Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-19 / 265. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 19. d POIITIKA Esterházy Alice tiszteletbeli elnök Budapest. Esterházy Alice, a mártír felvidéki politikus Es­terházy János lánya lett a Ma­gyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnöke, egyhangú szavazással. Az MVSZ tavalyi közgyűlése után felkérték Tőkés Lászlót, a ko­rábbi tiszteletbeli elnököt, hogy ismét vállalja el a tisztsé­get, de a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nemet mondott. Az MVSZ Védnöki Testületének szombati ülését záró beszédé­ben Erdélyi Géza szlovákiai re­formátus püspök, az Egyete­mes Magyar Református Ta­nácskozó Zsinat elnöke kije­lentette: „A Magyarok Világ- szövetsége számunkra nagyon fontos. Külön öröm, hogy Es­terházy Alice elfogadta a jelö­lést, mert így megteremtődött egy sajátos egyensúly: az MVSZ erdélyi elnöke mellett most felvidéki tiszteletbeli el­nökünk van.” (MTI) Ostromállapot egy kameráért Washington. Megkerült szombaton az a férfi, aki pén­teken keresztülrohant az at­lantai repülőtér biztonsági el­lenőrző pontján, és ezzel négy órán át tartó ostromállapotot teremtett a világ legforgalma­sabb légikikötőjében. Nem ter­rorista szándék, nem is a biz­tonsági hiányosságok leleple­zésének a szándéka vezérelte, hanem egyszerűen alhagyott videokamerájáért rohant visz- sza. (MTI) Második forduló Bulgáriában Szófia. Bulgáriában tegnap tartották az elnökválasztás második fordulóját, amelyen a függetlenként indult Petar Sztojanov leköszönő államfő és Georgi Parvanov szocialista pártvezető mérte össze erejét. A november 11-én tartott első fordulóban nagy meglepetést okozó eredmény született, ugyanis a legesélyesebbnek tartott Sztojanov a szavazatok 34,94 százalékával a második helyre szorult a voksok 36,37 százalékát begyűjtő Parvanov mögött. A második forduló előestéjén a közvélemény-ku­tató intézetek nagyon szoros eredményt jósoltak. (MTI) Parvanov első fordulós győ­zelme meglepte a szakértőket (Reuters) Nincs bizonyíték az összeütközésre Moszkva. Moszkvának nin­csenek közvetlen bizonyítékai arra, hogy a Kurszk atom-ten­geralattjáró külföldi tenger­alattjáróval ütközött volna - jelentette ki Ilja Klebanov mi­niszterelnök-helyettes, aki a vizsgálatot irányítja. A múlt hónapban felszínre emelt ten­geralattjáró belsejét és külsejét is megvizsgálták az orosz szakértők, akik - Klebanov szerint - „új elemeket találtak vizsgálatuk folytatásához”. A Kurszk első, leginkább meg­rongálódott részét a jövő nyá­ron emelik ki a Barents- tengerből. (MTI) Különlegesen kiképzett amerikai és brit katonák keresik a terroristavezért - a ramadán ideje alatt is folytatódnak a légicsapások Bin Ladennek tíz hasonmása van Hanábád/Iszlámábád/Kabul/ Washington. Szombaton és vasárnap is folytatta az ame­rikai légierő a tálib állások bombázását, annak ellenére, hogy pénteken este megkez­dődött az iszlám szent hónap, a ramadán. Közben újabb ta­lálgatások láttak napvilágot arról, hogy hol lehet Oszama bin Laden. ÖSSZEFOGLALÓ Négy amerikai harci gép, köztük egy B-52-es nehézbombázó példát­lan erejű csapásokat mért vasárnap reggel a Kunduz város körül húzódó tálib állásokra, az iszlám milicisták utolsó észak-afganisztáni tűzfészké­re. Az elmúlt egy hét leghevesebb légicsapása érte vasárnap a haná- bádi frontot is, amely mintegy húsz kilométerre keletre húzódik Kun- duztól; a városban és az azt övező mintegy húsz kilométeres sugarú körzetben több ezer tálib, köztük számos csecsen, arab és pakisztáni harcos sáncolta el magát. Tálibokat gyilkolt az al-Kaida A brit The Sunday Telegraph értesü­lése szerint az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezet tagjai pénteken lemészároltak vagy 150 tálib katonát Kunduzban, hogy megakadályozzák dezertálásukat. A tálibok cáfolták azt is, hogy felad­ták volna a főhadiszállásuknak szá­mító Kandahárt, és hogy Omar moUa a városból a környező he­gyekbe menekítette volna csapatait. Bezárulóban van a gyűrű A tálibok pakisztáni nagykövete, Abdul Szalam Zaif szombaton elő­ször azt állította, hogy bin Laden elhagyta Afganisztánt, majd pedig ezzel ellentétben újságíróknak azt mondta, hogy a terrorista vezér mégis Afganisztán területén tar­tózkodik. „Oszama Afganisztánban van, de nem tudom, hogy a tálibok területén vagy az Északi Szövetség ellenőrzése alatt álló területen” - jelentette ki. Glenn Flood, a Penta­gon szóvivője elmondta: az ameri­kai erők továbbra is elszántan foly­tatják a bin Laden utáni hajszát. Pakisztán közölte: semmi esetre sem ad menedéket bin Ladennek és a tálibok vallási vezetőjének, Mohamed Omar mollának. Közben Nadzsibullah molia, az egyik tálib illetékes tálib részről első ízben is­merte el az al-Kaida terrorszerve­zet „katonai műveleti főnöke”, Mohammed Atef halálhírét. A lon­doni székhelyű al-Hajat arab nyel­vű napilap szerint bin Ladennek Afganisztánban tíz hasonmása van, akik félrevezetik az USA-nak a terroristavezér felkutatását célzó hajtóvadászatát. A lap egy Abul Núr álnevet használó férfit idé­zett, aki az al-Kaidának a tagja. Núr 1998-ban csatlakozott az al- Kaidához, a közel-keleten kapott terrorista kiképzést, s számos akci­óban vett részt Algériában, Liba­nonban, Szomáliában és több kö­zép-európai fővárosban. Brit sajtó- értesülések szerint brit és amerikai elitalakulatok Afganisztán déli ré­szének egy 80 négyzetkilométeres körzetére korlátozták az Oszama bin Laden elleni hajtóvadászatu­kat. A brit légierő SAS katonáit és az amerikai különleges erők egysé­geit 10 napja helikopterekről dob­ták le a Kandahar közeli területre, hogy megakadályozzák bin Laden elmenekülését Pakisztánba - írta a the Sunday Times. „Mindig az volt a tervünk, hogy korlátozzuk bin Laden mozgásterét. Ez a tér jelen­leg nagyon kicsi” - idézte Geoff Hoon védelmi minisztert a lap. “Véleményem szerint vagy olyan információ jut birtokunkba, amely segíti felkutatását, vagy - és ez a legvalószínűbb - valaki, egy helyi vezető, aki ismeri hollétét, elárulja őt” - mondta Hoon. Elküldenék a brit katonákat Az Északi Szövetség szombaton aggodalmát fejezte ki a nyugati ka­tonai erők afganisztáni jelenléte miatt, és úgy vélte, az északi Bagram repülőterén tartózkodó brit katonák zömének távoznia kell. Az Északi Szövetség felderítő szolgálatának helyettes vezetője, Arif parancsnok közölte: a bag­rami repülőtérre pénteken érke­zett mintegy 100 brit katona közül 15 maradhat, a többinek távoznia kell. Szerinte a Szövetség nem en­gedheti meg, hogy az ország terü­letét külső államok katonai bázis­nak használják, és ha azok valame­lyike ragaszkodna ehhez, az ko­moly politikai problémákhoz ve­zetne. Mohammed Fahim, a Ka­bult ellenőrző Északi Szövetség vé­delmi minisztere az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy „a brit erőknek talán van megállapodásuk az ENSZ-szel, de velünk nincs”. Lon­don szerint a katonák kizárólag a humanitárius segélyek biztosításá­ra érkeztek az északi támaszpont­ra, ezt azonban az afgán ellenzéki erők fenntartással fogadják. Ha­sonló értelemben nyilatkozott a külföldi jelenlétről Burhanuddin Rabbani száműzött afgán elnök, aki szombaton megérkezett az af­gán fővárosba. Sötét ablakos te­repjáróján saját, illetve a korábban meggyilkolt Ahmed Sah Maszúd parancsnok arcképe díszelgett, ahogy autós konvoja végigvonult Kabulon. Rabbani közölte: nem az Északi Szövetség hatalmának megerősítése miatt jött Kabulba, és támogatja az egyes népcsoport­ok képviseletét biztosító kormány mihamarabbi felállítását. Laura Bush rádióbeszéde Férje helyett Laura Bush mondott a rádióban beszédet szombaton, az amerikai elnöknek fenntartott idő­pontban, elítélve az afgán nők és gyermekek elnyomását. „Laura Bush vagyok, és ezen a héten én szólok Önökhöz a rádió huUám- hosszán, hogy előmozdítsam a vi­lágméretű kampányt, amely az al- Kaida terrorista hálózat és az általa támogatott tálib rezsim nők és gyer­mekek iránti brutalitását helyezi na­gyító alá” - mondta First Lady. A Bush-család crawfordi farmján fel­vett beszéd az első üyen jellegű önálló rádiós üzenet, amelyet ame­rikai elnökfeleség valaha is intézett az éteren át a világhoz, (m, o, ú) Koszovói választások: nagyon eltérő adatokat tettek közzé a különböző szervezetek Tony Blair szorosabb együttműködést akar Moszkvával Rugóvá függetlenséget követel MTI-HÍREK Belgrád. Noha az EBESZ csak ma teszi közzé a szombati koszovói vá­lasztások eredményeit, Ibrahim Rugóvá tegnap reggel bejelentette pártja, a Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK) győzelmét. Azt ál­lította, pártja 70 százalékot szer­zett, ő lesz a tartomány elnöke, s felszólította a nemzetközi közössé­get, ismerje el Koszovó függetlensé­gét. Rugóvá a szerbeknek is helyet ígért kormányában. Eleve a mérsékelt Rugóvá pártja számított a legesélyesebbnek, csak az volt kétséges, megszerzi-e az ab­szolút többséget. Megfigyelők ab­ban sem voltak biztosak, hogy me­lyik lesz a törvényhozás 2. legna­gyobb pártja: a koszovói szerb Visszatérés koalíció, vagy a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (DPK). A KACI nevű koszovói kormányon kívüli szervezet beje­lentette: a DSK 44,7 százalékos aránnyal győzött, a DPK 23,7 szá­zalékot szerzett, míg a Ramus Haradinaj vezette Szövetség Koszo­vó Jövőjéért (AAK) 8,3 százalékkal a harmadik legerősebb albán parla­menti párt lett. A koszovói szerbe­ket képviselő Visszatérés más nem­zeti kisebbségek pártjaival együtt 23,3 százalékot kapott. Bejött a papírforma, Rugovát nem tudták megszorítani (Reuters-felvétel) Nem sikerült látványos eredményt elérnie az uniós trojkának a Közel-Keleten Izrael elégedetlen az EU szerepével MTI-HÍREK Jeruzsálem/Kairó/Rámalláh. Iz­rael szombaton elutasította, hogy az Európai Unió aktívabb szerepet játsszon a közel-keleti békefolya­mat újraélesztésében, és azzal vá­dolta az EU-t, hogy részrehajló az arabok javára. Az izraeli kormány egyik magát megnevezni nem kí­vánó tisztségviselője kifejtette: az EU nem remélheti, hogy aktívabb szerepet játsszon a tárgyalásokon, elsősorban az álláspontjában mu­tatkozó egyensúlytalanság, arab­barát és Izrael-ellenes elfogultság miatt. Guy Verhofstadt belga miniszterel­nök vezetésével pénteken este ér­kezett uniós küldöttség Kairóba. A delegáció, amelyben részt vett Romano Prodi, az EB elnöke és Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai felelőse is, szombaton tárgyalt Hoszni Mubarak egyipto­mi elnökkel, majd a palesztin terü­leteken Jasszer Arafattal találko­zott, tegnap pedig Ariel Sáron iz­raeli miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Az EU-trojka Kairó­ban gazdasági segítséget is ígért Mubaraknak. A tárgyalások után Solana kijelentette: reméli, hogy a következő hetekben pozitív fordu­lat áll majd be az izraeli-palesztin békefolyamatban. Megjegyezte,, hogy az újabb tárgyalások megtar­tásához nem feltétlenül szükséges új javaslatokat előterjeszteniük a feleknek. Az EU-küldöttek és Arafat kétórás megbeszéléseinek részletei egyelőre nem ismertek. Szaeb Erekat palesztin fődelegá­tus a megbeszélések után kijelen­tette: nincsenek túlzott várakozá­sai a következő hetek fejleményei­vel kapcsolatban. A Saronnal meg­tartott tegnapi tárgyalások előtt egy izraeli tisztségviselő - a koráb­bi bizalmatlan hangú megfogal­mazásnál némileg diplomatiku- sabban - azt mondta, hogy a zsidó állam üdvözölné az aktívabb euró­pai részvételt a békefolyamatban, de azt elvárja, hogy az EU alakít­son ki jóval kiegyensúlyozottabb közel-keleti áUáspontot. Ugyancsak tegnap, a Saronnal ter­vezett találkozó előtt Ehud Óimért jeruzsálemi polgármester gazfic­kónak nevezte Guy Verhodstadtot, és felszólította az izraeli kormány­főt, hogy ne fogadja belga kollégá­ját. Az izraeli közszolgálati rádió­nak adott nyilatkozatában Óimért - álláspontját indokolva - kifejtet­te, hogy Belgiumban az emberba- rátiság és igazságosság leple alatt jelenleg erős, antiszemita felhang­okkal kísért Izrael-ellenes kam­pány folyik. Izrael tiltakozott is amiatt, hogy a belga közszolgálati televízióban pénteken levetítették a BBC dokumentumfilmjét, amely Sáron felelősségét firtatja a szabrai és satilai palesztin mene­külttáborokban 1982-ben végre­hajtott mészárlásokban. Oroszország és a NATO mti-hír London. Tony Blair brit miniszter- elnök George Robertson NATO-fő- titkárhoz és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézett négyolda­las levelében egy sor más javaslata mellett egy új, NATO-Oroszország tanács felállítását indítványozta. Brit kormánykörökből származó értesülések szerint Blair a szep­tember 11-i amerikai terrortáma­dások nyomán szorosabb kapcso­latokat szorgalmaz Oroszország és a NATO között. A javaslat célja nem az, hogy Oroszország belép­jen a NATO-ba vagy részt vegyen annak integrált katonai szerveze­tében, de ez sem zárható ki. A NA­TO főtitkárát - a volt brit védelmi minisztert - a jövő héten várják Oroszországba, éppen az együtt­működés szélesítése céljából. Je­lenleg a NATO-tagok és Oroszor­szág az orosz-NATO állandó ta­nács kereteiben már havi rendsze­rességgel konzultálnak. Ezt a tes­tületet 1997-ben állították fel, hogy hivatalossá tegye a korábbi hidegháborús ellenfelek közti kap­csolatokat. Ugyanakkor brit véle­mény szerint az intézmény már idejétmúlt, hiszen a kapcsolattar­tás ebben úgy folyik, hogy a NA­TO-tagok megvitatják az időszerű témát, és azt csak ezután terjesztik Oroszország elé. A brit javaslat szerint az új tanácsba Oroszország teljes mértékben integrálódna, a 20 tag egyikeként és a testület két­hetenként, esetleg még gyakrab­ban ülésezhetne. Putyin és Maszhadov megbízottja először találkozott Lassan megtörik a jég MTI-HÍR Moszkva. Több hetes huzavona után tegnap délután Moszkvában megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető képviselői­nek első személyes találkozója. Vik­tor Kazancev tábornok, az elnök dél-oroszországi régióbeli képvise­lője, és Ahmed Zakajev, Maszhadov megbízottja a csecsenföldi konflik­tus lezárásának lehetőségeiről foly­tat megbeszélést titkos helyen, zárt ajtók mögött. A találkozót eredeti­leg október 31-re tűzték ki, akkor azonban elmaradt, a meglehetősen szűk szavú közlemények szerint azonban tovább folytak az egyezte­tések a helyszínről és az időpontról. A hivatalos Moszkva határozottan cáfolja, hogy a személyes találkozó párbeszédet jelentene a szakadá- rokkal. Szergej Jasztrzsembszkij el­nöki tanácsadó többször leszögezte: nem tekintik tárgyalópartnernek a lázadókat, kizárólag a szakadár cso­portok lefegyverzésének módjáról hajlandóak egyezkedni. Viszont Maszhadov nem hajlandó a gyakor­latilag feltétel nélküli megadást je­lentő lefegyverkezésre, és egy átfo­gó megáUapodáshoz kömé a harci cselekmények felfüggesztését. Még mindig bizonytalan a Zöldek kormányzati szerepe Schröder magabiztos MTI-JELENTES Berlin. Miután Gerhard Schröder kanceUár pénteken az alsóházban 336:326 arányban megnyerte a bi­zalmi szavazást annak elklenére, hogy a Zöldek négy képviselője elle­ne voksolt, a parlament elnöke teg­nap felszólította a Zöldeket: a párt egy hét múlva esedékes kongresszu­sán tegyen hitet a Bundeswehr afga­nisztáni szerepváUalása mellett. Wolfgang Thierse (SPD) úgy vélte:, ha a Zöldek kongresszusa nemet mondana a német katonai részvé­telre, azzal a tagság megvonná a bi­zalmat a párt alsóházi frakciójától és minisztereitől. A Zöldek által ber­zenkedve fogadott újabb Bundes- wehr-misszió „megédesítése” céljá­ból a házelnök elképzelhetőnek ne­vezte olyan törvény kidolgozását, amely módot adna a parlamentnek arra, hogy haUassa a szavát német katonák külföldi szerepváUalásá- ban. Thierse visszautasította azt az állítást, hogy a kanceUár az afga­nisztáni misszió és a bizalmi kérdés egybekapcsolásával zsarolta volna a Zöldeket. De még mindig bizonyta­lan a Zöldek kormányzati szerepe, hiszen a párt több tartományi szer­vezetében követelték a berlini koalí­cióból való azonnali kilépést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents