Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-03 / 253. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 3. Politika 5 Ján Figeľ külügyi államtitkár szerint reálisan kell felmérnünk az ország védelmi képességeit Vannak még hiányosságaink Ján FigeF vezette azt a kül­döttséget, amely a héten két napon át tárgyalt a brüsszeli NATO-központban Szlovákia felkészültségéről az észak­atlanti szövetségbeli tagság­ra. A külügyi államtitkár a látogatás végén, a kormány különgépének fedélzetén nyilatkozott az Új Szónak. JUHÁSZ LÁSZLÓ A tizenkilenc NATO-tagállam képviselőivel ismertették Szlo­vákia felkészülésének jövő évre szóló tervét és a fegyveres erők Model 2010 nevű reformtervét. Milyen kérdéseket tettek fel a majdani szövetséges - egyelőre még csak partner- - államok? A legtöbb kérdés a Modell 2010- zel, a titkosított információk keze­lésével, a polgári védelemmel volt kapcsolatos. Partnereink érdek­lődtek arról is, tudjuk-e biztosítani a múlt év novemberében felvállalt hozzájárulásunkat az európai ala­pokba. A sokrétű kérdés között ter­mészetesen volt politikai-gazdasá­gi jellegű is; rákérdeztek a politi­kai stabilitás folytonosságára, a ro­maproblémára, a szervezett bűnö­zés és a korrupció visszaszorításá­ra, és kíváncsiak voltak a most megalakult Nemzetbiztonsági Hi­vatal működtetésére is. Tudjuk, hogy az Észak-atlanti Szövetség nagyon óvatosan fo­galmaz a bővítéssel kapcsolat­ban. Elhangzottak Brüsszelben valamilyen elképzelések, ter­vek, esetleg ígéretek a NATO bő­vítéséről? Mind a 19 NATO-tagállam képvi­selőivel rendkívül nyitott párbe­szédet folytattunk. Szlovákiát biz­tosították a NATO bővítéséről, az­az végleg elvetették a bővítés úgy­nevezett nulla-variánsát. Jövőre, a NATO prágai csúcstalálkozóján legalább egy ország meghívást kap a csatlakozási tárgyalásokra. Több ország kifejezte, hogy támogatja » Tágabb összefüggé- r seiben kell értel­meznünk a NATO- tagságot. « Szlovákia NATO-tagságát; külön kiemelném Csehország, Lengyel- ország és Magyarország támogatá­sát. Ez azért is fontos, mert mosta­nában ritkaságszámba megy az ennyire egyértelmű állásfoglalás ilyen kényes döntéseknél. Találko­zónk alkalmával rendkívül nyitott volt Edgar Buckley, a NATO he­lyettes főtitkára, Chris Donnelly, a főtitkár tanácsadója, de a NATO Ján Figeľ nemrég súlyos gerincsérülést szenvedett, de lábadozásra nincs sok ideje, a csatlakozási tárgyalások nem tűrnek halasztást (A szerző felvétele) parlamenti közgyűlésének főtitká­rával, Simon Lunnal és elnökével, Rafael Estrellával is találkoztunk. Ók ketten hamarosan Szlovákiába látogatnak. Brüsszelben a védelmi tárca ál­lamtitkáraival közösen mutat­ták be a fegyveres erők reform­jának Model 2010 nevű terveze­tét. Miért volt szükség erre az új koncepcióra? Az eddigi, régi stílusú védelmi rendszer az óhajokat, az elképzelt célokat tükrözte, nem a reális le­hetőségeken alapult. Most végre abból indulhatunk ki, ami már a kezünkben van, amit a következő években elérhetünk. Természete­sen megmaradtak távlatibb célja­ink is, ezek közül elsősorban a mo­dern, rugalmas és az interope- rabilitás követelményeinek eleget tevő fegyveres erőket említeném. Ezek jól hangzó szavak... Ez a tervezet védelmi szakembere­ink kétoldalú és multilaterális kon­zultációinak eredménye. Örülök, hogy együttműködésünk eredmé­nye benne foglaltatik a Model 2010-ben. Remélem, hogy a fegy­veres erők reformjának ez a terve­zete a lehető legszélesebb körű po­litikai támogatást kapja majd, és - ahogy az a rendes demokráciák­ban bevett szokás - a közvélemény is kellő mértékben megismerkedik majd vele. Mindez persze nem ke­vés pénzbe kerül, és az ilyen ko­moly reformokon nem lenne jó év­ről évre változtatni, sőt, egyik vá­lasztási időszaktól a másikig sem. Ennek országunk és partnereink hosszú távú, közös koncepciójá­nak kellene lennie. Ha már az előbb a közvéleményt említette, a NATO árgus szem­mel figyeli, hogy a csatlakozni kívánó országok lakossága mi­lyen arányban támogatja a NA- TO-tagságot. Egy szabad világban csak oda tar­tozhatunk, ahová többségünk tar­tozni akar. És nemcsak passzívan, hanem aktívan, elkötelezettséggel és felelősséggel is. A siker alapjá­nak tekintem, ha a lakosság több­sége folyamatosan és az összefüg­gések tudatában fogja támogatni NATO-tagságunkat. A legutóbbi közvélemény-kutatások eredmé­nye szerint a lakosság többsége máris támogatja csatlakozásun­kat, vannak persze ellenzői is a NATO-tagságnak, és olyanok is, akik nem tudnak dönteni. Ha azonban most tartanák a népsza­vazást Szlovákia csatlakozásáról az Észak-atlanti Szövetségbe, a résztvevők 67 százaléka igennel voksolna. Az előttünk álló időszak egyik legfontosabb feladatának tartom, hogy Szlovákia lakossága a NATO-csatlakozásban ne csak politikai-katonai kérdést lásson, hanem tágabb összefüggéseiben is értelmezze a tagságot: értékrend­beli, civilizációs és persze bizton­sági szempontból. A biztonságért mindig fizetni kell, már ma is sok pénzünkbe kerül. Szomszédaink hozzánk hasonló geopolitikai helyzetben lettek NATO-tagok. Nekik milyenek a tapasztalataik? Csehország, Lengyelország és Ma­gyarország sem azzal a céllal lé­pett be a NATO-ba, hogy ráfizesse­nek a tagságra, hanem hogy profi­táljanak belőle. Mára ez lemérhető a befektetések megszaporodásán, a Szövetség megnövekedett támo­gatottságán, az országok megbíz­hatóságán, hitelminősítésükön, a kamatokon, amelyekkel külföldi kölcsönöket vehetnek fel. Nekünk is ezt kell közvetítenünk Szlovákia lakossága felé. Nem valamiféle propaganda vagy kampány formá­jában, hanem olyan összefüggések feltárásával, mibe kerül az izolá­ció, az ország bizonytalan státusa a nemzetközi kapcsolatokban, s hogy erre sokkal inkább ráfize­tünk, mintsem profitálnánk belő­le. Szlovákiának nemcsak valami­féle földrajzi középpont szerepét kell játszania Közép-Európában, hanem annál jóval többet is kell je­lentenie: egy olyan országot, ahol nemcsak jól lehet üdülni, vállal­kozni, de ahol biztonságosan is él­hetünk. Mi az, ami esetleg hátráltathatja Szlovákia felvételét a NATO-ba? Részben az elmúlt éveknek kö­szönhetően, elsősorban a kato­nai-védelmi területeken vannak még hiányosságaink, többek kö­zött azért is, mert ezek követelik Most végre abból r indulhatunk ki, ami már a kezünk- . . ben van. \\ meg a legtöbb befektetést és re­formot. Nagyon sokat várunk a biztonsági átvilágításoktól, a tit­kosított információk védelmének következetességétől, mert ezeken a területeken voltak a legnagyobb hiányosságaink. November else­jén megkezdte működését a Nem­zetbiztonsági Hivatal, és nagyon fontos, hogy hatékonyan és saját költségvetéssel működjön. Ez azonban a jövő évre még nincs biztosítva. Hiányzik az ország biztonságáról szóló alkotmány­törvény is, amely meghatározná a szükségállapot, a hadiállapot fo­galmát, azt, hogy ilyen esetekben kinek milyen joga és kötelezettsé­ge van. Országos válságkezelési tervet kell kidolgoznunk, mind a hadsereg, mind pedig a polgári lakosság számára. Egyszóval van­nak még hiányosságaink. Rudolf Schuster államfő és Jozef Migaš házelnök Gennagyij Szeleznyowal, az orosz Duma elnökével tárgyalt Kassán Széles nyomtávú sínre tennék a kapcsolatot SITA-HÍR Pozsony. „Ideje megtörni a bárso­nyos forradalom után kialakult je­get és minden téren széleskörű együttműködést kezdeni az Orosz Föderációval, mert ez mindkét fél­nek érdeke” - nyilatkozta az orosz Állami Duma elnökével, Gennagyij Szeleznyowal folytatott kassai tár­gyalása után Rudolf Schuster ál­lamfő. Mindketten szorgalmazták a Kassáig vezető széles nyomtávú orosz vasút meghosszabbítását egészen a szlovák fővárosig. „Ezzel a lehetőséggel egyszerűen élni kell” - hangsúlyozta az ötletre rea­gálva Jozef Migaš házelnök. Az orosz vasút „meghosszabbítására” van egy másik elképzelés is: Len­gyelországon keresztül Bohumínig vezetne. A Duma elnöke szerint a két szláv testvérnép az utóbbi időben elhi- degült egymástól, ennek okait fel kell kutatni, és közeledni egymás­hoz. Az orosz államadóssággal kapcsolatban kijelentette, Moszk­va „nem feledkezett meg róla”, ke­resi a törlesztés módját, és reméli, hogy sikerül megegyezni Szlováki­ával, hiszen ez már Magyaror­szággal is sikerült. Kijelentette, Oroszország „nem ijed meg” attól, hogy Szlovákia NATO-tag akar lenni, bővíteni kell az együttműködést. Szeleznyov szerint a világ szeptember 11-e és az terrorizmus elleni nemzetközi szövetség megalakulása óta más­ként ítéli meg Oroszország szere­pét. Schuster szerint Szlovákia ke­leti határának ellenőrzését nem Oroszország és Ukrajna miatt kell szigorítani, hanem azon terroris­ták miatt, akik esetleg a menekül­tek közé szivároghatnak. „Ez a mi kötelességünk, nem csak a vízum- kényszer bevezetése” - mondta Schuster. Jégtörők. Szeleznyov (balról) és Migaš (TASR-felvétel) RÖVIDEN Rudolf Schuster pápai audiencián Pozsony. Rudolf Schuster államfő is részt vesz a kommunizmus idején meghurcolt Pavol Peter Gojdič görög katolikus püspök és Metód Dominik Trčka szerzetes pap holnapi vatikáni boldoggá ava­tásán. Ez lehetővé teszi a későbbi szentté nyilvánításukat. Schus­tert hétfőn audiencián fogadja II. János Pál pápa, majd találkozik Angelo Sodanóval, a Szentszék államtitkárával és Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnökkel is. Hétfőn Schuster visszatér Pozsonyba, hogy tárgyalhasson a Szlovákiába látogató George Robertson NATO-főtitkárral. (TASR) Növekvő költségvetési hiány Pozsony. Az állami költségvetésbeli hiány október végére elérte a 27,56 milliárd koronát, 169,64 milliárd koronás bevétel és 197,2 milliárd koronás kiadás mellett. A tavalyi év azonos idősza­kához képest a deficit 15,6 milliárd koronával nőtt. Az idei évre el­fogadott költségvetés eredetileg 37,2 milliárd koronás hiánnyal számolt. (SITA) Vádemelés a neonácik ellen Papradnó. Valószínűleg már hétfőn vádat emelnek az egy hónap­pal ezelőtti, rendőrségi razziával megszakított papradnói neonáci koncert öt, a fasizmust bizonyíthatóan népszerűsítő résztvevője el­len; őket akár ötéves szabadságvesztésre is ítélhetik. 42 további személy esetében még folyik a terhelő bizonyítékok vizsgálata. Nem indulhat eljárás azok ellen, akik neonáci feliratú pólóikat a táskájukban tartották, mert a fasizmust a nyüvánosság előtt nem propagálták. Tíz személyt illegális fegyvertartás miatt vonnak felelősségre. (TASR) Fegyverek Angolának Pozsony. A Hermes Rt. kifizette azt a 2,5 millió koronás bün­tetést, amit a vámszabályok megsértése miatt a Zsolnai Vámhi­vatal október 29-én szabott ki számára. Dušan Herda, a cég ve­zérigazgatója szerint a legális angolai fegyverszállítás során fel­tárt hiányosságokra véletlenül került sor. Ezeket azonban már felszámolták, a fegyverek így eljuthattak rendeltetési helyükre. A cég igazgatója igazságtalannak tartja a büntetés nagyságát, hi­szen szerinte a szállítás leállításával nekik már így is 27 millió ko­ronás káruk keletkezett. A cég tavalyi forgalma elérte az 1,6 mil­liárd koronát, (ú) Több cseh sör, kevesebb konzerv Pozsony. Szlovákia a cseh húskonzervek és napraforgóolaj beho­zatalának szigorítását fontolgatja - nyilatkozta Ivan Rosival föld­művelésügyi államtitkár a Cseh-szlovák Vámunió Tanácsának teg­napi ülését követően. Jan Fend cseh földművelésügyi miniszter szerint mindent elkövetnek azért, hogy a szigorításokra ne kerül­jön sor. A két ország szakemberei november közepéig próbálnak egyezségre jutni. Csehország pozitívumként értékeli ugyanakkor, hogy Szlovákia tegnap megerősítette, az űjévtől megszünteti a cseh sörre kivetett kvótát, ami idén legfeljebb 532 ezer hektoliternyi sör behozatalát tette lehetővé, (ú) Szigorítanák a Büntetőtörvénykönyvet Pozsony. Az igazságügyi tárca az eddigi 10-15 helyett 15-25 éves, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetné az előre megfontolt szándékkal és különös kegyetlenséggel gyilkolókat. Daniel Lipšic, a minisztérium hivatalvezetője el­mondta, fontolgatják az életfogytig tartó teljes szabadságvesz­tés büntetőjogi kategóriájának bevezetését is, amely minden en­gedményt kizár. A minisztérium kész mielőbb előterjeszteni ja­vaslatát, hogy a módosítás még ebben a választási időszakban hatályba léphessen. (SITA) Dollármilliók Amerikától NATO-csatlakozásra Jelzésértékű látogatás TASR- és SITA-HÍR Washington/Pozsony. A szlovák integrációs törekvések támogatá­saként értékelhető a NATO-főtit- kár hétfői pozsonyi látogatása - szögezi le a kormányhivatal sajtó- osztálya. George Robertson Mikuláš Dzurinda miniszterelnök­kel Szlovákia NATO-csatlakozási törekvéseiről és a terrorizmus elle­ni nemzetközi szövetségről kíván tárgyalni. A szlovák kormányfő is­merteti vendégével a hazai had­erőreform állását. Közben az amerikai szenátus és a Kongresszus elé került a béke meg­szilárdításáról és a NATO-bővítés- ről szóló törvényjavaslat. A jogsza­bály felszólítja Washington szövet­ségeseit, tegyenek meg mindent, hogy a NATO már a jövő évi prágai csúcsértekezletén új tagokat ve­hessen fel soraiba. A tervezet 2002-re 8,5 millió dolláros elő­csatlakozási támogatást irányoz elő Szlovákiának. A hat tagjelölt közül Románia kapja a legjelentő­sebb anyagi támogatást, 11,5 mil­lió dollárt, majd Bulgária (10 mil­lió), Litvánia (7,5 millió), Lettor­szág (7 millió), Észtország (6,5 millió) és Szlovénia (4,5 millió) következik. Nem engedik majd Nyugatra a keleti fuvarozókat Behajtani tilos? TASR-HIR Pozsony. Szlovénia kivételével a kelet-közép-európai EU-tagjelölt államok fuvarozói országaik uniós csatlakozása után legalább hét tíz évig ne nyújthassanak szolgáltatá­sokat az Unió mai tagállamaiban - követeli Ausztria és Németország. A jövő héten valószínűleg az EU „kormányának” számító Európai Bizottság is átmeneti korlátozásra tesz javaslatot. A tilalom csak az egy-egy tagországon belüli teher­fuvarozásra vonatkozna, a nem­zetközi személy- és teherszállítást nem érintené. Berlin és Bécs azért aggodalmaskodik, mert a tagjelölt államok szállítmányozói a nyugati árak egyötödéért dolgoznak, s már most uralják a kelet-nyugati irá­nyú teherforgalom négyötödét. Szlovénia esetében csak azért ten­nének kivételt, mert az ottani szol­gáltatások ára és a fizetések meg­ütik az uniós ádagot. c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents