Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-13 / 261. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 13. Riport hirdetés Ebben a hónapban befejeződnek az Európában egyedülálló tanfolyamok - Szlovákia érdeme lenne, ha sikerülne javítani a roma kisebbség helyzetén Asszisztensek segíthetik a romák felzárkózását Remélhetőleg a kurzus elvégzése után sikerül munkát találniuk. Legin­kább a helyi önkormányzatok vagy a járási hivatalok tarthatnak igényt a romaasszisztensekre, akik tanítani és ösztönözni képesek hátrányosabb helyzetben élő társaikat. (A szerző felvétele) Idén tavasszal indultak és most novemberben vizsgával érnek véget azok a tanfo­lyamok, amelyeken roma nemzetiségű asszisztenseket képeznek. Ők segítik majd az oktatási, az egészségügyi in­tézmények és az önkormány­zatok munkáját. A szervezé­sében 22 intézmény, köztük 15 romaszervezet vett részt. LAJOS P. JÁNOS A szervezés irányítását a Márai Sándor Alapítvány (MSA) vállalta, a képzés tananyagának kidolgozá­sában a társult intézmények, pél­dául a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem iglói központjának mun­katársai is részt vettek. Hunčík Pé­ter, a MSA igazgatója szerint ezek a tanfolyamok egyedülállóak Euró­pában, a szervezők nem titkolt cél­ja pedig az, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Ha a végzősök bevált­ják a hozzájuk fűzött reményeket, a jövő évben folytatják a romaasz- szisztensek képzését, és bővítik a tanfolyamokat. Májusban három helyszínen, há­rom különböző témában indult képzés: Iglón úgynevezett háztar­tási, Varaimon iskolai, Rimaszé- csen általános asszisztenseket ké­peztek a 7-8 hónap során. Külön­bözött a képzés nyelve is az egyes kurzusokon: Iglón és Varaimon szlovák, Rimaszécsen magyar volt a tanítási nyelv. Valamennyi hely­színen 14-16 résztvevő kezdte meg a tanfolyamot, lemorzsolódás alig volt, az oktatók szerint egy két ki­vétellel mindenki sikeresen le­vizsgázik. A helyszínek kiválasztá­sát legnagyobb részben a helyi ér­deklődés határozta meg. Fontos volt, hogy olyan jelentkezőket ta­láljanak, akik végig kitartanak, mi­vel csak ebben az esetben lehet le­mérni a tanfolyam sikerességét. A szervezők tartottak attól, hogy töb­ben feladják, hiszen a tanfolyam szokatlanul hosszú ideig tartott, s a résztvevők túlnyomó többsége fel­nőtt, családos ember. Nem egysze­rű minden második héten a család­tól távol tölteni a pénteket és a szombatot. A kiválasztás minden helyszínen egyéni volt: a szervezők a helyismeretükre és a társult szer­vezetek segítségére támaszkodhat­tak. Akadtak olyan résztvevők is, akik már korábban elvégztek vala­milyen kommunikációs tréninget, ezáltal biztosabb volt, hogy ezt a „tréninget” is befejezik. Néhányu- kat a járási munkaügyi hivatal ajánlotta. A kiválasztás fő feltétele a személyes motiváció, az elhiva­tottságvolt. Az iglói csoportba csak nők jelent­keztek: van köztük egyedülálló nő és többgyerekes családanya is. A ki­választás során figyeltek arra is, hogy a résztvevők ne egy helyről érkezzenek. Stanislav Matulay, a csoport vezetője elmondta, hogy minden roma településnek meg­van a maga jellegzetessége, gyak­ran teljesen más dialektusban be­szélnek. Ennek megfelelően nem­csak iglói résztvevőket válogattak ki, hanem lőcsei és rudňanyi romá­kat is. Bár alacsony a műveltségi szintjük - legtöbbjük az alapiskolát sem fejezte be - a tizenhat jelentke­ző nemsokára befejezi a tanfolya­mot. Valamennyien vállalták, hogy a tanfolyam után lakóhelyükön, sa­ját közösségüknek adják tovább a megszerzett ismereteket. Az első hatvan óra valamennyi tanfolyamon azonos: az önismere­tet és a kommunikációs készséget fejlesztik. Az iglói csoportnál ezt követően a tanfolyam témájának megfelelő előadások következtek: amellett, hogy a résztvevőknek maguknak is el kellett sajátítaniuk a háztartásvezetés alapjait, azt is meg kellett tanulniuk, miképp ad­hatják át a megszerzett tudást. Megismerkedtek a pedagógia, a szociológia és a pszichológia alap­jaival, s az elméleti órák mellett gyakorlati képzést is kaptak. A gyerekneveléstől, a szükséges higi­éniai és egészségügyi szabályokon és a pénz beosztásán keresztül az egyszerű ételek főzéséig sokmin­dent tanulhattak. Voltak például olyanok, akik most láttak először konyhakertet, és itt ismerkedtek meg a káposztasavanyítás „tudo­mányával”. Matulay bízik benne, hogy a kurzus elvégzése után a „diákoknak” sikerül elhelyezked­niük, mivel ez motiválóan hatna a környezetükben élő többi romára is. Ttidásukra szerinte leginkább a helyi önkormányzatok, vagy a já­rási hivatalok tarthatnak igényt, mivel személyükben olyan alkal­mazottakat szerezhetnek, akik ta­nítani és ösztönözni képesek hát­rányosabb helyzetben élő társai­kat, és állandó kapcsolatban lehet­nek velük. A varannói csoport oktatási asz- szisztenseket képez. A csoportban vegyesen vannak férfiak és nők. A műveltségi szint ebben a csoport­ban volt a legmagasabb: többen le­tették az érettségi vizsgát, néhá- nyuk a nyitrai egyetem iglói kihe­lyezett képzésén szociális munkás­nak tanul. Az egyik résztvevő, Roman Goroľ a gimnázium elvég­zése után egy ideig képesítetlen tanerőként a helyi alapiskolában tanított. Ezután egyszerű munkás­ként kereste kenyerét, amíg el nem bocsátották. Most 22 éves, két gyermek apja. A képzés elvégzése után újra iskolában szeretne dol­gozni. Tudja, hogy sok roma gye­rek szorul rá a segítségére, sokuk­nak nyelvi nehézségeik vannak, s gyakran az iskolában látnak elő­ször ceruzát. „A tanítóknak is szükségük van az asszisztensek se­gítségére, mert olykor megértetni sem tudják magukat a csak roma nyelven beszélő gyerekekkel” - mondja Roman. Szerinte a munká­ja nem csak az órákra korlátozódik majd. A roma családok ritkán tud­ják gyerekeiknek biztosítani az ott­honi tanulást, ezért fontos, hogy a napközi otthonban megtanulják a leckét, megúják házi feladataikat. Otthon ehhez legtöbbször nincse­nek meg a feltételek: nemcsak a gyerekszobák hiányoznak, hanem gyakran az asztalnál sem jut szá­mukra hely. Roman azonban nem csak a gyerekekkel akar foglalkoz­ni, tudja, hogy ha a szülők nem tá­mogatják gyermeküket a tanulás­ban, a legfelkészültebb tanító sem érhet el jó eredményeket. Ezért a családokat is látogatnia kell, és biztatnia kell a szülőket arra, hogy taníttassák gyerekeiket, foglalkoz­zanak velük, vagy legalább ne aka­dályozzák őket a tanulásban. Ta­pasztalatait szülőfalujában, a Varannó melletti Čalďovceban sze­retné kamatoztatni. Habár ott a ta­nulók mintegy 80 százaléka befe­jezi az alapiskolát, nagyon kevesen tanulnak tovább. A harmadik helyszín a Rimaszom­bat és Tornaija között fekvő Rimaszécs. A mintegy 800 lakosú falucska felét a romák teszik ki. A kurzus résztvevői a bizonyítvány megszerzése után általános asz- szisztensek lesznek. A többi hely­színhez hasonlóan itt is a pedagó­gia teszi ki a tananyag nagy részét, de tanulnak szociológiát, általános jogot, roma kultúrát és történel­met is. Ebben a csoportban az egészségüggyel is foglalkoztak: a résztvevők megtanulták az elsőse­gély alapjait, tudnak vérnyomást mérni és kezelni tudják a kisebb sérüléseket. Olga háromgyerekes családanya. Már a tanfolyam előtt is részt vett a falu kulturális életé­ben, roma gyerekeket tanított tán­colni, szavalni. A tanfolyam elvég­zése után szeretne napközi otthont nyitni a roma gyerekek számára. A tanfolyamokat, miután befeje­ződnek, decemberben egy konfe­rencián szeretnék kiértékelni. Hunčík Péter szerint akkor válhat­nak csak sikeressé, ha az abszol- venseknek sikerül elhelyezkedni­ük, és kamatoztathatják tudásu­kat. Ehhez azonban módosítani kell a törvényi felétételeket is, mi­vel Hunčík szerint a roma etnikum nem tud pozitív megkülönböztetés nélkül fejlődni. Egy olyan törvény elfogadását szogalmazza, mely előnyben részesítené a romákat a társadalmi élet több területén, pél­dául az oktatásban vagy a munka­helyszerzésnél. Ennek a törvény­nek kellene tartalmaznia azt is, hogy az asszisztensi oklevéllel ren­delkező romákat a szülőfalujuk­ban alkalmazza az önkormányzat. Hunčík tervei szerint a közeljövő­ben mintegy ötezer, ötezerötszáz asszisztenst lehetne képezni, ami a roma közösség teljes átalakulását eredményezhetné. „Ilyen képzés nincs sehol a világon, Szlovákia ér­deme lenne, ha sikerülne jelentő­sen javítani roma kisebbség hely­zetén” - mondta Hunčík Péter. Tervének megvalósításához politi­kusok és újságírók támogatását kéri. A hétvégén a záróvizsga előtt álló csoportokat parlamenti képvi­selők, külföldi diplomaták és új­ságírók újabb csoportja látogatja meg. A program szervezői bíznak benne, hogy a látogatókat maguk a tanfolyamok befejezésére készü­lő résztvevők győzik meg a prog­ram fontosságáról. Ha ez sikerül, akkor akár már a jövő évben 500 romaasszisztenst képezhetnek Szlovákia több, leginkább rászoru­ló régiójában. V-0iA\ávöv*\i VKk-b^vi £csi wy8t\< e) vasárnap kom-art sz.evvez.esebev\ karácsonyi ^ál^itníísor nyilvános sorsolássá 2 Aece wbev 0 «ács Y \auwöv peveff és wég sóY ine^lepefés. öpereff r* SS

Next

/
Thumbnails
Contents