Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-28 / 273. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 28. KOMMENTÁR A cselekvés szombatja SZILVÁSSY JÓZSEF Idős emberek tekintete, mozdulata tűnik elő emlékeimből. Köztük az apámé, aki ilyenkor, november tájt, kilencvenévesen is ki- támolygott a kertbe, facsemetét ültetni. Mindannyian jól tudták, már nem adatik meg nekik, hogy a gazda szemével gyönyörködjenek abban, ahogy a fatörzs megerősödik és amikor már lombkorona díszíti. Mégis tették a dolgukat abban a szent hitben, hogy gyümölcseit legalább az utódok élvezhetik. Itt és most sokban hasonlatos a mi helyzetünk és erkölcsi kötelességünk. Szombaton az urnákhoz szólítanak mindannyiunkat. E hét végén szabad elhatározásunkból segédkezhetünk abban, hogy végre Szlovákiában is erősödjék az önkormányzati elvre épülő néphatalom, amely máig a legzsengébb térségünkben. Sokféle kétely és kiábrándultság tarthatna vissza bennünket, hiszen nálunk fölöttébb mostohán bánnak tisztességgel, szakértelemmel. Gátlástalan szerencselovagok dézsmálják a több generáció munkájával kivajúdott földi és társadalmi javakat. Olyanok, akik nem vetnek, nem aratnak, hanem milliókat, milliárdo- kat kaszálnak. Végre megkezdhetnénk ezeknek a kufároknak a kiebrudalását mindenféle hatalomból. Akik még tamáskodnak, hogy mindez reménytelen próbálkozás és semmi értelme voksolni, hiszen itt úgysem változik semmi, nézzék csak jól meg a HZDS-Smer-SDĽ-SOP pozsonyi koalíció valósággal ránk vicsorgó óriásplakátjait, amelyeken valamiféle többség nevében szállnak harcba, értelemszerűen a kisebbség ellen. Mi, szlovákiai magyarok is kisebbség vagyunk, mégha nem is önszántunkból. S ne engedjük el a fülünk mellett Robert Fico újabb huhogásait, aki ismét magyarellenes veszélyre hivatkozva hergeli a szlovák választókat, otthon ne maradjanak, nehogy a nyitrai vagy a nagyszombati megyei önkormányzatban, netán még máshol is, meghatározó politikai súlyuk, szavuk legyen a magyaroknak. Vegyük már észre, hogy sokan, nagyon sokan vannak, akik igyekeznek még a szülőföldünkről is kiszorítani, a meghatározó döntésektől minél távolabbra tartani bennünket. Nincs hát helye a kiábrándult vagy közönyös legyintgetéseknek. A cselekvés szombatja virrad ránk. Apáink, elődeink üzennek nekünk, hogy mindnyájunknak el kell mennünk. Mert ha olyan rátermett, becsületes jelöltekre voksolunk, akik nem a gyűlölködést szítják, hanem az észérveken alapuló együttműködést szorgalmazzák, akkor erősödhet az esély, hogy már a mai nemzedék is megízlelheti a tartós gyökeret eresztett szlovákiai demokrácia gyümölcseit. JEGYZET A híd árnyékában MOLNÁR NORBERT Türelem, megunják! - reménykednek most a párkányiak. Többségük már nem szereti annyira a hidat, mint októberben vagy szeptemberben, amikor bár már készen állt, de még csak az építőmunkások kiváltsága volt az átjárás Esztergomba, a gyalogpolgár ott sóvárgott Mária és Valéria tövében: egyszer majd ő is áthág a hídon. Tömött híd. A Párkány-Esztergom és vidéke régióban mindenki mindent fordítva gondolt és sejtett. Kinek fontos a huszonnégy órás határátkelő? Hát a szlovákiai magyaroknak. Lerohanják Esztergomot, mint a törökök. De a történet másként alakult. Párkány lett lerohanva, a helyiek, főleg a kereskedők nagy-nagy örömére. Ám ez utóbbi megjegyzés kicsit sántít: a szlovákiai rész nem volt felkészülve az esztergomiak és dorogiak rohamára. Knédlihíd. Dél van, a nagy gyomorkorgás ideje. A párkányiak már fél tizenkettő óta vadásznak az éttermek üres asztalaira, mindhiába. Lassan-lassan megszokják a sonkás szendvicset vagy az éhségüket délután kettőre időzítik, s megeszik, ami maradt: a knédlit. Ez az ételkülönlegesség lett a legeladhatóbb portéka Párkányban, mázsaszámra eszik és viszik. Kis hátizsák, belőle öt knédli kikandikál. Sörhíd. A hídnyitás első napjaiban sörhiány volt kialakulóban, de a szemfülesebbek gyorsan pótolták a komlószörpöt: kapualjakban nyíltak alkalmi sörasztalok, rekeszestül viszik a nedűt a túloldalra. Közben a ruszli is hiánycikké avanzsálta magát. Tipphíd. Játékos nemzet a magyar, csak a sportfogadás jár gyerekcipőben odaát. S mivel mi itt ezt a területet jobban értjük, s ők ott, ezt értékelik, így Párkányban gombamód szaporodnak a fogadóirodák, amelyek törzsvendégei a Dunán túlról érkeznek. Ez a kisváros arányaiban több fogadóirodát tart el, mint Pozsony, a főváros. Tanulság híd nélkül. Mindez nagyon pozitív, még ha a párkányiak öröme nem csordul is ki a pohárból. Egy alvó sejt (semmi al-Kaida) kezd ébredezni: éttermek léte- síttetnek, szolgáltatások javulnak. Fel kell készülnie a városnak a nagy nyári támadásra, amely kétfrontú lesz: északról és délről. Mert termálfürdő, fogadóiroda, knédli, ruszli és sör van ott. Teret kapott JUHÁSZ LÁSZLÓ Tegnap felmentem a parlamentbe, nem saját szórakozásomra, hanem interjúügyben. Ha már ott jártam, a hóesés dacára még egyszer szemügyre vettem az épület előtti terecskét, ahol névadó ünnepségre készülődtek éppen. Jól emlékeztem. Az Alexander Dubcekről tegnap elnevezett terecske bizony nagyon szerény. A zsebkendőnyi területen már három BMW is közlekedési dugót okoz. Ennyit ér ma hatvannyolc reformere, az internacionalista, föderalista Dubček, az emberarcú szocializmus ideájának hirdetője. Az emberarcok elkomorulnak: hihetetlen, hogy az illetékesek a halála óta eltelt kilenc év alatt Sem tudtak tágasabb, impozánsabb teret találni Alexander Dubčeknek. Rejtő Jenőről nem is olyan régen Budapest belvárosában neveztek el utcát. Születésének nyolcvanadik évfordulóján Dubček a sajtóban méltó, a valóságban méltatlan teret kapott. ~ * TALLÓZÓ NÁRODNÁ OB RO DA Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár szerint Szlovákia abból az alapállásból közelíti meg a magyar kedvezménytörvényt, hogy a jogszabály nemcsak a nemzetközi joggal, hanem több, kétoldalú szerződéssel is ellenkezik, ezért, ha szükséges lenne, Pozsony nemzetközi fórumokon is megvédené az érdekeit. Mint mondta, a szlovák fél még nem tudja, vajon a kedvezménytörvény végrehajtó rendelkezéseinek megalkotása során a szlovák fél kifogásait müyen mértékben méltányolták. „Ha a magyar kormány az egyes országok, köztük a Szlovák Köztársaság kifogásainak megfelelően módosítana bizonyos eljárásokat, azzal azt jelezné, hogy más megközelítést is hajlandó méltányolni, mint a sajátját” - fogalmazott a szlovák külügyi államtitkár. Arra a kérdésre, hogyan reagál Pozsony akkor, ha Budapest mégis mellőzi a szlovák fél ellenvetéseit, Chlebo ezt válaszolta: ha egy ilyen forgatókönyv valósulna meg, akkor Szlovákia megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a magyar jogszabály „területen kívüli hatálya a Szlovák Köztársaságra ne vonatkozzon.” Brüsszel a politikai és nemzetiségi problémák ellenére is támogatja a tízezer négyzetkilométernyi szigetországot- Valószínűleg olyan lakoshoz sietnek, aki rosszul lett a politikusok ígérgetéseitől... (Gossányi Péter rajza) Ciprus: a zöldvonalon túl az EU A ciprusiak türelmetlenül várják a 2004-es európai uniós csatlakozást, és ezzel párhuzamosan a török probléma megoldását. Annál is inkább, mivel Törökország időnként fenyegetésekkel áll elő. PÁL BEÁTA Legutóbb Bülent Ecevit kormányfő jelentette ki, hogy Törökország an- nektálhatja Ciprus török részét, ha a görög szigetrész kormánya az Európai Unió tagjává válik. A ciprusi görögök az EU-s csatlakozástól olyan megoldást várnak, amely politikai stabilitást és gazdasági prosperitást hoz számukra. Az Európai Unió a politikai problémák ellenére is támogatja a tízezer négyzetkilométernyi sziget- országot, amelynek 37 százaléka török megszállás alatt van. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke október végi nicosiai látogatása alkalmából hangsúlyozta, hogy a ciprusi probléma rendezése nem feltétel az európai uniós csatlakozáshoz, de előnyt jelenthet. „Ciprus csatlakozni fog az Európai Unióhoz, és a tagjelölt országok első körében van” - jelentette ki Prodi. A probléma megoldása elsősorban Rauf Denktas, a 78 éves ciprusi török vezető kezében van, aki 1983- ban egyoldalúan kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot (KKTC), amelyet csupán Ankara ismer el. A veterán Denktas ugyanakkor folyamatosan veszíti el a lakosság bizalmát. A ciprusi törökök nem boldogok az elfoglalt északi katonai zónában, amely olyan, mint egy hatalmas laktanya 35 ezer török katonával. Az Európai Parlament tanulmánya szerint török katonák és betelepültek alkotják a 210 ezres lakosság többségét, a kisebbségben levő 90 ezres „őslakos” ciprusi törökökkel szemben. Elkeseredettségében több mint 45 ezer ciprusi török emigrált már Nagy-Britanniába, Ausztráliába és számos- más országba arról a földről, amely paradicsomi állapotokat ígért neltik. Több mint ötezren pályáztak már ciprusi állam- polgárságra abban a reményben, hogy hamarosan élvezhetik az uniós csatlakozás gazdasági előnyeit. Továbbra is várható, hogy ciprusi törökök további ezrei menekülnek el, ha nem lesz megoldás. A rendezés egyedüli kulcsa egy gyors békemegállapodás, szövetségi keretek közti újraegyesítés lenne, majd csatlakozás az EU- hoz. Ugyanakkor sem Denktas, sem Törökország nem hajlandó tárgyalni erről még az ENSZ égisze alatt sem. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa kijelentette: szó sem lehet arról, hogy két külön ciprusi állam csatlakozzon az EU-ba. Hozzátette, hogy Törökország felvételéről nem lesznek a jövőben tárgyalások, ha a ciprusi kérdés nem oldódik meg. A ciprusi kormány ugyanakkor szeretne végre pontot tenni az 1974 óta húzódó problémára, és megkönnyebbülve besétálni az Európai Unió ajtaján, bár úgy tűnik, Törökország nem tervezi ugyanezt a megoldást. „Törökország ugyanazt a játékot játssza 27 éve. Meg kell-e bennünket büntetni azért, mert kicsi ország vagyunk, egy erős szomszédunk van, amely önkényesen elfoglalta a földünket, és katonai bázissá akaija változtatni? Szeretnénk mielőbbi megoldást találni” - mondta a ciprusi kormány szóvivője. Ciprus rohamosan közeledik a csatlakozáshoz, a tárgyalások folyamatosan haladnak: 23 fejezetet már lezártak a 29-ből, és azt remélik, hogy 2002 közepéig a fennmaradó hat fejezet tárgyalását is befejezhetik. A lakosság és a politikai pártok teljes mértékben támogatják az EU-tagságot. Az emberek abban bíznak, hogy a csatlakozás elsősorban biztonságot jelent, s a gazdasági hatások csak másodlagosak. Ugyanakkor a ciprusi görögök szeretnének végre visszatérni arra az északi, elfoglalt területre, ahonnan 1974-ben el kellett menekülniük, hátrahagyva földjüket és házaikat. A most „szellemváros” Famagusta - amely az egyik legvirágzóbb turisztikai központ volt az 1974-es invázió előtt - török fennhatóság alatt áll. Több mint 30 szállodája üresen tátong. Akik ott laktak, most sóvárogva tekinthetnek városukra, ahová Shakespeare megálmodta Othellóját. A polgármester, aki most csupán a távolból szemlélheti városát, már összeállította a tervet, hogy az egyesítés után mik lesznek a legfontosabb teendői. Nicosiában érezhető leginkább a Éjszaka nem szívesen merészkednek közel a demarkációs vonalhoz. török közelség, bár a zöldvonal a sziget egészét keresztülszeli. A kettéosztott fővárosban napközben nem félnek az emberek, bár éjszaka nem szívesen merészkednek közel a zöldvonalhóz, s folyamatosan költöznek ki erről a demarkációs vonalhoz közeli területről. A belvárosi Ledra sétálóutca végén a járókelők áttekinthetnek a „túloldalra”, ahol a török nemzeti lobogó, illetve KKTC zászlaja lengedez, s a török és görög katonák farkasszemet néznek egymással. Larnaka önkormányzata ugyanakkor nem nyúlt hozzá 1974 óta a város tengerparthoz közeli török negyedéhez és minaretéhez. Úgy gondolják, hogy ezek az ingatlanok a ciprusi törökök tulajdonai, akik előbb-utóbb visszatérnek, s egyfajta gesztusként azonnal rendelkezésünkre bocsáthatják házaikat. „Várjuk az EU-csatlakozást, hiszen Ciprus akkor biztonságban lesz, a sziget hamarabb egyesülhetne, így a törököknek nehezebb lenne problémát okozni. A gazdasági hatásoktól ugyanakkor félünk, hiszen az első 5-10 év nagyon nehéz lesz. Mégis vállaljuk ezt biztonságunk érdekében” - mondja egy larnakai gyógyszerész. A lakosság félelmei ellenére a csatlakozás gazdasági előnyei mégis egyértelműek. A külföldi befektetések új lehetőségeket nyitnak. Ciprus lesz az EU külső határa a keleti Mediterrán térségben, és így segít az illegális bevándorlás és drogkereskedelem leküzdésében Európa, a Közel-Kelet és Közép- Ázsia határán. A csadakozás gazdasági tényezői rendkívül fontosak, de a politikai következmények még jelentősebbek a görög és a török ciprióta lakosság életében. Törökországnak három területre kellene koncentrálnia. Ugyanis nem csadakozhat az EU-hoz, ha először is a ciprusi kérdést nem oldja meg, ha kapcsolatai Görögországgal nem fejlődnek és ha az emberi jogok területén nem lesz javulás. George Vassziliou, Ciprus korábbi elnöke, a ciprusi csadakozás fő előkészítője elmondta: ha nem lesz megoldás, Ciprus egész területe az Európai Unióhoz fog tartozni, de az „acquis communitaire” csak a ciprusi kormány által ellenőrzött déli területekre korlátozódik. Szerinte Törökország fenyegetőzése Ciprus északi részének annektálására vonatkozóan komolyan veszélyeztetné Ankara európai uniós csatlakozási esélyeit. A török fenyegetőzések ellenére is minden abba az irányba mutat, hogy a görög ciprióta kormány 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, és ebben a törekvésében az EU és az Egyesült Államok is támogatják a szigetországot. Kerekes Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője visszautasította az „elnöki eszmefuttatást" Ion Iliescu román államfő újabb tévedése GŐZÖN ISTVÁN Megengedhetetlen politikai tévedésnek minősítette Kerekes Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője Ion Iliescu román államfő közelmúltban kifejtett véleményét a „magyarok imperialista gondolkodásmódjáról”. Az RMDSZ képviselője tegnap a román törvényhozásban, napirend előtti felszólalásában ütasította vissza az „államfői eszmefuttatást”. Ion Iliescu a múlt héten, görögországi látogatása során kijelentette: a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok utóbbi időben tapasztalható feszültségét az okozza, hogy a magyarok képtelenek megszabadulni imperialista gondolkodásmódjuktól, ez a gyökere a magyarokkal és a magyar állammal kapcsolatos román problémáknak. Az RMDSZ képviselője először is emlékeztetett arra, hogy mindössze 51 éven át létezett az Osztrák-Magyar Monarchia, amely Ion Iliescu szerint „évszázadokon át az európai magyar dominancia eszköze volt". „Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után 83 esztendővel, amikor Közép- és Kelet-Európa valamennyi országa csadakozni kíván a kontinensen épülő új demokratikus struktúrákhoz, meg- engedheteden politikai hiba az államfő részéről, hogy a magyarok negyedik generációját imperialista gondolkodásmóddal gyanúsítja” - fogalmazott Kerekes Károly. Ugyanilyen hibának nevezte azt is, hogy a román államfő az imperialista gondolkodás jeleként értékeli a határon túl élő magyaroknak nyújtott magyarországi támogatást, valamint azt, hogy a romániai magyarok politikai, parlamenti eszközökkel kívánják érvényesíteni a Románia által is elfogadott nemzetközi dokumentumokban rögzített kisebbségi jogaikat. A szerző az MTI munkatársa
