Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-20 / 266. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 20. Találkozó Gyű re Lajos költővel Nagymegyer. A VIII. Nagyme­gyeri Besnyei György Kulturális Napok keretében csütörtökön 18 órától író-olvasó találkozó lesz Gyüre Lajos költővel a Mű­vészeti Alapiskola előadótermé­ben. Közreműködnek a Nagy­megyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói, (ú) Bábszínházi tervek kiállítása Érsekújvár. A Nyitra Parti Mű­velődési Központ kiállítótermé­ben Bábszínházi színpadterve­zés címmel nyílt kiállítás, amely a Pozsonyi Színművészeti Főis­kola másodikos, harmadikos és negyedikes báb szakos diákjai­nak munkáit mutatja be. A fan­táziadús jelmezeket, színpadi díszleteket az érdeklődők de­cember nyolcadikéig tekinthe­tik meg. (km) Szólótáncverseny Komáromban Komárom. A Hagyomány Alap és az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes hat év kihagyás után tavaly ismét megrendezte a „Deákos” Szólótáncversenyt, melyre nemcsak hazai, hanem magyarországi résztvevők is ér­keztek. Idén november 24-én a komáromi RÉV Magyar Kultúra Háza ad otthont a rendezvény­nek. A versenyen két kategóriá­ban indulnak a versenyzők: az elsőben a gyerekek, 15 éves ko­rig; a másodikban a felnőtt szó­lótáncos és a felnőtt párok. A versenyzők összlétszáma 70 fő. Az idén is érkeznek a hazai résztvevőkön kívül magyaror­szági versenyzők is, a gyerekka­tegóriában Győr, Vél, Gyúró, Szászhalombatta képviselteti magát. A hazai résztvevők túl­nyomó többsége a nyugat-szlo­vákiai régióból jelentkezett, de lesznek füleki, kassai, nagyidai, abaújszinai résztvevők is. (as) Budapest új díszpolgárai Budapest. A Fővárosi Közgyűlés szombati ünnepi ülésén, ame­lyet a 128 éve egyesült Budapest ünnepnapjá alkalmából tartot­tak, Demszky Gábor főpolgár­mester átadta a fővárosi önkor­mányzat ez évi 41 kitüntetését. Díszpolgári elismerést kapott többek között Illés György ope­ratőr, Jancsó Miklós rendező, Kurtág György zeneszerző; Pro Űrbe Budapest díjat Darvas Iván színművész, Görgey Gábor író, Marx György fizikus, Szinetár Miklós rendező-színházvezető. A díjazottak nevében Jancsó Miklós mondott Köszönetét az elismerésért, (i-x) Jancsó Miklós (Archívum) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Marat/Sade 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bárban 19 ___________________KOMÁROM___________________ JÓK AI SZÍNHÁZ: Tartuffe 14 _____________________NYITRA_____________________ AND REJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn 18.30 ____________________MISKOLC____________________ MI SKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen, Ritmus (a Kassai Állami Színház balettegyüttesének vendégjátéka) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 15.15, 17 Kardhal (amerikai) 18.45,20.45 OBZOR: Horrorra akadva 2 (ame­rikai) 16,18, 20.30 MLADOSŤ: Balladák (cseh) 15.30,17.30 Sade márki játékai (amerikai) 20 CHARLIE CENTRUM: Amélie csodála­tos élete (francia) 18, 20.15 Tizenöt perc hírnév (amerikai) 20.15 A. I. - Mesterséges értelem (amerikai) 17.30 Tigris és sárkány (amerikai) 18 Lázadók és szeretők (cseh) 17 A rajzoló szerződése (angol) 20 Krisztus utolsó megkísértése (amerikai-kanadai) 19 KASSA DRUŽBA: A majmok bolygója (amerikai) 15.30,17.45, 20 TATRA: Mielőtt leszáll az éj (amerikai) 17.30, 20 CAPITOL: Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 16, 18 Sötétkék világ (cseh) 20 ÚSMEV: Kondomédia (francia) 14 Amerikai pite 2 (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Cookie szerencséje (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Blair Witch 2 (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Brian élete (angol) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Blair Witch 2 (amerikai) 18 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 2 (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Corelli kapitány mandolinja (amerikai-angol-francia) 20 Halálos iramban (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Horrorra akadva 2 (amerikai) 14.30, 16.30,18.30, 20.30 Jurassic Park 3 (amerikai) 13.45 Kardhal (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Kémköly- kök (amerikai) 13.15, 15.15 Kutyák és macskák (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 Moulin Rouge (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Neveletlen hercegnő (amerikai) 15.45, 17.45 A panamai szabó (amerikai-ír) 17.15, 19.45 A sárkány csókja (amerikai-fran­cia) 20 A szajré (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Tök állat (ameri­kai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Faludy György és a limerickek. Harminc költemény a költő tárlatában, amely dupla élmény az olvasónak Égi fények egy vén kőtömbön Még ír. Még mindig ír. Túl a kilencvenen fényes elmével ír. Nemrég jelentette meg Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi regényének foly­tatását, s rögtön ezután ógö­rög költeményekkel és limerickekkel lepte meg né­pes olvasótáborát. SZABÓ G. LÁSZLÓ Faludy György, a nyughatatlan ván­dordiák, a sokat tapasztalt dervis, ahogy ő mondja: e „gyönyörű-un­dorító világ” egészséges lelkű kró­nikása, akinek idegenben - ezt szintén ő állítja - jobb dolga volt, mint idehaza, fáradhatatlanul küzd a szavakkal. Ezt teszi ifjú kora óta. Villon-átköltéseibe, a háború ide­jén, saját sorait, gondolatait is „be­lelopta”. Villon a francia rendőrség­re tartozik, mondta a magyar ál­lamtitkár, Faludy viszont ránk, és nem engedélyezte kiadását. Siker­rel járt azonban egy másik csínye. Egy 16. századi német zsoldos dalá­ban az ő verse jelent meg a kor ger­mánjairól. Műfordításai azóta is a Faludy-összes gyöngyszemei. „Ma­gam lettem vén kőtömb, száz bo­zótban megszaggatott, durva, szót- lan, de lelkemben még égi fény ra­gyog” - írja, s ezzel a fénnyel fordít és költ át japán, kínai, perzsa, ógö­rög verseket. A Limerickek a Faludy György tárla­ta című sorozat különleges darabja. A szó szoros értelmében irodalmi unikum. Faludy, csaknem hatvan esztendővel ezelőtt, amikor az amerikai hadseregben szolgált, le­fordított már néhány limericket. Az idő tájt ugyanis nemcsak írók és költők, hanem értelmiségiek, az amerikai hadsereg intellektuális beállítottságú tisztjei és katonái is művelték e műfajt, valóságos meg­szállottái voltak. A limerick tudni- illik angol találmány. „Platonikusan szólva angol felfedezés - állapítja meg Faludy -, mint ahogy a szap- phói versszak ógörög, a szonett provenszál származású.” Lime­ricket először az angol katonák ír­tak, „miután Limerick városát fel­adták Vilmos angol királynak, és át­hajóztak a csatorna túlsó oldalára, hogy XIV. Lajos király szolgálatába álljanak.” Ez a szigorúan meghatározott, sza­batos vers öt sorból áll. Első és má­sodik sora 10-10 vagy 11-11 szótag, de a két sornak rímelnie kell egy­mással. Bár a 3. és 4. sor rövidebb, általában 7-7 vagy 9-9 szótag, a két sornak itt is rímelnie kell. Az ötödik sor hosszúsága pontosan olyan, mint az első kettőé, és mindkettővel összecseng. Hatodik sor nincs. Nem Most sem tagadja meg önmagát... (Dömötör Ede felvétele) lehet. A formai szigor mellett a köl­temény tartalma is pontosan meg­adott. A limerick első két sora a tör­ténet szereplőjét (vagy szereplőit) mutatja be, a haramadik és negye­dik sor a cselekményt tárgyalja, az ötödik pedig humorral átszőtt, vá- raüan csattanó. Igazi virágkorát a 19. század máso­dik felében élte a limerick. A 20. század első éveiben már a jelentő­sebb hírlapok is ezzel növelték pél­dányszámukat. Neves írók, költők, köztük Robert Louis Stevenson, Mark Twain, Bernard Shaw, T. S. Eliot is eljegyezték magukat a mű­fajjal. A társadalmilag engedélye­zett limerick jelentős része bárgyú vagy selejt volt, Faludy szerint bam­ba és értéktelen, az erotikus töltésű költeményekjelentős része pedig el­veszett. A kötelez® álszemérem csu­pán a hatvanas években kezdett megszűnni, s attól fogva Ameriká­ban és Angliában is sorra születtek, és kötetszámra jelentek meg a jobb­nál jobb, szellemesnél szelleme­sebb, erotikával gazdagon fűszere­zett limerickek. Erotikában pedig Faludy már a Vil- lon-balladákban is jeleskedett. Ké­sőbb a világlíra ötven erotikus gyöngyszemét is olvasóinak ajándé­kozta. így jutott el hozzánk zseniális tolmácsolásában többek között Márkosz Árgentáriosz Jótanácsa, Ábu Nuvász Hadgyakorlata, Liu Teh-Zsen Különös esküvője, Robert Herrcik Venyigéje, Baudelaire, Ver­laute és néhány ismeretlen szanszk- rit költő ideillő verse. Faludy elméje természetesen mindegyikben pa­rázsként izzik. A tengerparti szajha „szívós bárkát” kap tőle. A fiútestvé­rek mint ezüst gyümölcsnedvet szívják egymásból a harmatot. A hárfáslány párnás ágyban kínálja hárfácskáját. Villonnal brit dámát, norvég lányt, szír asszonyt, cigány- lotyót, zsidónőt árul, bár újra és újra azt állítja: „nem csókol asszony úgy a földön, mint a párizsi asszonyok”. Ronsard-ral „csodás barázdád’ kö­szönt, egy másik versben „korall - árokban” jár, Bumsszel kriptaverset komponál: „E szép barokk/ sírban a holt/ ezer farok/ hüvelye volt.” Alább nem adja a limerickekben sem. Bár a versek névtelenül sora­koznak a szépen kivitelezett kötet­ben - amely ugyan eltér a népek költeményét bemutató sorozat ko­rábbi és várható darabjaitól, mos­tantól fogva mégis hiányozna közü­lük -, Faludy „véletlenül” tudja, hogy a sorokat, e pajzán gondolato­kat W. H. Auden vagy Louis Unter­meyer vetette papírra. Pontosan harminc limerick olvas­ható a könyvben, és mindegyik köl­temény mellett erotikus témájú raj­zok, metszetek, festmények látha­tók, amelyek a Kr. e. 6. századtól a 20. század végéig terjedő időszak­ból származnak. A borítón Ingres Török fürdője üti le a hangot, az el­ső és hátsó előzéken pedig Picasso két rézkarca, a Szerelmespár és az Erotikus jelenet kulisszái között kalandozunk az érzékiség izgató tartományaiban. Faludy mélyről merített, „keresetlen” szavaival a testi szerelem gazdag kisszótárát teremti meg, nem kímélve közíz­lést és álszemérmet. Leleményes­sége azonban így sem hagyja cser­ben. Bizonyos szavakat úgy mond ki, hogy a közönségességet két be­tűvel kerüli. Egyetlen példa a sok közül: „»Imádom nőmet«,/ szólt Augustus császár./ Lívia mérges növényekkel plántál,/ s minden ro­kont megéget./ Pelcsája köré mé­zet és szilvalekvárt ken./ Szám folyton rájár.” Többet ebből a „sorból” nem vá­laszthatok. Égne az újság az olvasó kezében. Bizonyára lángolt a deres hajú faun elméje is, amikor a limerickeken dolgozott. Ahány vers, annyi műremek. „A táncosnő gyö­nyörű perzsa lány volt/ Sirázban. Minden férfi érte lángolt./Ha a főté­ren táncolt/ elnémult város, kasba,/ csak sliccgombok repültek a magas­ba.” És egy utolsó, a kötetzáró: „Egy lezbikus, szép utcalány, a Sára/ me­leg fiúval ment egy este szobá- ra./»Döntsük el végre«, mondta/ míg bugyiját letolta,/ »ki kicsodát, mijével, micsodába«.” Mellette Pablo Picasso kékkel és feketével festett Erotikus jelenete. Dupla élmény egy kötetben. Elő­ször is Faludy, aki most sem tagad­ja meg önmagát és buja fantáziáját, másodszor pedig a gondosan meg­válogatott képek, a görög vázaraj­zok, egy-egy római falfestmény, mozaik, fametszet, néhány akva­reli, toll- és krétarajz. Mintha csak a szexualitás „házi” galériájába vál­tottunk volna jegyet. Mészöly Miklósról, Tálamon Alfonzról és az olvasás hatalmáról a folyóirat novemberi-decemberi dupla számában A Kalligram szöveglabirintusában POLGÁR ANIKÓ Mizser Attila Labirintus című versé­ben valamiféle szédítő szabadságér­zettel indul útjára a labirintus zsák­utcáiból később tétovázva kiutat ke­reső lírai hős. A Kalligram legújabb, november-decemberi dupla száma is egyfajta szöveglabirintust kínál az olvasóknak, ezúttal tematikus blok­kok nélkül. Az első, az olvasót útnak indító írás Alberto Manguel Az olvasás törté­nete című, a közeljövőben megjele­nő könyvének legizgalmasabb rész­leteit tartalmazza, jnelyek a tiltott olvasmányoknak, az irodalom eti­kai megítélésének, valamint a olva­sás hatalmának és a könyvmolyok­nak, a „könyvek bolondjainak” a tár­sadalmi megítélését tematizálják. A szöveg tényismertető, kultúrtörté­netijellegéből adódóan sokat elárul az olvasás múltbeli szerepéről. A gyarmatvilágban egészen a 19. szá­zadig szigorúan büntették az olvas­ni tanuló rabszolgákat (a legtöbben csak csellel, lopott könyvekből vagy az ültetvényesek olvasni tanuló kis­gyerekétől tanultak meg), azt a rab­szolgát pedig, aki olvasásra próbál­ta tamtam a többieket, az ültetvé­nyesek még fel is akasztották. Mind­ez azt jelzi, hogy az olvasás hatalmi eszköznek számított, hiszen a diktá­torok is az írástudatlan tömeg fölött tudnak a legkönnyebben uralkodni. Az olvasás mágiája után „a tények mágiája” ragad magával Grendel Lajos Mészöly Miklós időskori pró­zájáról írt esszéjének részletében. Grendel többek között felveti, hogy Mészöly időskori prózakötetei talán egy megírandó nagyepikai mű elő­készületi fázisai. A Bolond utazás cí­mű elbeszélés sűrített epikai bázisá­ra például ráépülhetett volna egy át­fogó nagyepikai mű, mely Grendel szerint „egy korszerű újrealista be­szédmódot5’ alapozott volna meg. A Kalligram szöveglabirintusának egy-egy külön járatát képviseli Zeman László előadásának szövege, mely a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke meg­alakulásának évfordulójára rende­zett konferencián hangzott el, s a szlovákiai hungarológia lehetősége­it és a tanszéki hagyományokat tár­gyalta, továbbá Ehsabeta Bemjak tanulmánya a funkcionális (szlo­vén-magyar) kétnyelvűség pers­pektíváiról. Hushegyi Gábor a Ca­sino Luxembourg - Forum d’art contemporain SOUS LES PONTS, LE LONG DE LA RMERE... dmú ki­állítása kapcsán a köztéri művészet műfajának és a public art művészeti irányzat megszólalási nyelvének, a befogadóval kialakított kapcsolatá­nak ismertetésére és elemzésére vállalkozik. Erről a kiállításról szár­mazik a szám képanyaga is, harmo­nizálva a szépirodalmi szöveg­anyaggal. Bánki Éva Esőváros című, két változatban is megírt verse a maga nosztalgikus, ám sajátos lebe- gésű soraival szülte kiegészítésként hat Won Ju Lim Floating Suburbia című alkotásához. Ugyanakkor je­lentősen kitágítja Dániel Buren köl­csönzött tájképének (le paysage emprunté) az értelmezését a lapban nyilvánvalóan szerkesztői maggon­dolás szerint mellékerült Mérvéi Fe­renc által fordított Csillagpálya cí­mű Hans Alfredson-novella. A szöveglabirintus további szépiro­dalmi anyagokat is kínál: Bárczi Zsófia izgalmasnak ígérkező regé­nyének részletét, Szászi Zoltán koz­mikus keretbe ágyazott vallomás­verseit, Duba Gyula Halódó pa­rasztvilág címmel a Madách-Poso- nium Kiadó gondozásában a közel­jövőben megjelenő regényének részletét, Dippold Pál és Szádellei Bella kisprózáit, valamint Tomas Tranströmemek a hálbyi javítóinté­zet élményanyagából merítkező haikuit. A szövegek sora Hizsnyai Zoltán Tálamon Alfonz halálának ötödik évfordulóján elmondott be­szédével zárul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents