Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-14 / 262. szám, szerda

15 ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 14. TÉMA: KAMPÁNYNYITÁS December elseje után valószínűleg a lényegi döntések az állampolgárhoz közelebb születnek majd meg Miért kellene részt vennünk a megyei választásokon? Pozsony. Szlovákiában 2001. december elsején először tartanak regionális önkor­mányzati választásokat. Ez­zel lehetőség nyílik egy új, regionális irányítás kialaku­lására, melynek célja, hogy a lényegi döntések az állam­polgárhoz minél közelebb szülessenek meg. LAJOS P. JÁNOS A közigazgatási reform eddigi fo­lyamata azt mutatja: az államap­parátus mindent megtesz azért, hogy a lényeges hatáskörök, a pénzosztó jogok a kezében ma­radjanak, ezért korántsem ideáli­sak azok a törvények, melyek en­nek a folyamatnak irányt szab­nak. Az államapparátus ódzkodá­sa mellett a nacionalista politiku­sok is hozzájárultak ahhoz, hogy az eredetileg lefektetett szép el­vekhez kevéssé igazodó megye- rendszer alakult ki. Mindez azon­ban nem elegendő indok arra, hogy eleve lemondjunk sorsunk alakításáról, és ne vegyünk részt a megyei ökormányzati választá­sokon. Az alábbiakban lássunk néhány nyomós indokot, hogy miért is kell mindenképpen el­menni szavazni, hiszen azok, aki­ket megválasztunk december el­sején, jelentősen befolyásolhat­ják majd mindennapi életünket. A megyei önkormányzatok hatás­körébe kerül:- a középiskolák igazgatóinak ki­nevezése és leváltása,- a középiskolák létrehozása és megszüntetése (a többi érinttettel , együttműködve)- az egészségügyi intézmények (a járási kórházak, a járási kórházak rendelőinézettel, a pszichológiai és a pszichiátriai intézetek),- a szociális intézmények (a gyere­kek, az idősek, a gyermeküket egyedül nevelők számára szociális gondozást biztosító intézetek, menhelyek),- a döntéshozatal szociális kérdé­sekben,- a kerület fejlesztési tervének ki­dolgozása,- a nemzetközi együttműködés más országok állami vagy regioná­lis önkormányzati szerveivel. A felsoroltak természetesen nem tartalmazzák a megyei önkormány­zatok valamennyi hatáskörét. Nincs helye a politikai hirdetésnek a rádió- és tévéadók műsorában, reklámokkal majd a nyomtatott sajtó telik meg Mától kampányolhatnak a megyei j elöltek ÖSSZEFOGLALÓNK A regionális választások jelöltjei­nek tizenöt nap áll a rendelkezé­sükre, hogy meggyőzzék a válasz­tókat. A kampány a törvény szerint tizenhét nappal a választások előtt, tehát ma, november 14-én kez­dődik. Negyvennyolc órával a vá­lasztások kezdete előtt lép életbe a kampánycsend, azaz legkésőbb no­vember 29-én reggel hét órakor minden jelöltnek be kell fejeznie a választók győzködését. A választási kampány céljaira 35 nappal a választások kezdete előtt minden községben megfelelő he­lyet, felületet kell kijelölnie a pol­gármesternek, ahol az adott vá­lasztási kerület jelöltjei elhelyez­hetik reklámjaikat, választási pla­kátjaikat. A regionális választásokról szóló törvény nem határozza meg a vá­lasztási kampány szabályait az elektronikus médiákban, ezért a frekvenciatanács figyelmeztette a televízió- és rádióadókat, hogy a műsorszórás feltételeit meghatáro­zó törvény szabályozása érvényes a választási kampány idején is. Ez megtiltja az elektronikus sajtó - mind a kereskedelmi, műid a köz- szolgálati adók - számára a részvé­telt a választási kampányban. A ta­nácsjavaslata alapján kerülniük kell a politikusok szerepeltetését a szó­rakoztató és sportműsorokban, va­lamint a műveltségi vetélkedőkben is. A kereskedelmi adók kizárólag a műsortervben szereplő publiciszti­kai adásokban szólaltathatják meg a megyei választásokon induló jelöl­teket. A tanács arra is figyelmezteti az adókat, hogy kiegyensúlyozott­ságra kell törekedniük a szereplők, a témák és a kérdések megválasztá­sánál, és kerülniük kell a pártok, a jelöltek népszerűsítését. Mindebből tehát nyilvánvaló, hogy a választási kampány közte­rületeken és az írott sajtóban zajlik majd. Természetesen a pártok és a független jelöltek a választókkal való személyes találkozóik során is népszerűsíthetik magukat és prog­ramjukat, de valószínű, hogy ha­marosan elkezdődik a plakáthábo­rú, és a lapok is megtelnek politi­kai reklámmal, (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Milan Čičet, Pozsony megye egyik elnökjelöltjét Lubo Roman, a jobboldal jelöltje (SDKÚ-MKP-KDH-ANO-DS) azt nyilatkozta, Pozsony megye bal­közép koalíciója (HZDS-Smer- SDL-SOP-SZS) a kommunista múltra épít. Nem gondolja, hogy ez utalás az ön múltjára? Ezt nem kommentálnám. Ben­nünket a pozsonyi régió jelene és jövője érdekel, s az, hogy a polgá­rok a jelöltek által elvégzett mun­kát értékeljék. Az önt jelölő Fico vezette Smer eddig a „fiatal politikusok” és az „új arcok” pártjaként határozta meg magát. Fiatal politikusnak és új arcnak tekinti magát? Készakarva kérdez üyesmit? Ter­mészetesen nem tartom magam fiatalnak, mert már megvan a ko­rom. Ám annyit elmondhatok, hogy vannak tapasztalataim és hál’ Istennek testi és lelki egész­ségnek örvendek. Nem tudom, miért ne jelöltethetném magam? Alkotmány adta jogom indulni. Döntsenek a polgárok, (kár) Az oldal anyagát Lajos P. János írta. Csak annyi jelöltet karikázzunk be, amennyi bejuthat Amit a választásokról mindenképp tudni kell TÁJÉKOZTATÓ A választási helyiségben minden vá­lasztópolgár - miután igazolta sze­mélyazonosságát - két szavazólapot és egy borítékot kap. Az egyik szava­zólapon a választási kerületben (megegyezik a járások területével) induló képviselőjelöltek lesznek fel­tüntetve ábécésorrendben, a mási­kon ugyanilyen módon a megyeiel- nök-jelöltek. A képviselőjelölteket tartalmazó listán szerepel majd a választási kerületben megválaszt­ható képviselők száma is. Mindkét lista tartalmazza a jelöltek nevét, életkorát, foglalkozását, akadémiai titulusát, azt, hogy müyen párt jelöl­te az illetőt vagy hogy független je­lölt. A jelöltek listájáról nem hiá­nyozhat a megyei választási bizott­ság pecsétje. A választási cédulákat átvéve, a szavazó az arra kijelölt he­lyen a képviselőjelöltek listáján be­karikázza a számára szimpatikus je­löltek neve előtt álló sorszámot. Ma­ximálisan annyi nevet jelölhet meg, ahány képviselő megválasztható az adott választási kerületben. A me­gyei elnöki posztra pályázók közül természetesen csak egy nevet sza­bad megjelölni. Az így kitöltött sza­vazócédulákat a választó borítékba teszi és a szavazóumába dobja. RÖVIDEN Ki szavazhat? A parlamenti választásoktól eltérően külföldi állampolgárok is részt vehetnek a megyei választásokon, ám mindenki csak a lak­helyének megfelelő választási körzetben szavazhat. Szavazásra jogosult ugyanis minden felnőtt (legalább a választások napján 18. életévét betöltő) állampolgár és azok a felnőtt külföldiek, akiknek bejelentett állandó lakhelyük van az ország területén. Szavazhatnak azok is, akiknek állandó lakhelyük kaszárnyában van, ők abban a községben voksolnak, amelynek területén a ka­szárnya található. Nem választhatnak viszont azok, akik börtön- büntetésüket töltik és akiket megfosztottak jogaik gyakorlásától. A választók listáját a körzeti választási bizottság állítja össze, és még a választás napján is köteles kiegészíteni ezt a jegyzéket azzal, aki érvényes igazolvánnyal bizonyítja, hogy állandó lak­helye a választási körzeten belül van. Hibásan megjelölt szavazólapok Ha több nevet jelöltünk meg a képviselő- vagy elnökjelöltek lis­táján, és még nem dobtuk be a szavazócédulákat az urnába, a körzeti választási bizottság tagjaitól új választási cédulákat kérhetünk. Mikor érvénytelen a szavazat? Nem érvényes a szavazólap, ha a választópolgár egyetlen nevet sem jelölt meg, vagy ha több nevet jelölt meg, mint amennyi kép­viselő megválasztható az adott választási kerületben. Ha egy borítékban egyfajta szavazólapból több található, az adott borí­tékban minden szavazólap érvénytelen. Nem érvényes az a sza­vazólap sem, amelyik nincs borítékban, ezért ajánlatos a boríté­kot leragasztani. Ismerkedés a jelöltekkel A parlamenti választásokkal ellentétben a szavazócédulákat mindenki a választási helyiségben kapja meg. Ajelöltek listájá­val azonban már a választások előtt megismerkedhetnek a pol­gárok, minden községnek kötelessége ugyanis 15 nappal a vá­lasztások előtt a lakosság tudtára adni, hogy kik közül választ­hatják meg megyei képviselőiket és a megyei elnököt. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a falu, illetve a város önkormányzatá­nak hirdetőtábláján elhelyezik a jelöltek listáit. Ajelöltek névso­ra a választások előtt három nappal válik véglegessé, ugyanis eddig az időpontig a jelölt, illetve az őt jelölő politikai párt visszavonhatja jelölését. Ki kerül be a megyei parlamentbe? A megyei parlament tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapják. Ha egy párt által nevezett jelöltek azonos számú szavazatot kapnak, sorrendjüket a párt által leadott jelölőlistán szereplő sorrend határozza meg. Ha az azonos szava­zatot elért jelöltek függetlenek vagy különböző pártok jelöltjei, akkor a sorrendet a választási bizottság sorsolással dönti el. Milyen lesz a szavazólap? A törvény szerint egy adott választási kerületben induló vala­mennyi képviselőjelölt nevét ábécésorréndben, azonos betűtí­pussal a szavazólap első oldalán kell feltüntetni. Ez egyes járá­sok esetében gondot jelent, mert a képviselői helyekért olykor több mint százan szállnak versenybe. Ezért lesznek olyan járá­sok, ahol a szavazólap méretei inkább egy napilapoldalra emlé­keztetnek majd. A megyei elnökök esetében ez nem okoz gon­dot, mert a legtöbb, huszonnégy jelöltet jegyző Kassai kerület­ben is elférnek egy A5-ös méretű lapon. Mekkora fizetése lesz a megyei elnöknek? A törvény szerint a megyei elnök havi fizetése 53 300 korona lesz, és évi 26 600 koronás összegig megtérítik neki a tisztségé­vel járó kiadásait. Ezen felül a megyei elnök szolgálati gépkocsit, számítógépet és telefont is kap. fvnJoiífl LubovA» Dolný Kubii' LiŽIUNA Puchov Sabinov C OicvoSa Upíovaký Kllkuléä Humen né ,Spli»k4 Nová Ves Gelnice TRENČÍN Hilft BANSKÁ ti BYSTRICA .Bénoví Trebláov RoiAava plei&ny0 O Detva Topotčany Zvolen \ TRNAVA? / Zlaté < ti, Moravce c.'Malacky NITRA O Galant»1 Levice Velký Krtii BRATISLAVA Nové Zámky Több mint tízszeres a túljelentkezés Megye jelöltek száma képviselői helyek Pozsony 312 46 Nagyszombat 343 40 Trencsén 451 45 Nyitra 481 52 Besztercebánya 532 49 s ' /v t< Zsolna 595 52 Kassa 639 57 fg Eperjes 770 60 Összesen 4192 401 Voksolás csak körzeten belül Különleges esetek A választó indokolt esetben (főleg egészségügyi okok miatt) kérheti a körzeti választási bizottságot, hogy a választási helyiségen kívül szavazhasson. A bizottság két tag­ja a hordozható szavazóurnát elv­iszi a szavazni kívánóhoz. A vok­solásnak azonban mindenképpen a választási körzeten belül kell le- zajlania, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például csak azok a kórházban lévők szavazhatnak, akiket a lakóhelyükkel azonos körzetben kezelnek. Az a válasz­tó, aki egészségkárosodás miatt nem tud írni és olvasni, vagy analfabéta, megkérhet egy másik szavazásra jogosult polgárt, aki az instrukciói alapján kitöltheti a szavazócédulát. Nem segíthet ne­ki azonban a választási bizottság tagja. Különleges esetben a körzeti vá­lasztási bizottság megszakíthatja a választást, vagy dönthet arról, hogy később kezdődik a szavazás. A választás teljes ideje azonban nem lehet kevesebb mint tizenöt óra, ezért ebben az esetben kitoló­dik a választás befejezésének ideje.

Next

/
Thumbnails
Contents