Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-06 / 255. szám, kedd

2001. november 6., kedd 5. évfolyam, 46. szám Kolumbusz fedezte fel 1502-ben az indián törzsek által lakott területet, amely majd három évszázadon keresztül különböző spanyol gyarmatok részét képezte A főváros az azonos nevű tó partján látja ki, hol járunk! című játékunk Lelkes Ágnes, Dióspatony , megfejtése: Gambia. Markó Emil, Búcs Rózsa Sándor, Dunaszerdahely Ajándékcsomagot nyert: Prékop László, Krasznahorkaváralja Demján Emil, Bős Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük. Találja ki, hol járunk! JÁTÉK közép-amerikai köztár­saság nevében egy in­dián törzsfőnök emlé­két őrzi. A több mint négy és félmilliós la­kosság közel háromne­gyede mesztic, egynegyede fehér, a feketék és az indiánok aránya tíz százalék alatti. A lakosság 85 száza­léka római katolikus vallású, a fővá­rosban több mint 800 ezren élnek. A hivatalos nyelv a spanyol, a fizetési eszköz a córdoba oro. Az ország legfontosabb mezőgazda- sági termékei az exportcélokra ter­melt gyapot és kávé, ezenkívül cu­kornádat, kukoricát, banánt, kakaót és dohányt termesztenek. Az ország területének 40 százalékát erdősé­gek borítják, amelyekben igen érté­kes fafajták - mahagóni, ciprus, gu­mifa - találhatók. Bányásznak ara­nyat, ezüstöt, nikkelt, higanyt, ól­mot, barnaszenet és bauxitot. Ter­mészeti kincsei dacára a félteke egyik legszegényebb országa, az egy főre jutó GDP 2000-es becsült adatok szerint 2700 dollár volt. A mai ország partvidékét Kolum­busz fedezte fel 1502-ben. Az akko­riban indián törzsek által lakott te-- riilet majd három évszázadon ke­resztül különböző spanyol gyarma­tok részét képezte. 1821-ben kiál­tották ki függetlenségét, 1822-ben csatlakozott Mexikóhoz, majd 1823-ban szomszédaival együtt lét­rehozta a tizenöt évig fennálló Kö­zép-amerikai Államszövetséget. A helyi konzervatívok és liberálisok állandósult torzsalkodása miatt gazdasági érdekeit veszélyben látó Egyesült Államok 1912-től 1933-ig kisebb megszakításokkal megszáll­va tartotta az országot. 1927-ben Augusto Sandino vezetésével felsza­badító harc kezdődött, nem kis rész­ben ennek hatására vonták ki az amerikai csapatokat. 1936-ban a Nemzeti Gárda parancsnoka, Anastasio Somoza tábornok állam­csínnyel magához ragadta a hatal­mat és kegyetlen katonai-rendőri diktatúrát vezetett be. A Somoza- család egészen 1979-ig megőrizte hatalmát, köszönhetően annak is, hogy külpolitikájukban fenntartás nélkül követték az Egyesült Államo­kat, és vállalták a zsandár szerepét Közép-Amerikában. A Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Front (FSLN) - amelyet 1962- ben alapított Carlos Fonseca Amador - a hetvenes években kez­dett a népi ellenállás megszerve­zéséhez, amire a Somoza-rendszer a legvéresebb terrorral válaszolt. 1979 tavaszán átfogó nemzeti fel­szabadító háború bontakozott ki, amely július közepére teljes győ­zelmet aratott. Somoza ugyan el­menekült az országból, de a béké­re még várni kellett: 1979-től 1990-ig a jobboldali kontrák és a sandinista kormánycsapatok kö­zött dúlt polgárháború. Múlt heti számunkban közölt óriás­rejtvényünk megfejtése: 1. Istenhez fohászkodom, de nem reménykedem, az embernek magá­nak kell boldogulnia, ahogy tud. 2. Néha sokkal nagyobb bátorság kell a fék meghúzásához, mint a ra­kéta indításához. A múlt heti számunkban közölt Ta­MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számá­ban közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői kö­zött, akik a kiadó cí­mére (Petit Press a.s., Prievozská 14/A, 824 88 Bratislava 26, P.O. BOX 49) november 13-ig beküldik a helyes válaszokat, ajándé­kokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyer­tesnek ajándékot küldünk, (ú) vasarnap

Next

/
Thumbnails
Contents