Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-10 / 283. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 10. TÉMA: AZ INTELLIGENCIA9 Tizenöt százalék plusz Okosabbak a nők? Egy kanadai tudóscsoport az ontariói McMaster Egyetemen megállapította, hogy a nőknek tizenöt százalékkal több agysejtjük van a frontális lebenyben, amely az úgynevezett magasabb szintű műveletek végrehajtásáért felel. A frontális lebenyben történik a tudatos cselekvés, viselkedés programozása és szabályozása, de a frontális lebenyé a főszerep az intellektuális tevékenységben, a probléma megértésében, a megoldás megtervezésében, a lényeges elemek emlékezeti megőrzésében, az eredmények értékelésében is. A nők agya tehát gyorsabban működik bizonyos feladatok elvégzésekor, mint a férfiaké. Viszont a tudósok azt is megállapították, hogy az idő előrehaladtával a nők agysejtjei gyorsabb ütemben haláloznak el a férfiakénál, s így az őszidőkre mindkét nem képviselői azonosan butulnak el. Sandra Witelson professzor a kutatási eredményeket összegezve nem tudta hirtelenjében rávágni, hogy ez a 15 százalék plusz milyen előnyökkel jár - ha egyáltalán - az egyén teljesítményének alakításában. Más kutatók szerint a nagyobb agysűrűség nem jelenti azt, hogy a nők lenyomnák a férfiakat. Mivel a nők agya kisebb, nincs különbség a két nem szellemi képességei között. Az agysejtek gyorsabb halálozási sebessége nagyobb veszélynek teszi ki őket - az Aizheimer-kór például gyakoribb a nők körében -, de ezek kialakulását számos egyéb tényező befolyásolja. (i-t) Egy emberi fej keresztmetszete. A felső részében található, átlag kétezer köbcentimétert kitöltő agy a szervezet irányítóközpontja, emlékeink raktározóhelye, matematikai számítógép és még sok minden más. (Fotó: internet) Okos gyereket akarunk? Válasszunk magunknak hozzánk hasonló okos párt! Az IQ örökölhető Buta, borúlátó vagyok? A feldolgozás hibája Soha nem felejtem el életem első IQ-tesztjét. A számítógép előtt ültem, és végig azt éreztem, hogy egy halott gép próbálja meghatározni, mennyire vagyok okos. Eleve hátrányban éreztem magam, a gép egy másodperc alatt műveletek százait, sőt ezreit tudja elvégezni, míg én csak egyet. Igyekeztem minden kérdésre jól válaszolni, elsőre azonban mindössze 97 pont volt az eredmény. Életem második tesztjét a középiskola végén végezték el a pszichológusok - tesztekkel, papíron. Az eredmény: túl sötéten látom a világot. Amikor harmadszor végre igazi pszichológushoz kerültem, elárulta: nem vagyok sem hülye, sem borúlátó, a viszonylag rossz eredmény a feldogozás hibája, (szge) Génjeink döntő szerepet játszanak agyunk egyes részeinek fejlődésében - erősítették meg amerikai és finn kutatók. Mi több, épp a kognitív képességeket irányító agyi régiókra gyakorolják a legközvetlenebb hatást. Röviden: az IQ örökölhető. ÖSSZEFOGLALÓ Paul Thompson és kollégái MRI(az angol magnetic resonance imaging kifejezés rövidítése) felvételeket készítettek tíz egypetéjű és tíz kétpetéjű ikerpár agyi felépítéséről. A kutatók egy fedél alatt lakó ikreket vizsgáltak, hogy elkülöníthessék a genetikai és a környezeti tényezőket. Megállapították, hogy az agy egyes részeit igen magas arányban jellemzik az örökletes tulajdonságok: a beszédközpontokat (Broca- és Wernickerégió), és a frontális területet, mely a gondolkodásban tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Egypetéjű ikrek agyának hasonló részei közt a kutatók 95-100 százalékos megfeleltethetőséget figyelhettek meg, magyarul: gyakorlatilag azonosak voltak. Thompson véleménye szerint a frontális régió olyan mértékben függ a genetikai tényezőktől, mint a genetikailag leginkább befolyásolt tulajdonságunk: az ujjlenyomatok. A környezet - a tapasztalatok, az emberek, akik körülvesznek, a dolgok, amiket megtanultunk - tehát szinte semmilyen hatást nem gyakorolnak rá. A kétpetéjű ikrek Wernicke-régiói majdnem azonosak voltak, míg a többi agyi terület között alacsonyabb, 60-70 százalékos megfeleltethetőséget sikerült kimutatni. Míg egymással rokoni kapcsolatban nem álló emberek esetében semmilyen megfeleltethetőségre nem számíthatnánk. A vizsgálat érdekességét tovább fokozza, hogy a vizsgált szürkeállomány örökletes volta mellett az is kiderült, hogy az szerepet játszik az általános intelligenciában. „Arra az eredményre jutottunk, hogy a frontális szürkeállomány különbségei és az intellektuális készségekben jelentkező eltérések között jelentős kapcsolat áll fenn” - írják a kutatók. A kísérletek résztvevőin egy sereg további tesztet végeztek el: összesen 17 készséget vizsgáltak, egyebek között a figyelem összpontosítása, a szókincs és a tér érzékelésének képessége került górcső alá. (origo) Mesterséges intelligencia született? Német tudósoknak sikerült összekapcsolni az élő szervezetet egy géppel Agysejtek mint az áramkör szerves részei ÖSSZEFOGLALÓ Agysejteket illesztettek szilíciumcsipre német tudósok, ezzel a világon elsőként hoztak létre félig élő, félig elektronikus áramkört. Az áttörés, mely közel hozza a valósághoz a tudományos-fantasztikus novellák és filmek félig élő, félig gép számítógépeit, forradalmasíthatja a számítástechnikát. Olyan robotok kialakítását hozhatja magával, melyeket már valóban intelligensnek nevezhetünk. A részben élő elektronikus áramkört a németországi Max Planck Intézet kutatói úgy hozták létre, hogy egy csiga idegdúcának sejtjeit tranzisztorokra ültették, majd kísérletükben bebizonyították, hogy az idegsejtek egymással és a tranzisztorokkal is kommunikáltak. A kutatás eredménye jelentős előrelépésnek számít, ugyanis alkalmazása nem csak mesterséges, félig élő, félig gép, tanulni is képes agyak kifejlesztésének alapját teremti meg, hanem például a központi idegrendszerhez, tehát voltaképpen az emberi agyhoz szervesen csatlakozó művégtagok megalkotását is közelebb hozza a megvalósuláshoz. A tudósok igazi célja azonban az, hogy kombinálják az elektronikus áramkörök előnyeit az emberi agy egyedülálló komplexitásával és intelligenciájával. Az élő és a gép összekapcsolása már régóta alapvető építőeleme a tudományos-fantasztikus filmeknek és könyveknek. Most a legújabb kutatási eredmények révén külön tudománnyá nőheti ki magát. Bár elképzelni nagyon könynyű az ilyen élő gép teremtményeket, valójában a dolog rendkívüli nehézségekkel jár, hiszen az élő szöveteket nem elég csatlakoztatni az áramkörhöz, de még életben is kell tartani, ráadásul az élő agyszövet és idegrendszer teljesen más felépítésű, mint bármelyik csip. A legnagyobb kihívás mindeddig az volt, hogy a technológia és a biológia közötti kapcsolatot megteremtsék. Az agy idegsejtjei megtalálják egymást, kapcsolatot építenek ki egymással és komplex vegyi jelátvitellel kommunikálni kezdenek, nagyrészt környezeti hatások által vezetve. Ha egy ilyen idegi hálózatról leválasztunk néhány neuront, más idegsejtek veszik át azok funkcióját. Ma még senki nem tudja, hogy az agy hogyan képes megtanulni ezt az alkalmazkodó képességet. Az elektronikus chipek teljesen máshogy működnek, hiszen specifikus feladatokat végeznek el nagy pontossággal és sebességgel, és egy adott területük mindössze egyeden funkcióval rendelkezik. Korlátozottan képesek válaszolni a környezet és a feladat megváltozására, és nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A német kutatók mikropipetták segítségével egyesével emeltek ki neuronokat egy csiga idegdúcából, majd ráültették azokat egy olyan áramkörre, amelynek felületét egy speciális ragasztóval kezelték. A kutatók elmondása szerint azért a csiga idegsejtjeire esett a választás, mert azok valamivel nagyobbak, mint az ember vagy a patkány idegsejtjei, így manipulálni is könnyebb őket. Az első sikerek után a csoport máris nekilátott, hogy még több idegsejt és még több tranzisztor felhasználásával készítsen áramkört. A kihívás abban rejlik, hogy meg kell határozni, a neuron szinapszisa, vagyis csatlakozási végpontja hol kapcsolódik pontosan a tranzisztorhoz, valamint olyan technikát kell kidolgozni, amellyel megbízhatóan lehet nagyobb áramköröket előállítani. A kutatók tervezik, hogy létrehoznak egy olyan komplex rendszert, amelyben 15 000 neuronból és tranzisztorból készült egység dolgozik majd. Remélik, hogy ahogyan egyre nagyobb mennyiségű neuront használnak, úgy a rendszerben zajló folyamatok hasonlítani kezdenek az agyban tapasztalhatóakhoz, és így többet megtudhatnak az agy működéséről is. A félig ember, félig robot kiborgok azonban egyelőre maradnak a mozivásznon, a német kutatók felfedezése ugyanis mindössze tapogatózásnak nevezhető. (i-t) Sokan beszélnek róla, bár nehezen meghatározható Nem tudjuk, micsoda ÖSSZEFOGLALÓ Alfred Binet IQ-tesztje 1905-ben nyerte el végső formáját. Feladata volt, hogy kiszűrje a „problémás” tanulókat, illetve, hogy számukra létrehozzanak egy speciális osztályt. A teszt készítői könnyű feladatokat találtak ki, amelyek tökéletesen bemutatták, hogy a gyerekek adott korosztálya miképpen viselkedik. A teszt feladatait 1959-ben újították meg, ugyanakkor lehetővé tették, hogy az intelligencia fejlődését, is mérjék kétéves kortól ötéves korig félévente, majd tizennégy éves korig évente. Az analízis lehetővé teszi, hogy a gyerekeket különböző csoportokba sorolják be. 140-nél magasabb IQ: kiemelkedő intelligenciaszintet jelent, tehetséges személy, nyugodtan mondhatjuk, hogy zseni (a népesség 0,4-0,8 %a). Í20-140 IQ: magas intelligenciaszint, tehetséges személy (a népesség 3,5-10 %-a). 110-120 IQ: elég magas intelligenciaszint, kiváló képességekkel rendelkező személy (a népesség 11-17 %-a). 90-110 IQ: átlagos intelligenciaszint (a népesség 45-60 %-a). 80-90 IQ: korlátolt intelligenciaszint, lassú észjárás (a népesség 15,3-17 %-a). 70-80 IQ: áüag alatti intelligenciaszint, lassúság, debilitás, szellemileg elmaradott (a népesség 6-7,4 %-a). 70-nél alacsonyabb IQ: szellemi elmaradottság. Az intelligenciamérés meglehetősen vitatott kérdés szakmai körökben. Egyes vélemények szerint a gyermekek pszichikai fejlődését nem szabad csupán erre leszűkíteni. Egy példa: ha egy kozmetikus felállítana egy hasonló tesztet, és mérné az SZQ-t (szépség kvóciens), hogy milyen selymes a bőr, milyen hosszú az orr, milyen széles a csípő stb., az emberek teljesen jogosan felháborodnának, hiszen a szépség egy olyan tulajdonság, ami túl komplex ahhoz, hogy pusztán számértékekkel fejezzük ki. (i-t) Nem feltétlenül intelligensek a művelt emberek Hét tényezőtől függ ISMERTETÉS Az első intelligenciateszt megszerkesztője, Alfred Binet még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az intelligencia fogalmának megalkotásával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt. Azóta sok mindent megtudtunk már az intelligenciáról, csak azt nem, hogy pontosan mi is az. A pszichológusok kutatják ugyan minden ágátbogát, még sincs egyelőre pontosabb definíciójuk róla, mint az, hogy az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Azt általában a laikusok is tudják, hogy az intelligencia valamiféle általános problémamegoldó képesség. A kérdés így már az, hogy miféle problémák azok, amelyek megoldása öszszefüggésbe hozható az intelligenciával. Ezen a ponton már megoszlanak a vélemények. Vannak, akik csak a racionális, logikai problémamegoldó képességet, mások már például a „hogyan ugorjunk le a műugrótoronyból tripla csavart szaltóval úgy, hogy talpra érkezzünk” típusú problémák megoldási képességét is az intelligenciához tartozónak tekintik. A többszörös intelligencia elmélete általában hét tényezőjét különbözteti meg az intelligenciának. Van egy logikai, más néven racionális faktor, amely tulajdonképpen a matematikailag leírható problémák megoldásának sebessége. A második a térben való tájékozódás, a harmadik pedig a nyelvi (más szóval verbális) tényező. Ismerünk még ezen kívül zenei, mozgásos (testi, kinesztetikus), interperszonális (személyközi) és intraperszonális (személyen belüli) tényezőket. A szokásos intelligenciatesztek általában legfeljebb az első három faktor némelyikét mérik. A nyelvi faktor felveti az intelligencia kultúrafüggőségének kérdését, Az USA-ban több próbálkozás történt arra, hogy bebizonyítsák, a fehérek ádagos intelligenciája magasabb a feketékénél. Ez sikerült is, a teszteket azonban fehérek állították össze. A laikusok sokszor összekeverik a műveltséget az intelligenciával. Sőt még az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket. Ez azért lehetséges, mert a két tulajdonság legtöbbször együtt jár (szaknyelven: korrelál), de nem ugyanaz. Az intelligens emberek általában műveltek, mert nagyobb információ-feldolgozási kapacitásuk miatt éheznek az információkra. A művelt emberek viszont nem feltédenül intelligensek. Ugyancsak egyoldalú az intelligencia kapcsolata a kreativitással. A magas kreativitásnak feltétele ugyan a legalább ádagos intelligencia, más kapcsolat azonban nincs közöttük, (i-t) GONDOLKOZZUNK EINSTEINNEL! Az alábbi kvízt Albert Einstein írta. Ó állítólag azt mondta: a Föld lakosságának a 98%-a nem képes megoldani a feladatot. Igaza volt? A TÉNYEK: 1. Van egymás mellett öt ház: mind az öt különböző színű. 2. A házakban lakik egy-egy személy, mindegyik különböző nemzetiségű. 3. Mindegyik különböző italt fogyaszt, különböző dohányt szív és különböző állatokat tart. 4. Egyikük sem fogyasztja ugyanazt az italt, szívja ugyanazt a cigarettát és tartja ugyanazt az állatot. EGYÉB INFORMÁCIÓK: 1. A brit a Piros házban lakik. 2. A svéd kutyákat tart. 3. A dán teát iszik. 4. A Fehér ház balján a Zöld ház van. 5. A Zöld házban kávét fogyasztanak. 6. Az a személy, aki Pali Mall-t szív, madarakat tart. 7. A Sárga ház lakója Dunhill-t szív. 8. A középső házban lakó személy tejet iszik. 9. A norvég az első házban lakik. 10. A Blend-et szívó szomszédjában lakó macskát tart. 11. A lovakat tartó személy szomszédjában lakó Dunhill-t szív. 12. A Blue Master-t szívó ember sörözik. 13. A német Prince-t szív. 14. A norvég a Kék ház szomszédja. 15. A Blend-et szívó személy szomszédjában vizet isznak. KÉRDÉS: KI TART HALAKAT? Összeállította: Szabó Gergely
