Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-10 / 283. szám, hétfő

Fl Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 10. Veér Andrást indítja az SZDSZ Budapest. Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsé­ge (SZDSZ) elnöke megerősí­tette azokat a híreket, amelyek szerint SZDSZ-es jelöltként in­dul Veér András pszichiáter, akit az egészségügyi miniszter február elsejei hatállyal fel­mentett az Országos Pszichiát­riai és Neurológiai Intézet élén betöltött posztjáról. (MTI) Fertőzött marha Ausztriában Bécs. Kergemarhakórral fertő­zött állatot találtak Ausztria keleti részén. A hírt az osztrák egészségügyi miniszter meg­erősítette. Az állatot csütörtö­kön vágták le, és a fertőzöttsé­­get több teszt is megállapítot­ta. Az érintett gazdaságban már vizsgálják a többi állatot és a takarmányt, Ausztriában most azt próbálják elkerülni, hogy pánik törjön ki. (R-b) Spanyol túszok kiszabadulása Tbiliszi. Kiszabadult fogságá­ból Grúziában szombat este az a két spanyol üzletember, akit egy éve ejtették túszul fel­tehetően csecsen fegyveresek és tartottak fogságban az or­szág északi részén. Francisco Rodriguez és Antonio Tremi­­no egy grúz-spanyol építő­anyagipari közös vállalat al­kalmazottai. (MTI) Új személyzet az űrállomáson New York. A Nemzetközi Űr­állomáson szombaton elfoglal­ta helyét a két amerikai és egy orosz asztronautából álló új személyzet, amely fél évig lesz a létesítmény házigazdája. Az űrhajósokat szállító Endeavo­ur űrrepülőgép pénteken csat­lakozott az állomáshoz. (MTI) Vádemelés Berlusconi ellen Madrid. A korrupciós ügyeket kivizsgáló spanyol ügyészség tizenkét rendbeli adócsalás és okirathamisítás miatt kíván vádat emelni Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök ellen - ír­ta egy spanyol lap azzal kap­csolatban, hogy Olaszország visszautasította az EU-nak a közös letartóztatási parancs kiadására vonatkozó program­ját, amelynek részeként a tag­országok kölcsönös alapon fel­lépnének korrupciós ügyek­ben. A visszaéléseket a nagy részben az ő tulajdonában lé­vő televízió, a Tele 5 élén 1990 és 1996 között követte el Spa­nyolországban. (MTI) Mikor látogat Madridba? (Archívum) Ismét támad az Ebola Libreville. 45 halálos áldoza­tot szedett az ebola vírusa által okozott betegség az utóbbi két hét folyamán a nyugat-afrikai Gabonban és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztár­saságban. Az WHO szakembe­rei eddig egy betegnél azono­sították a vírust. (MTI) Hamid Karzai az új afgán kormányfő kijelentette: ki fogják adni Oszama bin Ladent és Omar mollát a nemzetközi igazságszolgáltatásnak A hajsza és a találgatás folytatódik Egy helyben topognak. Az amerikaiak nem találják a két főbűnöst. (Reuters-felvétel) Kabul/Washington. Miköz­ben az átmeneti afgán kor­mány kijelölt miniszterelnö­ke felszólította csapatait és az afgán népet, hogy fogják el Omar mollát, a tálibok első számú vezetőjét és Oszama bin Laden szaúdi származású terrorvezért, továbbra is el­lentmondásos hírek jelennek meg a két férfi hollétéről. ÖSSZEFOGLALÓNK Hamid Kaŕzai kijelentette: arra ké­ri a falvak lakosságát, hogy kutas­sanak mindkét férfi után, csakúgy mint a bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezethez tartozó külföl­di zsoldosok százai után. „Ki fog­juk adni Oszama bin Ladent és Omar mollát a nemzetközi igaz­ságszolgáltatásnak” - mondta a miniszterelnök, leszögezve, hogy az általa vezetett, december 22-én hivatalba lépő kormány teljes mér­tékben fel akarja számolni a terro­rizmust Afganisztánban. A kijelölt kormányfő visszautasította azokat a találgatásokat, miszerint Omar mollát a Kandahárba bevonult tör­zsek egyike tartja fogságba. Leszö­gezte, hogy sem Omar molia, sem bin Laden nincs a tálibellenes af­gán erők fogságában, és nem is tudják, merre bujkál bin Laden. Az al-Dzsazíra arab tévé szerint a dél-afganisztáni Kandahár tarto­mányban vagy a szomszédos Zábul tartományban rejtőzködik legköze­lebbi munkatársaival együtt Omar molia. Feltételezett tartózkodási helyéről az al-Dzsazíra korábban Kandahárban dolgozót tudósítója számolt be. Nem zárják ki annak le­hetőségét, hogy megállapodás szü­lethetett Omar molia és Nadzsibul­­lah molia között. Az utóbbi 1994- ben közreműködött abban, hogy a tálibok elfoglalják Kandahárt, a kö­vetkező hét évben pedig a fanatikus iszlám milicisták különös rokon­szenvét élvezte és megőrizte saját milíciáját. Nadzsibullah annak a három pastu csoportosulásnak az egyikét vezeti, amely jelenleg sze­retné megszerezni az ellenőrzést Kandahár felett. A másik kettő Hamid Karzai kijelölt afgán minisz­terelnöknek, illetve Hadzsi Gul Agának, Kandahár egykori kor­mányzójának engedelmeskedik. Oszama bin Laden mintegy ezer harcosa élén szervezetének hegyi erősségeit védelmezi Kelet-Afga­­nisztánban - mondta a tálibellenes Északi Szövetség szóvivője. Bin Laden tartózkodási helyéről eddig nem adott senki biztos információt. Mohammed Amin szóvivő Dzsa­­lálábádból közölte a Reutersszal: az Északi Szövetség erői kiszorították az al-Kaida-harcosokat a barlang­­rendszeréről híres Tora Bora térsé­géből és a közeli erdőségekben tá­madták őket. Amin szerint az erdő­ségekben van bin Laden is ezer fegy­veresével. Több országot figyelmeztettek Az amerikai egységek felkutatják Oszama bin Laden terrorista vezért és Mohammed Omar molia legfőbb tálib vezetőt akár Afganisztánban, akár más országban - közölte Paul Wolfowitz amerikai védelmi minisz­terhelyettes. A Pentagon második embere szerint a két üldözött eset­leg Pakisztánba, Szomáliába vagy Jemenbe menekülhet. Figyelmez­tette egyúttal ezeket az államokat, hogy ne adjanak menedéket Ameri­ka ellenségeinek. Wolfowitz azt sem zárta ki, hogy hetek, sőt hónapok múlva sem bukkanak bin Laden és Omar molia nyomára. A keresés je­lenleg a déli Kandahár, a héten fel­adott utolsó tálib erősség térségére, valamint a 'keleti Dzsalálábád és Nangarhar környékére összponto­sul. Újabb szárazföldi csapatok Af­ganisztánba telepítését fontolgatja az Egyesült Államok az utolsó tálib erősség, Kandahár eleste után. Tommy Franks, az afganisztáni had­műveleteket irányító amerikai főpa­rancsnok arról tájékoztatott, hogy a tervek szerint kivonják a Kanda­­hártól délnyugatra fekvő térségből az odavezényelt 1500 tengerész­­gyalogost, aki november 25-én lé­pett afgán földre a tálib utánpótlási és menekülési útvonalak elvágása céljából. Az amerikai parancsnok­ság emellett feltehetően tengerész­­gyalogosakat küld Kandahár váro­sába az ott maradt tálib erők és al- Kaida-harcosok felkutatására. Ri­chard Haas, az amerikai külügymi­nisztérium illetékes koordinátora kijelentette: az amerikai és a szövet­séges erők minden olyan utat felszá­molnak, amely az al-Kaida-vezér menekülését szolgálhatná. Pakisz­tán megerősítette csapatait az afgán határszakaszon a tálib harcosok és az al-Kaida-terroristák elmenekülé­sének megakadályozására. Pakisz­tán szerint még bin Laden és Omar molia sem hagyta el Afganisztánt, Iszlámábád hamisnak tartja az erről szóló híreszteléseket. A legmeggyőzőbb bizonyíték Az amerikai hatóságok birtokába jutott egy videófelvétel, amely az eddigi legmeggyőzőbb bizonyíté­kot szolgáltatja arra nézve, hogy Oszama bin Ladennek köze volt a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) elleni szeptembe­ri terrortámadáshoz. Mint a The Washington Post című lap meg nem nevezett kormánytisztvise­lőkre hivatkozva beszámolt róla, a szaúdi születésű milliomos a 40 perces felvételen a vártnál na­gyobbnak nevezte a WTC leomlott ikertornyainál véghezvitt pusztí­tást, és Allahot dicsőítette a remé­nyeiket meghaladó „sikerért”. A felvételt állítólag a kelet-afganisz­táni Dzsalálábádban találták egy családi házban. Amerikai kor­­mánytisztségviselók most arról vi­táznak, hogy nyilvánosságra hoz­­zák-e és - ha igen - miként tegyék ezt meg - jegyezte meg az újság. A lap szerint bár korábban hivatalos forrásokból azt állították, hogy el­fogtak olyan üzeneteket, amelyek bin Ladent és társait összefüggés­be hozták a terrortámadásokkal, titkosszolgálati megfontolásokra hivatkozva eddig semmilyen anya­got sem voltak hajlandók nyilvá­nosságra hozni. - Egyes tisztségvi­selők most abban reménykednek, hogy a felvétel közzététele talán képes lenne eloszlatni a muzul­mán országok abbéli aggodalmát, hogy bin Ladent alaptalanul vá­dolták meg a terrortámadásokban való bűnrészességgel írta a The Washington Post. Karácsonyfa a tornyok helyén Küenc méter magas karácsonyfa díszíti péntek este óta a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyainak helyén magasodó romhalmaz tetejét, hogy erőt és hi­tet adjon a pusztulás színhelyén hónapok óta dolgozó segélymun­kásoknak. A Kanadából érkezett fát angyalok sokasága vigyázza. A karácsonyfa égőit Rudolph Giuli­ani New York-i polgármester gyúj­totta meg a terrortámadásban el­hunytak gyermekeinek segítségé­vel. - A terroristák azért támadtak ránk, mert azt hitték: gyengék va­gyunk - hangsúlyozta Giuliani a tá­madás helyszínén dolgozó mentő­alakulatok több száz munkása előtt mondott beszédében. Az Egyesült Államok lakói a hideg­háború óta nem látott mértékben házi bunkereket építtetnek az atomterrorizmustól való félelmük­ben. Az AP építési és tervezési vál­lalatok közlése alapján írta: sok amerikai lakóingatlanát is megter­heli jelzáloggal, hogy fedezhesse a bunkerépítés költségeit. Egyes vál­lalatoknál a vezetőket bunkerral jutalmazzák, (m, ú) Korea fél az amerikaiaktól Phenjan. A kommunista Korea azzal vádolta az Egyesült Államo­kat, hogy afganisztáni hadviselése után támadást készít elő ellene. A Nodong Színműn című vezető észak-koreai lap szerint ez a tény arra kényszeríti a koreai népet, hogy „álljon teljes harckészültség­ben, életét is kockára téve a haza védelmében”. A lap egyúttal meg­ismételte azt a phenjani vádat, amely szerint Washington arra használja fel a terrorizmus elleni kampányát, hogy igazolja a Dél- Koreában állomásozó erőinek növelését. (MTI) Belgrádban szabadon engedték a legismertebb koszovói albán politikai foglyot Írország lett az illegális bevándorlók kedvenc helye Ma eldőlhet a DOS sorsa Halottak a konténerben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Egy hétig tartó ádáz par­lamenti és pártcsatározások után ma eldőlhet a szerbiai kormányzó pártkoalíció, a DOS elnökségi ülé­sén, hogy egyéves fennállása után egyben marad vagy darabjaira hul­lik szét Szerbiában a kormányzó pártszövetség. A DOS eddigi legsú­lyosabb válságát az robbantotta ki, hogy a parlament első olvasatban megszavazta a reformfolyamat folytatása és a külföldi befekteté­sek szempontjából kulcsfontossá­gúnak tekintett munkaügyi tör­vényt, amelyre nem adta voksait a Vojiszlav Kostunica jugoszláv el­nök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS), a milosevicsi baloldali ellenzék és a Vojiszlav Seselj-féle radikális párt. A történtek után a DSS szavazási csalással vádolta meg a DOS-t. Mivel Dragoljub Micsunovics DSS-es parlamenti el­nök - a DOS állítása szerint - rész­­rehajlóan a DSS pártját fogta, a DOS nyomására le kellett monda­nia. Zoran Djindjics szerb kor­mányfő úgy nyilatkozott, a mai el­nökségi ülésen dől el, hogy valójá­ban mi is a DOS: kormánykoalíció, vagy a hatalom és az ellenzék koa­líciója. (Djindjics, illetve más DOS-os vezetők korábban azzal vádol­ták a DSS-t, hogy koalíciós partner­ként sok esetben az „ellenzéknél is keményebb ellenzék”.) Közben Belgrádban szabadon en­gedték a legismertebb koszovói al­bán politikai foglyot. A terrorizmus vádjával 15 évi szabadságvesztésre ítélt Albin Kürti pénteken nyerte vissza szabadságát és tért vissza Ko­szovóba. Azt nem hozták nyilvános­ságra, milyen hatóság döntött Kürti szabadlábra helyezéséről. Kürti ki­jelentette, a legrosszabb dolog tör­tént vele, ugyanis csak őt helyezték szabadlábra, barátai még szerbiai börtönökben sínylődnek. MTI-HÍR Dublin. A délkelet-írországi Wex­ford város közelében nyolc illegális bevándorló holttestére bukkantak egy áruszállító konténerben. A holttestek mellett öt túlélőt is talál­tak, akit kórházba szállítottak. A rendőrség szerint az áldozatok - nők, férfiak és gyermekek vegyesen - kelet-európai származásúak le­hetnek. A Sky News brit televízió úgy tudja, hogy a konténert Olasz­országból hajóval szállították íror-MTI-HÍREK Athén/Nicosia/Zágráb. A viharos, illetve téliesen hideg időjárás halá­los áldozatokat követelt, és nagy ká­rokat okozott a hét végén Görögor­szágban, Cipruson és Törökország földközi-tengeri partvidékén. Görö­gországban négy halálos áldozata volt a mostoha időjárásnak. Ketten közúti balesetben vesztették életü­ket a jeges utakon. Egy ember meg­fagyott a Peloponnészosz-félszige­­ten, egy másik vízbe fulladt, miután elsodorták a hullámok. A heves szélvihar következtében elsüllyedt egy teherhajó az Égei-tengerben, szágba. Rosslare kikötőjében teher­autóra rakták és a néhány kilomé­terrel távolabb fekvő ipari parkba vitték. A teherautó sofőije azonban gyanúsnak találta a rakományt, így értesítette a hatóságokat. Az utóbbi években egyre több menekült és menedékkérő özönlött Írországba azoknak a beszámolóknak a nyo­mán, amelyek szerint az eurozóna tagállamai közül az utóbbi időkben a legnagyobb gazdasági növeke­dést produkáló országban könnyű munkát találni. egy ember odaveszett. Az Égei-ten­­geren és partvidékén sokfelé dü­höngött vihar, fújt az orkánerejű szél. A parti őrség megtiltotta a ten­geri közlekedést, és számos repülő­járatot is lemondtak. Törökország­ban és Cipruson az esőzés okoz ká­rokat. Az áradás elöntött házakat, épületek omlottak össze, az áram­szolgáltatás és telefonkapcsolat sok helyütt megszakadt. Két halálos ál­dozatot is szedett a zord időjárás. Teherautót borított fel, bárkákat süllyesztett el az Adrián és sok za­vart okozott a tengeri és a légi közle­kedésben a hét végi, viharos erejű bóra Horvátországban. Montenegró vezetői nyomásgyakorlásként értékelik a francia elnök kijelentését Chirac Jugoszlávia megmaradásáért MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrad. A montenegrói kormány a régi, rossz időkre emlékeztető nyo­másgyakorlásként, míg a Jugoszlá­­via-párti ellenzék Podgoricának szánt figyelmeztetésként értékelte Jacques Chirac belgrádi kijelenté­sét, amelyekkel a francia elnök a szövetség fennmaradása mellett és Montenegró különválása ellen fog­lalt állást. Chirac szombaton belgrá­di tárgyalásai befejeztével szemé­lyes véleményét tolmácsolva közöl­te, hogy szerinte az Európai Unió nem ismerné el a független Monte­negrót. Az elnök a jugoszláv tagköz­társaságok párbeszéde mellett fog­lalt állást, és azt mondta, hogy a de­mokratikus Montenegrónak a de­mokratikus szövetségen belül kell maradnia. - Mindez nyomásgyakor­lás, udvarolgatás, játéka szavakkal, amely bennünket a régi, rossz idők­re emlékeztet - vélekedett Branko Lukovac montenegrói külügymi­niszter. Szerinte a nyugati országok vezetői el akatják tántorítani Mon-Többen életüket vesztették a szokatlan időjárás miatt Viharok Dél-Európában tenegrót függetlenedési terveitől, és Belgrádnak nyújtanak segítsé­get. Bozsidar Bojovics, a monteneg­rói ellenzéki Szerb Néppárt (SNS) elnöke azt követelte Milo Djuka­novics montenegrói elnöktől, hogy ne a saját szűk pártérdekeivel, ha­nem az egész nép érdekeivel vessen számot. A legnagyobb ellenzéki párt, a Szocialista Néppárt (SNP) szóvivője helyénvalónak nevezte Chirac üzenetét. Szerinte a referen­dummal kapcsolatos törekvések sú­lyos csapást szenvedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents