Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-15 / 263. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 15. FI Politika Történészek konferenciája Pozsony. Hadsereg, város, társadalom a 15. századtól 1918-ig címmel tegnap kétnapos konferencia kezdődött Pozsonyban szlovák és magyar történészek, illetve egy romániai magyar kutató részvételével. A konferencia társrendezői a szlovák védelmi minisztérium Hadtörténeti Intézete, a szlovák-magyar történészbizottság és a Szlovák Történeti Társulat Várostörténeti Szakbizottsága. Peter Zelenák, a szlovák-magyar történészbizottság szlovák társelnöke az Új Szónak elmondta, hasonló konferenciákat 1994 óta évente szerveznek. A Hadtörténeti Intézet a konferencia előadásait külön kiadványban szeremé megjelentetni, (kor) Terítékre kerül a Thália is Budapest. Rockenbauer Zoltán magyar kulturális miniszter ma műemlékvédelmi megállapodást ír alá a határon túli magyar tárgyi emlékek felújításáról szlovák kollégájával, Milan Kňaž- kóval. Hasonló célra idén 4,6 millió koronát költött Szlovákia, Magyarország pedig 3,2 millióval járult hozzá a műemlékek felújításához. A találkozón szó lesz a szlovákiai katolikus magyarság lelkészeinek anyanyelvi képzéséről, s a kassai Thália Színház felújításának befejezéséről is. (t, m) Milan Kňažko (Archívum) Miklósi: hamis volt a jelentés Pozsony. Az Open Society Institute (OSI) Szlovákiáról készült jelentését készítő Ina Zoon nem tudja bizonyítani a roma nők sterilizációjáról szóló állításait. A jelentés csak egyes Finnországban menekültstátuszt kért roma nők vallomásain és egyéb, alá nem támasztott gyanúsításokon alapszik. Éppen ezért sajnálatos, hogy az OSI nyilvánosságra hozta ezt a hamis állításokat tartalmazójelentést, írja Miklósi Péter, Csáky Pál szóvivője a SITA hírügynökségnek eljuttatott állásfoglalásában. Szlovákia Finn Nagykövetsége kérte a finn hivatalokat, hogy bizonyítsák be a jelentésben állókat, ám nekik sem állnak rendelkezésükre konkrét bizonyítékok - állítja Miklósi. (SITA) Huszonhét hordó sört loptak el Privigye. Ismereden tettesek 27 ötvenliteres söröshordót loptak el a Poľnoprodukta tulajdonában lévő raktárakból, amivel mintegy százezer korona kárt okoztak a tulajdonos Koma cégnek. Peter Hortuláni rendőrségi szóvivő szerint nem lesz könnyű feladata a rendőrségnek, mivel a tulajdonosok csak egy év elteltével jöttek rá, hogy a söröshordók eltűntek. 2000júliusa óta ugyanis nem leltároztak. (TASR) Az Anyától reméltek anyagi hasznot, akik júliusban a fémhulladékgyűjtőbe akarták vinni a fasizmus áldozatainak emléket állító kéttonnás bronzszobrot, amely tegnap visszakerült a Besztercebánya melletti Nemeckába. (ČTK) Parlamenti döntésre várva - pénzt takaríthatnak meg, ha felszerelik a hőszabályozókat Nem kötelező spórolni Pozsony. A lakásszövetkezetek és a lakók között folyó ádáz harc egyik csatáját mült héten az utóbbiak nyerték. A kormány ezúttal az ő oldalukra állt, így ha a parlament is igennel szavaz, akkor a szövetkezeti lakások tulajdonosai nem kötelesek hőszabályozót szereltetni a radiátorokra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt hónapokban a lakásszövetkezetek Szlovákia több városában is arra próbálták kötelezni a lakókat, hogy radiátoraikra mihamarabb szereltessék fel a hőszabályozókat. Alkalmazottaik tudtak a készülő törvénymódosításról, így nem csoda, ha az idő múlásával egyre agresszívabban próbálták meggyőzni a makacs lakókat az igazukról. Közben a legkülönfélébb jogszabályokkal bástyázták magukat körül, a lakókat pedig az Állami Energiaipari Felügyelettel riogatták. Ennek próbált véget verni a kormány múlt heti döntésével. Ahhoz, hogy az energiafelhasználásról szóló törvény módosítása a jövő év februárjában életbe léphessen, még a parlamentnek is rá kell bólintania. Kedvező döntés esetén a lakók szabad akaratától függ majd, hogy felszereltetik-e a regulátort vagy sem. Fontos azonban tudni, hogy a készüléket külföldön is a lakosság érdekében kezdték el felszerelni. A hőenergia árának emelkedésével együtt ugyanis megnőtt az igény arra, hogy minél több energiát takarítsanak meg, így a háztartás kiadásait jelentős mértékben lehet csökkenteni. Miroslav Kučera, a Szlovák Energiaipari Ügynökség vezérigazgatója szerint a hőszabályozók árának megtérülési ideje 7 hónaptól másfél évig terjed, vagyis hosszabb távon mindenképp megéri felszerelni. „Nálunk senki sem ellenezte a hőszabályozók felszerelését, mert tudták, hogy ezzel pénzt takarítanak meg. Jelenleg a lakások 95 százalékában van hőszabályozó, s mintegy egyharmaddal csökkent a hőfogyasztás évente. A korábbihoz képest ez évi 3-4 ezer korona megtakarítást jelent a tulajdonosoknak” - mondta Andrej Šalitroš, a Tőke- terebesi Járási Lakásszövetkezet közgazdásza. A hószabályozók radiátoronként átlagosan 370 koronába kerültek a fogyasztóknak. „Ha jól tudom, Galántán és Vág- sellyén a bérlakások legalább kilencven százalékában már közel öt éve van hőszabályozó” - mondta Kaprinay Mária, aki egy hőszabályozó berendezések gyártásával is foglalkozó cég alkalmazottja, így a téma nem idegen tőle. Véleménye szerint azonban hiába van felszerelve a hőszabályozó, és a hővezetékre is hiába szerelték fel a hőmennyiségmérőt a bérházba való csatlakozásnál, ha a hőtermelő a vezeték kezdetén nem méri a hőmennyiséget. így aztán az „útközben” elillanó hőenergia nem ellenőrizhető, és ezt a veszteséget is lakók fizetik meg. (mi, kt, gl) Reménybeli választóikkal beszélgetnek, vitáznak a megyeielnök- és képviselőjelöltek Vitafórumok, egy kicsit másképpen ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Harmadik Szektor Grémiumának kerületi szervezete vitafórumokat szervez, ahol a megyei parlamentek elnökjelöltjeivel és képviselőjelöltjeivel találkozhatnak a választók. A rendezvény célja, hogy a lakosság megismerje a jelölteket, elgondolásaikat és terveiket a jövővel kapcsolatosan. Minden vitafórumon hat jelöltnek van lehetősége a bemutatkozásra, akik nem egymással ütköztetik véleményüket, hanem a résztvevők közvetlen kérdéseire válaszolnak, felvetéseikre reagálnak. A beszélgetéseket független műsorvezető irányítja majd, aki ügyel a témakörök és a megadott idő betartására. A választások előtti időszakban, holnaptól november 26-ig hat alkalommal kerül sor ilyen találkozóra: Kassán 20-án és 26-án, Rozsnyón 26-án, Tőketerebesen 16-án, Nagymihályban 20-án, Iglón pedig holnap, (fei) Hamarosan összeomolhat az egészségügyi ellátás Borús jövőkép az egészségbiztosításban PÉTERFI SZONYA Pozsony. Az állami garanciát „élvező” Általános Egészségbiztosító (VŠZP) és a Közös Egészségbiztosító (Spoločná zdravotná poisťovňa) jövő évi költségvetését vitatta meg tegnap a parlament egészségügyi bizottsága. Az adósságokkal küzdő intézmények tisztségviselői figyelmeztették a képviselőket: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy kényszerből kiegyensúlyozott költségvetést terjesszenek be, miközben nyilvánvaló, hogy önhibájukon kívül évről évre újabb adósságokat „termelnek”. Martin Demeš, a VŠZP igazgatótanácsának elnöke rámutatott arra is: a jövő évi országos költségvetésben az állam az általa biztosítottakért - gyerekek, nyugdíjasok, munkanélküliek (akik a lakosság 60 százalékát teszik ki) - nem a minimálbérből, 4920 koronából, de nem is a biztosító által javasolt 4000 koronából, hanem csupán 2700 koronából számítja ki a betegbiztosítás összegét. - Jövőre az állam minden polgár betegbiztosítását csak havi 378 koronával támogatja, mi 560-at követelünk. A pénzügyminisztérium azzal érvel, hogy az egészségbiztosítók jövőre 1,9 milliárd koronával több pénzzel gazdálkodhatnak, ám ez az összeg nem követi a várható inflációt sem. Ha nem lesz hajlandó rendezni a betegellátás finanszírozását, az egészségügyi szolgáltatóknak jövőre havi 350 milliós hiánnyal kell számolniuk, illetve azzal, hogy az ellátási rendszer összeomlik. A VŠZP idei adóssága már most 7 milliárd korona. Peter Kvasnica, a Közös Egészségbiztosító igazgatója az idei adatokból kiindulva festett borús jövőképet: ha nem emelkedik a biztosítási díj összege, 2002 évvégén előreláthatólag 2,335 milliárd koronás adóssága lesz a biztosítónak. - A biztosítási díjak újraelosztását is igazságtalannak tartjuk, ezért az igazgató- tanács határozata értelmében mi nem küldjük a pénzt az alapba. Tudatosítjuk ugyan, hogy a több mint 1,5 milliárd koronás tartozásunk épp a VšZP-nek okoz megoldhatatlan gondokat, de elsődlegesnek az ügyfeleink - rendőrség, hadsereg, vasutasok - egészség- ügyi ellátásának finanszírozását tartjuk. A bizottság ma a pénzügyminisztérium és a tárca illetékeseinek meghallgatásával folytatja ülését. Új pihenőpark épül egy kassai lakótelepen Tavacskák talajvízből ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A közeljövőben új pihenőpark épül egy kassai lakótelepen, mintegy kilenc hektáron. A hazánkban egyedülálló kezdeményezés megvalósítását nemrég hagyta jóvá a Kassai Kormány- programról elnevezett KVP városrész önkormányzata. A terv már decemberre elkészül, és mestérsé- ges tavacskák létesítése is szerepel benne, méghozzá az eddig kihasználatlan talajvíz felfogásával. A rendhagyó javaslatot az Emberek és Víz nevű alapítvány elnöke terjesztette a városatyák elé, akiknek régóta gondot okozott a Wuppertal utcai felázott talaj. A környezetkímélő és egyáltalán nem költséges tervezetben az esővíz ésszerű felhasználása is szerepel. A lakóházak ereszeiről a vizet egy tározóba vezetnék, és egy részét a majdani pihenőpark gyepének öntözésére használnák. Michal Kravčík mérnök, a kassai székhelyű környezetvédő alapítvány elnöke elmondta, hogy a város új pihenőparkja 5-6 éven belül felépülhet, és a továbbiakban követendő példaként szolgálhat más települések önkormányzatai számára is. (juk) Gabriel Eichler és Ralph Johnson is ott volt Norvég gáz Szlovákiába? TASR-HÍR Oslo. Mikuláš Dzurinda kormányfő a Norsk Hydro ipari és energetikai konszern vezetőinek megerősítette, hogy Szlovákiában megvan a politikai akarat az energiaipar diverzifikációjára. A norvég cég részt vesz ugyanis a Norvégiából Lengyelországba vezető gázvezeték 2004-2005 között megvalósuló építésében, és érdeklődik a szlovák piac iránt. A kormányfő szerint azonban ez csak közép- vagy méginkább hosszú távú feladatként képzelhető el. Mikuláš Dzurinda ma Oslóban megnyitotta a kassai U. S. Steel által befektetők számára rendezett szemináriumot, melyen részt vett Gabriel Eichler, a U. S. Steel volt igazgatója és Ralph Johnson, az USA volt pozsonyi nagykövete is, aki jelenleg egy pozsonyi székhelyű befektetési-tanácsadó irodát vezet. Az Aggteleki Nemzeti Park példájára a Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzetet is nemzeti parkká kell nyilvánítani - vélik a szakemberek Nem csak Szlovákia és Magyarország gondja a Tisza és a Bodrog ÚJ SZÓ-BESZÁMOLÓ Tőketerebes/Rozsnyó. Árvízmegelőzési és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos közös tanácskozást tartott kedden Tőketerebesen a szlovák és a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága. Köteles László, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője és Danka Lajos, a magyar parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke vezetésével a képviselők elsősorban a Bodrog vízgyűjtő területének helyzetét vizsgálták a helyszínen, majd az árvízmegelőzés, a víz- és környezetvédelem közös megoldásának lehetőségeit, illetve az ezzel kapcsolatos gazdasági együttműködés feltételeit tekintették át. Elhangzott egyebek mellett, hogy az árvízvédelmi tevékenység fokozására irányuló munkálatokba be kell vonni a Kárpátmedence többi érintett országát is, főleg Ukrajna és Románia környezetvédelmi szakembereit. A bizottság tagjai az együttműködés, főleg a regionális kapcsolatok kialakítása szempontjából is fontosnak ítélték a határok átjárhatóságát, leginkább a hármas határ térségében, ahol a legtöbb a határfolyó. Mint azt Danka Lajos is megjegyezte, Magyarország úgynevezett alvizi ország, amely leginkább van kitéve a rendszeres árvizeknek. Tehát a felvizi országokban történő bármilyen környezeti beavatkozás hatással lehet a magyarországi vízgazdálkodásra. Ezért fontosnak tartja a felső folyások menti országokban a közös erdőtelepítés kérdésnek rendezését is. „Azok az államok, amelyek érintettek a Tisza és a Bodrog vízgazdálkodási- és környezetvédelmi kérdéseiben, kell, hogy minden tekintetben együttműködjenek - ezt a célt szolgálta a közös találkozó is. Mi teljes mértékben támogatjuk a közös munkára való törekvést. A már említett vízgyűjtő területek kezelése két országot túlságosan is leterhel, ezért szükséges az együttműködés kiterjesztése a többi szomszédos országra is, hogy szükség esetén mind a víz-, mind pedig a környezetvédelmi problémákat egységes szakmai szinten tudjuk kezelni” - összegezte Danka Lajos. A találkozón elfogadott döntésekről hivatalosan is tájékoztatják a keleti folyók vízgyűjtő területéhez tartozó országok környezetvédelmi és vízgazdálkodási szerveit. A szlovák parlament elé beterjesztett bányászati törvény módosító javaslatai elejét vehetnék az ország természeti örökségét károsító intézkedéseknek. A módosítások szerint csak akkor leheme új bányákat nyitni, ha ahhoz az érintett települések önkormányzatai, illetve az illetékes minisztériumok és állami szervek is beleegyezésüket adnák. Az említett kérdéssel is foglalkoztak tegnap a vendégek, akik Gö- mörben folytatták az előző napon a zempléni régióban megkezdett terepszemléjüket. A politikusok megtekintették a Szádelői-völgyet, a Gömör-Tornai karszt tájvédelmi körzetének legszigorúbban védett területét, s a vele szemben elterülő méhi mészkőbányát, amely jelentős beavatkozást jelent a tájba. A szlovák-magyar tárgyalások a rozsnyói történelmi városházán folytatódtak. Köteles László szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy a Gömör-Tornai karszt barlangvilágának - amely az UNESCO Természeti Világörökségének listáján is szerepel - megőrzése érdekében egyenlő szintre kell emelni a természet védelmét a határ mindkét oldalán. Tehát az Aggteleki Nemzeti Park példájára a Szlovák- karszt Tájvédelmi Körzetet is nemzeti parkká kell nyilvánítani. Szó esett a lengyel-szlovák határon, a Dunajec folyónál már bevált gyalogos és kerékpáros kishatár-átkelő- helyek megnyitásának lehetőségéről is a szlovák-magyar határszakaszon. Köteles szerint az egyik ilyen, útlevél nélkül s csak a két állam polgárai által igénybe vehető átkelő éppen a Rozsnyói járásbeli Körtvélyes és a magyar oldalon elterülő Derenk között lehetne, ami elejét vehetné az olyan nehézségeknek, mint amilyen az idén nyáron történt, amikor a szlovák ha- tárórszervek nem adtak engedélyt ideiglenes határátkelő megnyitására a derenki búcsú idejére. A két képviselőcsoport tegnap délután az Ipoly menti régió felé vette útját. Ma Selmecbányán folytatják útjukat, ahol a Tisza vízgyűjtő területének multilaterális keretek között folyó védelméről tárgyalnak, (trik, kat, m)
