Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-07 / 281. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 7. Politika5 Beszélgetés Juhos Annával - az Állami Lakásfejlesztési Alap már csak a 2002-es év végéig nyújt támogatást Otthonteremtés - másképpen Bár óriási ma a lakáshiány Szlovákiában, még sincs irigylésre méltó helyzetben a hazai építőipar: hiába van az építőipari munka iránt kereslet, ha hiányoznak az anyagi feltételek - a lakosság nagyobbik része nem tud építkezésbe kezdeni. KERTÉSZ GÁBOR Vagy talán mégis van reális lehetőség, van út az otthonteremtéshez? Van elegendő információnk, tudjuk például, hogy milyen feltételek mellett és milyen forrásokból juthatunk hitelhez? Tudunk-e tájékozódni az előírások és a kérvények útvesztőiben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Juhos Annával, a dunaszerdahelyi Stavoinvesta DS Kft. igazgatónőjével. Az Ön véleménye szerint sem biztató az építőipar helyzete? Ha abból indulunk ki, hogy egy ország gazdasági erejét az építőipari vállalatok helyzetével lehet a legjobban lemérni, akkor a helyzet se nem irigylésre méltó, se nem biztató, hanem - egyenesen siralmas. Akármerre néz is az ember, mindenütt halódó, tönkrement cégeket lát. Vannak, akik küszködnek, mindent megtesznek fennmaradá» A helyzet se nem r irigylésre méltó, se nem biztató, hanem egyenesen . . siralmas. r , N\ suk érdekében, de az eredményeik mégsem olyanok, mint amilyenek elérésére tehetségük szerint képesek lennének. Tudnak-e ebben a helyzeten Önök segíteni? .Tapasztaljuk, hogy azoknak az embereknek, akik megkeresnek bennüncet, nincsenek kellő ismereteik." (A szerző felvétele) Próbálunk járható utakat találni. Az építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium bérlakás-építési programjának ismertetésével keresünk fel partnereket, polgármesterekkel tárgyalunk, megpróbáljuk a programot nem eladni nekik, hanem inkább elmagyarázni, hogy minden lehetőség adott a városok és falvak számára, hogy dotációból és az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott hitelből bérlakásokat tudjanak építeni. Jelenleg milyen beruházásban vesznek részt? A múlt évben kezdtük meg egy százhuszonöt lakásos épület kivitelezését Dunaszerdahelyen, mégpedig az Állami Lakásfejlesztési Alap által kínált lehetőségekhez kapcsolódva. Kimondottan olyan épületet terveztettünk, hogy azok a kispénzű családok, fiatalok, akiknek valóban nincs szinte semmilyen anyagi hátterük, lakáshoz juthassanak. Az épület átadását 2002 júliusára terveztük, az első 69 lakásába viszont már januárban beköltözhetnek a lakók. Az Állami Lakásfejlesztési Alap - jelenlegi formájában - a kormány döntése értelmében már csak 2002 december végéig nyújt támogatást. Ön szerint eléggé informált a potenciális kispénzű építtető? Tudja azt, hogy mindössze egy éve van már csak arra, hogy saját tulajdonban levő építkezési telekkel rendelkezzen, legyen erre a telekre érvényes építkezési engedélye, s ehhez persze kell, hogy legyen egy, az előírásoknak megfelelő építkezési tervdokumentáció és még sok minden - ami összezavarja az embert. Főleg, ha hivatalból hivatalba szaladgál, ügyintézés címén. Mi azt tapasztaljuk, hogy azoknak az embereknek, akik megkeresnek bennünket, nincsenek kellő ismereteik a törvényi rendelkezéssel kapcsolatban, amelynek most a harmadik változtatása készült el, és 2002. január 1-jén lép érvénybe. Lényeges változtatás, hogy 700 ezer koronát kérhet, igényelhet a kérvényező, harmincöt éves életkor alatt és harmincöt éves életkor fölött is. A kettő között a különbség az, hogy az első esetben - a harmincötödik életévét még be nem töltött igénylő esetében - 30 éves a törlesztési idő, 3,6 százalékos kamattal, aki pedig már elmúlt harmincöt éves, annak a törlesztési idő 20 év. A kamat pedig ez esetben 4,4 százalék. SS Tudunk segíteni a ' kérvények kitöltésében, a megfelelő iratok beszerzésében, . átvizsgálásában. V Az önök vállalata milyen szolgáltatásokkal tud segíteni a kérvényezőknek. Cégünk átfogó szolgáltatást nyújt. Az első lépésben - ha nincs az építkezőnek lakásterve - mi tudunk ajánlani tervezőirodákat, amelyek olyan típusterveket készítenek, amelyek megfelelnek az érvényes törvényi rendelemek. Megbízóinknak elintézzük az építkezési engedély kiadását, tudunk segíteni a kérvények kitöltésében, a megfelelő iratok beszerzésében, átvizsgálásában és a kölcsön felvételében. Levesszük tehát ügyfeleink válláról az összes adminisztrációval kapcsolatos gondot. A volt osztrák alkancellár nézete szerint nem szabad megengedni, hogy a múlt árnyai utolérjenek bennünket Erhard Busek: „Dél-Tirol mindenütt van” HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A Die Presse című konzervatív bécsi lap tegnap Dél-Tirol mindenütt van címmel közölte Erhard Busek, az EU bővítésével foglalkozó osztrák kormánymegbízott, volt alkancellár cikkét a kisebbségi kérdésekről, s ezzel kapcsolatban a magyarországi kedvezménytörvényről. Busek - aki a dunai térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi intézet vezetője is - úgy vélekedik, hogy az európaiak hajlamosak csak a nyitott kérdéseket látni, s az elért sikerekről megfeledkezni. Az utóbbiak között említi meg Dél-Tirolt, amely körül évtizedeken át heves viszály folyt Ausztria és Olaszország között, ma viszont a két Tirol a vele szomszédos olaszországi Trentinóval egy eurórégiót alkot. „Ez olyan példa, amelyre máshol Európában is nagy szükség van” - írja. Kitér arra, hogy egy nemrég Budapesten tartott nemzetközi konferencián szóba került a kedvezménytörvény, amellyel Magyarország bizonyos jogokat garantál a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek, s ezzel mintegy megpróbálja a védőhatalom szerepét átvenni e kisebbségeket tekintve. Ez izgalmat okozott különösen Romániában, és kritikus megjegyzéseket váltott ki Brüsszelben. „Mindezt Magyarország politikai hátterének ismeretében kell nézni, ahol a mostani kormány megpróbál versenyre kelni a populista politikával. Ennek hatékonyságát nem tudom megítélni, ám a konferencián szóba került Trianon is, amely Magyarországon kívül nem ismert fogalom, s magyarázatra szorul - írja Busek, ismertetve, mit tartalmazott Magyarország számára a békeszerződés, majd így folytatja: - Az Európai Unió elvárja, hogy a tagjelöltek a kisebbségi problémákat csatlakozásuk előtt oldják meg. Én azt hiszem, ez nem elég. Ausztria Dél- Tirol kérdésében elment az ENSZ- hez, bár utóbb a megoldást kétoldalú alapon, Olaszországgal dolgozta ki. Formai szempontból az EU bizottságának igaza van, amikor azt mondja, hogy csak az acquis communautaire-ért (közösségi joganyag - a szerk. megj.) felel, ám a tagállamoknak inkább segítenie kellene a feszültségek leépítésében. Rövidlátó bírálat helyett megértésre és segítségre lenne szükség, hiszen e helyzetek legtöbbje európai kormányok politikai döntéseire vezethető vissza. Nem szabad megengedni, hogy a múlt árnyai utolérjenek bennünket, különösen mivel a magyar pártok Szlovákiában és Romániában jelentős mértékben hozzájárultak a stabilizációhoz.” (m) A szervezetek január 31-éig veszik nyilvántartásba Egyszázalékos döntés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vladimír Palkó a következő kormány „tisztaságáról" Kommunisták túszaként Pozsony. A kedden elfogadott adótörvény értelmében 2002. január elsejétől a természetes személyeknek joguk lesz adójuk egy százalékát bizonyos közösségi célokat megvalósító nonprofit szervezeteknek adományozni. Lakossági támogatásban csak azok a szervezetek részesülhetnek, amelyek jegyző előtt igazolják, hogy nem tartoznak a szociális és az egészségbiztosítóknak, valamint azt, hogy legkésőbb 2000-ben alakultak. Ebben az esetben felkerülhetnek arra a központi listára, amelyet a jegyzők kamarája vezet. Ez a lista nyilvános, és csak a 2002. január 31-éig rákerülő szervezetek részesülhetnek jövőre adótámogatásban. A lakosság és a célszervezetek tájékoztatása céljából kampányt indít az Információs Központ, melyet támogat az Szervadományozók Fóruma és az 1. Szlovák Nonprofit Szolgáltatási Központ. A kampány során felhasználják a magyarországi tapasztalatokat, mivel ott ez a rendszer már több éve működik - mondta Nagy Myrtill, a központ igazgatója. Szlovákia-szerte tizennégy regionális koordinátor segíti majd a munkájukat, akik tájékoztatják a hozzájuk forduló érdeklődőket. A kampány abban a pillanatban kezdődik, amint a köztársasági elnök aláírja a kedden elfogadott törvényt, mely Peter Handiak jogi szakértő szerint több mint 18 ezer bejegyzett civil szervezetet érint. Handiak úgy véli, az első évben csak mintegy harmaduk, azaz 6-7 ezer szervezet iratkozik fel a listára, hogy részesüljön az „egyszázalékos” támogatásból, mely körülbelül 250- 400 millió koronát tesz ki. (lpj) ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. „A Kereszténydemokrata Mozgalom a jövő évi választások után csak olyan kormányba hajlandó belépni, amelybe a lehető legkevesebb exkommunista kerül” - jelentette ki Vladimír Palkó. Az alelnök szerint a mozgalom erre annak árán is kész, hogy ily módon esetleg csak jobboldali, illetve jobbközép pártokat tömörítő kisebbségi kormány jöhetne létre. A sajtó ellenvetésére, hogy egy ilyen kabinetnek a volt kommunistákat is tömörítő pártok külső támogatására ugyancsak szüksége lenne, Palkó hangsúlyozta: legalább azt kell elérni, hogy magában a kormányban a lehető legkevesebb exkommunista kapjon helyet. „A jelenlegi kormány is a kommunisták túsza” - mondta Palkó. František Mikloško alelnök emlékeztetett: az ő 1991-es kormányzásuk idején volt a legkisebb a volt kommunista miniszterek aránya. „A jelenlegi kabinetnek az az előnye, hogy a kommunistákkal együtt igyekszik a NATO-ba juttatni Szlovákiát” - nyüatkozta Mikloško. A mozgalom arra sarkallja a képviselőket, mondjanak véleményt a Szlovákia Kommunista Pártja által a közjogi méltóságoknak, pártoknak és sajtónak is megküldött levélről. A párt ebben felháborodásának ad hangot, amiért a kereszténydemokraták közreműködésével a kommunizmus bűntényeiről megjelentetett könyvek állításai ellen nem védekezhet. Palkó feszólította a közéletet: a fasizmus mellett a kommunizmus bűntetteit is határozottan ítélje el, tehát az úgynevezett auschwitzi hazugság mellett a „lipótvári” ellen is emelje fel a hangját, (kár) RÖVIDEN Ján Budaj megtartotta a szavát Pozsony. ígéretéhez híven kilépett az SOP-SZS-LDÚ frakcióból Ján Budaj. A Liberális Demokratikus Unió elnöke már az ötödik képviselő, aki távozott az eredetileg tizenhat fős parlamenti klubból. Budaj elhatározását a zöldekkel is közölte, ám fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem jelenti a két párt közötti együttműködés megszűnését. (SITA) Šebej: nagybani NATO-csatlakozás Pozsony. Egyre több ország, szakember és elemző vallja, hogy a NATO bővítésekor minél több országot kell egyszerre felvenni. Számításba jönnének Szlovákia és Szlovénia mellett még a balti országok is - közölte František Šebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke a washingtoni transzatlanti fórumról tájékoztatva. (SITA) Dzurinda kormánya antiszociális? Pozsony. Antiszociálisnak bélyegezte Mikuláš Dzurinda kormányát a szakszervezetek elnöke. Ivan Saktor szerint erről tanúskodik a kabinet döntése, amely a privatizációból származó 322 millió koronát egy teniszközpont felépítésébe ölné, amikor nincs pénz az iskolai tornatermek legszükségesebb javítására. (SITA) Leleplezett cseh-szlovák adócsalók Prága. Huszonkét tagú bűnszövetkezetet leplezett le a cseh rendőrség a szlovákiai kollégák segítségével. A banda állítólag százmilló koronához jutott adócsalásból, egy egyszerű recept segítségével: értéktelen kacatokat szállítottak külfödre milliós értékűnek feltüntetve, majd az államtól visszakérték az adót. Az ügyben kulcsszerepet játszott egy pozsonyi vámraktár tulajdonosa; ellene is vizsgálat indult. (TASR) Jól időzített konferencia Brüsszel. Helyesen időzített kezdeményezésnek véli a HZDS jövő heti NATO-konferenciáját a katonai szövetség. Szerinte ugyanis a rendezvény hozzájárul a polgárok tájékoztatásához. A NATO egyik, neve elhallgatását kérő illetékese sok sikert kívánt a HZDS- nek, és közölte: a NATO Review kiadvány egyik munkatársa vesz részt a konferencián. (TASR) Csehország: új egyházi és vallásfelekezeti törvény Václav Havel vétój a HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága. Václav Havel cseh államfő megvétózta a parlament által a múlt héten jóváhagyott új egyházi és vallásfelekezeti törvényt, mert úgy véli, hogy egyes előírásai ellentétesek az általános emberi jogokkal. A cseh államfő meggyőződése: ezeket a jogokat sértik a törvény azon előírásai, amelyek tiltják az egyházaknak és a vallási felekezeteknek, hogy saját kórházakat és szociális otthonokat létesítsenek és tartsanak fenn. Havel úgy véli: évszázadokon át karitatív tevékenységet fejtettek ki, ez a hagyomány ma is élő, ezért nem szabad elvenni tőlük a fent említettjogot. „Csehországban az egyházaknak jelenleg mintegy 300 egészségügyi és szociális intézményük van, amelyekben több tízezer személy él” - jelentette ki a törvényre reagálva Jan Graubner olmützi püspök, a Cseh Püspöki Konferencia elnöke. A konferencia nyilatkozatban tiltakozott a törvény elfogadása ellen, s azt állította, hogy a jogszabály korlátozza az egyházak szabadságát. Pavel Dostál kulturális miniszter visszautasította a bírálatokat és a tiltakozásokat, azt állítva, hogy az egyházak félreértik a törvényt. Szerinte az egyházak továbbra is folytathatnak karitatív tevékenységet, s az új törvény csak azt rögzíti, hogy ezt az államnak kell felügyelnie és szervezetileg el kell választania az egyházaktól. Az egyházaknak az sem tetszik, hogy az új törvény korlátozza vállalkozói tevékenységüket. Ugyanakkor az engedélyezett vállalkozói tevékenységből befolyó hasznot nem lenne szabad beruházásokra fordítani, hanem csak az egyházak tevékenységének pénzelésére lehetne felhasználni, (kj) Csehország: cikk a magyarországi romák helyzetéről Kissé jobb, mint máshol HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Prága. A magyarországi romák helyzetéről közöl cikket a Hospodáfské noviny című tekintélyes prágai gazdasági és politikai napilap. Emlékeztet: Magyarország sem kerülte el Csehország és Szlovákia sorsát, s a romák kivándorlása miatt Kanada vízumkényszert vezetett be a magyar állampolgárok számára is. A lap szerint a magyarországi romák általános helyzete semmivel sem jobb, mint a csehországiaké. Többségük nyomorban él, nincs munkája, nincs műveltsége, s a többségi társadalom nagyrészt elutasító, olykor kimondottan ellenséges álláspontra helyezkedik. A szerző szerint az a tény, hogy a magyarországi romák egészen a legutóbbi időszakig alacsonyabb számban vándoroltak ki, mint a csehországiak, azzal magyarázható, hogy a budapesti kormányok az utóbbi tíz évben mindig nagyobb figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek, mint Csehország. A magyar polgári társadalom és az alapítványi hálózat is fejlettebb, mint a cseh. A roma kulturális és politikai képviselet kialakítása előrehaladottabb. Más a kulturális elit és a médiumok többségének a hozzáállása is a problémához: tekintettel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre, nagyobb megértést tanúsítanak a romák gondjai iránt is. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon a posztkommunista államokban egyedülálló kisebbségi önkormányzati rendszer jött létre, amely a romákat is magába foglalja. A kormány 2000-ben 7,2 milliárd forintot költött a romákra, de ahogy azt a roma aktivisták is hangsúlyozzák, a problémák olyan szerteágazóak, hogy ennek a többszöröse sem lenne elég. További komoly probléma, hogy erősödik a szélsőjobboldal befolyása a politikában és a sajtóban, ami nyugtalanítja a magyarországi kisebbségeket, köztük a romákat is. „A romakérdés ezért továbbra is az egyik legnagyobb akadálya Magyarország európai uniós csatlakozásának” - szögezi le az újság, (m)
