sodété Générale és az UniCredito. Hogy közülük melyek léptek vissza, azt a szóvivő nem árulta el. A biztosító 72%-os tulajdonrészét ajánlotta fel megvételre, részesedésétől azonban meg kíván válni a többi részvényes is. A fővárosnak jelenleg 18, az Erste Banknak 10%-os részesedése van a bankban) (TASR) Lassult a hazai ipari termelés üteme Pozsony. Októberben jelentősen lelassult Szlovákia ipari termelése. A statisztikai hivatal jelentése szerint a növekedés csupán 2,8%-os volt, ami idén a legalacsonyabb havi növekedésnek • számít. Ehhez elsősorban a bányaipar 7,5%-os és az energiaelosztók 1,5%-os termelésvisszaesése járult hozzá. Jelentős mértékben, több mint 17%-kal esett vissza azonban a közlekedési eszközök gyártása is. Az ipari termelés az idei év első tíz hónapjában 5,6%-kal emelkedett, (ú) Közel 70 ezer eladott gépkocsi Pozsony. Idén az év első tizenegy hónapjában 27,5 százalékkal több személygépkocsit és haszonjárművet adtak el, mint a tavalyi év azonos időszakában. November végéig így 69 931 gépkocsi talált gazdára a szlovák piacon. A legtöbbet, csaknem 35 ezret, a Skodából adták el, amit a Renault (6555), a Volkswagen (4342), a Peugeot (3370) és az Opel (2913) követ. (TASR) Nincs kegyelem a UPC-nek Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság a UPC ügyében a Távközlési Hivatalnak adott igazat, a kábeltévészolgáltató így kénytelen kifizetni az 50 ezer koronás büntetést. A Távközlési Hivatal a büntetést még idén áprilisban azért szabta ki, mert a UPC nem volt hajlandó időben benyújtani az áremelésekről szóló elemzést. A kábeltévé-szolgáltató a bíróságon fellebbezett a döntés ellen, a Legfelsőbb Bíróság azonban úgy látja, hogy a hivatal elegendő időt adott a UPC-nek az árkalkuláció kidolgozására. (TASR) A cseh távközlés privatizálása Prága. A cseh miniszterelnök, Miloš Zeman a jövő évi választások utánra akaija halasztani az ország legnagyobb távközlési vállalatának, a Český Telecomnak a privatizációját. Szerinte az árak emelkedni fognak, és a következő kormány jóval sikeresebb üzletet köthet, mint a mostani. A kormány a múlt hónapban indította 51%-os Telecomrészesedésének eladását. Az előzetes ajánlatokat 2002. január 9-ig kell megtenni, a tervek szerint jövő márciusban hirdetnének nyertest. (ČTK) Csökken az orosz Gazprom bevétele Moszkva. A Gazprom jövő évi európai gázszállításaiból származó bevétele 11-11,5 milliárd dollárra mérséklődik az idei 14,5 milliárd dollárról. A kereslet a világgazdasági növekedés lassulása miatt mérséklődik, miközben magasan állnak a gáztartalékok. Az európai gázkereslet 24%-át fedezi a Gazprom. (MTI) Privatizáció a cseh gáziparban Prága. A német E.ON energiaipari csoport konzorciumba maga mellé vette az amerikai Duke Energy vállalatot a cseh gázszolgáltatókra pályázva. A cseh kormány eladja a Transgas monopol-gázimportór 97%-át. Az üzlet értékét 100 milliárd koronára becsülik. A pályázaton részt vesz a Ruhrgas és a Gaz de France konzorciuma, a német RWE, az olasz SNAM, a szintén olasz Edison Gas és a cseh Gas Invest is. A pályázat határideje december 16-a. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 13-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,270 Magyar forint (100) 17,525 Angol font 69,725 Német márka 22,124 Cseh korona „ 1,323 Olasz líra (1000) 22,347 Francia frank 6,596 Osztrák schilling 3,145 Japán ien (100) 38,417 Spanyol peseta (100) 26,006 Kanadai dollár 30,875 Svájci frank 29,333 Lengyel zlotv 11,927 USA-dollár 48,365 Közel 40 milliárd lesz a hiány A költségvetés kiadási és a bevételi oldala nincs egyensúlyban (Archívum) Pozsony. 219 milliárd koronás bevétel és 256 milliárd koronás kiadás, vagyis 37 milliárd koronás hiány: ez a jövő évi állami költségvetés javaslata, amelyet várhatóan ma fogad el a parlament. TUBA LAJOS Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter májusban még azt ígérte, hogy a jobb előkészítésnek köszönhetően a korábbihoz képest komoly változásokat tartalmazó állami költségvetést kényelmes őszi parlamenti vita után fogadják el. Ez nem sikerült és újra csak december közepére maradt. Sokan pedig azt is vitatják, hogy a jövő évi költségvetési javaslat alapjaiban tér el az eddigiektől. A pénzügyminiszter a legfontosabb változásnak az ún. programszerű tervezést nevezte. Ez abból áll, hogy minden minisztérium megjelöli a működéséhez szükséges költségeket és ezeken felül csak pontosan körülírt programokra kap pénzt. Ez azonban csak részben sikerült, legalábbis a 32 költségvetési fejezet közül mindössze négy felel meg ennek a modellnek. Emiatt a költségvetési kiadások nem egész ötödé tartozik valamilyen programhoz. Emellett a hivatalok fenntartására 49 milliárd koronát terveznek, az állami alkalmazottak száma jövőre 1800-zal nő és a 230 ezres létszám bérére 6,6 milliárd koronával többet fordítanak, mint idén. A kiadási oldalon az egyik legnagyobb vita a mezőgazdasági dotációk körül várhatóak. Ezt ugyanis a javaslat 9,9 milliárd koronás szinten hagyná, de ismert, hogy az SDĽ ezen a téren újra a HZDS-szel kíván összefogni. A bevételek nagy része, 180 milliárd korona az adókból származik majd. Nagy kérdés a privatizációs bevételek sorsa, a pénzügyminiszter szerint ezeket csak a nyugdíjreformra, az államadósság törlesztésére és más hosszú távú célokra fordítják. Megjelent azonban az első kivétel is, több mint 300 millió koronát szeretnének egy teniszközpont létesítésére fordítani. A költségvetés leginkább vitatott része a hiány kérdése, melynek nagyságát hivatalosan 37 milliárd koronára tervezik. Ez megfelelne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé érvényes vállalásnak, amely szerint a hiány nem haladja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát. Többen azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez csak különféle trükkök alkalmazásával vált lehetővé. így például a nagyobb bevétel kimutatása érdekében a bevételek közé számolják a Konszolidációs Bank tervezett 4,2 milliárd koronás adósságbehajtását, pedig a Új elem a képviselőknek felajánlott 1 milliárd korona elosztása. kiadási oldal nem tartalmazza a bankkonszolidáció kiadásait. De más, kevésbé reflektorfényben lévő privatizációs bevételek is szerepelnek a listán (köztük a Fórum Hotel eladása), szintén 4 milliárdos tételként. Ezeket leszámolva a költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékát teszi ki. A vitatható tételek ellenére az idei évhez képest több, kozmetikázásra lehetőséget adó elem alkalmazásáról a kormány jövőre lemond. Ilyen például az állami alapok felszámolása. De még így is jócskán marad tennivaló: a szakemberek szerint a közpénzek felhasználásával kapcsolatban leginkább vitatható tételek sorát jövőre a mezőgazdasági dotációk elosztása és az egészségbiztosítók gazdálkodása vezeti majd. Az idei költségvetési vita új eleme volt a képviselőknek felajánlott 1 milliárd korona elosztása. Ezt az ellenzék élesen elítélte, mire Brigita Schmögnerová bejelentette: a Mečiar-kormányban mindkét elődje rendelkezett hasonló éves kerettel, csak éppen azt személyes döntésük alapján osztották szét. Az elején úgy tűnt, ez a vita nagyon rövidre sikerül: amikor a képviselők elutasították a lakástakarékoskodás állami prémiumának csökkentését, ez több mint 900 millió koronával növelte meg a kiadásokat. Azonban gyorsan találtak megoldást: a dohánytermékek fogyasztói adójának emelésével újra kialakították az egymilliárdos keretet. Az igény persze jóval nagyobb volt, a különféle javaslatokból 10 milliárd korona gyűlt össze, ezt kellett a képviselőknek és a parlamenti kluboknak elviselhető méretűvé faragniuk. Vonza András agrárminiszter szerint Magyarország 2004-ben az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat Az uniós kvótákról még nem tárgyaltak V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A Selye János Egyetemért Alapítvány meghívására a napokban előadást tartott a városban Vonza András, Magyarország földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere. Előadásának témája A magyar agrárgazdaság versenyképessége az erősödő európai versenyben volt. Magyarországon 4,7 mülió ha a szántóföld nagysága, az ágazat 4,5 %-kal részesedik a nemzeti össztermékből és 8%-kal a kivitelből. Évente átlagosan 14 millió tonna terem gabonafélékből (kalászosok plusz kukorica). Alapul véve azt a jelképes állítást, miszerint egy embernek évente egy tonna gabonára van szüksége a létfenntartásához, az ország 14 millió embert képes ellátni. A legfőbb felvevőpiac - 75%-os részesedéssel - a belföldi. - 1990 után Magyarországon is végre kellett hajtani a szerkezetátalakítást, rendezni a tulajdonviszonyokat - fejtegette a miniszter. - Közel 2,5 mülió parceüa került kiosztásra, mintegy kétmülió személy vált földtulajdonossá. Nyolcvan százalékuknak egy hektárnál kisebb területen keüett volna gazdálkodnia, már ha egyáltalán akart volna. Gyakran nadrágszíjparceüákról volt szó, amelyeken értelemszerűen lehetetlen is lett volna a termelés. Ennek következtében kialakultak az osztatlan közös tulajdonok, amelyek nagysága országos méretben 1,5 millió ha. Most jött el annak az ideje, hogy a kormány beteijesztése alapján a parlament döntsön a nemzeti földalap létrehozásáról, valamint a földtörvény módosításáról. Ez utóbbi tartalmazza a családi gazdaságok fogalmának pontos meghatározását is. Ezeket a gazdaságokat a kormány pozitív diszkriminációban kívánja részesíteni, például kedvező kamatú hitelek nyújtásával, földvásárláskor pedig elővásárlási joguk lesz. A nemzeti földalapnak az lesz az egyik feladata, hogy azoktól, akik nem kívánnak gazdálkodni, felvásárolja a földterületet, és eladja azoknak, akik művelni szeretnék. Eddig nálunk nemigen működött a földpiac, de az EU-s csatlakozás előtt bizonyára beindul, ami az árak felverését is eredményezi. A nemzeti földalapnak köszönhetően azonban kézben lehet majd tartani a földárakat. 2001-ben a földek felvásárlására 3 müliárd forint állt rendelkezésre. Míg az EU agrárpolitikájára, ezen belül piacszabályozására a szabályozott termékek esetében a termelés visszafogása, vagy szinten tartása jeüemzó, addig a magyar agrárpolitika a csatlakozásig a termelés növekedését szorgalmazza. Emiatt gyakran bírálat éri az országot, de mint Vonza András kifejtette, a magyar mezőgazdaság egyelőre nem lehet eurokomform. Hiszen néhány év alatt keüene eljutnia olyan piacszabályozásig, amelyet az EU országaiban hosszú évtizedek alatt alakítottak ki. Magyarország legfontosabb agrárpolitikai stratégiai célkitűzéseiről szólva a miniszter elsőként a versenyképes termelési színvonal elérését említette, vagyis hogy a csatlakozást követően a magyar gazdák is fel tudják venni a versenyt uniós koüégáikkal. Fontos cél a belföldi piac jó minőségű, tradicionális termékekkel történő eüátása, továbbá olyan jövedelmi színvonal elérése, amely biztosítja az ágazatban tevékenykedők megélhetését. Nem elhanyagolható szempont a vidék népességmegtartó képességének növelése sem. Az EU-csatlakozás előtt ugyanakkor szükség van a termelői adatszolgáltató rendszer bevezetésére és működtetésére is. Hiszen pontos adatok birtokában tud csak hatékony támogatást nyújtani a kormány. Az elképzelések szerint a földalapi támogatás jövőre 1-10 hektáros gazdaságok esetén 12 000 forint/ha, 10-300 ha esetén 8000 Ft lesz. Amennyiben valaki családi vállalkozásként műveli a földet, akkor a 8000 forintos támogatás további nyolcezerrel növekszik. A szerkezetátalakítás meggyorsítása érdekében a kormány támogatni kívánja az értékesítési, beszerző, feldolgozó, szolgáltató szövetkezéseket, korszerűsíteni szeremé a szaktanácsadói és falugazdász rendszert. Az exporttámogatás összege viszont, a WTO-val szemben váüalt kötelezettségek alapján jelentősen csökkenni fog. - Az EU-val folytatott tárgyalások egyik meghatározó része a közösségi joganyag átvüágítása és beépítése a magyarországi jogrendbe - folytatta az ágazatvezető. - Ez óriási munka, hiszen az EU joganyagán belül mintegy 40 ezer oldal foglalkozik a mezőgazdasággal. A tőke szabad áramlására vonatkozó fejezetet már lezártuk, és végéhez közelednek az áüat- és növényegészségügyet érintő tárgyalások. A várhatóan legkeményebb, kvótákról szóló 190 milliárd forint az agráriumra Budapest. Ajövó évben az állami költségvetésben az agrárium támogatására a vidékfejlesztéssel együtt 195,7 milliárd forint áü rendelkezésre. A mezőgazdaság támogatására 190,2 müliárd forint jut, amit a kormányzat az általános tartalék terhére további 10 milliárd forinttal megnövel. Ezt a családi gazdaságok segítésére fordítják. (MTI) tárgyalások azonban még előttünk vannak. A közös agrárpolitika keretében alkalmazott terméskorlátozó intézkedések mennyiséghez kötött támogatása területén olyan értékek elfogadását kéijük, amelyek tényleges mozgásteret biztosítanak az érintett ágazatok számára. Igényt tartunk mindazon támogatási formára, amelyeket a csatlakozáskor az Unió többi tagállamának gazdái, agrárgazdaságai élveznek. Különös tekintettel a közvetlen termelői kifizetésekre. Jelenleg Magyarországon mintegy 190,3 milliárd forint a mezőgazdaság évi támogatása. Amennyiben már most EU-tagok lennénk, ez az összeg 400 milliárd lenne, sőt a vidékfejlesztési támogatással együtt elérné a 850-900 müliárd forintot. Ehhez szükség van az integrált irányítási és ellenőrzési intézményi rendszer kialakítására, ahol még elmaradás tapasztalható. Pedig lényeges részletről van szó, hiszen ennek eredményeként érhetjük el azt, hogy mindenki megkaphassa, ami neki jár, másrészt senki ne élhessen vissza a támogatással. A jelenlegi magyar kormány reálisnak tartja, hogy 2003 tavaszán aláírásra kerül a csadakozási szerződés, és Magyarország 2004-ben az EU teljes jogú tagjává válhat. Vonza András szerint a közép-európai országok számára nincs is más járható út, mint az EU-csadakozás. Ugyanakkor az uniónak is érdeke a bővítés, csak így tudja ugyanis kivédeni az ázsiai és amerikai nyomást. Vonza András magyar földművelésügyi miniszter (Vas Gyula felvétele)
