Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-16 / 264. szám, péntek

Hirdetés

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 16.

A legjobb ajánlólevél

A Nyitrai kerület sok járását sújtja a munkanélküliség. A munka hiánya maga után vonja a szociális szegénységet, lanyhul az üzletmenet a szolgáltatások, a kis- és középvállalkozások területén. A gazdasági fellendülés beindítása és a munka behozatala Szlovákia bármely területére nagyon nehéz feladatnak bizonyul. A gondok megoldásának lehetőségeiről és a Nyitrai kerület egyéb bajainak orvoslásáról beszélgettünk Tóth Tiborral, aki jelenleg a kormányhivatal vezetője, és egyben Nyitra megye elnökjelöltje.- A munkanélküliség az első számú probléma a Nyitrai Kerületben.- Igen. A kerület meghatározó problémája a munkahelyek hiánya. A nagy arányú munkanélküliség oka Dél- Szlovákia járásaiban, mint Léva, Érsekújvár, Komárom vagy Vágsellye a régmúltban gyökeredzik. Ezek azok a járások, amelyekben a földművelési termelés volt túlsúlyban. Sőt mi több, itt működtek a nagyobb gyárak is, amelyeket a tömeges elbocsátások érintettek. Megnyíltak a piacok, így némely termelési program érdektelenné vált. Én személyesen ezt a két tényezőt tartom a munkanélküliség legfontosabb okozójának Dél-Szlovákiában.- Ezek csak a száraz tények. Milyen megoldást javasol?- A munkanélküliség problémája megoldásának a kulcsa az új üzemek, ipari parkok létesítésének támogatása. Az ipari zónák természetesen tömeges munkalehetőséget, így gyorsabb megoldást kínálnak, mint bármely más ötlet, ezen a területen. A klasszikus alkalmazottak mellett lehetőséget kapnak a szállítók is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős támogatást nyer némely területe a kis- és középvállalkozás. Természetes, hogy a befektetés további tőkét vonz. Az alkalmazott és a jól fizetett emberek, minőségi szolgáltatásokat szeretnének, nőnek az igényeik, ami fejlődéshez vezet - a munkapiacon is. A megye jogkörei teret és lehetőséget biztosítanak az ipari zónák sikeres kiépítésére. Van már ebben gyakorlatunk. Verebélytől nem messze építettük ki Szlovákia első ipari parkját, és akkor még kevesebb lehetőségünk volt, mint most a

. közigazgatási reform után.- A dél-szlovákiai munka- nélküliségről beszélgetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy többségében a magyar nemzetiségű kisebbséghez tartozó emberekről van szó. Gondolja, hogy megfelelően közelítik meg a kérdést nemzetiségi viszonylatban is?- Az emberek életszínvonalát nemzetiségüktől függetlenül kell emelnünk. Én elsősorban a szakmai hozzáértés alapján értékelem az embereket. Gyermekkoromtól kezdve így szoktam meg. Édesapám magyar, édesanyám szlovák. Sok éve élek Szlovákia déli részén és nagyon jól bele tudom élni magam mindkét csoport helyzetébe. Teljes felelősséggel kijelenthetem, hogy ezek között az emberek között nincsenek nemzetiségi ellentétek. Ha felmerül valamilyen probléma, megoldják minden felesleges negatív nyilvánosság és felső irányítás nélkül. Dél-Szlovákiában gyakran figyeltem meg, hogy a magyarul beszélő és a szlovákul beszélő ember megérti egymást. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem szükséges az államnyelv ismerete, elsajátítása - hanem azt, hogy megvan az akarat egymás megértésére, a megegyezésre. Ahol a hajlandóság, ott az út.- Tehát eleve elítéli a nacionalizmus bármely megjelenési formáját- Szeretnék egy életképes, fejlődő megyét kiépíteni és szeretném ügyes szakemberekkel körülvenni magam. Én könnyen megértetem magamat magyar és szlovák nyelven is. A problémák megoldása a célom. A magyarok és a szlovákok közt is ismerek olyan szakembereket, akiket szívesen látnék a megyei hivatalban. A nacionalizmus, akár magyar, akár szlovák részről nem old meg semmit, ellenkezőleg - olajat önt a tűzre és Szlovákia európai úniós és NATO csatlakozása szempontjából teljesen elfogadhatatlan és destruktív. A külföldi tőke beáramlásának egyik alapfeltétele éppen a nyugalom és a baráti légkör az országban. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a nyugalom biztosítja a stabilitást, amelyet a külföldi befektető igényel ahhoz, hogy szlovákiai befektetés mellett döntsön. Szeretnék továbbá olyan megyét kialakítani, ahol minden lakos otthon érzi magát. Nyitra megye jelentős hányadát magyar lakosok alkotják, így természetes, hogy a magyarok képviselői jelentős részt kapjanak a megye vezetésében.- Ön szerint tehát a nemzetiségi kérdés csak az álpolitikusok találmánya és a politikai harc eszköze?- Tudja, a nemzetiségi kérdéssel a legnagyobb gondja a zsolnai és a sacai politikusoknak van. Mi, akik a nemzetiségileg vegyes területekről vagyunk, ellentétben velük,

jól megértjük egymást. Tudjuk, hogy az embereknek egészen más problémái vannak. Nagyon magas a munkanélküliség. Befektetőket csalogatunk ide, hogy az emberek általuk munkához jussanak. A politikai harc kérdése teljesen alkalmatlan és nem konstruktív, nem ad semmit a lakosságnak. A munkanélküliek munkanélküliek, ákár magyarok, akár szlovákok.- Mire jó a megyék létrejötte, milyen változást észlel majd mondjuk Vágsellye vagy Érsekújvár lakosa a gyakorlatban, azon kívül, hogy adójából fizeti a megyei parlamentet, a megyei elnököt és munkatársait?- A megyék létrejöttével alapvető változás következik be. Ez a változás azon alapszik, hogy az emberek maguk döntenek a saját költségvetésükről. Az ön- kormányzatok eddig a kerületben keletkezett anyagi javak 8 százalékáról döntöttek. A pénz fennmaradó részének sorsát a pozsonyi hivatalnokok irányították. Ezután a kerület az itt kitermelt anyagi javak egyharmad részéről dönthet majd, és ennek megfelelően bővül a hatásköre is. Erről szól az önkormányzati reform, amely abból indul ki, hogy az emberek az egyes régiókban sokkal jobban és effektí- vebben tudják elosztani és felhasználni a pénzt, mint a minisztériumi hivatalnokok. A megye elnöke a vidék gazdája, és neki jó gazdának kell lennie. Olyan gazdának, aki tartalékot tud képezni a vidék potenciáljából, és fel is

tudja használni azt, ha polgárainak érdeke azt úgy kívánja. Ám különösen fontos, hogy a megye elnökének megbízható háttere legyen az állami hivatalok központi szerveinél - mert

akár akarjuk, akár nem, nagyon sok döntést ezután is ott hoznak majd meg. Aki a régióban központi szintű kapcsolatok nélkül kíván dolgozni, az csak félkarú óriásként tevékenykedhet.- Ezzel azt akarja mondani, hogy ön bír ilyen kapcsolatokkal?- Pontosan azt. Nagy tapasztalatom van a közérdekért végzett lobbizásban. Ám azt is el kell mondani, hogy a kapcsolataimat sosem használtam fel személyes érdekemben. Merem állítani, hogy sikeresen próbáltam segíteni a régiómnak, például a már említett verebélyi ipari park létrehozásának tervezésénél, amely végső formájában 2500 új munkahelyet kínál majd. Már ma sok nyitrai utazik naponta Verebélyre. Mondjuk meg, hogy ez a lobbizás mit is jelent. A mai bürokratikus gépezetnél fontos elérni, hogy az az akta, amely befolyásolja és meggyorsítja a tervezet megvalósítását, ne akadjon el valamelyik hivatali fiókban. Lássunk egy gyakorlati példát: június 1-jén fogadta el a kormány az ipari parkokról szóló törvényt, és már június 13-án a kabinet jóváhagyta azt az anyagot, amely bonyolult előkészítő folyamatokon túljutva elsőként használta ki gyakorlatban ezt a törvényt - a verebélyi esetben, az ipari park létrehozásával.

Említettem, hogy ez a park 2500 új munkahelyet teremt. Az első fázisban 500- at már létre is hozott, jelenleg épül a további infrastruktúra, és márciustól új üzemek települnek oda, a 2. és a 3. üzem, amely együttesen 1300 munkásnak biztosít állást. Öt üzemnek van ott hely, és már júniusban megérkezett az állami dotáció, amely lehetővé tette a munkahelyek létrejöttét.- Ön arról beszél, hogy van tapasztalata a régió irányításában. Ám Szlovákiának nincs tapasztalata e téren. Hogyan akar kezeskedni regionális szinten a minőségről?- A központosított modell hibája, hogy nem figyeli, és főként alábecsüli a régió szakértelmét. Pedig a régióban egységes egész- szé ötvöződik a szakértelem és a helyi viszonyok alapos ismerete - amiről a központi szerveknek fogalmuk sincs. Ezért gondolom, hogy felesleges ezt a kérdést feszegetni, a minőségi munka már évek óta jelen van a régiókban. A régiók lakossága ismeri a jelölteket, azok munkája és eredményei alapján, s ennél jobb ajánlólevél nem is kell. Azt mondják, hogy a regionális választásokat sokkal nehezebb meghamisítani, mint a központiakat. A központi politikában helyt kapnak olyan emberek is, akik jó reklámmal indultak, a lehetetlent is megígérték és ipart űztek a parttalan kritikából. A régiókban a választásokkor sokkal több múlik az elért eredményeken.- Néhányszor említette a régió szakembereit. Ön jó szakembernek tartja magát?- Pontos elképzelésem van a regionális önkormányzat és az állami hivatal működéséről. Arról is pontos elképzelésem van, hogy mit teszek majd, mint megyei elnök. A saját tapasztalataimból indulok ki. Néhány évig elöljáró voltam Verebélyen, ahol szlovák és magyar közösség él egymás mellett. Minden felmerülő problémát nagyon pragmatikusan megoldottunk. Találkoztam gondokkal és az emberek szükségleteivel a mindennapi gyakorlatban is. Egyszerűen mondva - eljöttem a régióból a központba, hogy az itt szerzett tapasztalataimat kamatoztathassam a régióban. Úgy gondolom, ezzel a sorok közt válaszoltam a kérdésére. Szeretném kiemelni, hogy több kollégám funkcióba kerülésekor tartósan letelepedett Pozsonyban. Az én ragaszkodásom a nyitrai vidékhez olyan erős, hogy családommal nem változtattuk meg állandó lakhelyünket. Mi itt vagyunk otthon.- Említette, hogy pontos elképzelése van arról, mit tesz majd megyei elnökként Mi lesz az első dolga?- Az első dolgom egy minőségi munkára képes csapat létrehozása. Szeretném magamat a legkiválóbb szakemberekkel körülvenni, olyanokkal, akik a kerületben sokat jelentenek. Tapasztalatból tudom, hogy a jó munkának, a feladatok megoldásának az alapja egy jó csapat.- Biztosan sok külföldi kapcsolata van. Hogyan képzeli Nyitra megye konkrét nemzetközi együttműködését más országokkal?- A megyék létrehozása az alapja a valódi nemzetközi együttműködésnek. Nyitra megye méltó partnere lesz különféle európai struktúráknak. Ez az együttműködés eddig miniszteri szinten történt, a falvak és a városok javarészt kimaradtak a történésekből. Minőségileg más szintű együttműködés jöhet létre a megyék megszületésével. Ez pedig az Európai Úniótól érkező pénzügyi eszközök jelentős emelkedését jelenti. Nem vicc, ugyanis itt milliárdokról van szó. Szeretnék mindent megtenni azért, hogy Nyitra megyébe a lehető legtöbb pénz érkezzen. Létrehozok ezért egy ingyenes ügynökséget, amely tervezetek (projektek) készítésére specializálódik. Ha például a megye egyik polgármesterénekvan egy jó ötlete, ám nem tudja egyedül a projektet elkészíteni, bejön a megyei hivatalba, az ittani szakemberek ingyen kidolgozzák azt helyette. Egyáltalán nem lesz fontos, hogy az említett polgármester tud-e angolul, és ért-e a projektek, tervezetek készítéséhez.- A nemzetközi együttműködés azonban nem csak az uniós pénzek elosztására korlátozódik.- Ami a határon túlnyúló együttműködést illeti, konkrét példát mondok. Jelenleg egy hasonló terv van készülőben, mint a Mária Valéria- híd felépítése, amely - mint tudjuk - Párkányt és Esztergomot köti össze. Egy tönkretett vasúti vonal felújításáról van szó, amely Ipolyságot és a magyarországi Drégelypalánkot kötné ösz- sze. Ennek megvalósításával egyenes összeköttetés jönne létre Besztercebánya és Budapest között. Ez nem csak a két kormány érdeke, hanem leginkább a határ két oldalán élő lakosságé. Ezen a tervezeten már hatásosan dolgoztak különböző kormányon kívüli non-profit szervezetek. Mint megyei elnök, szeretnék a tervezet megvalósításában intenzíven együttműködni velük.

VK-896