Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-16 / 264. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 16. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Tegnap megnyílt az óriási Aupark bevásárlóközpont Munkahelyeket teremt A közös európai valuta létrehozása főként a Kohl-Mitterand páros nagy politikai kompromisszumának eredménye Politikai vagy gazdasági döntés? Az eurót kompromisszum szülte (Archívum) A közös európai pénz létre­jötte csak részben volt gazda­sági jellegű döntések követ­kezménye. Létrehozásában a legnagyobb szerepet a Né­metország újraegyesítését kí­sérő nagy európai sakkjátsz­ma politikai kompromisszu­mai, főleg a francia-német egyezkedések játszották. GÁL ZSOLT A közös európai pénz létrehozásáról való elvi politikai döntés az Európai Unió két vezető hatalmának, Né­metországnak és Franciaországnak, és vezetőiknek, Helmuth Kohl kan­cellárnak és Francois Mitterrand köztársasági elnöknek a kompro­misszuma volt, ami szorosan kap­csolódott a berlini fal leomlásához és a két Németország újraegyesülé­séhez. Nyugat-Németország a maga 64 millió lakosával már addig is Eu­rópa vezető gazdasági hatalma volt. A német márka pedig a kontinens legfontosabb és legstabilabb fi­zetőeszköze. A franciák attól tartot­tak, hogy az egyesítés következté­ben 80 milliósra duzzadt Németor­szág túlságosan domináns szerep­A pénzügyi politika a frankfurti Európai Köz­ponti Bank kezében van. hez jut Európában. Nyugtalanította őket egy „német Európa” lehetősé­ge, inkább akartak a továbbiakban is az „európai Németország” szom­szédja lenni. Tegyük hozzá, jó szom­szédja, gyümölcsöző gazdasági kap- csolatokkkal. Mivel Németország és Franciaország 1945 után az európai együttműködés motorjának számí­tott, kimondottan jó államközi kap­csolatokkal, és a német kancellárt, Helmuth Kohlt is legendás barátság fűzte a francia köztársasági elnök­höz, Francois Mitterrandhoz, ezért rövidesen megszületett a kompro­misszum. Franciaország belement a német egyesítésbe, cserébe Német­ország beleegyezett a közös pénz­nem létrehozásába, azzal a feltétel­lel, hogy az új európai valuta leg­alább olyan erős és stabil lesz, mint a német márka. Bár a közös valuta létrehozása már korábban is szóba került, és az Európai Monetáris Rendszer célja is az volt, hogy foko­zatosan előkészíti a közös pénz be­vezetését, a lényegi döntés mégis a fent említett francia-német kompro­misszum volt. Ennek fényében nyil­vánvaló, hogy miért lett az Európai Központi Bank (ECB) székhelye Frankfurt (a német jegybank, a Bundesbank székhelye). A monetá­ris unióhoz való csatlakozáshoz sza­bott szigorú feltételeken pedig a márka stabilitását szem előtt tartó szigorú német bankárok keze nyo­ma látszik. Az sem meglepő, hogy az ECB élére a németek jelölnének tartott kőkemény holland bankár, Wim Duisenberg került. A közös pénz bevezetésének jogi hátterét az 1992-ben elfogadott és 1993-ban érvénybe lépett Maastricht! Szerző­dés adta meg, amely előírta az Eu­rópai Központi Bank felállítását, amelynek feladata a közös monetá­ris politika meghatározása és végre­hajtása. A szerződés részét képezték azok a szigorú feltételek (közismert nevükön a maastrichti kritériu­mok), amelyeknek az Európai Mo­netáris Unióhoz (EMU) csatlakozó országoknak meg kell felelniük. Az öt feltétel a következő: 1. Az állam- háztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át. 2. Az államadósság nem le­het magasabb a GDP 60%-nál, vagy ha magasabb, akkor csökkennie kell. 3. Az infláció nem haladhatja meg több mint 1,5%-kal a három legkisebb árnövekedést produkáló tagállam átlagát. 4. A hosszú távú kamatlábak nem lehetnek több mint 2%-kal magasabbak a három legalacsonyabb kamatokkal rendel­kező tag átiagánál. 5. A valuta árfo­lyama 2 évig stabil kell hogy legyen az Európai Monetáris Rendszeren belül. Mivel a kilencvenes évek kö­zepén egy sor európai ország állam- adóssága meghaladta a GDP 100%- át(!) is, és teljesen természetes volt a GDP 5-10%-át kitevő költségvetési hiány, ezért számos állam csak nagy nehezen tudott bepréselődni a ma­astrichti kritériumok közé. 1999. ja­nuár 1-jén végül az Európai Unió 15 tagállamából 11 vált az Európai Mo­netáris Unió részévé. Görögország csak 2001. január 1-vel csatlakozott, mivel 1999-ben még egyetlen felté­telnek sem tudott megfelelni. Nagy- Britannia és Svédország egyelőre nem kíván csatlakozni a közös valu­tához, Dániában pedig népszavazás utasította el a csadakozást. Az EMU 12 tagállamát érintő monetáris (pénzügyi) politika immár a frank­furti Európai Központi Bank kezé­ben van. Az ECB szabja meg a ka­matlábakat és a pénzkibocsájtás mértékét, méghozzzá szigorúan. A német Bundesbank mintájára felál­lított európai jegybank legfőbb célja az euró stabilitásának megőrzése, a pénzromlás megakadályozása. A célkitűzés az infláció 2% alá szorítá­sa az euróövezetben. A szigorú ma­astrichti kritériumok és az ECB inf­lációellenes politikája a garancia az európai közös valuta jövőbeli stabi­litására. Az ECB monetáris politiká­ja, valamint a pénzügyi unió szigorú feltételei egyaránt azt mutatják, hogy az ECB a Bundesbank örököse kíván lenni, s az eurót legalább olyan stabil és értékálló fizetőesz­közzé próbálja tenni, mint a német márka volt az elmúlt évtizedekben. Ha az EMU tagországai betartják kötelezettségeiket és a frankfurti Európai Központi Bank is követke­zetesen folytatja a pénzügyi stabili­tást szem előtt tartó politikáját, ak­kor eme minden esély megvan. Az euróról szóló sorozatunk következő részében az új fizetőeszköz értékál­lóságát vesszük szemügyre. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A főváros Ligetfalu város­részében tegnap 9 órakor megnyílt az Aupark bevásárló- és szórakoz­tatóközpont, amely 11 hektáros alapterületével (ebből 42 400 négy­zetméter bérelhető) Szlovákia leg­nagyobb ilyen jellegű létesítménye. Az Aupark 190 üzlete, számos étter­me összesen 1890 munkalehetősé­get teremtett. Az összberuházás nagysága, ha figyelembe vesszük a 2002 elején átadandó 12 termes multiplex mozi, a 18 pályás bow- lingközpont, a komplexum mellett felépült Arai benzinkút építési költ­ségeit is, megközelíti a 4 milliárd koronát. A befektetők szerint az Au­park megtérülési ideje 8-10 év. A pozsonyi Jednota Terno 2 elneve­zésű szupermarketje több mint 10 ezer termékkel várja a vásárlókat, 16 pénztárgépe pedig lehetővé teszi a folyamatos kiszolgálást. Az épüle­tegyüttesben és akörül kialakított autóparkolók együttes kapacitása 2300 gépkocsi, (shz) Új EuroPay-hitelkártya a szlovákiai pénzpiacon Európában elsőként ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A EuroPay International Európában elsőként Szlovákiában jelenteti meg legújabb termékét, a MasterCard Electronic hitelkártyát. Ján Čarný, a Europay csehországi és szlovákiai igazgatója a hitelkár­tya tegnapi hivatalos bemutatóján ezt azzal magyarázta, hogy térsé­günkben épp Szlovákiában van a legtöbb elektronikus kártyát is el­fogadó bankautomata. Mivel a MasterCard Electronic kizárólag elektronikus alapon működik, Szlo­vákia a legalkalmasabb ország a ter­mék piaci bevezetésére. Egyelőre két pénzintézet - az Általános Hitel­bank és az Istrobanka - ügyfelei jut­hatnak hozá a kártyához, jelenleg azonban a többi pénzintézettel is folynak a tárgyalások. Idén az év vé­géig 200 ezer ilyen kártya kiadását tervezik, (mi) CAZOASACI HÍRMORZSÁK Autópályadíjak Csehországban Prága. Csehországban nagy va­lószínűséggel jövőre nem változ­nak az autópálya-matricák árai. Az éves díj a 3,5 tonnánál könnyebb gépkocsik számára 800 cseh korona, a havidíj 200, a tíznapos pedig 100 korona lesz. A 3,5-12 tonna között gépkocsik esetében 6 ezer korona az éves díj, 1000 a havi és 400 korona a tíznapos. (TASR) Élénkül a hazai gépkocsipiac Pozsony. Az idei év első tíz hó­napjában Szlovákiában 63 289 személygépkocsit és haszonjár­művet adtak el, ami 30%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Škoda márkákból kelt el a legtöbb ( 32 ezer), a 2. helyen a Renault van 5770 ela­dott gépkocsival, majd a Volks­wagen (3952), a Peugeot (3137) és az Opel (2613) következik. (T) Ä i ŕ *222=3 VÁRHATÓ NYEREMÉNY AZ ALÁBBI m m 41 s. JÁTÉKOKBAN! www.tipos.sk ŠPORTKA 1 * > HÉT v, ŠANCA MATES I V v V / \ in in i 4 O O o o en 17T ÚJRA ITT A NAGY LEHETŐSÉG! A SPORTKÁBAN 50 millió koronát nyerhet Feledkezzen meg kicsit gondjairól, szerezzen magának egy kis örömöt. Tippeljen - játsszon: Športka - Šanca Ezen a héten a vasárnapi húzásban a várható összeg a Športka és a Šanca mindkét húzása I. díjának várható nyereménye több mint 50 millió Sk, Az 1. húzás I. díja ebből 26,2 millió, a 2. húzás I. díja 23,3 millió és a Šanca I. díja 1,3 millió korona lehet. A Športka történetében az 1. húzásban ez a negyedik legnagyobb, a 2. húzásban pedig a harmadik legnagyobb összeg, amelyet a Športka számsorsjáték I. díjára kisorsoltak Szlovákiában 2001. november 18-án, vasárnap is sok sikert kíván önnek a tippeléshez a TIPOS, az ön szerencsés tippje VK-10 Lakás-elötakarékossági hét ajándékkal! NOVEMBER 16-ától Most kössön lakás-elötakarékossági szerző­dést junior extra módozatban, legalább 200 000 Sk szerződéses összeggel, ajándék­kal. Örvendeztesse meg gyermekét! Látogasson meg bennünket bármelyik üzleti képviseletünknél. Lakástakarékosság és ajándék, most kétszeres öröm! PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA

Next

/
Thumbnails
Contents