Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-10 / 259. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 10. Politika 5 A tágabb rokonsághoz tartozó örökös is csak három, az idegen pedig hat százalékos adót fizet Mérséklődő, európaibb A jövő évi költségvetési terve­zet megvitatása előtt a parla­ment tegnap több adótör­vényt és a büdzsével szoro­san összefüggő jogszabályt is módosított. Ezek gyorsmérle­gét Farkas Pál (MKP) képvi­selő, a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke vonta meg. KORPÁS ÁRPÁD Miként változik az örökösödési adóról szóló törvény? Képviselői indítványról van szó, amelybe utólag a kormány ugyan­ezt a jogszabályt módosító terve­zetét is bedolgozták. A törvény új adózási módot vezet be a tulajdon­jog átruházásánál. Elsősorban ar­ról van szó, hogy csökkennek az adótételek. A vita során az utolsó pillanatban is egyeztetnünk kellett az álláspontokat. Az MKP itt tevé­keny szerepet vállalt, mert úgy né­zett ki, nem születik meg a politi­kai egyezség. Sikerült egy olyan áthidaló módosító javaslattal él­nünk, amit aztán a törvény elő­adójaként Vladimír Maňka balol­dali képviselő nyújtott be. Ennek lényege, hogy a tulajdonjog átru­» „A természetes sze­mélyek jövedelem- adója a legfelsőbb adó­sávban 42 százalékról 38-ra csökken, a legal­sóban pedig 12-ről 10 százalékra.” N> házásánál egyszázalékos adót kell majd fizetni, ha egyenes ági hoz­zátartozóról, háromszázalékost, ha közvetett rokoni viszonyról van szó unokatestvéri szinten és hat- százalékost, ha idegen kapja meg a tulajdont. A polgári társulásoknak és az egyházaknak ezentúl nem kell adót fizetniük a tulajdon átruhá­zásáért. Az MKP támogatta Peter Tatár füg­getlen képviselő ezen javaslatát, s azt egy szavazattal el is fogadta a parlament. Ebből nagy vita kere­kedett, sőt Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter azzal fenyege­tőzött, hogy visszavonja a tör­vényt. Aztán lehűltek a fejek, s azt hiszem, nagyon jó, konstruktív lé­pést tettünk, hiszen ezeknek a szféráknak fejlődniük kell. Mennyiben módosul a hozzáa- dottérték-adóról (DPH) szóló jogszabály? Elsősorban az EU-s előírásokhoz került közelebb ez az adó. Meg­említendő, hogy ebben az ország­ban először biztosított, hogy a kül­földi személyek visszaigényelhes­sék a hozzáadottérték-adót, ha legalább ötezer korona értékben vásárolnak Szlovákiában, úgy, ha ebben az összegben nem szerepel­nek üzemanyagok, illetve dohány- és szeszipari termékek tételei. Visszaigényelni harminc napon belül kell. Nem adóztatható a bel­földi vállalkozók külföldi tevé­kenysége, a külföldi vállalkozók közül pedig csak a nálunk bejegy­zetteket adóztatják. Mi változott a jövedelemadó­törvényben? Óriási eltérés volt a jogi, illetve a természetes személyek jövedelem- adója között. Mindenki csak a jogi személyek adókulcsát akarta csök­kenteni, s nem látták, hogy hatal­mas a természetes személyek adó­ja. Most a természetes személyek jövedelemadója a legfelsőbb adó­sávban 42 százalékról 38-ra csök­ken, a legalsóban pedig 12-ről 10 százalékra. A jogi személyek eseté­ben az MKP egy korábbi javaslatát támogatták, e körül épült fel a po­litikai egyezség is: 25 százalékra » „A Betétvédelmi Alap esetében is az EU-s jogszabályokhoz kellett közelednünk, s valóban csak köze- lednünk sikerült.” >> mérséklődött az adókulcs. 2003- tól vezetjük be a gyorsított leíráso­kat, amelyek csökkentik az adóala­pot. A törvényben nem határoljuk be keményen, hogy évente két szá­zalékkal csökken az adókulcs, ha­nem mindig a lehetőségekhez mérten. Az időszerű betétvédelem terü­letén mi változik? A Betétvédelmi Alap esetében is az EU-s jogszabályokhoz kellett köze­lednünk, s valóban csak közeled­nünk sikerült. Két nagy nyitott kér­dés van. Az egyik az, milyen hatá­rig biztosíthatja az alap a betétek védelmét bankcsőd esetén. Euró­pában magasabb a szint, hiszen az EU általános előírása alapján leg­alább 20 ezer euróig biztosítják az alapot, de ott önállóan is képeznek betétvédelmi alapokat. Szlovákiá­ban most csak egy picit kerültünk közelebb ehhez a célhoz, mert az átlagbér eddigi harmincszorosa helyett negyvenszeresére emeltük adók az összeget, illetve a 20 ezer euróval határoltuk be. Ez jogi sze­mélyekre is vonatkozik majd, de csak olyanokra, amelyek nem vál­lalkoznak. Európában a vállalko­zói számlákat is védheti a betétvé­delmi alap. A parlament elfogadta az érték­papírokról és a befektetési szol­gáltatásokról szóló törvényt is. Ennek mi a lényege? Teljesen új törvényről van szó. Óriási vitákat váltott ki, a védnö­ki bizottság hét alkalommal tár­gyalta, összesen 158 javaslattal álltunk elő. A kormány két terve­zetet nyújtott be, hiszen nem csak új törvényt kellett elfogadni, ha­nem szükséges volt hét törvény­ben is módosításokat eszközölni. Úgy vélem, az európai norma- rendszer szempontjából ez már egy áramvonalasabb jogszabály, mint az előző volt, hiszen újabb lehetőségeket ad az értékpapír­kereskedés kibontakozásához. Tudjuk, Szlovákiában ez égető probléma, hiszen a környező or­szágokhoz viszonyítva rettentően alacsony szintű az értékpapír-ke­reskedés. A most jóváhagyott tör­vény világosabbá teszi az össze­függéseket és olvashatóbbá ezt a területet is. Az MKP megyei választási esélyeiről és terveiről nyilatkozik Csúsz Péter, a párt besztercebányai kerületi elnöke Gömör és Nógrád egyesítése a cél FARKAS OTTÓ Az MKP besztercebányai kerületi tanácsa nem kötött koalíciós szer­ződést senkivel és saját megyeiel- nök-jelöltet is indít a decemberi választáson. A kerület négy déli já­rásában jó eredményt vár a párt. Nem akartak koalíciót kötni, vagy senki nem kereste meg az MKP-t? Azokkal a pártokkal tartottuk a kapcsolatot, amelyek keresték a ve­foglalkozunk. Kis túlzással azt is mondhatnám, nekünk olyan kap­csolatra van szükségünk, amelyben nincs szükség írásos szerződésre. Hány jelöltje lesz az MKP-nak a kerületben? Mivel nem kötöttünk koalíciót sen­kivel, abban a négy járásban, amely­ben érdekeltek vagyunk, teljes listá­val indulunk. Ez 17 +1 jelöltet je­lent, mivel a Garamszentkereszti já­rásban is indítunk egy szlovák nem­zetiségű MKP-jelöltet. Sajnáljuk, vv Csúsz Péter: ** Nógrád-Gömör- Kishont térsége a közigazgatási re­form legnagyobb vesztese. « lünk való megegyezést. De már szeptember elején megkérdeztük az MKP járási elnökségeit, mi a vé­leményük egy esetleges koalíciókö­tésről. A tárgyalásokra már egysé­ges véleménnyel mentünk, nem tö­rekedtünk minden áron az alkura, inkább a kapcsolat fenntartására. Úgy gondolom, hogy egy olyan kapcsolat kiépítése, amelyben mindkét fél kényelmesen érzi ma­gát, időt igényel. Tudni akartuk, milyen elvekkel indulnak a válasz­tásokra a lehetséges politikai part­nerek, illetve milyen erőt képvisel­nek. Első ízben van ilyen megmé­rettetés, ezért megvárjuk, milyen eredményt hoz. Majd az erővi­szonyok ismeretében kötünk koalí­ciót, addig pedig figyelünk, a köl­csönös bizalom megalapozásával hogy a Poltári járáshoz tartozó Pinc és Keresztúr községek polgárai de­cemberben még nem tudnak az MKP jelöltjeire szavazni, mert csak január 1-től csatolják vissza a falu­kat a Losonci járáshoz. Szavazataik­kal azonban támogathatják a me­gyei elnök posztért indított jelöltün­ket. A megyei elnök posztjának el­nyerésére az MKP jelöltjének nincs esélye. Milyen megfonto­lások alapján indították mégis? Komoly kérdésként kezeltük ezt, többféle véleményt hallgattunk meg, mindent mérlegeltünk. Nóg- rád-Gömör-Kishont térsége a közigazgatási reform legnagyobb vesztese, mivel nem sikerült meg­alakítani ezt a különálló kerüle­tet, nem sikerült leválni Beszter­cebányától. Ha nem kaphatjuk meg azt, amit szeretnénk, meg kell tanulnunk szeretni azt, amit kapunk. Ilyen helyzetben erkölcsi kötelességünk választópolgára­inknak megmutatni, hogy nem húzódunk vissza, sőt, nyíltan vál­laljuk a megmérettetést a na­gyobb kerületi egységben is. Je­löltünk az ipolynyéki Hamerlik Richárd, tagja az MKP Országos Elnökségének és a párt nagykür­tösi járási elnöke. Milyen elképzelésekkel indul­nak a választásokon? Három oldalról kell megközelíte­nem a választ. A kampány során becsülettel végig kell járni községe­inket. A párt az 1998-as választá­sok idején végigjárta az országot, mert azt tartottuk szem előtt, hogy személyesen válaszoljuk meg a fel­vetett kérdéseket. Az eredmény pe­dig önmagáért beszélt, elértük és meghaladtuk az álomhatárt, a 300 000 szavazatot. Ha ezt a kerü­letre vetítem, akkor erőnket mind a négy érintett járásban megmutat­tuk, mindenhol győztünk. Most milyen eredménnyel len­nének elégedettek? Nem vagyok jós, a jóslataim általá­ban nem jönnek be. Azt tartom fontosnak, hogy mindent megte­gyünk a helytállásért. A ránk háru­ló munkát el kell végezni! Aki nem veszi komolyan a munkáját, az in­kább hagyja ott, eresszen oda má­sokat. A harmadik megközelítés, hogy mit akarunk tenni, milyen el­képzelésekkel indulunk a választá­sokra? A Besztercebányai kerület déli járásai az ország legnagyobb munkanélküliséggel küzdő terüle­tei közé tartoznak. Be akaijuk fe­jezni azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyeket azóta tudtunk beindítani, amióta kor­mányban vagyunk: folytami a gáz­művesítést, a vízvezetékek beveze­tését falvainkba, a kultúrházak fel­újítását. Középiskoláink védelmét, fejlesztését is szem előtt tartjuk; azt akaijuk, hogy nyugodt légkör ural­kodjon minden iskolában, hogy ta­náraink tényleg az oktatás színvo­nalának emelésével foglalkozhas­sanak. Fontos az is, hogy a terület- rendezési dokumentumok a mi el­képzeléseinket is tartalmazzák. A területrendezésre akaijuk építeni területfejlesztési elképzeléseinket, mert minden tudatos koncepciónak e két dokumentumban találkoznia kell - ipari parkot nem lehet telepí­teni, ha az nincs benne a település területrendezési tervében. Nem fo­gunk tudni megoldani egyetlen problémát sem, ha nem készülünk tudatosan. S ez hatványozottan ér­vényes akkor, ha ki akarjuk egyenlí­teni a régiók közötti különbségeket. Van egy nem titkolt vágyunk is: nem mondtunk le és nem is fogunk lemondani arról, hogy létrehozzuk a Nógrád- Gömör-Kishont kerüle­tet, mert csak akkor látjuk térsé­günk felemelkedésének lehetősé­gét, ha elszakadunk Besztercebá­nyától. Ebből a régióból, s ezt tart­suk szem előtt, azoknak van joguk a kerületi parlamentbe jutni, akik » Csak akkor látjuk térségünk felemel­kedésének lehetőségét, ha elszakadunk Besztercebányától. \> mindvégig kitartottak amellett, hogy Nógrád-Gömör térsége külön kerületet - ha úgy tetszik: megyét - alkosson. Azt kell minden választó- polgárral megértetni, hogy az MKP ezt komolyan gondolta, s nem mond le erről a célról a továbbiak­ban sem. RÖVIDEN Jövőre adó-visszatérítés külföldieknek Pozsony. A parlament elfogadta a kormány hozzáadottérték-adó- ról szóló törvénymódosítását. A külföldi természetes és jogi szemé­lyek 2002. január 1-től visszaigényelhetik a hozzáadottérték-adót, ha legalább 5000 korona értékben vásárolnak Szlovákiában, ám ebben az összegben nem szerepelnek üzemanyagok, illetve do­hány- és szeszipari termékek tételei. A törvény miatt jövőre az álla­mi költségvetés mintegy 500 millió korona bevételtől esik el. A par­lament viszont nem fogadta el azt a javaslatot, hogy az internet­szolgáltatók a 23%-os adósávból a 10%-osba kerüljenek. (SITA) Étkezési utalványért csak meleg étel Pozsony. Január elsejétől kizárólag meleg ételt kaphatunk a foglal­koztatónk által adott étkezési utalványokért, népszerűbb nevén gasztrojegyekért. Az erről szóló módosító javaslatot tegnap fogadta el a parlament, a jelen levő 110 honatya közül mindössze ketten szavaztak nemmel. Vladimír Maňka, a javaslat előterjesztője sze­rint évente összesen 6 milliárd koronát költenek étkezési utalvá­nyokra a különböző cégek, ám ebből 3,5 milliárd teljesen más hely­re kerül, mint ahová szánták: egyenlítettek már ki a segítségével ta­xiszámlát, vagy alkoholt, cigarettát vásároltak az üzletekben, (k) Még nem emeltek vádat Krátky ellen Pozsony. Továbbra sem emelt vádat Aleš Krátky újságíró ellen az il­letékes ügyész abban az ügyben, amelyet az államfő kezdeménye­zett közjogi méltóságokkal szembeni tiszteletlenség bűntette miatt. Krátky május végén Káosz az államfő fejében címmel jegyzetet je­lentetett meg a Nový čas című lapban, amelyben burkoltan megkér­dőjelezi Rudolf Schuster alkalmasságát az elnöki tisztségre. (TASR) Vasúton is utazik a lépfene Pozsony. Hét alkalommal került kapcsolatba gyanús fehér porral a Szlovák Vasutak (ŽSR): hatszor az állomásokon vagy a személyko­csikban találtak anthraxgyanús szállítmányt, egyszer pedig a nagytapolcsányi állomásfőnök kapott poros borítékot. Először egyébként a komáromi, az érsekújvári és a dunaszerdahelyi állo­másokon volt lépfeneriadó, de hamarosan sor került egy Párkány­ban álló személykocsira is. Az egészségügyi vizsgálat negatív, a ko­csikat természetesen fertőtlenítették. (TASR) A cseheknek szimpatikusak a szlovákok Prága. A szlovák a legszimpatikusabb nemzet a csehek számára, de­rült ki egy nemrég elvégzett felmérésből, természetesen csak saját nemzetük után. A harmadik helyen végeztek a franciák, majd a své­dek, az angolok, az amerikaiak és a lengyelek következnek. Az el­lenszenvesek között az afgánok tartják a csúcsot, utánuk a palesz- tinek, a kurdok, a törökök és az ukránok következnek. (TASR) Az Államkincstár és a Hewlett-Packard Pozsony. Az Államkincstár kiépítésére kiírt tendert a Hewlett- Packard nyerte - ezzel lezárult a hónapokig tartott ügy, amelyet a korrupció gyanúja árnyékolt be. A pályázaton indult másik fél, a Siemens Business Services képviselője ugyanis csúszópénzt aján­lott az egyik döntéshozónak. (Ú) Schmögnerová ellenkezik és Schusterhez fordul Örökös probléma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament a lehető leg­szorosabb arányban fogadta el az örökösödésről, az ajándékozásról és az ingatlanátruházásról szóló há­rom törvényt, amely 2002. április elsejével lép hatályba. A törvénymó­dosítás az örökösödési és az ajándé­kozási adó eddigi formáját gyakor­latilag változadanul hagyta, azon­ban az ingatlanátruházásról szóló törvény esetében lehetővé tették a polgári társulások adómentességét, továbbá a többi érintett esetében némileg csökkentek az adótételek. Visszatérve az örökösödési adóhoz, az egyenesági leszármazottak kate­góriájában nincs adó, a távolabbi hozzátartozók kategóriájában pe­dig az adóköteles részből 500 ezer korona vonható le. Brigita Schmög­nerová pénzügyminiszter Rudolf Schuster államfőhöz fordul, hogy ne úja alá az ún. hármasadóról szó­ló törvényt, ehelyett újbóli megvita­tásra utalja vissza a parlamentbe. Szerinte ugyanis az ingadanok átru­házásáról szóló törvény komoly adócsalásokra ad lehetőséget, (só) Éhbérért dolgoznak a kiskereskedelemben Átlagon felüli átlagbérek a telefontársaságoknál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A statisztikai hivatal ál­tal vizsgált ágazatok közül idén eddig a távközlés alkalmazottai örülhetnek a legmagasabb átlag­bérnek, több mint 21 ezer koroná­nak. A telefontársaságok dolgozói­nak béréről a többi ágazat alkal­mazottai csak álmodhatnak, hi­szen a második helyen lévő ipari alkalmazottak fizetése is átlagban majd tízezer koronával kevesebb. Ott az idei év első kilenc hónapjá­ban 12,8 ezer korona volt az átlag- bér. A közlekedésben dolgozók 12,4, az építőipari alkalmazottak pedig 10,7 ezer koronát kerestek. Továbbra is éhbérért dolgoztatják a kiskereskedelmi alkalmazotta­kat, ahol az átlagbér a 8,7 ezer ko­ronát sem éri el. Reálbér-növeke­désre így csak a távközlésben, a postánál és az iparban került sor. Csökkent ugyanakkor a bér a köz­lekedésben, az építőiparban és a kiskereskedelemben is. Iparunk az év első kilenc hónapjá­ban 555 ezer személyt foglalkozta­top:, a kiskereskedelemben több mint 200 ezren, az építőiparban 122 ezren, a közlekedésben 100 ezren, a távközlésben pedig 34 ez­ren dolgoztak. A tavalyi év azonos időszakához képest az iparban 1,2, a közlekedésben 0,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság. Legtöbb alkalmazottjától a kiskereskede­lem vált meg, ahol tavalyhoz ké­pest ma 13 százalékkal dolgoznak kevesebben. A távközléstől az al­kalmazottak több mint 6, az építő­iparból pedig 2,4 százalékát bo­csátották el. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents