Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-08 / 282. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 8. ÜNNEPVÁRÓ ÁBÉCÉ A - ajándék A legfontosabb szempont, hogy személyre szóló legyen. Illetlen­ség továbbadni a tavaly kapott virágvázát, kiváltképpen olyas­valakinek, aki ismeri az erede­tét. Az ajándék - hányszor el­mondták már! - akkor szerez örömet, ha egész évben odafi­gyelünk szeretteinkre, s így pon­tosan tudjuk, mire vágynak. B - békesség... ... a földön a jóakaratai emberek­nek. Ezt komolyan kellene venni - bár nyilvánvaló, hogy a földet nemcsak jóakaratú emberek né­pesítik be, környzetünkben is előfordulnak nem ilyenek. De szerencsére nem ők alkotják a többséget. Ha máshol nem sike­rül is, legalább otthonunkban teremtsük meg a békességet. C - cukorka Ez idő tájt övé a főszerep. A jó­ból is megárt a sok igazsága a cukorkára is érvényes. Az árta­lom nemcsak gyomorrontás for­májában jelentkezhet, hanem a hétköznapok eljövetelével - ki­lókban is. CS - család Legfőbb ideje, hogy a (megla­zult) kötelékeket szorosabbra fűzzük szűkebb és tágabb csalá­di körben. A hozzátartozók töb­bet érdemelnek egy telefonnál! D - dió Nem hiányozhat az asztalról, mint ahogyan a füge, a datolya, a méz és a fokhagyma sem. Aki hamar elfárad, valószínűleg vas­hiányban szenved, a dió pedig vasat tartalmaz. A kócos idege­ket is kifésüli. E - evés Ne essünk ugyanabba a hibába, mint tavaly meg tavalyelőtt, ami­kor többet készítettünk, mint amennyit kellett volna, hiszen a vendégek se bírtak enni, ennyi fi­nom étket pedig vétek kidobni - felcsaptunk hát kármentőnek, aztán meg nem győztünk pa­naszkodni. F - fenyőfa Nélküle nem karácsony a kará­csony. Lehet ezüst vagy búr, ki­csi vagy nagy, formás vagy ágafogyott, élő vagy mű, s ha egyik sem megfelelő, pár fenyőág mindenképpen kerül­jön a vázába. G - gazdagság Igaz, hogy a pénz beszél (és olyan szépeket mond...), de a gazdagságot nem ez jelenti főleg, hanem a lelkiek. Gy-gyertya Szó se róla, a villanygyertya praktikus, de azért gyújtsunk néhány igazit is. Nemcsak dísz, hanem a szellemi felfrissülés kelléke is. Nézzen a gyertya lángjába egy percig, de ne hu­nyorogjon, azután hunyja le a szemét. így is látni fogja a lán­got. Mindaddig ne nyissa ki a szemét, amíg a kép el nem tűnik. A gyakorlatot ötször is­mételje meg. Úgy fogja magát érezni, mintha kicserélték vol­na. Megnyugszik. CSALÁDI KÖNYVESPOLC Rózsa Sándor KÖVESDI KÁROLY Szinte rejtély, miért, de tény, Hogy a legismertebb magyar be­tyárnak, Rózsa Sándornak mind ez ideig nem volt hiteles életrajza. Pedig nem mondhat­ni, hogy ne mozgatta volna meg a magyar írók fantáziáját; sokan foglalkoztak életével, és szám­talan irodalmi műben felbuk­kant legendás alakja. Nem ki­sebb toliforgatók foglalkoztak vele, mint Jókai Mór, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond. Az irodalmi feldolgozások közül minden bizonnyal a legismer­tebb Móricz Zsigmond regénye volt, amelyet filmsorozatban is láthattunk. Szentesi Zöldi László nem keve­sebbre vállalkozott, mint megír­ni Rózsa Sándor hiteles életraj­zát, valamint bandájának, a hozzá legközelebb álló cimborá­inak (Veszelka Imre, Csonka Fe­renc) a hiteles történetét, s ez­zel együtt magát a szegedi be­tyárvilágot, amely a dél-alföldi parasztság mérhetetlen sze­génységének vadvirága volt, egészen a kiegyezés koráig. A könyvből megtudhatjuk, ho­gyan kezdődött a híres betyár „pályája”, az első marhalopások­tól kezdve miként vált az ország legkeresettebb bűnözőjévé, ho­gyan próbált jó útra térni (Kos­suth amnesztiája után 150 fős szabadcsapatot szervezve részt vett a szabadságharcban), majd hogyan csúszott vissza oda, ahonnan jött: pusztai bujdosóvá, fogdmegek elől bujkáló harami­ává, s hogyan ért véget földi pá­lyafutása a szamosújvári börtön­ben. 1878-ban bekövetkezett ha­lálával véget ért a magyarországi betyárvilág. A Legenda és valóság alcímet vi­selő kötetben a szerzőt elsősor­ban a valóság érdekelte, amely lehet izgalmasabb és érdekesebb, mint maga a mese és a kitaláció. (Szentesi Zöldi László: Rózsa Sándor, Méry Ratio, 1999) Egy kis postatörténelem 2. léteztek, melyek levélközvetítésre és személyszállításra is alkalmasnak bizonyultak. Hetente egyszer indul­tak Nümbergből, de később az álla­mi postaintézményhez való átme­netet a mészárosposták alkották. Ezek úgy keletkeztek, hogy a vásár­főlovászmester, állomásai a rendhá­zak voltak. Csakis hivatalos célokat szolgált, éppen ezért a nép sem ve­hette igénybe. Az újkort tekinthetjük az állami pos­ták keletkezése és szélesebb elterje­dése kezded időszakának. Amerika FEKE ARNOLD római posta megszün­tetése után alig aka­dunk ez intézmény nyomára a középkor­ban. Galliában, ha rendszeres posta nem is, de az udvar számára kötelező el­látás létezett. Nagy Károly létesített ugyan némi postaszervezetet, de ez hatalmas birodalmának egyes ré­szeire nem terjedt ki. Egyedül a mo­hamedán birodalomban működött állandó szervezet, melyet kisebb mértékben magánszemélyek is használhattak. A középkor hiányos körülményei közt különös figyelmet érdemel a magánposták keletkezé­sének és kifejlődésének ideje. Püs­pökségek, kolostorok, városok kül­döncöket tartottak, akik állandóan teljesítettek szolgálatot. A magán­posták közül a párizsi egyetem pos­tája volt a leghíresebb. Eleinte csak a tanuló ifjúság vehette igénybe. Fő­leg Párizs és a vidéki városok között tartott rendszeres összeköttetést. Ez a posta hamarosan közhasználatú­vá vált, a francia királyok 1296-ban és 1315-ben privilégiumokat adtak neki, de idegen uralkodók is a vé­delmükbe fogadták. Fő jellemvoná­sa volt, hogy a szállítási díjak jöve­delméből képes volt összes kiadása­it fedezni. Virágzása a XV. század második feléig tartott, amikor XI. Lajos állami postát létesített, de vég­leg csak XV. Lajos törölte el 1719- ben. Németország az apró államai­val sokkal tovább nélkülözte az álla­mi postát, mint Franciaország. Hosszú időn át kereskedők, vándor­­legények, zarándokok, utazó bará­tok közvetítették a levelezést. A gaz­dagabb városok hivatalos levélvivő­ket tartottak. A városi posták már a XIII. században összekötötték Felső- Olaszország és Dél-Németország ke­reskedelmét, gócpontjai Nürnberg, Köln és Hamburg. A bécsi városhá­zán a XIV. században a küldöncök­nek már külön helyiségük volt, a XV. században pedig felesketett levélvi­vők segítették a levelezést. A német kereskedővárosokban a XV. század végén áruszállító járatok lás végett utazó mészárosokat leve­lezés közvetítésével is megbízták. Későbl> ebből fejlődött ki a rendsze­res postai közlekedés. A városokban a mészárosok kürtszóval hirdették érkezésüket, ihdulásukat. Előfor­dult, hogy hivatalos felügyelet, sőt vezetés alatt működtek, meg volt szabva pontos menetrendjük és tak­sájuk. Ez a fajta szolgáltatás néhol még a XVn. században is fennállt. Az első rendszeres postaintézmény német területen, Kelet-Poroszor­­szágban, a német lovagrend postája volt. Ennek élén állt a marienburgi felfedezése, Afrika körülhajózása, a nagy tengeri utak megnyitása, a tu­dományok virágzása (reneszánsz), a reformáció és a hódító török hata­lom fellépése Kelet-Európábán mind hozzájárultak az európai álla­mokban való posta szervezéséhez. Eszmei és politikai életének irányt szabott az akkori XVI-XVII. századi nemzetközi klíma, melyben elsősor­ban a Habsburg-ház érezte nagy szükségét egy szervezett posta létre­hozásának. Miután birtoka Magyar­­országtól Ausztrián át, a német csá­szárságon keresztül Spanyolország­ra és Felső-Olaszországra is kiter­jedt, érmék a hatalmas birodalom­nak szüksége volt a közvetlen és gyors összeköttetésre és rendszeres postaközlekedésre. V. Károly tovább fejlesztette a postákat, melyek élén nemzedékről nemzedékre a Taxisok álltak. II. Rudolf 1595-ben Taxis Fe­renc Leonardot birodalmi főposta­mesteri címmel ruházta fel, hivata­lát örökös hűbérbe kapta. A Taxis­posta lassan közhasználatú intéz­ménnyé fejlődött, mely magához vonta az általa átszelt terület egész levélforgalmát. A birodalmi orszá­gok fejedelmei a postaszervezés jo­gát a maguk privilégiumának tekin­tették. Ez adott okot az egymással való csatározásra, melyet Poroszor­szág csak 1864-ben a Taxis-házzal kötött szerződéssel szüntetett meg. 1615-ben külön postát létesítettek, melynek vezetése a Paar grófokat il­lette, de VI. Károly 1720-ban vissza­vette a Paar család jogát, és a posta­kezelés az államra hárult. Angliában VIII. Henrik szervezte a postákat, melyeket 1635-ig csak az állam használt. I. Károly megszün­tette a magánpostákat és hozzáfér­hetővé tette őket a nagyközönség számára. 1839-ben az angol parla­ment jóváhagyta azt a javaslatot, mely megszabta a postai levéldíj ta­rifáját nem véve figyelembe a távol­ságot. Az új tarifa 1840-ben életbe is lépett és ugyanakkor hozták be a postai bélyegek használatát is. Ezek a reformok rendkívüli módon fel­lendítették a levélforgalmat, és rö­vid időn belül a kontinens államai­ban is befogadást nyertek, lehetővé téve a posta általános használatát. A szerző grafikusművész-vésnök A Szlovák Távközlési és Postaügyi Minisztérium és a Szlovák Posta 2001 májusától a következő bé­lyegeket adta ki: 1. EUROPA - Stu­­denovodský vodopád (2001. 5. 5.), 2. Piešťany (2001. 5. 25.), 3. Pribi­na, 4. Rastislav, 5. Kocel, 6. Svä­topluk (2001. 7. 4.), 7.,8.,9. Termé­szetvédelem - Medve, Farkas, Hiúz (2001. 7. 10.), 10. Dobrogitár (2001. 8.1.) CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyel­mesen elolvasni hétvégi magazi­nunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszo­kat kvízünk kérdéseire. A megfej­tést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Családi Könyvklub ajándék könyvét is megnyerheti. Beküldési határidő: december 13. 1. Hol volt az első betlehem? a) Umbriában b) Érsekújváron c) Jindrichuv Hradecben 2. Milyen könyvet szeretett volna vásárolni Sebő Ferenc? a) Ady-összest b) Weöres-összest c) Dosztojevszkij-műveket 3. Milyen képeslapot küld a társaságot kedvelő ember? a) humorosat b) fenyőágas-díszeset c) mikulásosat 4. Mi a helyes testtartás kul­csa? a) a medence megfelelő állása b) a keresztbe rakott láb c) az összefont kar 5. Mi volt az első postaintéz­mény német területen? a) az áruszállító járatok b) a mészárosposták c) a német lovagrend postája /t&a i*m><í RÓZSA SÁNDOR l.t gtndá é* vslikáj! Legutóbbi Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2a, 3c, 4b, 5a. A Méry Ratio ajándék könyvét Gányovics Jolán csallóközkürti kedves olvasónk nyerte. Egyúttal elnézést kérünk kvízünk játékosaitól, a múlt héten feltüntetett beküldési határidő valóban sajtó­hiba volt. A helyes válaszokat mindig a megjelenést követő csütörtökig kell postázni. Ki nevet a végén Góbé Kérdezik a székelytől:- Mondja, kend, mit adott a lovának, amikor beteg volt?- Terpentint. Másnap:-Hallja-é, kend, megdög­lött a lovam!- Hát, az enyém es. * * * Szántogat a székely, jön egy vadász, s azt kérdi:- Látott-e kend nyulat errefelé?- Láttam hát!- Aztán merre ment?-Amarra a... A vadász elindul abba az irányba, de nyulat nem talál, hát visszajön:- Mikor látta kend a nyulat?- Hát, van annak mán jó három napja! MIT TEGYÜNK ÉS MIT NE DECEMBER 9. ÉS 15. KÖZÖTT December 9., 10. A Mérleg hatással van a vesére, a vértisztulásra és a testnedvek egyen­súlyára. A Mérleg jegyben nyuga­lomra, egyensúlyra és harmóniára van szüksége. Ügyeljen arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, és ne fázzon fel (mert az veseproblémát okozna). Ebben az időszakban a legjobb gyenge gyógy­növényteákat iszogatni. A vese aktív fázisa 17 és 19 óra közé esik, ebben az időben még több folyadékot fo­gyasszon, hogy alaposan átöblítse. Ezekben a napokban a fürdőt hideg zuhannyal fejezze be, az erek össze­húzódnak, és nyomják a vért a belső szervekbe. Ezután bújjon meleg für­dőköpenybe. A vérkeringésre jó ha­tással van a hagyma fogyasztása (elősegíti azoknak a speciális mole­kuláknak a képződését, melyek a ko­leszterint kiúsztatják a testből). Ab­lakmosásra, szellőztetésre és szek­rénytakarításra alkalmas napok. December 11., 12., 13. A Skorpió befolyásolja a nemi szervek működését, a húgyhólya­got, a végbelet, a kiválasztást és a szexualitást. Ezekben a napokban bármilyen érzelmi ingadozás fe­szültséget okoz az alhasban. A táp­láléknak tartalmaznia kellene mindent, amire a jó kiválasztáshoz a szervezetnek szüksége van (nyers zöldség, gyümölcs, rostok). A rendszeres mozgás is segít (a sok ülés székrekedést okoz). Hogy a testből kiválasztódjék a vizelet, fo­gyasszon citromot, köményt és petrezselymet. Most jól mosbató a szennyes, könnyen tisztíthatok a foltok, felenged a piszok. December 14., 15. A Nyilas a combokra, a kereszt­­csontra és a mozgáskészségre fejti ki hatását. December 14-én 21 óra 47 perckor újhold van, megfelelő idő a böjt vagy a koplalás, esetleg a diéta elkezdésére. A szervezet szívesen megszabadul a mérgek­től, káros anyagoktól, ezért a böjt alatt sok folyadékot kell fogyasz­tani, hogy ezek az anyagok köny­­nyebben távozzanak a szervezet­ből. Ez az újhold kiváltképp azok számára fontos, akik a Nap és a Nyilas együttállásakor születtek, mert nekik belső dialógussal egy­bekötött (gondolkodjanak el ma­gukról, életük minőségéről, célja­ikról) böjtöt kellene tartaniuk. Kezdje el a harcot a szép és egész­séges testért. A combizmokra a legjobb tréning a lépcsőzés (a lif­tet csak lefele használja). Ezek a napok kedvezőek a szaunázásra. A tornázás, az úszás és a masz­­százs fellazítja az izmokat, az ízü­leteket, de nem szabad semmit túlzásba vinni. Žofie Kanyzová, a Szépasszony lunáris kalendárium kiadója CSALÁDI KÖK HÉTVÉGI MAGAZIN Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Petit Press Rt., Prievozská 14/A P. O. Box 49, 824 88 Bratislava, tel.: 02/582 38 310, fax: 02/582 38 343

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents