Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-07 / 256. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 7. Megkezdte működését az állami Energiahivatal A felmérések szerint az illetékesek egyre kevesebbet tesznek a gazdaság működése körülményeinek javításáért Most a gáz van terítéken ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Jó intézkedés a bírósági Pozsony. Az augusztus elsejétől működő és regulációs tanácsát ok­tóber derekán megválasztó Energia- hivatal (ÚRSO), amely a villamos energia, a földgáz és a hőenergia előállításának, szállításának és terí­tésének árképzési mechanizmusát felügyeli, elsőként a földgáz kérdés­körével foglalkozik - közölte tegna­pi bemutatkozó sajtótájékoztatóján Peter Čarakčiev, a hivatal elnöke. Azért a gáz élvez prioritást, mert a Szlovák Gázmüveket (SPP) rövide­sen részlegesen magánosítják, s a leendő befektető számára fontos a gázár alakulásának sorsa. Az Ener­giahivatal az év végéig kidolgozza azt az algoritmust, amely 2003 ja- nuáijától szabályozza a lakossági és közületi földgáz árát. A hivatal működésének lényege, hogy az ár­képzés során egyensúlyt találjon a végfogyasztók, továbbá a befek­tetők, az energiaszolgáltatók érde­kei között. Az URSO képviselői sze­rint a maximált árak megszabása­kor arra törekednek, hogy az eddi­ginél reálisabb legyen a feltüntetett termékek ára, ami azt is jelentheti, hogy a vármái olcsóbb lesz. (shz) Pozsony. Az utóbbi időben akadt ugyan néhány szim­patikus intézkedés, ennek ellenére az elmúlt hóna­pokban tovább csökkent a közigazgatás gazdaságpoli­tikai teljesítménye. TUBA LAJOS A pozsonyi INEKO független gaz­daságkutató intézet felkérésére öt­ven hazai gazdasági szakember és újságíró negyedévente értékeli a kormánynak és egyéb közigazga­tási intézményeknek a gazdaság- fejlesztés érdekében tett húsz-har­minc intézkedését. Az így kialaku­ló ún. HESO-szimpátiaindex min­den besorolt eseménynél plusz és mínusz 300 pont között alakulhat, átlaguk az idei év harmadik ne­gyedévére 42,5 pont lett. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy idén folya­matosan csökken a közigazatás teljesítménye, hiszen az első ne­gyedévet még 69,4 ponttal, a má­sodikat pedig 56 ponttal zárta. A hazai bíróságokon uralkodó ál­datlan állapotokat jellemzi, hogy a harmadik negyedév messze leg­magasabbra értékelt eseményé­nek (160,6 pont) a besztercebá­nyai járásbíróságon „bírósági me­nedzsment” címen bevezetett ra­cionalizálási projekt bizonyult. Az igazságügyi minisztérium által svájci segítséggel indított minta- program keretében részletesen elemezték az iratok mozgását és minden egyes bírósági alkalma­zott munkáját a folyamat során. Az elemzés alapján foganatosított változásoknak köszönhetően pél­dául a beadványtól számított há­rom hónapon belül megindított eljárások számát 70%-kal sikerült növelni, a bírók a korábbihoz ké­pest 70-80%-kal kevesebb admi­nisztratív tevékenységre kénysze­rülnek, az ítélethozatal 123 napos átlaga pedig 50 napra csökkent. Nyilván az is sokak számára érde­kes, hogy az iratokat véletlensze­rűen osztják szét az egyes bírók között, ami a szakértők szerint je­lentősen csökkenti a korrupció le­hetőségét. Az INEKO munkatársai kiemelték, hogy a bíróság teljesít­ménye ennek köszönhetően meg­duplázódott, éš az új rendszer be­vezetését a többi bíróság, illetve az államigazgatás egyéb intézmé­nyei számára is ajánlják. Az eddi­gi információk szerint egyébként januártól újabb négy járásbírósá­gon vezetik be a rendszert (Po­zsony I. és V., Kassa I., Zsolna). Ezen kívül viszont az értékelés so­rán a harmadik negyedév egyetlen más eseménye sem tudott száz pont fölé kerülni. A második hely­re 99 ponttal a közigazgatási re­form alapját képező ún. kis hatás­köri törvény került. Az értékelők szerint ez ugyan komoly előrelé­pésnek számít, de politikai nyo­más miatt több komoly hiányossá­ga is van. Azon kívül, hogy az ere­detileg tervezett hatáskörök egy része mégsem kerül önkormány­zati kézbe, egy sor hatáskör eseté­ben a rossz megfogalmazás miatt nem világos, ki is felel majd az A harmadik helyen a kormány adóreform­javaslata végzett. adott területért. A legnagyobb hi­baként pedig a járási hivatalok fennmaradását értékelték. A harmadik helyen 93,6 ponttal a kormány adóreform-javaslata vég­zett. A személyi, illetve a társasági jövedelamadó-csökkentésének mértékét elfogadható kompro­misszumként értékelték, szintúgy az adómentes rész inflációkövető megoldását. Többek szerint telje­sítményvisszafogó hatása miatt el kellene törölni az adókulcsok progresszív emelkedését. Arra is figyelmeztettek, hogy manapság az adóterheknél sokkal komolyabb vállalkozási akadályként jelennek meg a túlzottan magas társada­lombiztosítási elvonások. A sort az igazságügyminisztérium követke­ző javaslata folytatta, amely sze­rint a korrupció miatt elítélt ügy­védeket örökre kizárnák a kamará­ból, így lehetetlenné válna a hiva­tásuk gyakorlása. Itt kifogásként merült fel, hogy ez az intézkedés nem vonatkozna a bírókra és az ügyészekre, pedig rajtuk kívül a rendőrök, sőt az összes közigazga­tási alkalmazott esetében is be kel­lene vezetni. Szintén tisztázadan, hogy milyen módszerekkel tudnák az eddiginél hatékonyabban bizo­nyítani a korrupció tényét. A regi­onális önkormányzatokról szóló törvény ugyan bekerült a pozitívan értékelt döntések közé, de a 12-es modellt művi megoldásnak ítél­ték, ami nagymértékben felemész­ti a decentralizáció gazdasági elő­nyeit. A törvény az értékelők sze­rint csak annyiban jobb a semmi­nél, hogy végül is lehetővé tette a közigazgatási reform megkezdé­sét. Kedvezően fogadták a bankbe­tétek védelmének csökkentésével kapcsolatos javaslatot is. A megol­dás azonban későn érkezett, így le­hetővé vált, hogy egyes bankok a csődjük előtt jelentősen növeljék a betétállományukat. Az ombuds­man javasolt intézményét is sokan kiemelték, bár egyelőre kíváncsi­ak, vajon a gyakorlatban mennyire lesz képes eleget tenni a küldeté­sének. Jó intézkedésként jelent meg az autóbusz-közlekedési vál­lalatok privatizációjának felgyorsí­tása is. Hiányzik viszont annak le­írása, vajon miként biztosítják a jö­vőben a tömegközlekedés rend­reform szerének fennmaradását. Akadtak viszont olyan vélemények is, ame­lyek szerint az államnak a teljes ré­szesedését el kellene adnia. A harmadik negyedév fontos, de nem túl sikeres eseményeinek so­rát (50 pont alatti értékelés) ez­után a Szociális Biztosító követe­léseinek eladása, a nyugdíjeme­lés, a jövő évi költségvetés, az ala­pítványi törvény módosításának javaslata, a KDH ún. Nagy Robba­nás elnevezésű reformcsomagja és az új egészségügyi pénzügyi rendszer alkotta. A negatív értékelésekben megnyil­A rangsor végén a jegy­bank található a Devín Bank ügye miatt. vánuló sikertelen intézkedések kö­zött ott találjuk a frissen módosí­tott bírósági végrehajtási szabály­zatot, amely ebből a folyamatból kizárta az egészségügyi intézmé­nyeket. Márpedig anélkül, hogy végre az illetékesek kidolgoznák az egészségügy fenntartható mo­delljét, ily módon csak az adóssá­gok növekednek tovább. Az adófi­zetőknek ugyan csak 1,8 millió ko­ronájába került a „Mi szeretett adóink” című, a pénzügyminiszté­rium által megrendelt televíziós propaganda-rajzfilm, mégis beke­rült a leginkább kritizált lépések közé. Főként azért, mert az állam szerepének idealizálása nevetsé­gesnek tűnt, ráadásul egyetlen szó sem esett az adóbevételek gazda­ságtalan felhasználásának kirívó eseteiről. A harmadik negyedéves rangsor végén a Szlovák Nemzeti Bank végzett a Devín Bankkal kap­csolatos kiváró álláspontja miatt, amely 10 milliárd koronás kárt okozott a betétvédelmi alapnak, il­letve a többi banknak. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Eredményes lakásfinanszírozás Már fizetnek a betéteseknek Pozsony. A Szlovák Takarék- pénztár a Devín Bank ügyfelei­nek hétfőn 1,327 milliárd ko­ronát fizetett ki, ami a pórul­járt betéteseknek járó összeg­nek több mint a 11 százaléka. December 21-ig a Szlovák Ta­karékpénztáron keresztül 11,6 milliárd koronát készülnek ki­fizetni. A Betétvédelmi Alap szabályainak megfelelően egy betétes legfeljebb 355 ezer ko­ronához juthat. (SITA) Pozsony. Az Első Lakás-taka­rékpénztár (PSS) szeptember végéig 863 millió koronás nye­reséget ért el, ami csaknem 250 millió koronával haladja meg a PSS eredeti elképzeléseit. Ügy­feleiknek az említett időszak­ban 25 milliárd koronányi hitelt folyósítottak, és 167 ezer új szerződést kötöttek 32,3 milli­árd koronás célösszeggel. Piaci részesedésük így eléri a 77 szá­zalékot. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. november 7-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,370 Magvar forint (100) 17,172 Angol font 70,362 Német márka 22,175 Cseh korona 1,297 Olasz líra (1000) 22,399 Francia frank 6,612 Osztrák schilling 3,152 Japán ien (100) 39,742 Spanyol peseta (100) 26,066 Kanadai dollár 30,288 Sváici frank 29,458 Lengyel zloty 11,792 USA-dollár 48,259 Az Általános Hitelbank kínálata, BONUS IOO+I Az Általános Hitelbank Szlovákia legerősebb, legstabilabb bankjai közé tartozik. Nagyságát nem csak termékeinek gazdag portfoliója vagy a ki- rendeltségeinek és fiókjainak nagy száma bizonyítja. 2001 első fél­évében elért bruttó profitja, a csaknem 2,8 milliárd korona is jelentős érv a bank nagyságát illetően. A termékek és szolgáltatások széles kínálatán kívül, amelyek rugalma­san követik a jelenlegi irányzatokat és a lakosság igényeit, az Általános Hitelbank 2001. XI. 5-től XII. 5-ig a BONUS 100+1-et kínálja ügyfeleinek. Amint azt Sza lay János mérnök az igazgatótanácstagja, a VÚB alelnöke elmondta, a BONUS 100+1 akció minden jelenlegi és leendő ügyfelük­re érvényes, akik a feltüntetett időpontban egy bizonyos összeget tesz­nek be a Prima kontó határidős betétszámlára. Abban az esetben, ha az ügyfél 50 000 Sk feletti összeget tesz a Prima kontóra, 0,1%; 0,2% vagy 0,25% B0NUST kap a betét összegéből. Attraktív BONUST kap az az ügyfél, aki az 50 000 Sk feletti betéten kívül még folyószámlát is nyit. A további kedvezményes kamat mellett, amely elérheti a +l%-ot, még standard fizetőkártyát is kap ingyen a folyó­számlájához, valamint ingyen bevezetik az elektronikus távközlési csatornákat. Az Általános Hitelbank azoknak az ügyfelei­nek is BONUST ad, akik a Prima kontóra 50 ezer koronánál kisebb összeget tesznek, és egyúttal folyószámlát nyitnak. A standard fi­zetőkártya és az elektronikus távközlési csa­tornák ingyenes bevezetése, amelyek a mo­dern banki eszközök közé tartoznak, bizto­san megörvendeztetik a VÚB minden egyes ügyfelét. Cseh-szlovák vámunió Korlátozott kereskedelem Pozsony. Szakértői szintű egyezte­tésekre kerül sor hétfőn, miután Szlovákia a cseh-szlovák vámunió tanácsának minapi ülésért bejelen­tette: behozatali korlátozásokat ve­zetne be a cseh húskonzervekre és az étolajra. Pozsony azért tartaná fontosnak az intézkedés bevezeté­sét, mert az utóbbi egy év alatt - elsősorban a multinacionális üzlet­láncoknak köszönhetően - ug­rásszerűen megnőtt ezen termékek szlovákiai behozatala. Sem a gaz­dasági, sem pedig az agrártárca il­letékesei nem árultak el konkrétu­mokat a behozott mennyiséggel kapcsolatban. Csupán annyit sike­rült megtudnunk, hogy az étolajak esetében az évközi behozatalnöve­kedés csaknem 250 százalékos volt. Szlovákia a Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) szabályaira és a vámuniós szerződésre hivatkozva kezdeményezi a behozatali korláto­zásokat, miközben az éves import­keretet az elmúlt három év átlagá­nak szintjén állapítaná meg. Az ag­rártárca illetékesei hangoztatták, hogy nem válaszlépésről van szó, amiért Csehország - előzetes kon­zultációk nélkül - januárban ideig­lenesen, júliusban pedig tartósan bevezette az édesítőszerekre vonat­kozó behozatali korlátozásait. Igaz, Prága nem csupán Szlovákiával szemben lépett, a korlátozás más országokra is vonatkozik. Januártól megszűnik a cseh sörök behozata­lát korlátozó kvóta. Pozsony értéke­lése szerint az intézkedés, amely­nek keretében Csehország több éven át éves szinten mindössze 532 ezer hektoliternyi sört exportálha­tott Szlovákiába, meghozta a várt hatást - a szlovákiai söriparnak si­került szilárdítania pozícióját. To­vábbra is „érzékeny’, azaz szigorú­an monitorozott terméknek mi­nősülnek a két ország kereskedel­mében a péksütemények, a tészta­félék és a margarinok, (gyor) Szlovák Biztosító: Egyelőre nem várható árverseny Piacvezető pozícióban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS vák Biztosító PLUS-csomagot is Pozsony. A Szlovák Biztosító 40- 50%-os részesedés elérésére törek­szik a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás piacán - nyilatkozta Vla­dimír Hudec, a biztosító alelnöke. Szerinte az egyik legnagyobb előnyük a jól kiépített ügyfélszolgá­latuk, pénzügyi stabilitásuk és a többéves tapasztalat. Árverseny egyelőre nem várható a biztosítók között, így az ügyfelek szerinte in­kább csak az előbb felsorolt előnyö­ket és természetesen a biztosítók ál­tal nyújtott pluszszolgáltatásokat vehetik figyelembe a szerződés megkötése során. Alapcsomagjuk­ban ők is a minimális határértékeket nyújtják egy-egy balesetre. Ez egy káresetnél 19 millió korona minden egyes sérülésre vagy halálesetre, 5 millió korona pedig az egyéb károk­ra. Alapcsomagjukon kívül a Szlo­ajanl a gépkocsi-tulajdonosoknak. Ez 60 millió koronáig állja a károkat az egészségkárosodás, és 60 millió koronáig az anyagi károk esetében is. Pluszszolgáltatásaik között ajánl­ják az Aszisztensi kártyát, ami bal­eset során a biztosító által nyújtott ingyenes szolgáltatásokra jogosítja fel a tulajdonosát. Ha hosszabb távú szerződést kötünk, akkor az első balesetet nem számítják be a bó- nuszrendszerbe. Hogy még attraktí­vabbá tegyék biztosításukat, több céggel is szerződtek, amelyeknél a biztosítottak kedvezményekben ré­szesülnek. Köztük van a Matador, ahol kedvezményesen juthatunk gumiabroncsokhoz, de kedvezmé­nyekre számíthatunk a Quatronál, az Istrobankánál és a Jednotánál is. Ezenkívül nyereményakciót is indí­tanak, amelyen személyautót, tele­víziót nyerhetnek az ügyfelek, (mi) Három ipari park terve körvonalazódik Kelet-Szlovákiában Kevés a tapasztalatuk ÚJ SZÓ-HÍR tárca támogatásával került Brüsz­Rozsnyó. A rozsnyói, a homonnai vagy az iglói ipari park leendő meg­építése önmagában még nem jelen­ti azok automatikus beindítását, s az ipari termelés felvirágzását, ah­hoz megfelelő befektetőkre is szük­ség van - jelentette ki Július Slovák, az építésügyi és régiófejlesztési mi­nisztériumban működő: Régiófej­lesztési Implementációs Ügynökség vezérigazgatója. Slovák elmondta, hogy Szlovákiában szinte senki sem rendelkezik kellő tapasztalatokkal az ipari parkok működtetésével kapcsolatban, ezért nagyon fontos­nak tartja, hogy az EÚ anyagi támo­gatásának felhasználása a szakmai tapasztalatok átvételével is párosul­jon. Az említett három kelet-szlová­kiai ipari park terve is az építésügyi szelbe, ahol idén ősszel az Unió tag­államainak bizottsága hagyta azt jó­vá. A minisztérium az Európai Unió PHARE programjának beruházási projektumait koordináló szervként befektetők felkutatását is támogat­ja. Az EU bővítésével járó kihívások és lehetőségek megvitatása céljából nemzetközi konferenciát szervez november 8-9-én Budapesten a brüsszeli székhelyű Ipari Régiók Szervezete. A szervezet neves nyu­gat-európai befektetői csoportok projektumainak kidolgozásával és sikeres kivitelezésével foglalkozik. A tanácskozáson részt vesz Micha­el Barnier, az Európai Bizottság ré­giófejlesztési biztosa. A szervezők Július Slovákot is felkérték, hogy vezesse a konferencia egyik szak­mai tanácskozását, (kápé) VK-842

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents