Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-27 / 272. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 27. TÉMA: AZ EMBER KLÓNOZÁSA 17 Intelligens és szép gyereket akarunk? Olyant, amilyenek mi vagyunk? Klónoztassunk egyet magunknak Egy lépés az ember másolásáig Egy amerikai cég közölte az utóbbi évek azon kutatási eredményeit, amelyek segítségével nagy hatékonysággal vált lehetővé az emberi embrionális őssejtek klónozással történő előállítása. ÖSSZEFOGLALÓ Az emberi embrió sikeres klónozásáról, ami tudományos áttörést jelent, az Advanced Cell Technology nevű, Massachusetts állambeli biotechnológiai vállalat tudományos fejlesztési alelnöke, Robert Lanza számolt be. A petesejtből eltávolították a DNS-t, és azt a felnőtt szervezet bőrsejtjének sejtmagjából kivont DNS-sel helyettesítették. Az embrió növekedésnek indult, mintha spermium termékenyítette volna meg, de ahelyett, hogy emberi magzattá fejlődött volna, egyszerűen sejtek „labdaszerű” halmazává nőtt. Azt egyelőre nem közölte a vállalat, hogy magát a klónozás tényleges célját, vagyis őssejteknek az embrióból történő kivonását sikerült-e megvalósítani. Az őssejt olyan sejt, amely a kifejlett szervezet bármilyen fajta sejtjévé fejlődhet. Két alapvető típusát különböztetjük meg: vannak olyan, „teljes értékűnek” tekinthető őssejtek, amelyekből idegsejtek is fejlődhetnek; ezeket csak embrióból lehet nyerni. A „majdnem teljes értékű”, úgynevezett „idegsejt mínusz” őssejtek másként is nyerhetők, de azok értelemszerűen nem hasznosíthatók az idegi megbetegedések kezelését célzó kutatások során. A cég reményei szerint az őssejtkutatás révén idővel „testre szabott” kezelés válik lehetővé számos betegségfajta esetén, ide sorolva egyebek közt a cukorbajt, a szélütést, a rákot, az AIDS-et, valamint az olyan rendellenességeket, mint amilyen a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór. A gyógyítás lényege a fent leírtak tükrében: az egyén őssejtjeiből keletkeznének a megbetegedett szerv „rossz sejtjei” helyett a szükséges ,jó sejtek”. Michael West, az Advanced Cell Technology (ACT) igazgatója hangsúlyozta: a most végrehajtott kísérlet során tudományos, biológiai értelemben nem egyedi emberi életet reprodukáltak az embrióklónozással, hanem csupán lemásolt élő sejtek csoportját hozták létre. „Nem emberi élet, hanem csupán sejtélet keletkezett.” Számos klónozási szakértő mégis egyszerűen teljes kudarcnak értékeli ezeket az eredményeket. A cég alelnöke szerint is csak azért közölték a korai eredményerket, mert a gyógyászat egyik legígéretesebb területéről van szó.(o-o) Nem lehet büntetlenül klónozni egy élő szervezetet: az utód már a születésekor olyan idős, mint az anyaállat Dolly: báránybőrbe bújt vén birka ÖSSZEFOGLALÓ A sejtek kromoszómáinak végein speciális DNS-szakaszok találhatók, amelyek ugyan nem tartalmaznak géneket, mégis nélkülözheteüenek a kromoszómák fennmaradásához. Az ember esetében 250-1500 darab ismétlődő szakaszból állnak. E telo- méráknak nevezett képletek „molekuláris sapkaként” működnek, megvédve a kromoszómákat a lebomlástól. A telomérák minden egyes sejtosztódás során rövidülnek, így afféle öregedési óraként is működnek, jelezve, hány osztódás lehetséges még a sejt számára anélkül, hogy a kromoszómák géneket tartalmazó szakaszai károsodhatnának. Ha végleg elkopnak, akkor Kié a gyerek? Találkozás az énemmel Mivel ivaros folyamat nem játszódna le (éppen ez a klónozás lényege), a két szülő genetikai anyaga nem keveredik. A gyermek tehát genetikai szempontból az apával lesz teljesen azonos, vagyis az apa kiónjáról van szó. Ezért például minden esetben fiúgyermek születne. Az anyai hatások egyrészt a magjától megfosztott petesejt sejtplazmájából, másrészt a méhen belüli fejlődés, az anya-magzat kapcsolatok során érhetik az utódot. Ezek szerepe és mértéke azonban egyelőre kevéssé ismert a tudósok számára. Bár az embert nem csak az öröklött tulajdonságai határozzák meg, mégis nagyon furcsa lenne találkozni az utcán szembejövő „énünkkel”. Arról nem is szólva, ha valaki azzal érvelve akarja felhasználni a klónozott utódot, hogy neki csupán a másolata. Ha például egy meddő házaspár a klónozást választja utód reményében, válás esetén nehéz lesz eldönteni, ki nevelheti tovább a gyermeket. Az anyának csak annyi a köze hozzá, hogy kihord- ta? (szge) ez jelzés az adott sejtek számára, hogy „öngyilkosságot” kövessenek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál. Egyelőre nincs ugyan egyértelmű bizonyíték arra, hogy Dolly idő előtt fog elhalálozni, mégis aggasztó jelek mutatkoznak az első klónozott birka kromoszómáinak vizsgálatai során. Dolly esetében azt találták, hogy a telomérák máris sokkal rövidebbek, mint azt az állat 3 éves kora indokolná. A bejelentés által kiváltott legtalálóbb reakció a következő volt: Dolly egy birka, báránynak öltözve. A kiónok esetében nagyobb a kóros sejtosztódás, a rák kockázata is, amely akkor következik be, ha a sejtek elvesztik önpusztító képességüket, s vég nélküli osztódásba kezdenek. Ennek igen egyszerű oka, hogy a testi sejt magjából kinyert DNS-ál- lomány már „élt”, így számos hibát tartalmazhat, amelyek kiejtésére nincs mód. A genetikai vizsgálatok tovább folynak Dolly utódai esetében is. Az 1998-ban született Bonnie tesztjei eddig nem mutatnak rendellenes teloméra-rövidüléseket. Az eredmények megerősítik a genetikusok azon véleményét: nem lehet „sorozatban” kiónokat gyártani anélkül, hogy időnként ne használnának frissítésként természetes eredetű genetikai anyagot, vagyis apát. A kiónok egymásból való származtatásakor a genetikai anyag leromlása ahhoz lenne hasonló, mintha egy kép másolatáról újabb másolatot készítünk. Az állatkísérletekben részt vevő kutatók túlnyomó többsége szerint ráadásul ma még nem áll rendelkezésre a szükséges és megbízható maganyagátviteli technológia az ember klónozásához. Harry Griffin, a Dollyt előállító skóciai Roslin Intézetből arra figyelmeztetett, hogy az állati klónozási kísérletek hatékonysága igen alacsony. lan Wilmut, Dolly „atyja” megjegyezte: a híres bárány egészen pontosan a 277. kísérlet eredményeképpen jött létre. Elgondolni is rossz, mi történne akkor, ha az emberi klónozási kísérletek is hasonló hatásfokkal működnének. Mi történne a torzszülött csecsemőkkel? Az állatoknál eutnáziát alkalmaznak... (origo, index, szge) *)o -v Donorsejtek (peték) A donorsejtből eltávolítják a sejtmagot A donorsejtbe idegen sejtmagot ágyaznak Klónozott utód A másolandó személy Béranya Az osztódásnak indult sejtet a béranya méhébe ültetik Dolly, az első klónozott bárány. Nincs anyja, csak apja, ha annak lehet nevezni. (i-t) A MESTERSÉGES KLÓNOZÁS TÍPUSAI- Sejtklónozás. Sejtek tenyésztése laboratóriumban- Teljes (többsejtű) organizmus klónozása. A teljes organizmus létrehozásának két alapvető módszere a nukleáris transzfer (maganyagátviteli) és az embrióosztási (embriófelezési) technológia. Nukleáris transzfer (maganyagátviteli) technológia: Ez az a módszer, amelynek segítségével Dollyt, a világhírűvé vált bárányklónt is létrehozták 1997-ben. Az eljárás lényege pontokba szedve a következő: 1. Egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat. 2. Egy kifejlett, élő testi sejtből kiveszik a sejtmagot. 3. A testi sejt a magjától megfosztott petesejtbe ültetik be (illetve a két sejtet egyesülésre késztetik, elektromos áram segítségével). 4. Az eljárás során - ma még nem teljesen tisztázott módon - a testi sejt magjának genetikai órája „lenullázódik”. Ez azt jelenti, hogy a DNS-állomány addigi működése megszűnik, s elölről indulhat egy teljes organizmus fejlődése. A DNS-állomány egykori tulajdonosa - a felhasznált testi sejt - eddig csak azokat a géneket használta, amelyek feladatának ellátásához kellettek, holott genetikai állománya az egész szervezet „tervrajzát” tartalmazta. Ez a testi sejt tehát már „szakosodott” volt egy adott feladatra - szakkifejezéssel egy differenciált sejtről volt szó. A petesejtben azonban elvesztette ezt az elkötelezettséget. 5. A DNS-állománnyal ilyen módon ellátott petesejtet egy nőstény állat méhébe ültetik'(„bérariya”, „dajkaterhes”), amely aztán szerencsés esetben kihordja és megszüli az ebből fejlődő magzatot. Az ember klónozásának jelenlegi elképzelései is ezt a módszert használnák. (Forrás: origo) Szerencsére nem lehet Hitlert lemásolni Csak testileg egyezne ISMERTETÉS Mi a klónozás? Erre a kérdésre a legtöbb embernek egy teljes emberi szervezet mesterséges létrehozása jut eszébe. Igen sokan arról is meg vannak győződve, hogy a klón nem csupán genetikailag lesz azonos a klónozott személlyel, de pszichikailag is. Ez azt jelentené, hogy Hitler egy hajszálából számtalan kis náci hadvezért lehetne alkotni. Ez nem így van, hiszen minden embert más és más hatás ér születésétől fogva. A klón tulajdonsága, hogy az utódszervezet genetikai szempontból teljesen megegyezik az anyaszervezettel - ám csakis fizikailag. Aki hallott valamit az egysejtűek osztódásáról, az sejtheti, hogy kiónok teljesen természetes módon és állandóan létrejönnek a sejtek ivartalan szaporodása során bárhol a világon. Egy sejt egyszerű kettéosztódása két kiónt, vagyis a kiindulási sejttel genetikailag azonos utódsejtet eredményez. Ezen az elven kijelenthetjük, hogy testünk minden egyes sejtje annak a sejtnek a kiónja, amely a petesejt és a hímivarsejt egyesülése következtében alakult ki a megtermékenyítéskor. Valóban, a testi sejtek mindegyike rendelkezik a szervezet felépítéséhez szükséges összes információval, van azonban egy szabályozó mechanizmus, ami nem enged minden gént „szóhoz jutni”. Micsoda problémák adódhatnának, ha a talpunkon levő bőrsejtekből hirtelen látósejtek alakulnának ki. (o-o) Összeállította: Szabó Gergely VÉLEMÉNYEK AZ EMBER KLÓNOZÁSÁRÓL Urbancsek János egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika asszisztált reprodukciós osztályának vezetője még augusztusban kijelentette: a nemzetközi szakmai grémiumok elfogadhatatlannak tartják a szaporodási célú klónozást. Mint mondta, egyedül a terápiás célú klónozás elfogadott, amelynek alkalmával bizonyos betegségek - például a Parkinson-kór - gyógyítására szöveteket hoznak létre mesterséges úton. A szakember hangsúlyozta: a meddőség kezelésére számos megoldás létezik - mint például a szervezeten kívüli megtermékenyítés és a mikroinjekciós eljárás -, a teljesen meddő párok aránya pedig csaknem nulla. Ugyancsak etikai aggályát fogalmazta meg a klónozott élőlényekkel, főként az emberrel kapcsolatban Balázs Ervin, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóintézet igazgatója. A növényi génsebészettel foglalkozó szakember a Népszavának elmondta: a technológia ma még gyerekcipőben jár, következésképp a klónozott élőlények élet- képességei nem elég jók. Lehetséges, hogy hamarosan megszületik egy klónozott utód, nem tudni azonban, hogy mennyire lesz versenyképes és egészséges. Balázs Ervin szerint a kérdést a tudomány távlatilag megoldja, ám 2001 derekán még korai az ilyen jellegű kísérlet. Czeizel Endre genetikus a lelke mélyén elvileg szimpatizál az ember klónozását sürgető olasz orvos, Antinori doktor törekvésével, hiszen, mint érvel, vannak meddő házaspárok, akik más módon soha nem juthatnának saját gyermekhez. Ugyanakkor leszögezte: a klónozott embriók beültetésének természetesen megvan a kockázata, de ez akkor is fennáll, ha a legegészségesebb emberek vállalkoznak utód létrehozására. Czeizel Endre szükségesnek tartaná jogi szabályozással megvonni azt a határt, ameddig a klónozást a meddőség kezelésénél lehetne alkalmazni. Az embermásolás a genetikus professzor szerint is szükségtelen, hiszen minden ember egyedüli példány. Szükséges viszont foglalkozni azzal, hogy a klónozás az embermásolás lehetőségén kívül még mire használható. A sejtek klónozása nagy jelentőségű a szervek előállításánál, a betegségek gyógyításában. A genetikus emlékeztetett rá, hogy az Alzhei- mer-kórban szenvedő volt amerikai elnök, Ronald Reagan felesége épp a nyár elején kérte arra George W. Busht, ne tiltsa be az őssejtklónozást, a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők érdekében. Egy természettudományos kísérlettel kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy az milyen célból történik - mondta Csorna Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője ugyancsak a Népszavának. A reformációban a természettudománynak mindig megvolt az autonómiája, nem állt szemben a hittel. Ugyanakkor tény: az emberi élet, az emberi identitás az Isten védelme alatt áll. Isten komolyan vette az ember teremtését, nem játékból tette azt. Ennek kell vonatkoznia a természettudományra is. A szóvivő megjegyezte, az ember nem csak biológiai lény, lélekből, szellemből is áll. „Vajon a személyiségjegyek menynyire másolhatók? Végiggondolták-e a kísérletezők a következményeket? Tudható-e, mi lesz a létrejövő kicsi emberekkel?” - kérdezte. Török Iván, a családdal foglalkozó pszichológus bízik benne, hogy elállnak a klónozástól, hiszen ez eltorzítaná a világot, s valószínűleg a család felbomlásával is járna. „Minek család, ha abban magamat sokszorosítom?” - tette fel a kérdést a szakember. A család egyik sajátja, hogy benne sok eltérő ember él együtt. Az ember égjük legnagyobb értéke, hogy egyszeri és megismételhetetlen. A megismételhető taszító, hiányzik a lényege. Az ember a saját maga számára is tartogat meglepetéseket, a klónozott utód tökéletesen kiszámítható gép lenne. Török Iván rámutatott: a családnak a gyerek ajándék, ily módon meglepetés, s ez még akkor is igaz, ha valakinek nem lehet gyermeke, és örökbe fogad, s csak később derül ki, kit választott. A szakember szerint az a csoport, amely csupa egyforma típusú emberből áll, elviselhetetlen. A klónozás semmiképpen sem biztató távlat, (origo, index, i-t)
