Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-02 / 252. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 2. Kitekintő Beszélgetés Kovács Attilával, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara vallástörténet tanszékének tanársegédjével, iszlámszakértővel A menekültek is a dzsihád eszközévé válhatnak Már a szeptember 11-i amerikai merényletek előtt is hallottunk az iszlám fundamentalizmusról, amely szorosan összefonódott a terrorizmussal, de senki sem akarta elhinni, hogy ez bármelyikünket érintheti. Most, hogy elhisszük, nem akarjuk megérteni, mert talán nem is lehet. Vajon mi motiválja az iszlám szélsőségeseket? Erről kérdeztük Kovács Attila iszlámszakértőt. MOLNÁR NORBERT Hol működik az iszlám rendszer a Közel-Keleten? Gyakorlatilag sehol. Az iszlám rendszeren azt értjük, hogy minden az iszlám politikai-vallási alapelvei szerint működik, ilyen sehol sincs. Szaúd-Arábiában és névleg Iránban is valami hasonlónak kellene működnie, Pakisztánban és Mauritániában pedig benne van az ország hivatalos elnevezésében az iszlám szó (Pakisztáni Iszlám Köztársaság és Mauritániái Iszlám Köztársaság - a szerk. megj.), de igazából sehol sem tartják be a középkorból származó jogrendszert. Afganisztánt minek nevezné? A Talibán iszlám emirátusnak nevezi. Az emír uralkodót jelent, vagyis a rendszer élén álló Omar molia az emír. \\ A dzsihád nem ■ csak szent háborút jelent. Több fajtája van: a nagy és a kis dzsihád. \\ Afganisztánban miért nem működik az iszlám rendszer, ha a Talibán azt állítja, hogy bevezette a sariát, vagyis az iszlám jogrendet. Ez értelmezés kérdése. Az iszlám nagyon komplex rendszer. Nem egy iszlám van, nem ugyanaz Marokkótól Indonéziág, mivel mérhetetlenül képes alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz. Afganisztánt hogyan jellemezné? Egy polgárháború sújtotta ország, ahol egyes csoportok, például a Talibán, az iszlám törvényeit tartatják be saját értelmezésük szerint. Az értelmezés szó nagyon fontos, mert a Korán ugyanazon részeit teljesen ellentétesen lehet értelmezni. A tálibok értelmezése azért szélsőséges, mert elutasítják a spekulatív iszlám hagyományt, amivel hatalmas könyvtárakat lehetne megtölteni, s ez a különféle jogi irodalom az, ami gyakorlatilag szabályozza a mindennapi életet. Nekik csak a Korán a kiindulópont, s mivel ez különbözőképpen értelmezhető, könnyű eljutni a szélsőségekhez. Hogyan magyarázható a Talibán gyors karrierje, hiszen sikertörténete ötéves múltra tekint vissza? A sikertörténet ötéves, de a mozgalom a kilencvenes évek elején indult. Az afganisztániak húsz év után egyszerűen megunták, hogy kéthetente elvonul a fejük felett a front. A körülményekhez képest ennél még a Talibán kemény kezű hatalma is jobb. Valamiféle rendet biztosít, igaz, szörnyű körülmények között. Emellett gyakorlatilag amerikai és pakisztáni pénzekből, valamint fegyverszállítmányokból alapozta meg ezt a gyors karriert. Később fokozatosan átvették a kábítószer-előállítás feletti hatalmat. Oriana Fallacci, a világhírű újságíró tíz év teljes hallgatásba burkolódzott, de a szeptember 11-i amerikai terrortámadások után ismét tollat ragadott, s baloldali gondolkodású emberre nem jellemző módon a következőket írta: az iszlám világból érkező bevándorlók magukkal hozzák elmaradott életviszonyaikat, kultúrájukat, és így ők is akaratlanul a dzsihád eszközei. Mi is a dzsihád? Jó kérdés, mert nem csak szent háborút jelent. A dzsihádnak több fajtája van: a nagy és a kis dzsihád. A nagy az, amikor az ember saját maga igyekszik jobbá lenni. A kis dzsihád pedig, amikor az ember vagy jótékonykodik, vagy hangsúlyosan szóval - tehát nem fergy- verrel - terjeszti az iszlámot. A harmadik a „dzsihád a kard által”, vagyis amikor harcol az ember, de az csak védekező háború lehet, csak külső agresszor ellen folytathatnak ilyen formában harcot a muszlimok. A Koránban benne van, hogy ha egy muzulmán országot megtámad egy idegen hatalom, akkor az összes muszlimnak kötelessége akár fegyverrel is megvédeni ezt az országot? Elvileg igen. Elképzelhető, hogy az összes muzulmán ország megelégeli Afganisztán bombázását, és a segítségére siet? Nem valószínű, mert egyrészt a kormányoknak ez nem érdeke, másrészt rengetegen leszögezték, semmi köze a dzsihádhoz annak, amit Afganisztánban kihirdettek. Emellett értelmezés kérdése, mennyire védekező háború ez, mennyire hibás ebben a Talibán és Oszama bin Laden. Szóval nem olyan egyértelmű, hogy ez dzsihád. Azt mondja, a kormányoknák ez nem érdeke. Miért nem? Populista retorikát alkalmaznak, de politikai-gazdasági és más érdekeik is azt diktálják, hogy az Afganisztánt támadókkal folytassanak aktív politikát, mert ők a szövetségeseik. Ki hirdethet dzsihádot? Akárki. Az a lényege, hogy fatvát, azaz egy vallási-jogi álláspontot adjon ki a dzsihádról. Ezt gyakorlatilag akárki kiadhatja, mivel az iszlámban nincs hierarchikus egyházi struktúra. Minél többen elismerik a fatva tekintélyét, annál inkább kötelező érvényűvé válik. Ördögi kör. Ezt úgy próbálják megoldani a muszlim országok kormányai, hogy minden államban van egy legfelsőbb vallási autoritás, akinek állásfoglalását elfogadják. Afganisztánban ezt ki teheti meg? Vagy Omar molia, vagy összehívják a körülbelül ezer vallási vezetőt, akik együtt hoznak döntést. De ez sem olyan egyértelmű, mint mondjuk a katolikus vallásban, ahol merev hierarchia van. Nagyon képlékeny a helyzet, ezért nehéz pontosan meghatározni, ki mit tehet meg, és mit nem. Visszatérve Fallaccihoz, lehetnek a dzsihád eszközei a menekültek? Persze. Amerikában sose lett volna semmilyen akció, ha nem éltek volna ott úgymond gazdasági okok miatt kivándorolt emberek, akik valójában azzal a céllal mentek az Egyesült Államokba, hogy valamit elkövetnek. Ha így értelmezzük, akkor minden olyan nyugati berendezkedésű, pontosabban nem muzulmán ország veszélyezteti saját biztonságát, amelyik muszlim bevándorlót fogad be. Ez nem olyan egyértelmű. Általában ezek a bevándorlók a társadalmi ranglétra legaljára kerülnek, s a leginkább érintik őket a problémák. Ugyanis nagy mértékben szociális kérdés az iszlám szélsőséKovács Attila: A védekező álláspont elég furcsa az iszlám számára (Somogyi Tibor felvétele) gesség. Ezek az emberek nemcsak gazdasági szempontból látják kilátástalannak helyzetüket, hanem konfrontálódnak annak az országnak a teljesen más kultúrájával és értékrendjével, ahova vándoroltak. Ez olyan kulturális sokk, amit nehéz feldolgozni. Mit rontott el a Nyugat? Nehéz megmondani. Az iszlámba nincs belekalkulálva, hogy valamikor is nem lesz terjeszkedő, a védekező álláspont elég furcsa az iszlám számára. A muszlimoknak rengeteg gondjuk van egymással is, az iszlámon belül egy nagy kiútkeresés folyik. Ezt másképpen csinálja egy értelmiségi, és máshogyan egy egyszerű palesztin valahonnan Hebronból. A gyarmatosítástól datálódik a Nyugat agresszív fellépése. Az iszlám világ ezt permanens támadásként, háborúként éli meg. A Nyugat bizonyos modelleket próbál rákényszeríteni az iszlám világra, amelyek ott nem működnek vagy másképpen működnek. Az iszlám országok például kiadták az általános emberi jogokkal szemben az iszlám emberi jogok nyilatkozatát. Nem nagyok az eltérések, de vannak. És a különbségeken van a hangsúly, ezekkel próbálják magukat valahogy definiálni a Nyugattal szemben. Itt mind a két oldal hibás is, meg nem is. Malajziát vagy Törökországot sem lehet oda sorolni? Semmiképpen. Fallacci azt írja: „A különböző albán, szudáni, tuniszi, algériai, pakisztáni, nigériai, afgán menekültek révén terjed a zugárusítás, a kábítószer és a prostitúció, mert a jelek szerint a Korán nem tiltja a hitetlenek megrontását... Tömeges jelenlétük nyugtalanít és rossz érzéssel tölt el.” A hitedének megrontását? Ez nincs benne a Koránban, bár az értelmezések különbözősége miatt lehet, hogy egyesek ezt is belemagyarázzák. A Korán, ugye tiltja a kábítószert? Igen. A Talibán, amelyik kimondottan csak a Koránt veszi alapul, mégis a világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedő szervezete lett. Egyáltalán nem érdekli őket. Úgy \\ Paradox módon pozitívumokat is hozhat az afga- > nisztáni háború. \ gait alkotja, ahonnan a világ kábítószer-készletének jelentős hányada származik. Igen, Iránon keresztül szállítják, de nekik ez már nem tetszik, mert az ő rendszerük is átalakult, a csempészés nagyon rontja a hitelüket... Bukarestben már megjelent a kábítószerhiány, s azokban a nyugati országokban, ahol az ópiumalapú kábítószerek teszik ki a drogok nagyobb részét, szintén gondok adódhatnak a kábítószer-ellátásban. Nem vagyok ennek szakembere, ez dinamikus piac, bárki az afgánok helyébe léphet. Én azt hallottam, hogy a Talibán ár alatt szeretne nagyobb mennyiségű kábítószert eladni, hogy gyorsan pénzhez jusson, mert kell a háborúhoz. Hogyan tudná ezt most megcsinálni, amikor Afganisztán határai le vannak zárva? Nehéz megmondani, mert még Irán sem engedi át őket. Most Pakisztánon keresztül sem szállíthatnak, bár nem teljes a határzár, akadnak rések, ahol át lehet jutni. De a volt szovjet köztársaságokon keresztül is vezetnek csempészutak. A legrosszabb számukra az iráni határzár, mert a drog onnan kerül Törökországba, amely ellátja Nyugat-Európát. zött létrejön valamilyen együttműködés, az hosszú távon segíthet a térségen. Ennek az a hátulütője, hogy a muzulmán országok kormányai nem túl legitimek a saját népük szemében. Nagyon gyenge lábakon állnak. A legtöbb arab vagy muzulmán ország mindennek nevezhető, csak nyugati szemmel demokratikusnak nem, de ez a kisebb gond. A nagyobb az, hogy a helyiek sem szeretik korrupt kormányaikat, s az iszlámban látják az alternatív megoldást. Az optimistább álláspont az, hogy megoldódnak bizonyos szociális és gazdasági problémák, mert elsősorban ezek szülik az iszlám radikalizmust. Kevésbé optimista álláspont az, hogy az amerikaiak csak azért, hogy sikereket érjenek el Afganisztánban, a térségben mindenkinek szabad kezet adnak, aki segít a terrorizmusellenes koalíciónak. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek, mert például Pakisztán és India atomhatalom, és nem sok választja el őket attól, hogy egymásnak ugorjának. Komoly gond a csecsenprobléma Oroszországban. Az amerikaiak régebben még nagyon csecsenpár- tiak voltak, róluk most senki nem beszél. Az oroszok gyakorlatilag szabad kezet kaptak. Az iszlám radikalizmus, vagy ahogy még nevezni szokták, fundamentalizmus sem túl régi mozgalom. Hogyan alakult ki? A 19. században kezdődött, a modernizáció terméke ugyanúgy, mint a szekularizmus, vagyis a vallás és az állam szétválasztása. Ez a kettő együtt alakult ki, ugyanarra a kérdésre ad választ, csak éppen másként. Nagyon széles a paletta, nagyon sokféle iszlám fundamentalizmus van: az abszolút intellektuálistól egészen az öngyilkos merénylőkig, akik a Hamasznak vagy a Hezbollahnak felrobbantják magukat. A fundamentalista szervezetek különben nem csak merényleteket hajtanak végre. A Hamasz tevékenységének körülbelül öt százalékát teszik ki a merényletek. Egyébként iskolákat, kórházakat üzemeltetnek, ugyanis ezekben az országokban nincs szociális háló, és éppen ezek az iszlám szervezetek szőnek egy alternatív szociális hálót. Ha azt mondja, hogy a fundamentalizmus a modernizmus terméke, akkor milyen a konzervatív muzulmán? A konzervatív a szaúd-arábiai. Az iszlám fundamentalisták meg akarják változtatni vagy legalábbis át akarják formálni a társadalom felépítését. A tradicio- nalisták nem akarnak semmi változást, az iszlámmal általában csak takaróznak. Ha a saját társadalmukat akarják megváltoztatni, miért követnek el merényleteket a nyugati vüág ellen? Mert az az ellenség. A nyugati hatás a legrosszabb számukra. A merényletekkel a hatásokat akaiják hatástalanítani? Azt is, és megmutatni, hogy vissza tudnak vágni, hogy megfelelő módon válaszolni tudnak a kihívásokra, mintegy revansot akarnak venni. Nem üti egymást az a két kifejezés, hogy iszlám állam és demokratikus állam? Igen is, meg nem is. A demokratikus parlamenti rendszer az iszlámnak teljesen megfelel. Például Jordániában bizonyos mértékig respektálják a demokratikus szabályokat, és azon belül jut mozgástér az iszlám pártoknak. Persze egy totális iszlám állam, mint például Irán, ellentétes a demokráciával, de több kutató szerint és szerintem is elképzelhető kompromisszum a kettő között. Van demokratikus muzulmán állam? Nyugati értelemben véve nincs. értelmezik a Koránt, ahogy nekik jó, az pedig szó szerint a bort tiltja. Persze világos, hogy nem csak a borról van szó, mert ilyen alapon akár tömény szeszt is ihatnának a muszlimok, amit a Talibán persze tilt. Ismétlem, a tálibok tendenciózusan, de pragmatikusan értelmezik a Koránt. Teljesen normálisnak tartják Afganisztánban, ha valakit kábítószerezésen kapnak? Nem. A Talibán formálisan tiltja a kábítószert, de kialakított rá egy állami monopóliumot. Afganisztán gyakorlatilag rendőrállam. Afganisztán Pakisztánnal és Iránnal az arany félhold orszáHogy érzi, mi lehet ennek a háborúnak a vége? Nehéz jóslásokba bocsátkozni. Paradox módon hozhat pozitívumot is a háború. Megnőhet az érdeklődés a térség iránt, s ha a Nyugat és a muzulmán országok köAz iszlám szélsőségesek logikáját követve várhatóak újabb terrortámadások? Biztosan, de nem olyan hatásúak, mint szeptember 11-én. 1992 óta Oszama bin Laden félévente véghezvisz egy nagyobb akciót. Mi az iszlám, a muzulmán és a muszlim? ♦ Az iszlám maga a vallás, pontosabban nemcsak a vallás, hanem a mozgalom, egy életmód, valójában az egész rendszer. ♦ A muzulmán és a muszlim gyakorlatilag ugyanaz: azok az emberek, akik az iszlámot vallják. A muszlim a jobb kifejezés, mert arabul is muszlim. A muzulmán és a mohamedán kifejezés általában európai „termék”.
