Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-22 / 268. szám, csütörtök

Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 22. Hízóbikákra év végéig Időszaki támogatás Az Állami Piacszabályozási Alap Tanácsának legutóbbi döntése és a vágóállatok pia­cának idei jóváhagyott alap­elvei értelmében az alap no­vember 15-től december 20- ig támogatást biztosít a vágó­állatok feldolgozásához (fel­vásárlás, vágás). A támoga­tás, amely a hízóbikák feldol­gozására vonatkozik, minden egyes levágott állat élősúlyá­hoz kilogrammonként 10 ko­rona dotációt folyósít. A ren­delkezés a 450 kg élősúly fel­etti pinzgaui és az 550 kg élő­súly feletti egyéb fajtákra vo­natkozik, amelyeket a keres­let csökkenése miatt eddig nem tudtak értékesíteni a ter­melők, s ezt a kamara illeté­kes osztályán nyilvántartott jegyzékbe bejelentették. A rendelkezés értelmében a tá­mogatásra igényt tartó és szerződést kötő feldolgozók a túlkínálati jegyzékben sze­replő termelőktől kötelesek lesznek 46 koronás kilogram­monkénti áron felvásárolni az állatokat és az árat 30 na­pon belül a termelőknek kifi­zetni. (yl) Illusztrációs felvétel Behozatal karácsonyra Sertéshús a piacra A karácsonyi húspiac ellátá­sának biztosítására a Szlová­kiai Húsfeldolgozók Szövet­sége által javasolt 4 ezer ton­na sertéshús vámmentes be­hozatalának csak abban az esetben lesz jelentősége és hatása, ha november végéig megvalósítják. Az utóbbi na­pokban a behozatallal kap­csolatban kétségek merültek fel, egyes vélemények szerint a vámmentes áru komoly ár­csökkentő hatással lehet a hazai felvásárlási árakra. Mint ismeretes, a a sertéshús 30 százalékos vám nélküli behozatalának engedélyezé­sét azután kérték, miután ki­derült, hogy a hazai felméré­sek és előrejelzések alapján nyilvánvalóvá vált, a sertés- » húsra megszabott termelési kvótákat várhatóan csupán mintegy 85 százalékra tud­ják teljesíteni a szerződéses termelők, ezért a karácsonyi piac ellátásának folyamatos­sága érdekében behozatalra van szükség. A sertéshús ed­digi behozatali mérlege alapján több mint 8400 ton­na húst és csaknem 1500 tonna élősertést hoztak be az idén.(sz) A Búslak-i Tangazdaság Regina nevű tehene 305 nap alatt 14 025 liter tejet termelt - elsőként lépte túl a 14 ezer literes határt Egy tehéntől negyedmillió bevétel POMICHAL ISTVÁN A búslaki tangazdaság te­henészeti telepén októ­berben zárta második laktációját a 58243 823 ■■■■■■ számú Regina nevű te­hén. Eredménye 305 napos laktációra átszámítva: 14025 liter tej, 467 kg tejzsír és 422 kg tej- fehéije. Regina ezzel az ered­ménnyel a dunaszerdahelyi régió­ban a legjobb teljesítményt adó te­henei közé került. Hetvenöt év alatt, amióta haszonellenőrzést végeznek a régióban, az első tehén, amelyik 14 ezer liter fölött teljesített. Regina az INSEMAS OPEN 2001 tejtermelőverseny listavezetője. Ez alkalomból beszélgettem Nagy György mérnökkel a tangazdaság igazgatójával és Bíró Pál állatte­nyésztővel. Kérem, mutassátok be Reginát! Bíró: Regina egy teljesen problé­mamentes fekete-tarka holstein faj­ta tehén. 1996 december 17-én szü­letett a mi farmunkon. A híres TO- MAR Blackstar ET unokalánya. So­ha semmi probléma nem volt vele. Háromszor fogamzott, mindig első inszeminációra. Kétszer üszőboijat ellett, jelenleg a SOM-003-as biká­tól vemhes. Nagyon szép, harmoni­kus a testfelépítésű, kitűnő a tőgyfüggesztése, szabályos az állá­sa, lábai szilárdak és szárazak. Kü­lönösen jó étvágya van, metaboliz- musa csodálatos, hihetetlen meny­nyit meg tud enni. Nagy: Reginára már az első laktá- ciója során felfigyeltünk, 11517 li­ter tejet termelt 3,00 % tejzsír és 2,83 % tejfehérje tartalommal. An­nak idején ezzel a teljesítménnyel a régió elsőlaktációs tehenei kö­zött az első helyen szerepelt. Gond volt őt elapasztani az első, de főleg a másik laktáció végén, 210 napos vemhességkor még mindig 45 liter tejet adott naponta. Regina pro­duktivitása mellett egyúttal tehén- szépség-ideál megtestesítője is le­hetne, küllemében nem sok min­dent lehet bírálni. Karácsony táján harmadszor fog elleni. Milyen nemű utódot szeretnétek? Bíró: Két üszőborja már van, de egyáltalán nem lesz baj, ha újabb üszőborja születik, csak egészsé­ges legyen, és az ellés komplikáci­ók nélkül lefollyon. Nagy: Ha egészséges bikaborja lenne, annak is örülnénk, mert tenyészértéke alapján 250 ezer cseh koronáért hónapos korában eladható. Ha esetleg több insemi- nációs állomás is érdeklődik majd iránta, akkor árverést ren­dezünk. Mivel holstein-tenyésze- tünk 2000. július 24-től törzsállo­mánynak van elismerve, saját magunk is felnevelhetjük, és ké­sőbb dönthetünk értékesítéséről. Az INSEMAS OPEN TOP-100 as listáján a legutolsó értékelés­kor a tangazdaságnak 19 tehe­ne szerepelt. Ez azt is jelenti, hogy Regina mellett újabb sztá­rok jelennek meg? Nagy: A tangazdaságról tudni kell, hogy az utóbbi években szemléletváltás történt a tehené­szet megítélését illetően. A leépí­tési folyamat helyett a fejlesztés mellett döntöttünk. Úgy tűnik, si­210 napos vemhességkor még mindig 45 liter tejet adott naponta. kérésén tűztük ki a célokat, és ol­dottuk meg a feladatokat. A jelen­legi eredmények részben az előző évek komoly beruházásainak, részben a korszerű takarmányo­zási és munkaszervezési rendsze­rek bevezetésének köszönhetők. Annak, hogy lesznek még rekor­der teheneink a jövőben is, bíztató jelei már mutatkoznak, hiszen van jelenleg olyan tehenünk is, amelytől naponta 63 litert fejünk. Bíró: Mi nem vásárolunk külföld­ről tenyészüszőket. Fajtaalakító keresztezéssel próbálunk a 100 %­A régi diákok a tangazda­ság tehenészeti gyakorla­taira úgy emlékeznek visz- sza, hogy mindig csak azt tanították velük: „hogyan nem szabad valamit csi­nálni”. Most viszont a tan­gazdaság a régió legjobb tehenészete. Hogyan rea­gálnak ezekre a változá­sokra a diákok? Nagy: A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Középiskolának je­lenleg több mint 470 diákja van. Az oktatási idő kb. két­harmada elmélet, egyhar- mada szakgyakorlat. Termé­szetesen nem csak tehené­szetből áll a szaktevékeny­ség, hanem a klasszikus-nö­vénytermesztés alapjaitól a speciális-növénytermeszté­sen át a diákok megismerik több állatfaj tenyésztési for­télyait és mindezeket az is­mereteket közgazdaságilag is megtanulják feldolgozni és kiértékelni. Mindnyájan észrevettük, hogy amióta korszerű Boumatic 2x6-os halszálkás fejőházunk van, félautomata rendszerekkel felszerelve, számítógépes adatfeldolgozással, a takar­mányozás automata mérőrendszeres etetőkocsi­val történik stb., a tehené­szet a diákok figyelmének előterébe került. Bíró Pál, a tangazdaság állattenyésztője Reginával Foto: Lengyel os holstein vérarány felé haladni. Ez hosszútávú folyamat (20-25 év). A genetikai fejlődést nem gyorsíthatjuk fel, viszont gyorsan és hatékonyan tudtunk sőt, to­vábbra is szeretnénk javítani a ta­karmányozási és tartástechnoló­giai feltételeken, hogy a tehenek komfortérzetén javítsunk. Hogy ez mennyire sikerül, azt a tehenek „mondják meg” mérhető teljesít­ményükkel. Ha ez rekordot jelent, annak nagyon örülünk. Bíró: Én 1973-ban végeztem itt eb­ben a szakközépiskolában, azóta a mezőgazdaságban dolgozom. A ré­gi diákok vissza-vissza jönnek az alma-materbe. Nagyon jó hallani tőlük, mikor arról nyilatkoznak, hogy a tangazdaságban fejlődést tapasztalnak. Örülünk, hogy a bús­laki tangazdaságnak sikerült töb­béves lemaradását behoznia, hogy korszerű rendszereket lehet ná­lunk látni és megtapasztalni műkö­dés közben. A régi diákoknak sok­eredmény. Ha jól tudom csak öt ilyen tehén volt eddig Szlovákiában. Bíró: A mezőgazdaságban megszo­kott értékrendek már régóta felbo­rultak. Nagyon nehéz átlátni az or­szág mezőgazdasági árképző politi­káját. Sajnos, egy liter desztillált vi­zet a szlovákiai piac többre becsül, Jelenleg már van olyan tehenünk is, amelytől naponta 63 litert tejet fejünk. mint egy liter nyers tejet. Valami nincs rendben ebben az értékrend­ben, u.i. egy liter desztillált víz je­lenleg 10,50 Sk-ba kerül. Ha arra gondolok, mennyit ér egy liter tej tőlünk 20 km-rel délre vagy 30 km- re nyugatra, nem beszélve arról, amikor a nyugat-európai tejárakról hallok, elkeseredik a szám íze. Bár­hogyan oszthatunk, szorozhatunk, a tej reálértéke alábecsült. kai szembetűnőbb a változás, mint a jelenlegieknek. Sok mindent sze­retnénk még fejleszteni a jövőben, de ennek először anyagi fedezetet kell teremteni. Regina csúcstartó, a tangazda­ság tehenészete lassan minta­gazdasággá válik. Mi a vélemé­nyük a tej felvásárlási árának alakulásáról? Nagy: Konkrét számokat tudok mondani, hiszen ez nem titok, ná­lunk a termelés gazdaságtana az ok­tatás része: 1999-ben 7,75 Sk/lit. realizációs árat értünk el dotáció nélkül, a dotáció hozzáadása után a realizációs ár 8,95 Sk/lit. volt. 2000-ben ugyanez 8,53 Sk/lit. és 9,57 Sk/lit volt. 2001-ben ez 8,75 Sk/lit ill. 9,90 Sk/lit. volt. A 2002-es esztendőben 9,30 illetve 10,45 Sk/lit. realizációs ár várható, amit alacsonynak tartok, hiszen a reális inflációt sem követi. Az említett te­járakkal kalkulálva Regina két lak- tációja negyedmülió korona bevé­telt eredményezett, és ez országos viszonylatban sem mindennapi Költségvetési tételekké válnak az agrárágazatban megszűnő támogatási alapok? Dotáció az alapok helyett ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ em fogadta túlzott lel­kesedéssel az agrár­közvélemény az EU csatlakozási tárgyalá­sok egyik sarkalatos követelményének, a különböző támogatási alapok fel­számolásának megoldását. Annál is inkább, mivel az ugyan már tény, hogy január elsejétől a földművelési tárca hatáskörében eddig működő alapok megszűn­nek, viszont forrásaik felhaszná­lásának illetve további folyósítá­sának kérdései egyelőre még nem teljesen világosak. Nyilvánvaló, hogy az alapok fel­számolásának igényét az EU ré­széről az motiválta, hogy az ág­azati források felhasználását át­tekinthetővé tegye azáltal is, hogy egy helyről felügyelhető le­gyen a folyósításuk. Kérdéses azonban, hogy az így „központo­sított” források költségvetési téte­lekként az elképzelések szerint be tudják-e tölteni azokat a funkció­kat, amelyeket eddig az alapok folytonossági alapon végeztek, s nem befolyásolták őket a gazda­sági év és a költségvetésről szóló mindenkori törvény megkötései. Ennek ugyanis kemény eszközei vannak a költségvetésből, tehát az adófizetők pénzéből folyósí­tott források hatékony felhaszná­lásának ellenőrzésére. A költség- vetési források évente elszámo­landók, az alapok által folyósított támogatások viszont egyik évből a másikba „átmenők” lehetnek. Vélhetően ez volt az egyik kiindu­lási alapja annak a megfontolás­nak, amikor 7-8 évvel ezelőtt az agrárfinanszírozás kérdéseinek megoldási lehetőségeként az ala­pok létrehozása is felmerült. Meg­szüntetésük, illetve tevékenysé­gük átcsoportosítása ugyan for­mailag eleget tesz majd az EU kö­vetelményeknek, kérdéses azon­ban, hogy az őket felváltó megol­dások képesek lesznek-e megfe­lelni a termelők reális igényei­nek, vajon nem korlátozzák-e majd az eszközök felhasználását a költségvetési szabályok időbeni és egyéb korlátái. (1) Illusztrációs felvétel 7\(;!A:Á!AKÖRX l'T az új szó Maisom A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 02/582 38 330

Next

/
Thumbnails
Contents