Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-07 / 281. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 7. KOMMENTÁR Porlepte forró nyom TÓTH MIHÁLY Van a világon jogtudós, aki megnyugtató választ tudna adni a kérdésre: a jogsértést törvénnyel megalapozó politikust és a jogszabályok által „legitimált” megtorlásokat vezénylő generálist kell-e elsősorban felelősségre vonni vagy az őrmesteri rangban serénykedő verőlegényt? Lorenc tábornok, a titkosrendőrség egykori vezetője ismét bíróság előtt állt, és mint már oly sokszor, ezúttal is sokan feltették a kérdést: van-e értelme a közöttünk nyüzsgő, még csak nem is őrmesteri, hanem káplárt képességű besúgóknak felhánytorgatni múltjukat, miközben főnökük éli vüágát. A forró nyomok már egy évvel a rendszer összeomlása után is legfeljebb langyosak voltak. Az archívumokban pedig többször is olyan léghuzat pusztított, hogy még nem született olyan egérszagú levéltáros, aki a történtekről képes lenne hiteles bizonyítékokat produkálni. Ráadásul az 1968 utáni időszakban kínosan ügyeltek arra, hogy amit a pártállam fogdmegjei elkövettek, az írott törvény által fedezve legyen. E tekintetben csak át kellett venni a háború előtti és alatti jogalkotási szokásokat; Hitler, Tiso és Horthy érájában is szinte minden intézkedés elrendelésénél jogszabályra lehetett hivatkozni. Hasonlóképpen, ha a pártállam évtizedeiben bekopogtatott hozzád a rendőr, köteles voltál beengedni, és ha politikai okból felmondtak, panaszt tehettél - a sóhivatalban. Formálisan Lorenc tábornok főnökösködése idején sem egészen törvényes megalapozottság nélkül tettek a Cég munkatársai megelőző intézkedéseket, ha közeledett, mondjuk, 1968. augusztus 21-ének évfordulója. Csak az itt a kérdés, köszönőviszonyban voltak-e ezek a törvények a civilizált országok normáival. Találgatjuk, Szlovákia miért vált sereghajtóvá a vele korábban azonos színvonalú országok között. Sok oka van ennek. Kétségkívül az is szerepet játszik, hogy az elmúlt 12 év alatt úgyszólván minden, ezen belül a volt törvénysértések elszámoltatásának eredménytelensége is odahatott, hogy az emberek nem érezték: érdemes tisztességesnek lenni és hogy a becstelenség árát előbbutóbb meg kell fizetni. A tábornok ismét a vádlottak padján ült. Nézegetem az újság első oldalán virító fényképét, és keresem számára az enyhítő körülményeket. Nehezen talál az ember mást, mint hogy a fordulat óta már eltelt tizenkét esztendő. A tábornok, úgy tűnik, már nem sok vizet zavar. Csak továbbszolgáló és tovább szolgáló őrmestereit és káplárait kell még tudnunk elviselni. JEGYZET Idegbaj a köbön JUHÁSZ KATALIN A kollégám bele fog pusztulni a lakásfelújításba. Ez szinte bizonyos, régóta figyelem az árulkodó jeleket, sőt többeknek is feltűnt, hogy ez a nyugodt, kiegyensúlyozott ember egy ideje csapkod, káromkodik, ingerülten társalog riportalanyaival, lefogyott, karikás a szeme, házassága pedig romokban. A legrosszabb, hogy ő maga is mondogatja: „Bele fogok én ebbe pusztulni!”. Miközben bambán néz maga elé. A dolog három hónapja kezdődött, akkor költözött a család a nagymamához, hogy ne legyenek láb alatt addig a kis ideig, amíg lakásukban szakavatott kezek kicserélik a parkettát, az ajtókat, újjá varázsolják a fürdőszobát, bombabiztossá teszik az ablakokat. Az első cég alkalmazottai akkora bizalmat gerjesztettek, hogy tíz perccel megérkezésük után már ki is lettek penderítve az ajtón. A második cég menet közben kezdte emelni árait, lassan, de „bombabiztosán”, így annak az embereit is hamar elzavarták. A harmadik cég dolgozói végre beköltöztek a lakásba. Napokig csak tájékozódtak, aztán a kuncsafttal furikáztatták magukat a városban anyagbeszerzés céljából, olyan is előfordult, hogy fúrófejek nélkül érkezett a szaki, és telefonált a szerkesztőségbe, hogy ugyan már, ugorjon el a főnök úr a boltba, nincs az messze. A csigatempó gyorsítása érdekében hol a háziúr, hol pedig az asszony vett ki szabadnapot, hogy személyesen hajcsárkodhassanak. Elérték, hogy érkezés után a munkások ne menjenek el azonnal reggelizni. Sikerült rászoktatniuk őket, hogy legyen náluk colstok, parkettaragasztó és szigetelőszalag. Aztán a mesterek egyszer csak összepakoltak, mondván, készen volnának, kérik a fizetséget. Kollégám kétségbeesetten tekintett széjjel: olyan volt a lakás, mint ahol bomba robbant. Hja, kérem, az nincs a szerződésben, hogy össze is csavarozzuk az ablakokat - vonogatta a vállát egyikük. A vadonatúj parketta erre fenyegetően púposodni kezdett. A kollégám most pereskedik. És bizonyosan bele fog pusztulni... Amit a hóról tudni kell SZABÓ MÓNIKA Nem tudom felfogni, miért ér minket évről évre meglepetésként a hó. Pedig aki tanult égy kis földrajzot, az tudja, hogy a mérsékelt égöv egyik jellegzetessége a négy évszak változása. Azt is tudnia kell, hogy Szlovákia ebbe az éghajlati övezetbe tartozik. Az északi szélesség 47. és 49. foka között pedig már régóta decemberre, januárra és februárra a téli időjárás a jellemző. Télen pedig elő szokott fordulni, hogy a csapadék hó formájában hullik alá az égből. Egyik tulajdonsága az, hogy ha több esik belőle, ráadásul a hőméséklet fagypont alatt van, felhalmozódik, hótorlaszokat képez, és megnehezíti az előrejutást gyalogosnak, autósnak egyaránt. Van viszont egy ellenszere. A hóeke. Ez egy olyan vasból készült ferde, vagy ék alakú valami, ami jármű elé szerelve a hóakadályt az útról (két) oldalra tolja, felszabadítva az addig járhatatlan úttestet a járművek előtt. Ennyi az egész. De sajnos, tájainkon a hóeke ismeretlen fogalom. Pénzhiányra beszélik ki magukat azok, akiknek az utak karbantartása lenne a feladata. Ki tudja, talán a globális felmelegedésben bízva abban reménykednek, talán eljön az idő, hogy télen már nem hullik hó. Amíg eljön ez az idő, áthidaló megoldást kellene találni. Például nem ártana a sofőröket alaposan felkészíteni és megtanítani téli útviszonyokban, hóban vezetni. Ha ez sem megy, esetleg télen be kellene tiltani a személygépkocsik használatát. Sítalpon sokkal könnyebb az előrejutás, ráadásul egészséges is. Számomra mégis a legcsábítóbb megoldásnak a téli álom tűnik, amelyet országosan kellene elrendelni a téli hónapokra. A fentieket hirtelen felindulásból azután írtam, hogy a máskor öt percig tartó utat az autóbusz tegnap háromnegyed óra alatt teljesítette. Eközben pedig egyetlen hóekével és hóhányóval sem találkoztam. TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A belügyminiszterrel készített interjút a lap. Ivan Šimko szerint a társadalom nincs felkészülve a bevándorlók hullámára. Szót ejt a szervezett bűnözésről és a rasszista indíttatású bűncselekményekről is; mint elmondja, Szlovákia még nem sorolható azok közé az országok közé, ahol szervezett mozgalommá nőtte volna ki magát a neonáci gondolkodásmód. „Ennek ellenére azonban valódi veszélyt jelent, amelyet nem szabad elhanyagolni” - véli Šimko. PRÁCA Csak nagyon lassan áramlik a külföldi tőke az országba - állapítja meg a napüap jegyzetírója. Ennek oka szerinte az, hogy Szlovákia szomszédaitól eltérően nem tagja a NATO-nak, és az OECD-be is csak nemrég lépett be. A befektetők számára azonban fontos lenne egy biztonsági „ernyő”. A NATO-ba való- Szegény haver. Ő is elhitte az útkarbantartóknak, hogy felszórták a csúszós utakat... (Cosssányi Péter rajza) felvétel valószínűleg hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Csehországban továbbra is érvényben marad az úgynevezett lusztrációs jogszabály - döntött az alkotmánybíróság Sötétben tapogatózó átvilágítás Csehországban továbbra is érvényben marad a sokat vitatott és az európai, például az Európa Tanács, valamint a nemzetközi szervezetek által is többször bírált átvilágítási törvény. KOKES JÁNOS A jogszabály célja megakadályozni, hogy a volt kommunista rendszer vezető tisztségviselői, elsősorban a kommunista párt, a belügyi szervek és a titkosszolgálat munkatársai és ügynökei az új, demokratikus rendszerben fontos állami tisztségeket tölthessenek be. A cseh alkotmánybíróság ugyanis a héten elutasította annak a 44 szociáldemokrata képviselőnek a javaslatát, aki az úgynevezett lusztrációs törvény hatályon ki- * vül helyezését kérte. „A cseh törvényhozásnak napjainkban is szüksége van egy olyan mechanizmusra, amely szavatolja az államapparátus megbízhatóságát” - indokolta a taláros testület döntését Jiíí Malenovský. Kifejtette, hogy az alkotmánybíróság csak néhány apró módosítást tartott indokoltnak. így például törölték a törvényből az állambiztonsági szervekkel való „tudatos együttműködés” követelményét, mert mint Malenovský is mondta, ezt a gyakorlatban szinte leheteüen bizonyítani. Az átvüágítási törvényt még a szövetségi Csehszlovákiában fogadták el a kilencvenes évek elején, s eredetileg 1996-ban szűnt volna meg a hatálya. Miután azonban Csehszlovákia szétesett, a cseh parlament 1996-ban, majd 2000-ben ismételten meghosszabbította a jogszabály érvényességét. A jelenlegi szabályozás szerint addig marad hatályban, amíg megszületik az állami alkalmazottakról szóló törvény. Ez már az új helyzetnek megfelelően szabályozza, hogy az egyes helyek betöltéséhez milyen kritériumok teljesítésére van szükség. Az alkotmánybíróság is elismerte, hogy a törvény több kitétele már elavult, mára elveszítette jelentőségét. „Az állam szolgálatában álló tisztségviselők cseréje a totalitárius rendszerből a demokráciába való gyors átmenet folyamán Csehországban lényegében már befejeződött” - szögezte le Malenovský is. A szociáldemokrata képviselők éppen ezzel indokolták kérelmüket. „1989 novemberétől már 12 év telt el; ez elegendő idő ahhoz, hogy megszűnjön az a veszély, amelyet egyes személyek jelenléte okozhatott volna bizonyos tisztségekben. Azok a személyek, akik a múltban különféle okoknál fogva együttműködtek a volt állambiztonsági testülettel, ma már semmiképpen sem tudják kedveződenül befolyásolni a demokratikus fejlődést” - nyilatkozta Bohuslav Sobotka, aki az alkotmánybíróságon a beadvány aláíróit képviselte. Sobotka nagyra értékelte, hogy az alkotmánybíróság is megerősítette az állami alkalmazottakról szóló törvény mihamarabbi elfogadásának szükségességét. A szociáldemokraták által kidolgozottjavaslat már a parlamentben van, de elfogadását főleg Václav Klaus pártja ellenzi. A cseh belügyminisztérium eddig 367 ezer személynek adott ki átvüágítási igazolványt. Ebből 3,45 százalék volt pozitív, ami azt jelenti, hogy az illető a hatályos törvény szerint együttműködött a volt állambiztonsággal, tehát napjainkban nem tölthet be olyan tisztséget, amelyhez tiszta lusztrációs bizonyítvány szükséges. Idén 5900 személy kapott átvüágítási igazolványt, s ebből 120 volt pozitív. Évek óta éles vita tárgya, hogy mennyire igazságos az átvilágítás, és müyen súlya van a valóságban a kiadott bizonyítványnak. A bizonyítványt a belügyi szervek ugyanis csak egy jegyzék alapján adják ki, amely felsorolja, hogy ki és Azt nem vizsgálják, hogy mi található egy-egy személy irataiban. müyen minőségben működött együtt a volt titkosrendőrséggel. A hatóságok azt már nem vizsgálják, hogy mi található egy-egy személy irataiban, Uletve miért vezették az ületőt üyen vagy olyan együttműködői minőségben. Ebből már eddig is számos konfliktus, bírósági per adódott, és sokan megkérdőjelezik az eljárás hitelességét, komolyságát, igazságosságát. Szintén a cseh belügyminisztérium statisztikája szerint az elmúlt években 692 személy támadta meg a neki kiadott pozitív lusztrációs bizonyítványt, s a bíróságok 117 esetben igazat adtak a tütakozóknak. Az egyik legismertebb üyen per Jan Káván, jelenlegi cseh külügyminiszter nevéhez fűződik, aki a hetvenes évek elején Kató fedőnéven állítólag együttműködött az áüambiztonsággal. Neve mindenesetre szerepel az állambiztonsági jegyzékben. Másrészt Káván, aki a hetvenes évek elejétől kezdve angliai emigrációban élt, a szocialista rendszer idején erőteljesen támogatta az akkori eüenzékieket. A paradoxon és az eüentmondás nyüvánvaló. A több évig elhúzódó perben végül is a bíróság azt a határozatot hozta, hogy Káván sosem működött tudatosan együtt a kommunista titkosrendőrséggel. Ugyancsak teljesen nyilvánvaló és vitathatatlan, hogy a törvényt a cseh jobboldal már évek óta saját politikai pozícióinak erősítésére és az állítólagos kommunista veszéüyel, visszarendeződéssel való riogatásra, félelemkeltésre is felhasználja. Másrészt a nyáron derült ki, hogy a küencvenes évek elején mintegy 120 esetben az akkori belügyminisztérium tudtával adtak ki olyan személyeknek negatív átvüágítási iratot, akik együttműködtek az állambiztonsági testülettel. Václav Havel áüamfó is érzi a törvény visszásságait, ezért a legutóbb is elutasította aláírását. A képviselőház azonban leszavazta, így a sokat vitatott jogszabály továbbra is érvényben van. Várható azonban, hogy a tavasz folyamán a parlament végre elfogadja az állami alkalmazottakról szóló törvényt, amely a lusztrációk végét is jelentené. Az állami alkalmazottakról szóló törvény elfogadása ugyanis feltétele az uniós csadakozásnak. Ezeket a tárgyalásokat pedig Prága a jövő ősszel mindenképpen le akarja zárni. A szerző prágai munkatársunk VISSZHANG Miért indított ellenkampányt? A Dunaszerdahelyi járás választópolgárainak köszönet jár azért, hogy az MKP színeiben induló jelölteket bejuttatták a nagyszombati megyei önkormányzatba. Örömmel nyugtáztuk azt is, hogy Kvarda József esélyei a második fordulóban növekedtek, hisz reményeink szerint a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban elmennek választani azok is, akik az első fordulóban ezt nem tették meg. Megyeielnök-jelöltünk esélyeit nagyban növeli az is, hogy a szlovák demokraták egyértelműen Kvarda József és Fehér Miklós mellett teszik le voksukat. Mindennek az ismeretében szomorúsággal tölt el bennünket, akik indultunk a választásokon, hogy Jarábik Balázs Siker után: marad az áüóvíz? című írásában nem bírál, hanem egyenesen ellenkampányt folytat a Magyar Koalíció Pártjának jelöltjeivel szemben. Sőt nem riad vissza attól sem, hogy olyan megállapításokat tegyen, melyeknek semmi közük sincs a valósághoz; például, hogy a győztes „mindent visz” a régióban. Nem zavarja őt, hogy nem pártra, hanem egyénekre szavaztunk. Akárcsak az sem, hogy a kampány idején ajelöltek minden este gyűléseken vettek részt a járásban. Csak Dunaszerdahelyen több mint 10 ezer meghívót és információs anyagot küldtek szét, aminek a választási siker tanúsága szerint meglett az eredménye. Nem mi tehetünk arról, hogy a cikk írója nem vett részt a dunaszerahelyi művelődési házban tartott választási gyűlésünkön, ahol kérdéseit feltehetté volna. A szerző a cikk megírása előtt a jelek szerint nem tájékozódott arról, hogy a városi alapszervezet tagjainak csaknem egyharmada huszonéves. Tehát nyitott kapukat dönget. Bízunk abban, hogy a magyar választópolgárok részt vesznek a megyei választások második fordulóján, és szavazatukkal hozzásegítik Kvarda Józsefet a megyei elnöki pozíció megszerzéséhez. Reméljük, a cikk írójának az az óhaja sem teljesedik be, hogy az MKP képviselői semmit sem tudnak majd elérni. Bemer Lajos, Domsitz Károly Keszegh Pál, Marczell József Miklós Dénes, Nagy Frigyes Pázmány Péter, Sárközy Klára Érvényesüljön akaratunk Nem szerencsés lépés bírálni a jelöltáüítás mikéntjét és ajelöltek személyét, hiszen arról az MKP legfelsőbb képviseleti testületé döntött, miután megkapta helyi szervezeteitől a személyi javaslatokat. Nem értem, miért kritizálja Jarábik Balázs a választások második fordulója előtt Kvarda Józsefet, amikor tudvalevő, hogy a nagyszombati megyei képviselő-testületbe kétszer annyi magyargyűlölő HZDS-es szlovák képviselő került be, mint magyar. Itt a nagy kérdés az, mihez kezd majd a bejutott 12 MKP-s képviselő abban a képviselő-testületben, ahol 24 HZDS-es ül, ha nem magyar lesz a megyei elnök? Hogyan érvényesül majd a magyarság akarata? Mit fog mi, kedves Jarábik úr, ha majd a győztes HZDS-es Tomeéek úr radikálisan csökkenti a magyar iskolák számát vagy úri kedve szerint esetleg néhányat bezárat? Akkor is a magyarok ellen fog vicsorítani? Nem szép dolog, hogy most, amikor a legnagyobb összefogásra, a legnagyobb buzdításra lenne szükség, akkor Ön mint az MKP külügyi bizottságának a tagja rácáfol az MKP szlogenjére, é: olyanokkal példálózik, hogy „Oly távol vagy tőlem.” Meglehet, hogy Ön ezt így érzi, de jobb lett volna, ha véleményét megtartja magának Én viszont szeretném felhívni tisztelt olvasótársaim figyelmét, ne hallgassanak a rosszindulatú, önös érdekeknek hangot adó (mindenhonnan kibukott) írnokokra. Igeni: december 15-én adják le szavazatu kát Kvarda Józsefre, aki már csak azért is megérdemli a bizalmat, mert váüalta a nehéz megméretést s harcot indít régiója magyar ajkú öregjeiért és fiataljaiért. Rucz Károly Pozsony
