Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-20 / 266. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 20. TÉMA: ÖNKORMÁNYZATI HATÁSKÖRÖK Csehországgal ellentétben Szlovákiában a megyei önkormányzatoknak nincs törvényhozási joguk Ezentúl a községek engedélyezhetik a fakivágást Jogkörök átadása öt szakaszban A megfelelő pénzügyi hátteret is meg kell teremteni az egyes hatáskörök átvételéhez A megyei önkormányzatok létrehozásával a hatáskörök nem kerülnek át rögtön az önkormányzatokhoz. Még legalább két évig a járási és a kerületi hivatalok is működnek, és a jogköröket folyamatosan adják át. GAÁL LÁSZLÓ Ezt Viktor Nižňanský, a közigazgatási reformért felelős egykori államtitkár mondta azon a diószegi találkozón, amelyet a városi önkormányzat és a Csallóköz-Mátyusföl- di Regionális Társulás szervezett a régió polgármesterei és hivatalnokai számára. A hatáskörök átadása öt szakaszban történik meg: 2002. január 1- jétól a polgári védelem a regionális fejlesztés és az idegenforgalom terén; 2002. április 1-jétől a közlekedés, a szociális ellátás, a kultúra, a színházak; 2002 június 1-jétől: az iskolák és az egészségügy (a kórházakon kívül); 2003. január 1-jétől. a kórházak és az építésügy; 2004. január 1-jétől: a II. és a III. osztályú utak átkerülnek a megyei önkormányzatok hatáskörébe. Az egyes hatáskörök átvételéhez a megfelelő pénzügyi hátteret is meg kellene kapnia az önkormányzatnak. A közüzemi - gáz, elektromos energia, víz - tartozásokat még a hatáskörök átadása előtt az államnak kell rendeznie. Ezzel szemben a tulajdonviszonyok rendezése az új üzemeltetőre, vagyis az önkormányzatra hárulna át. Neki kellene saját költségen rendezni a tulajdonA reform 4 területet érint: 1. decentralizálás - vagyis a hatáskörök átruházása az államigazgatásról az ön- kormányzatokra, 2. hivatalok átszervezése, 3. átképzés és informatizáció, 4. területi beosztás viszonyokat. Hogy ez milyen probléma, arra jó példa a hidaskürti alapiskola, amelynek egyhektáros területe tulajdonjogilag nincs rendezve. És ha a tulajdonos mondjuk száz koronáért akarná eladni négyzetméterét, az az önkormányzatnak egymillió korona kiadást jelentene. Pedig az épület rendben tartása is csak a községi kasszát terhelné, hiszen az elmúlt időszakban a karbantartás - a polgármester szavaival élve - csupán annyiból állt, hogy ha beázott a plafon lavórt tettek alá. Az önkormányzatoknak pedig úgy kell majd gazdálkodniuk, hogy ne adó- sodjanak el mértéktelenül. Mert ha a sok adósság miatt működésképtelenné válik a község, kényszerfelügyelet alá helyezhetik. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat helyett kinevezett állami hivatalnok irányítaná a települést, és csak ha a falu talpra állna, kaphatná vissza funkcióját a választott önkormányzat. A polgármestereket az is érdekelte, mi lesz a helyzet az iskolákkal. Mert az világos, hogy az épület a község kezelésébe kerül. De hova tartoznak a tanítók? A fizetésüket továbbra is az állam biztosítaná, tehát ennek alapján állami alkalmazottak lesznek? És mint ilyenek, mennyire fogják majd óvni az iskola vagyonát, hogy azt a diákok ne tegyék tönkre? Nižňanský megnyugtatta a nyugta- lankodókat: a tanítók ugyan az államtól kapják a fizetésüket, mint eddig, de mivel az alapiskolák jogi szubjektivitással rendelkeznek majd, a tanítók az intézmény vezetőjének, vagyis az igazgatónak az alkalmazottai lesznek. Az igazgatót pedig, az iskolatanács ajánlása alapján a községi képviselő-testület nevezi ki. Hogy mennyit kell majd költeniük az iskolára, azt a polgármesterek egyelőre nem tudják. Pomothy László járási elöljáró felajánlotta nekik, a járási hivatalban megtudhatják - ha nem is azt, hogy mennyi pénzre van szükség az üzemeltetéshez - legalább azt, hogy eddig a járás mennyit juttatott erre a célra az egyes iskoláknak. A volt kormánybiztos azt a törvénytervezetet is megemlítette, amely szerint minden gyerek számára kötelezővé szeretnék tenni az óvodalátogatást legalább egy évvel az iskolába lépés előtt. Ez azt jelentené, hogy mivel az óvodák is községi hatáskörbe kerülnek, a községnek kellene garantálnia, hogy minden óvodás korú gyerek óvodába járjon, és az óvodai férőhelyekről is a községnek kellene gondoskodnia. Az exkormánybiztos szerint ilyen törvényt felesleges a parlamentben országos érvénnyel meghozni. Ezt a megyei önkormányzatokra kellen bízni, hogy ott hozzanak olyan törvényt ahol erre szükség van. Hiszen az említett törvénytervezet kidolgozását kétség kívül a romák által sűrűn lakott keletszlovákiai régiókban tapasztalható helyzet indokolta. Ott valóban sok roma gyerek úgy lép az első osztályba, hogy teljesen felkészületlen a közösségi létre. Sajnos nálunk a megyei önkormányzatnak nincs törvényhozási joga. Ellentétben Csehországgal, ahol a megyei parlament saját tövényeket is hozhat. Nižňanský úgy véli, a szlovákiai reform hosszadalmas folyamat lesz, egyebek mellett azért, mert három-négy évet veszítettünk azzal, hogy kettéválasztották az országot. Hiszen amíg más posztkommunista országokban az önkormányzati rendszerek kiépítésén dolgoznak, nekünk előbb az államigazgatást kellett újjáépítenünk. Nem számolnak új alkalmazottakkal Tardoskedden Sértődötten fogadták a hírt a kulturális intézmények Menet közben alakul ki Kinek zenélnek majd? KAMONCZA MÁRTA „Öriilük annak, hogy január elsejétől a bennünket érintő dolgokról saját magunk dönthetünk. A községi hivatalban már készülünk a hatáskörök átvételére” - tájékoztatta lapunkat Bara Mihály, a több mint 5000 lelket számláló Tardoskedd polgármestere. A kompetenciák átruházása természetesen többlet- munkával is jár, a tardoskeddi községi hivatal azonban nem számol új munkaerőkkel. „Január elsejétől nem veszünk fel új alkalmazottat, a többletmunkát a jelenlegi munkatársak között osztjuk szét. Gondot jelent majd az oktatásügy átvétele. A községben az iskola mellett konyha is működik, amelyben naponta 300-an étkeznek. A konyha működtetésére számításaim szerint legalább egy munkaerőt kell felvennünk” - fűzte hozzá Bara Mihály. „Most tanulmányozom a hatásköri törvényt. Különösebben nem készülünk a kompetenciák átvételére, azt gondolom, ez menet közben kialakul. Az viszont már biztos, hogy új alkalmazottat nincs módunkban foglalkoztami. A faluban a községi hivatalban rajtam kívül három munkatárs végzi az ügyintézést és a többletfeladatokat is közöttük kell szétosztani” - közölte Miskolczi László andódi polgármester. JUHÁSZ KATALIN A kulturális minisztérium három kassai intézményt vesz szárnyai alá, az Állami Színházat, a Hidományos Könyvtárat, és a Kelet-szlovákiai Galériát. Müan Kňažko miniszter indoklása szerint az intézmények jelentősége túllép a régió határain, ezért szükséges, hogy a megyék helyett az állam fennhatósága alá tartozzanak. A szóban forgó intézmények igazgatói még nem tudják, mennyiben változtatja meg életüket ez a helyzet, a Kassai és az Eperjesi kerület több kulturális intézményének vezetése azonban sértődötten fogadta a hírt. Július Klem, a kassai szimfonikus zenekar igazgatója, aki egyébként az önkormányzatiság híve, nem érti, milyen feltételeket vett figyelembe a minisztérium az országos jelentőségű intézmények kiválasztásánál. „A második legnagyobb szlovákiai hangversenyzenekar vagyunk, bejártuk a világot, valamennyi kontinensen felléptünk, és az évtizedek során 150 lemezfelvételt készítettünk” - sorolta a zenekar érdemeit az igazgató, aki szerint a kulturális minisztérium inkább önmagán igyekszik segítem, mint a kultúrán, és lobbicsoportok nyomásának engedve választott. A többi intézmény a megyéhez, illetve az önkormányzatokhoz kerül. A hatásköri törvény előreláthatóan a közoktatásban is elindítja a decentralizációt Csak a létet biztosítja az állami támogatás ÚJ SZÓ-HÍR A hatásköri törvény fontos eleme, hogy a helyi és megyei önkormányzatok kapják meg az alap- és középiskolák fenntartói jogát. Ez azzal jár együtt, hogy 2002. július 1-jétől ők felelnek az iskolák működtetéséért is. „Az önkormányzat iskolafenntartóvá válik, és hatékonyabban szólhat bele az iskola életébe. Ez azonban óriási feladat és felelősség is; az önkormányzatok hatáskörébe kerül át az igazgatók kinevezése, de nekik kell megteremteniük az oktatás feltételeit is, biztosítaniuk az épületet, a taneszközöket és működtetniük kell az iskolát. Az állam persze a pénzügyminisztériumon keresztül adja a működtetéshez szükséges pénzt, és támogatást nyújt a beruházásokhoz, felújításokhoz is. Az iskolák alkalmazottainak bérezésével kapcsolatos feladatok és jogkörök továbbra is az állam kezében maradnak, de 2002. április 1-jén életbe lép a közalkalmazottakról szóló törvény, amely egyértelműen meghatározza az iskolák alkalmazottainak bérfeltételeit, és kizárja a szubjektív bérezést” - mondta Szigeti László, az oktatásügyi minisztérium államtitkára. Nagyobb támogatást azonban csak a parlament tudna szavatolni az állami költségvetésen keresztül, de erre a gazdasági helyzet nem ad lehetőséget. Az állami támogatás valószínűleg csak az iskola puszta létét garantálja. A településen lévő iskola csak akkor nyújthat többlet- szolgátatást és ezáltal színvonalasabb oktatást, ha megteremti ennek anyagi feltételeit. Különleges esetekben megmarad a járási és a kerületi hivatal iskolafenntartói joga, például a speciális oktatást igénylő fiatalok esetében. A hatásköri törvény lehetővé teszi az úgynevezett módszertani pedagógiai központok létrehozását. „A mi elképzelésünk az, hogy minden kerületben jöjjön létre egy ilyen központ, tehát az eddigi négy helyett nyolc végezze a módszertani tanácsadást, irányítást. Az igazi megoldás az lenne, ha szolgáltatásként működhetne ez a rendszer; az iskola a költségvetésében megkapná azt az összeget, amelyből finanszírozni tudná a pedagógusok módszertani továbbképzését - mondta az államtitkár, majd hozzátette: Sajnos, ez még csak utópia. Azon a településen, ahol több iskola működik, létrejön a községi iskolatanács; ennek a feladata lesz a kapcsolattartás a fenntartóval. Az eddigiekhez hasonlóan az iskola- tanács javasolja az igazgató kinevezését a polgármesternek, aki a képviselő-testület döntése alapján nevezi ki, illetve meneszti őt. A teljes szervezettségű iskolák július 1- jétől automatikusan jogalanyiságot kapnak. Ezek az iskolák önmaguk nevében léphetnek fel, munkáltatóvá válnak, sőt, azok a művészeti alapiskolák, melyek minden előírt művészeti ágat oktatnak, szintén megkapják a jogi önállóságot. A kisiskolák csatlakozhatnak a jogalanyisággal rendelkező nagyobb iskolákhoz. Létrejön egy új intézmény, az alapiskola óvodával, (lpj) Konfliktusmentesen V. KRASZNICA MELITTA „A természet- és környezetvédelemről szóló 287/1994-es törvény 32. paragrafusa értelmében azon fák kivágásához, amelyek törzsének kerülete 1,30 méteres magasságban meghaladja az 50 cm-t, illetve a 10 négyzetméter felületű bokrok kivágásához a telektulajdonosnak engedélyt kell kérnie. Eddig a járási hivatal környezetvédelmi osztálya adta ki az engedélyeket, január elsejétől azonban a községi hivatalok hatáskörébe tartozik majd - tájékoztatott Ľubomír Augustín, a komáromi városi hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője. - Talán ez a leglényegesebb változás, ami a hatásköri törvényből eredően osztályunkat érinti. Ugyancsak kötelezhetjük az illetőt arra, hogy a kivágott fa helyett újakat telepítsen.” Ľubomír Augustín ésszerűnek tartja, hogy ezentúl a települések adják ki a kivágásra vonatkozó engedélyeket, mivel emiatt több fölösleges konfliktusuk volt a járási hivatallal. „Megtörtént ugyanis, hogy az általunk elöregedettnek, a környezetére veszélyesnek tartott fa kivágására nem kaptak engedélyt. Általában parkokban, lakótelepeken található, illetve belvárosi fákról volt szó. Ha azonban baleset történt volna, a felelősség mint telektulajdonost, a várost sújtotta.” Most viszont a felelősség mellett a döntés joga is az ő kezükben lesz. Közös könyvtár a tornai közösségi házban Kilenc falu könyvtára ÚJ SZÓ-HÍR A Kassa-kömyéki járásban fekvő, 3200 lakosú Torna községben a közeljövőben kilenc környékbeli falu összefogásával közös könyvtár létesül. Mivel a kisebb községek nem képesek önálló könyvtárakat fenntartani, illetve a magas könyvárak miatt nem tudják rendszeresen frissíteni az állományt, a tornai közösségi házban a környékbeliek igényeit is szeretnék kielégíteni. Bartók László polgármester elmondta, hogy a meglévő állomány számító- gépes rendszerezése folyik, és mivel a kassai könyvtárak készlete is hozzáférhető lesz náluk, bárki helyben megtudhatja, hol találja a könyvet, amelyre szüksége van. A tornai könyvtárfejlesztők természetesen anyagi hozzájárulást is szívesen vesznek a társult falvak önkormányzataitól. (juk) Folyamatosan dolgozhatnak az anyakönyvi hivatalok Kettős dokumentáció ÚJ SZÓ-HÍR Az anyakönyvi hivatalok 2002. január í-jétől a járási hivataloktól a községi önkormányzatok irányítása alá kerülnek. A hitelesítésen kívül, melyet valószínűleg egy külön előírás szabályoz majd, továbbra is ellátják összes eddigi tevékenységüket (születések, elhalálozások, házasságkötések nyilvántartása), tehát a lakosság semmi változást nem észlel., A Komáromi járás 41 településén 29 anyakönyvi hivatal van, amelyeket 2001. december 31-ével fizikailag és könyvelésiig is átadunk az önkormányzatoknak, hogy január elsejétől folyamatosan végezhessék munkájukat - mondta Leo Äualský, a járási hivatal általános igazgatási hatósági főosztálya anyakönyvi osztályának vezetője. - Az átadás lefolytatására kiadott központi javaslat szerint a községi hivatalok kötelesek a munkaerőt is átvenni. Hiszen ezt a tevékenységet nem végezheti bármelyik hivatalnok: ahhoz, hogy valaki anyakönyvvezető lehessen, speciális tanfolyamot kell végeznie. Második feltételként le kell tennie a hivatali esküt, és végrehajtási dekrétummal kell rendelkeznie. Az anyakönyvvezetők már eddig is sok helyen félállásban nálunk, félállásban pedig a községi hivatalban dolgoztak, sőt az anyakönyvi hivatalok székhelye is leggyakrabban a községi hivatal épületében volt. Annak érdekében, hogy 2000. január elsejétől zökkenőmentesen folytatódhasson a munka, a járási hivatal valamennyi község számára elkészítteti a hivatalos pecséteket és az induláshoz szükséges nyomtatványokat.” Áz előírások értelmében az anyakönyvezések során eddig is kettős dokumentációt kellett vezetni: az anyakönyvek másolatát 100 évig a járási hivatalban őrzik, majd a központi, esetünkben a nyitraivánkai archívumba kerülnek. Az anyakönyvi hivatalok ezentúl is kötelesek lesznek mindenből egy példányt a járási hivatal archívumába juttatni. Ez utóbbinak viszont továbbra is megmarad az ellenőrzési jogköre. Továbbra is a járási hivatal kötelessége tehát az anyakönyvvezetők képzése és vizsgáztatása, (vkm) Tisztázni kellene a bérezés feltételeit Kisközségek hivatala KATÓCS GYULA Bodrogszerdahelyen közös önkormányzati hivatal létrehozását tervezik, hogz tehermentesítsék a nagyközség és a vonzáskörzetéhez tartozó 9 kisebb település községi hivatalainak az egyes hatáskörök átvételével megnövekedett ügyintézését. „Már egy éve foglalkozunk a kérdéssel, mert nem biztos, hogy a kisebb települések önerőből képesek lesznek megoldani a leadott hatáskörökkel járó feladatokat. A bodrog- szerdahelyi közös hivatalnak januártól egyelőre egy alkalmazottja lesz - fogalmazott Gecse Ferenc Bodrogszerdahely polgármestere. Dobrán egyelőre egyedül próbálják megoldani a megnövekedett jogkörökkel járó feladatokat. „A képviselők emlékezettek rá: a központosítást már a korábbi rendszerben kipróbáltuk, a központi községek fejlődtek, a kis falvak pedig visszafejlődtek. Inkább erősítsük meg a községi hivatalt egy, a községre háruló kompetenciák ellátására alkalmas személlyel - javasolták. Ám a bérezési feltételek még nincsenek tisztázva. És varrnak jogkörök, amelyek a törvények értelmében csakis egy megfelelő végzettségű személyre ruházhatók. Tehát nincs kizárva a társulás más községekkel, ha a törvény adta körülményeknek megfelelően akarjuk teljesíteni a ránk háruló feladatokat, a polgárok ügyeinek intézését” - mondta Szakszón Géza, Dobra polgármestere. Az Ung-vidéken is készülnek a hatásköri törvényből eredő jogkörök átvételére. Bodnár Tibor Nagykapos polgármestere szerint leginkább az okoz gondot, hogy még nincs tisztázva a jogkörökkel járó pénzforrások kérdése. „Egyfelől pozitív lépésnek minősítem a hatásköri törvény megjelenését, mert a döntés joga közelebb került az önkormányzatokhoz, másfelelől viszont továbbra is megmaradnak azok a problémák, amelyeket az állam sem tudott megoldani. A vonzáskörzetünkhöz tartozó települések vezetőivel folytatott tanácskozások alapján úgy tűnik, nagykaposi székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozunk létre az ügyek gyors rendezése érdekében” - mondta Bodnár Tibor.
