Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-15 / 263. szám, csütörtök

11 ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 15. Kultúra - oktatás/hirdetés Felsőfokú, magyar nyelvű, nappali tagozatos közgazdászképzés ez év szeptemberétől már Komáromban is folyik Esztrád, bohózat, népszínmű, musical a műsorban Jövőre több hallgatót vesznek fel A Tiszti Pavilon, az oktatás egyik helyszíne (Dömötör Ede felvétele) Ha valaki ma Szlovákiában nappali tagozaton, felsőfokú közgazdászképzésben kíván részt venni, tanulmányait nem feltétlenül szlovák nyel­ven kell folytatnia. Magyar nyelvű oktatásban is részesül­het anélkül, hogy Magyaror­szágon járna egyetemre. RÁCZ VINCE Már két helyszínen is van erre lehe­tősége. A Budapesti Közgazdaság­tudományi és Államigazgatási Egyetem a már 1993 óta működő királyhelmeci kihelyezett tagozata mellett ez év szeptemberében Ko­máromban is megnyitotta kihelye­zett részlegét. Az oktatási intéz­ménynek a Tiszti Pavilon ad ott­hont. A magyarok lakta régióban tapasz­talható, rendkívüli méreteket öltő munkanélküliség, amely a Komáro­mi járásban 28 százalék körüli, nagy szerepet játszott a képzés bein­dításában. A munkanélküliek nagy része a fiatalabb korosztályhoz tar­tozik, a térségben csak nagyon ne­hezen jutnak munkalehetőséghez. Azok, akik szakképesítéssel rendel­keznek, remélhetőleg nagyobb eséllyel találnak majd állást Az intézmény célja tehát az, hogy olyan gazdasági szakembereket ké­pezzen, akik mindkét ország, azaz Magyarország és Szlovákia nyelvét, adó- és jogrendjét egyaránt jól isme­rik. Ezáltal a szlovák-magyar kap­csolatok is lendületet kaphatnának. A helyi igényeken és szükségleteken túl további érvek is szóltak az egye­temi szintű, magyar nyelvű közgaz­dászképzés mellett. Nagyon nagy ugyanis azoknak a felvidéki magyar felvételizőknek a száma, akik ma­gyarországi felsőfokú intézmények­re, különösen közgazdaságtani egyetemekre adják be felvételi ké­relmüket. Ez a tény jelzi, valóban szükség van ezen a szakon magyar nyelvű képzésre. Felmérések bizo­nyítják, hogy jóval az országos átlag alatt van a szlovákiai magyar hall­gatók száma a hazai képzésben. A 16 ezer szlovákiai közgazdászhall­gatóból mindössze ötszázan ma­gyar nemzetiségűek, miközben a szükséges létszám 1600 körüli len­ne. Ezen a kedvezőtlen arányon sze­retne javítani a komáromi kihelye­zett tagozat. Az ötletgazdák abban bíznak, hogy több érdeklődő kap kedvet az egyetemi tanulmányok­hoz, ha anyanyelvén tanulhat. A képzés maga térítésmentes, a hallgatóknak nem kell tandíjat fi­zetniük. Egyébként ha valaki a bu­dapesti székhelyen önköltséges hallgatóként vesz részt a képzésben, annak a tanulmányok egy évre 3000 dollárba kerülnek, ez az ösz- szeg mintegy 150 000 koronának felel meg. Amellett, hogy a képzés ingyenes, a komáromi kihelyezett tagozat hall­gatói ötféle ösztöndíjban részesül­hetnek: tanulmányi, szociális, lak­hatási, jegyzettámogatási és ki­emelkedő tanulmányi eredménye­kért járó érdemi ösztöndíjat is kap­hatnak. Az idén szeptemberben indult kép­zésre aránylag rövid volt a jelentke­zési idő, ennek ellenére másfél hó­nap alatt csaknem 500-an adták be felvételi kérelmüket. A jelentkezők közül 200 hallgatót vettek fel, de ez a keretszám a későbbiekben várha­tólag növekedni fog. A 2002/2003- as tanévben a tervek szerint 300 főt szeremének felvenni. A felvételi vizsgák Komáromban, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam- igazgatási Egyetem tanárai vezeté­sével zajlottak. Két tantárgyból, matematikából és történelemből kellett felvételi vizsgát tenni. Ezt egészítette ki egy motivációs be­szélgetés, mely a jelentkező szlo- váknyelv-ismeretének felmérésére szolgált. A következő tanévben már a közgazdaságtan is választható tantárgy lesz. A megszerzett diploma szlovákiai honosítása nem szükséges, a komá­romi tagozat a hallgatói számára magyarországi egyetemi szintű dip­lomát biztosít, mely a szlovák­magyar államközi megállapodás ér­telmében Szlovákia területén is ér­vényes. A képzés három nyelven fo­lyik. Az oktatás alapnyelve termé­szetesen a magyar. Három tantár­gyat - a szlovák adó- és jogrendet, valamint a könyvelési alapismerete­ket - szlovák nyelvű előadásokon sajátíthatnak el a hallgatók. További két tantárgyat pedig, melyek az eu­rópai uniós ismeretekkel függnek össze, angolul tanulnak.A tízsze­meszteres képzés során a harmadik év után nyílik lehetőség a szakoso­dásra. A hallgatók a közgazdasági informatikát, az üzleti kommuniká­ciót és a pénzügyet válaszhatják. A jövőben azonban bővíteni szeretnék a szakosodási lehetőségeket. A hely­színen létrehoztak egy jegyzetboltot is, ahol a diákok minden szükséges tankönyvet beszerezhetnek. Az ok­tatás két helyszínen folyik, a szak- szemináriumokat a Tiszti Pavüon épületében, az előadásokat pedig a szomszédos Városi Művelődési Köz­pontban tartják. Komárom városa a Tiszti Pavilonban található tanter­meken kívül 15 tanárlakást és egy négyszáz férőhelyes, a közelmúlt­ban felújított kollégiumot is az egye­tem rendelkezésére bocsátott. A tanári kar részben magyarorszá­gi, részben szlovákiai oktatókból áll. Magát a közgazdaságtant Buda­pestről érkező professzorok oktat­ják, míg az alapozó tantárgyakat, tehát a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, a szoci­ológiát hazai tanárok előadásai so­rán sajátíthatják el a hallgatók. A szlovákiai oktatói gárdát egyetemi tanárok, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai és a gazda­sági szférából érkező, gyakorlati tu­dással rendelkező szakemberek al­kotják. A képzés 32 tanárral indult, öten az egyetem budapesti székhe­lyéről érkeztek. A Komáromban ta­nító szlovákiai tanárok 75-80 szá­zaléka rendelkezik tudományos fo­kozattal, illetve doktoranduszhall- gatóként oktat. A tanárok létszá­mát a jövőben növelni szeretnék, mégpedig a különféle hazai egyete­mek pedagógusainak bevonásával. A tervek szerint a pozsonyi Közgaz­daságtudományi Egyetemről érke­zett előadók körét kibővítve, a Me­zőgazdasági Egyetemről és a Co- menius Egyetemről is meghívná­nak oktatókat. Felmerülhet a kérdés, hogy az itt végzett hallgatóknak ugyanolyan esélyük van-e a hazai álláspiacon, mint a szlovák nyelvű egyetemeken képesítést szerzett kollégáiknak. A hallgatók mindenesetre bizakodóak a jövőt illetően, mivel a képzés so­rán alkalmuk nyílik elsajátítani a szlovák szakterminológiát is. Leg­feljebb a szlovák kollégákkal való kapcsolattartás hiánya okozhat a későbbiekben gondot. Mivel a kép­zés csak most indult be, nem készül­hettek felmérések arról, milyen arányban tudnak érvényesülni Szlo­vákiában a komáromi tagozatról ki­kerülő szakemberek. A város és az egyetem mindenesetre igyekszik mindent megtenni, hogy megfelelő szellemi körülményeket és tárgyi feltételeket építsen ki a minden követelménynek eleget te­vő, magas szintű képzés számára. Ragyogó sárga és fehér falakat, eredeti színeiben pompázó freskókat, aranyozott rotundát láthat a belépő Új köntöst kapott az ősi templom GAÁL JÁSZLÓ Deáki. A deáki római katolikus templomban a mostanit megelőző­en legutóbb 60 évvel ezelőtt volt nagyszabású felújítás. Akkor, 1940- 41-ben a falu szülötte, Serédy Jusztinján bíboros renováltatta a műemlék épületet. A mostani felújtást követő újraszentelési ün­nepségen, november 10-én a temp­lom gyönyörűen felújított falai kö­zött, a restaurált Kontuly-freskó alatt Csutora István plébános há­rom nevet említett, akik a felújí­tásért a legtöbbet tették: Bukovský János polgármestert, a községi hi­vatal mellett működő közhasznú vállalat igazgatóját, Tok Csongort és annak technikusát, Laki Ferencet. Ők voltak azok, akik a felújításhoz szükséges támogatásokért kilincsel­tek, akik a szakemberekkel tárgyal­tak, és akik magát a munkát vezet­ték, felügyelték. Persze ők hárman nem sokat tehettek volna, ha nem akadtak volna olyan megértőkre, akik különböző forrásokból - sőt, sokan a saját pénztárcájukból - nem kevés pénzt áldoztak a felbecsülhe­tetlen műemlék megmentésére. És persze ha nem lettek volna a deáki hívek, akik a két kezük munkájával járultak hozzá a templom felújításá­hoz. Amint azt a polgármester az ünnepségen is említette, előfordult, hogy egy hónapon keresztül napon­ta negyven-ötven helybeli önkéntes dolgozott a templomon. A munkálatok még 1993-ban, a díszüveges ablakok javításával kez­dődtek. Az akkori 400 ezer koronás költségből 100 ezret a deáki hívek gyűjtöttek össze, 25 ezer korona ön­erőből, 175 ezer a járási hivataltól, 100 ezer pedig a helyi önkormány­zattól való hozzájárulás volt. 1996- ban a XI. és XIII. században épült templomrész tetőszerkezetét és bur­kolatát cserélték ki, ez 1,2 millió ko­ronába került. Ebből a hívők ado­mányai 320 ezer koronát tettek ki, de ennél többszörösen nagyobb ér­téket képviselt az a munka, amit in­gyen végeztek. 1998-ban került sor a XIX. századi templomrész tetőbur­kolatának cseréjére, a torony mázo­lására és az orgonajavításra, össze­sen 700 ezer korona költséggel. Ta­valy ugyanennek a templomrésznek az aláfűrészeléssel történő szigete­lését, vakolatcseréjét és a külső fa­lak festését végezték, a költség 1,55 millió korona volt. Idén a XI. és a XIII. században épült templomrész vakolatcseréje, belső és külső javítá­sa és festése, a freskók és falfestmé­nyek restaurálása, valamint a teljes villanyvezeték cseréje került sorra, 2,3 mülió koronás ráfordítással. A A XIII. századi templomrész hom­lokzatán lévő, Kontuly Béla által 1940-ben festett freskó Dolán György és csapata restaurátori mun­káját dicséri (A szerző felvétele) templom javításának eddigi össz­költsége 6,15 millió korona, ebből a támogatások összege 3,655 millió, a gyűjtésből összejött 1,4 millió, az egyház önköltsége 775 ezer korona. A kifizetetlen számla 320 ezerre rúg, de ennél is nagyobb az elvég­zett munkálatokért még ki nem állí­tott számlák összege. További javí­tásokra is szükség van még, egyelő­re erre sincs meg az anyagi fedezet. Bukovský János az ünnepségen el­mondta: a szükséges összeg egy ré­szére van ígéret, és mintha csak a polgármester szavait igazolná, az utána felszólaló Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes bejelentette, a szlovák kormány tartalékalapjából még e hónapban 900 ezer koronát utalnak át a restaurálási költségek­re. Csáky Pál ugyanakkor rámuta­tott, hogy nem csak az anyag, ha­nem a szellem is rendkívül fontos a megmaradáshoz, és erre helyi pél­dát hozott fel, mégpedig a Halotti Beszédet, első összefüggő magyar nyelvemlékünket, amelyet annak idején éppen ezen a helyen, Deáki- ban használtak. Serrf a francia nyelvben, sem az olaszban, de más európai vagy vüágnyelvben nincs meg az, ami a magyarban, hogy ma is képesek vagyunk megérteni, azo­kat a szavakat, amelyeket őseink ezer évvel ezelőtt beszéltek. Aki ellátogat a felújított deáki temp­lomba, a penészedő szürke falak he­lyett ragyogó sárga és fehér falakat, eredeti színeiben pompázó freskó­kat, aranyozott rotundát láthat. Szivárványszínjátszók ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Szepsi/Buzita. A szepsi kultúrház- ban ma kezdődik a Falusi Színjátszó Csoportok III. Országos Fesztiválja. Némi túlzással azt mondhatjuk: a szórakoztató műfajokon belül a szi­várvány minden színét kínálja a fa­lusi színjátszók idei fesztiválja, hi­szen esztrád, bohózat, népi játék, népszínmű, musical, paródia és folklórműsor is szerepel a rendez­vény műsorán. A fesztivált délután 18 órakor Za- chariáš István polgármester és Kiss Péntek József, a Pódium Színházi Társaság elnöke nyitja meg, majd 18.30-kor egy Feydeau-bohózatot, az Aludj el!-t láthatják a nézők az örösi színjátszó csoport előadásá­ban. 20 órakor a Csemadok csécsi hagyományőrző csoportja a Vidám sirató című népi játékkal mutatko­zik be, 20.20-tól pedig a királyhel­meci Bodrogközi Színjátszó Csoport lép színpadra Rejtő Jenő Herkules bonbon című komédiájával. Holnap szintén a szepsi kultúrház ad otthont a fesztiválnak, az első előadás (Borka Géza Gerde Tamás lánya című népszínműve a kálazi Csemadok Új Hajtás Színjátszó Csoport előadásában) délelőtt tíz­kor, az utolsó (a losonci Kármán Jó­zsef Színház vendégelőadása, a Csókos kabaré) este nyolckor kez­dődik. A nap folyamán két laksza- kállasi esztrádcsoport (a Trisztán és a Jácint) is látható egy-egy összeál­lítással; a Csemadok ebedi alap­szervezetének színjátszói egy Rej- tő-egyfelvonásossal, az Ötvenéves találkozóval érkeznek, a nánai szín­játszó csoport Labiche Első vizit cí­mű bohózatát, a várhoszszúréti Gyöngyvirág Folklóregyüttes pedig Fonó-lakodalmas címmel egy népi játékot mutat be. A Falusi Színjátszó Csoportok III. Országos Fesztiválja szombaton köl­tözik át Buzitára, a helyi kultúrház- ba, ahol délután a balogfalai és fel- sőlánci Bóbika Színkör Nem kell más című esztrádműsorát, a Csema­dok hodosi színjátszóinak előadásá­ban a Petőfi szülei című színpadi já­tékot, a vezekényi Görbe Tükör Színjátszókörtől a Péntek esti görbe tükör című paródiát, valamint a bátorkeszi KESZInPAD előadásában a Hair című musicalt láthatja a kö­zönség. A fesztivál 21 órakor ünne­pélyes eredményhirdetéssel, majd fesztiválzáró bállal ér véget, (as) Továbbképzés: pedagógiai program a gyakorlatban Kistérségi összefogással ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Muzsla. Pedagógiai program a gya­korlatban címmel húszórás tanfo­lyam. kezdődik ma a község alapis­kolájában, a tornaterem ünnepélyes átadása után. „A jövő útja az, ha több iskola ösz- szefog, és közösen szakmai fóru­mot, tanfolyamot szervez. Ilyen kis­térségi összefogás eredménye az a hatvanórás továbbképzés, amelyet három iskola közös pályázat útján nyert el” - közölte lapunkkal Fodor Attila, a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének továbbképzé­si programfelelőse. A tanfolyam el­ső részét, amely a helyzetelemzés­ről, az intézményértékelésről szólt, a búcsi Katona Mihály Alapiskolá­ban rendezték meg a múlt hónap­ban. A ma kezdődő és szombatig tartó rész a pedagógiai program gyakorlatban való érvényesítésének lehetőségeit taglalja. A tanfolyam harmadik részének, amelyen arról lesz szó, müyen eszközökkel lehet minőségfejlesztést elérni az oktatás­ban, a köbölkúti Stampay János Alapiskola ad otthont december ha- todikától nyolcadikáig. A 60 órás szakmai továbbképzésre - összehasonlításként: Magyarorszá­gon egy pedagógusnak hét év alatt 120 óra pedagógiai továbbképzésen kell kötelezően részt vennie - 27 ér­deklődő jelentkezett.. Az előadó dr. Botka Lajosné, a szolnoki Varga Ka­talin Gimnázium igazgatója, közok­tatási szakértő lesz, aki 17 éves isko­lavezetői tapasztalatait osztja meg a résztvevőkkel, (km) Magyar online regénypályázat - könyvbemutató Jake Smiles MTI-HÍR Budapest. Az első magyar online regénypályázat győzte művét teg­nap mutatták be Budapesten: az 1 link című könyv szerzője - virtu­ális nevén Jake Smiles - máig meg­őrizte internetes inkognitóját. A 1 linkje Magvető Kiadó és az Axelero internetes portálja, az Origó 2000- ben hirdette meg online regénypá­lyázatát, amelyre 126 szinposzis, regényrészlet érkezett. Az interak­tív, online regények a közönség fo­lyamatos közreműködésével szü­lettek meg. É eMKONCÉRT, yanessa Mae |W fo 2001. december 5. szerda 20.00 ó PRÁGA, PAEGAS ARÉNA info: 0905 654 349, eIo0T nextra.sk VK-870

Next

/
Thumbnails
Contents