Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-06 / 255. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 6. G AZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A képviselő-testület elhúzódó dilemmája: Hypernova vagy Billa üzletház épüljön a városközpontban? Rimaszombat válaszút előtt áll Ivan Hlaváč: „Négy éve morfondírozunk azon, hogy kit és milyen feltételek mellett engedjünk megtelepülni a városközpontban." (A szerző felvételei) Rimaszombat. A szeptemberben 34,17 százalékos munkanélküliséget felmutatójárás központjában külföldi befektetők kívánnak üzletközpontot létesíteni. Hogy ki szerzi meg a piacot, egyelőre kérdéses - leginkább amiatt, mert a döntés hátterében érdekek és ellenérdekek húzódnak meg. LÖRINCZ ADRIÁN A képviselő-testület tagjainak, valamint a város elöljárójának a véleménye megegyezik abban, hogy a döntés során elsősorban a város polgárainak az érdekeit kell szem előtt tartani. Mivel a létesítendő üzletház a város központjában mintegy 1,4 hektáros területet foglalna ej, fontos tényező a döntés- hozatal során a városkép fejlesztése is. Bár - jegyezzük meg - az egykori dohánygyárból rövidesen fegyházzá előlépő épület és a gondozatlan park szomszédságában található lebetonozott tér nem nyújt épületes látványt. Az ügy mögött azonban, úgy tűnik, más érdekek is meghúzódnak. Bár a képviselő-testület az első, szeptemberben megtartott titkos szavazás során egyértelműen a jobb feltételeket kínáló, az Ahold Slovakia Kft. által képviselt Hypernova úz- letház létesítése mellett döntött (tizenhatan adták le rá a voksukat, míg a Kaufland 11, a Billa pedig 0 szavazatot szerzett), a város polgármestere megvétózta a döntést. Érdekes módon a második, októberben lezajlott szavazáson a Billa már 16, míg a Hypernova 15 szavazatot szerzett - a többi jelölt pedig egyszerűen kiesett a játékból. így tulajdonképpen holtverseny alakult ki, melyet egy harmadik szavazás lesz hivatott eldönteni. „Mivel egyik beruházó sem kapott megfelelő számú szavazatot ahhoz, hogy egyértelmű eredmény szülessen, november második hetében újabb szavazást tartunk” - tudta meg lapunk Ladislav Barta- koviétól, Rimaszombat polgármesterétől. „Valamennyien egyetértünk abban, hogy a városnak szüksége van egy új bevásárlóközpontra, ám nem szabad szem elöl téveszteni a helyi adottságokat sem. Természetesen nagy összegek vannak az efféle beruházások mögött, és tisztában vagyunk azzal, hogy hatással volna a térségben élők szociális helyzetére is, hiszen új munkalehetőségeket teremtene. Mindazonáltal úgy vélem, hogy a helyi piac már régen fel van osztva. Ezen azt értem, hogy van a helyi vásárlóerőnek egy bizonyos szélső értéke, határa, amit nem képes túllépni, s én azt hiszem, hogy egy túlméretezett úzletház nem volna képes megélni a térségben. A döntéshozatal során egy szerényebb és egy - a véleményem szerint a helyi viszonyokhoz képest túlméretezett - nagyobb változat közül kell választanunk. A Hyper- nova üzletház létesítését kivitelezhetetlennek tartom; elfoglalná jóformán az egész piacteret, és nem reális a földalatti parkolóház megépítésének terve sem, mivel a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A Billa viszont kerek száz koronával többet fizetne a terület négyzetméteréért, és az általa beterjesztett tervezet sokkal inkább szem előtt tartja az üzletháznak a városképre gyakorolt hatását, tekintettel a zöldövezetre is.” Kérdésünkre, hogy mint a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője miként látja az üzletház létesítésének a munkaerőpiacra gyakorolt hatását, a polgármester hozzáfűzte: Az áruház építésének ügye mögött más érdekek is meghúzódnak. „Ahány új munkahely létesül az egyik helyen, ugyanannyi munkaerőt vonz el egy másikról, tehát lényegbeli különbséget nem látok.” Boros Zoltán, a városi képviselő- testületben a Magyar Koalíció Pártját képviselő tanácstag, másképp látja a helyi viszonyokat: „Sosem kutattam, miféle érdekek húzódnak meg a háttérben, és hogy képviselőtársaim milyen megfontolások által vezérelve döntenek. Egy érdeket tartok mérvadónak, mégpedig azt, hogy a huszonhatezer lakosú Rimaszombat mindmáig a történelmi gömöri térség kulturális és adminisztratív központja, és most jó lehetőséget kap arra, hogy valamilyen szinten az üzleti központjává is váljon. Tudom persze, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de szem előtt kell tartani azt is, hogy egy nagyáruház létesítése - az általa kínált cikkek skálájától függően - sok embert vonzana a városba, ami a társadalmi élet fel- pezsdülését is magával vonná. Ennek csak egy kerékkötője van: a kishitűség. Ha kicsit visszapillantunk, észrevehetjük, hogy ennek „köszönhetően” városunk mi mindentől esett már el; vezethetne erre a Pozsonyt Kassával összekötő vasútvonal is, ha eleink annak idején ki nem jelentik, hogy a városnak nincs szüksége a zajos masinákra. Lehetne itt a Szlovák Nemzeti Bank fiója is, ha annak idején arra hivatkozva, hogy az úgyis csak a vállalkozói rétegnek és a nagyobb vállalatoknak hozna hasznot, le nem mondtunk volna arról Losonc javára. A jelenlegi helyzetben véleményem szerint egyértelműen a nagyobb, bővebb áruválasztékot kínáló céget kell megtelepíteni a városban - ez pedig a Hypernova. Mindazok, akik a zöldövezet kiirtását hozzák fel ellenérvként, még nem tudatosították, hogy a tér szélén meghúzódó kis park mindenképp felújítást kíván. És még egy érv a Hypernova mellett: a nagyáruház végre talán véget vetne annak az áldatlan helyzetnek, hogy a legalacsonyabb országos átlagbérek mellett ebben a térségben a legmagasabbak az egyes árucikkek árai. Végre egészséges konkurenciaharc alakulna ki, amely a fogyasztók érdekeit szolgálná.” Ivan Hlaváč demokrata párti képviselő szerint az ügy túl sokáig húzódik ahhoz, hogy végre végleges döntés ne szülessen. „Négy éve morfondírozunk azon, hogy kit és milyen feltételek mellett engedjünk megtelepülni a városközpontban. Tény, hogy szem előtt kell tartani az esztétikai és a kivitelezési lehetőségeket is, ám ami az előbbit illeti, túl nagy különbséget nem látok. Bárki is építi meg a bevásárló- központot, tudjuk, hogy nem fog „monumentálisát” alkotni, de másrészt magának a térnek és közvetlen környezetének az arculata ezt nem is kívánja meg. Fontosabb szempont, hogy az árukínálat minél bővebb legyen, és az ajánlatok közül ezt a feltételt egyértelműen a Hypernova teljesíti leginkább. Azon túl, hogy a városban az általuk befektetendő tőke is jóval magasabb, szélesebb árukínálattal rendelkeznek. Egy nagyobb áruháznak lényegesen nagyobb a csábereje is; jelenleg a város és a széles környék lakossága Losoncon, illetve Miskolcon költi el a pénzét a nagyobb bevásárlások során. A vállalkozók szempontjából sem mindegy, hogy az előállított árucikkeiket hol tudják értékesíteni, hiszen minél kisebbek a szállítási költségek, annál jobb árakkal tudnak dolgozni. A háttérben meghúzódó érdekekből annyit látok, hogy egyesek azért döntenek a Billa javára, mivel az 1 millió koronával magasabb összeget kínált fel a városnak a sport- vagy a kulturális élet támogatására. Azonban megfeledkeznek arról, hogy a Hyper- nova építése akár 35 millió koronával 4s nagyobb befektetést jelentene. A benne létrehozandó kisebb, bérelhető üzlethelyiségek pedig végre valamelyest szabályozná a bérleti díjak alakulását a városban” - vélekedett Hlaváč. Amint az az Ahold Slovakia Kft. és a Billát képviselő Atyp Devín Kft. által a városi képviselő-testület elé terjesztett ajánlatokból kiderül, az első valóban 1600 szlovák koronát kínál a szóban forgó terület négyzetméteréért, míg a második 1700- at. A megközelítőleg 1,4 hektár esetében a különbözet így kb. 1,5 millió korona. Míg az Ahold „győzelme” mindössze félmilliós szponzori juttatást jelentene a városnak, a Bil- láé másfél milliót. Tény viszont az is, hogy az Ahold által a Rima parti városban befektetendő teljes összeg nagysága 235 millió volna, míg a Billa 170 milliót kíván áldozni e célra. És még egy, a régió szempontjából szintén nem elhanyagolandó szempont: nem mindegy, hogy 80, vagy 168 új munkahely létesül-e egy olyan járásban, ahol jelenleg több, mint 13 ezer ember van munka nélkül. Minden egyes munkahely ugyanis egy egész család megélhetését jelenti. Boros Zoltán: „Egy nagyáruház létesítése sok embert vonzana a városba, ami a társadalmi élet felpezsdülését is magával vonná." gazdasági hírmorzsák A Pol'nobanka eredményei Pozsony. A Pol’nobanka szeptember végéig 128 millió koronás adózás előtti nyereséget ért el, ebből 21,6 millió korona a harmadik negyedéves gazdálkodásnak köszönhető. Mérlegfőösszege a harmadik negyedévben 4%-kal nőtt, elérve a 29,416 milliárd koronát. Ügyfeleiknek nyújtott hiteleik 14,064 milliárd koronát tesznek ki, ami a bank aktívumainak a 48%-a. Több mint 1 milliárd koronányi hitelük tartozik a nehezen behajthatok közé. A pénzintézet 72%-os többségi tulajdonosa az olasz UniCre- dito Italiano. (SITA) Mégis az OMV a befutó? Bécs. A lengyel PKN Orlen kőolajipari tröszt vezetése a cég 17,58%-os részének privatizálásánál az osztrák OMV-t részesíti előnyben a Mol lal szemben - jelentette a Bloomberg gazdasági hírügynökség. Andrzej Modr- zejewski, a PKN elnöke az OMV mellett foglalt állást, és ezt azzal indokolta, hogy az OMV és a PKN pénzügyileg szilárd, míg a Mol-nak bizonyos problémái vannak gázüzletágával. A MÓL gázüzletágának 49 százalékos privatizációjára még e héten jelentkezhetnek az érdeklődők, eddig ezt csupán a német Ruhr- gas tette meg. (MTI) Túlkínálat a kőolajból Kuala Lumpur. Az OPEC november 14-re Bécsbe tervezett miniszteri értekezlete fontolóra veszi, hogy a szervezet termelési összkvótáját napi egymillió hordónál jobban csökkentsék mondta az OPEC főtitkára, Ali Rodriguez. Az OPEC esetleges nagyobb termeléscsökkentése ellenére nem zárta ki, hogy a világpiacon azután is megmarad a túlkínálat, mert a nem OPEC-tag termelők nem működnek együtt a termelés visszafogásában. A múlt hét végén az OPEC-olajok ádagára - hordónként 18,25 dolláron - már 29. munkanapja volt az OPEC megcélozta 22-28 dolláros ársáv alatt. (MTI) Nyereséges a Banka Slovakia Pozsony. A Banka Slovakia az év első kilenc hónapját 28,25 millió koronás nyereséggel zárta, mérlegfőösszege 4,77 milliárd korona. Ügyfeleinek egymilliárd koronányi hitelt nyújtott, amiből 88,7 millió koronányi a nehezen behajtható. A pénzintézet jelenleg privatizáció előtt áll. A vagyonalap 60%-os tulajdonrésze iránt eddig többek között a J&T Finance Group, a prágai J&T Banka, a Slávia Capital, a Postabank és az osztrák Meinl Bank érdeklődött. (TASR) Profitcsökkenés az Istrobankánál Pozsony. Az Istrobanka az év első kilenc hónapjában 51 millió koronás nyereséget ért el, a tavalyi év azonos időszakának 62,4 millió koronás profiljával szemben. Ügyfeleinek 12,8 milliárd koronányi hitelt folyósított, a betétek pedig elérik a 18,3 milliárd koronát. A pénzintézet privatizációs folyamata jelenleg az átvilágításnál tart. Erre a francia Société Générale, az olasz Unicredito, az osztrák BAWAG, a Volksbank és a Bank Austria kapott engedélyt. Jelenleg a Szlovák Biztosító birtokolja a részvények 72%-át. (Č) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 49,16 VÚB, Banka Slovakia DEM 22,65 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,22 Banka Slovakia Svájci frank , 30,13 Banka Slovakia Angol font 71,89 Banka Slovakia Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 47,31 CSOB DEM 21,74 Tatra banka Osztrák schilling 3,09 Banka Slovakia Svájci frank 28,86 Tatra banka Angol font 68,88 ČSOB Érvényes november 5-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. november 6-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,440 Magvar forint (100) 17,104 Angol font 70,399 Német márka 22,211 Cseh korona 1,298 Olasz líra (1000) 22,435 Francia frank 6,622 Osztrák schilling 3,157 Japán ien (100) 39,761 Spanyol peseta (100) 26,108 Kanadai dollár 30,400 Sváici frank 29,515 Lengyel zlotv 11,761 USA-dollár 48,401 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. nov. 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap 4-én) Lakossági folyószámla ČSOB 4,85-5,00 5,35-5,50 5,856,00 6,356,50 6,656,80 6,756,90 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,303,00 HVB bank Slovakia 4,60-5,45 5,15-6,00 5,456,30 5,606,45 5,756,60 5,956,80 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,00-5,20 5,506,10 6,006,30 6,406,60 6,707,00 6,707,00 2,20-4,50 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,10 6,406,60 6,606,85 6,807,00 2,00 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,90-5,10 5,506,15 5,706,60 6,106,75 6,306,95 6,40ind. 2,00-4,00 Prvá komunálna banka 4,80 ■ 5,205,50 5,605,90 5,906,20 6,306,60 6,70 2,00-3,00 Tatra banka 5,305,60 5,505,80 5,906,20 6,156,45 6,156,45 2,00 Slovenská sporiteľňa 4,704,80 5,205,30 5,45-5,55 5,906,00 6,156,25 6,256,35 1,75 Všeobecná úverová banka 4,90 5,205,60 5,706,00 6,056,45 6,456,85 6,70 2,00-3,70 Poštová banka 4,90 5,506,00 5,206,20 5,506,50 6,007,00 6,307,30 2,50-5,50 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001 Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap . nov. 4-én) Felmondási idő 2 év nélkül HVB bank Slovakia 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,753,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,60 Investičná a rozvojová banka 6,30 6,60 6,80 7,00 7,10 4,25 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 3,00 Ľudová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Poľnobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 3,50 Poštová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,10 6,50 6,70 6,90 7,00 3,20 Tatra banka4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,60 5,40-6,005,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Všeobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50
