Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-04 / 228. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 4. Politika 5 Nem készültek el a végrehajtáshoz szükséges rendeletek, nincsenek űrlapok, hiányzik az egységes terminológia Akadozó kisebbségi nyelvünk A kisebbségi nyelvek haszná­latát szabályozó törvény elfo­gadása óta már több mint két év telt el, így értékelhetjük gyakorlati alkalmazását. A törvény hibáiról és a kisebb­ségi nyelvek hivatalos hasz­nálatának problémáiról kér­deztük Szabómihály Gizella nyelvészt, a Mercurius társa­dalomkutató csoport tagját. LAJOS P. JÁNOS Az elmúlt két év gyakorlata alap­ján mit tekint a törvény legna­gyobb hibájának? Alapvető hiba, hogy a kisebbségi nyelvek használatát alapvetően ma­gánügyként kezeli. Ebből követke­zően a megalkotása során nem fog­lalkoztak azzal, hogy milyen módon alkalmazható a hivatalos életben. A törvény értelmében a hivatal csak azokon a helyeken köteles a kisebb­ség nyelvén biztosítani az ügyinté­zést, ahol a kisebbség aránya meg­haladja a 20 százalékot, és csak ab­ban az esetben, ha az ügyfél kéri. A törvény szerint írásban is lehet hivatalokhoz fordulni. Ebből adódik a következő gond. Ha­bár a törvény szerint az állampol­gárnak valóban jogában áll írásban magyar nyelvű kérelemmel fordulni az állami vagy önkormányzati szer­vekhez, ezt mégsem teheti meg, mert a legtöbb kérvény napjaink­ban már űrlap formájában létezik, s nincs meg a kétnyelvű változat. Foglalkozott valaki az űrlapok le­fordításával? A kormány kérésére én elkészítet­tem a járási hivatalok űrlapjainak kétnyelvű változatát, azonbant nem tudom, hogy használják-e. Az ön- kormányzatok által kiadható hatá­rozatok mintáját még 1999-ben Kvarda József és Gyuricsek Piroska nemrég elfoga- r dott nyelvi charta javíthatott volna a helyzeten. > egy kiadványban tette közzé. A ki­sebb településeken az önkormány­zati ügyintézéssel nincs akkora gond, mivel nem vagy kisebb mér­tékben használnak előre nyomta­tott űrlapokat, mint a járási hivata­lok. A nemrég elfogadott nyelvi charta javíthatott volna a helyzeten, ha a dokumentum 10. cikkelyében a Szabómihály Gizella: „Az egyéb két- vagy többnyelvű közterületi táblák elhelyezését az államnyelvtörvény sem tiltotta meg." (Archívumi felvétel) szlovák kormány bennehagyja azt a pontot, amely egyértelműen ki­mondja, hogy a hivatal köteles a ki­sebbség nyelvén űrlapokat biztosí­tani az ügyfelek számára. Sajnos, ez nem történt meg. Mely területen hiányoznak legin­kább a kétnyelvű űrlapok? A legtöbb kérvény a szociális szférát érinti, Dunaszerdahelyen például a beérkezett kérvények 90 százaléka szociális jellegű. Ezek gyakran több mint 10 oldalas kérdőívek, melye­ket a minisztérium ad ki. Elképzel­hetetlen, hogy valaki bemegy, és sa­ját maga az anyanyelvén megír egy ilyen kérvényt. Hol vannak még hiányosságok a végrehajtásban? Az egyik ilyen terület a hivatalos dokumentumok formája. A belügy­minisztérium meghatározta ugyan, hogy a járási hivatalok milyen hatá­rozatokat adhatnak ki a kisebbsé­gek nyelvén is, de tisztázadan ma­radt formájuk. Ez a hivatal élétében fontos kérdés, mert a hivatalnok­nak tudnia kell, hogy az anyagnak, amelyet kiad a kezéből, milyen le­gyen a fejléce, mit lehet benne ma­gyarul feltüntetni, legyen-e rajta pecsét vagy aláírás. A földrajzi és településnevek használata is tisztá­zadan. Ezek elvi kérdések, melyek a törvény hiányosságaiból követ­keznek. A belügyminisztérium csak azt határozta meg, hogy a járási és anyakönyvi hivatalokon elhelyezett névtáblán a község nevét csak ál­lamnyelven lehet feltüntetni, mert az a település hivatalos neve. Két- nyelvűeknek kellene lenniük a köz­területi figyelmeztető tábláknak is, amelyek például a tűzveszélyre fi­gyelmeztetnek. Ha a faluban nagy- feszültségű vezeték van, arra két­nyelvű táblát kellene elhelyeznie az önkormányzatnak. A gond az, hogy az oszlop nem az önkormányzaté. A törvényből az sem derül ki, hogy milyenek legyenek ezek a táblák. Véleményem szerint miniszteri vagy kormányrendeletben lehetne szabályozni a hiányzó végrehajtási feladatokat, ám tudomásom szerint a kulturális minisztérium elzárkó­zott ettől, mert a törvény nem tar­talmaz számára felhatalmazást. Vi­szont a kormánynak általános ren­deletalkotó jogosítványa van, ezért kormányrendelettel megoldható lenne ez a probléma. Tudtommal egy szövegtervezet készült is, mely­nek azonban nem ismerem a továb­bi sorsát. Ki fedezi a kétnyelvűség költsé­geit? Ez is nagyon komoly gond. A tör­vény egyik előterjesztője, Ľubomír Fogas a parlamenti vitában azt állí­totta, hogy ennek a törvénynek az állami költségvetésre nincs kihatá­sa. Ebből következően az önkor­mányzatoknak és a járási hivata­loknak maguknak kell biztosítani­uk a végrehajtás feltételeit. Tudom, hogy a Dunaszerdahelyi Járási Hi­vatal kért ezekre a feladatokra költ­ségvetési támogatást, azt azonban nem, hogy kapott-e. Felmerültek-e nyelvi problémák a törvény végrehajtása során? Szlovákiában a magyar nyelv jelen­leg alkalmatían a közigazgatási és jogi használatra. Az 1990-es évek­ben a jogi nyelv fejlődését nem kö­vette Szlováldában a magyar nyelv fejlődése. A magyarországi megne­vezések sem mindig használhatók, és nagyon kevesen ismerik őket. Gondot jelent az óriási változatosság is. Nincs egységes szóhasználat még az Új Szóban sem. Csak a társada­lombiztosítási járulékoknak ötféle megnevezése fordult elő a szlovákiai magyar sajtóban, ezért van szükség a jogi és közigazgatási szaknyelv egységesítésére. A lényeges törvé­nyeket egységes nyelvezetű fordítás­ban kellene kiadni a kisebbségek nyelvén, elsősorban a kisebbségek jogtudatának növelése érdekében. A közérdekű tájékoztatásról szóló tör­vény előírja, hogy az állami és ön- kormányzati szervek a kisebbségek nyelvén is kötelesek információkat nyújtani, ehhez is kell a szaknyelv. \\ A magyar nyelv al- r kalmatlan a köz- igazgatási és jogi * használatra. Milyen módon szabályozza a tör­vény a kétnyelvű reklámtáblák elhelyezését? Az egyéb két- vagy többnyelvű közterületi táblák elhelyezését az államnyelvtörvény sem tiltotta meg, ez nem függ a kisebbségi nyelvtörvénytól. Az igazság vi­szont az, hogy egyre kevesebb a kétnyelvű nem hivatalos közterü­leti tábla is. Szerintem ennek egyik oka, hogy nagyon sok olyan kifeje­zés van, amelyeket egyszerűen nem tudnak magyarra fordítani. A másik ok a pénzkérdés lehet. Mi az, ami Ön szerint a törvény­ből kimaradt? A törvény egyik legnagyobb hiá­nyossága, hogy nem tartalmaz a hi­vatalos szertartások nyelvére vo­natkozó rendelkezéseket. Ilyenek például a polgári házasságkötés vagy a polgári temetés. Ezeket az államnyelvtörvény értelmében csak szlovákul lehet végrehajtani. Sok helyen módosultak a jogszabálytervezetek, például a pénzügyi tárca nem dönthet kényszerfelügyeletről Jóváhagyták a közigazgatásireform-törvényeket ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap jó­váhagyta a helyi és a megyei ön- kormányzati vagyonról, a költség-' vetési szabályzókról és a megyefő­nök bérezéséről szóló jogszabályo­kat. A tervezetek eredeti szövege számos helyen módosult. A községi vagyonról szóló törvény: ♦ A községi tulajdonba kerülő ok­tatási-nevelési vagy azzal össze­függő célokat szolgáló intézmé­nyeket továbbra is e célokra kell használni. Az üyen vagyont a köz­ség vagyonkezelőre is bízhatja. A költségvetési szabályzókról szó­ló törvény: ♦ Rendkívüli helyzetben (például természeti csapás esetén) a köz­ség a képviselő-testület döntése alapján a tervezet beruházási ki­adásai legfeljebb egynegyedét a rendkívüli helyzetből adódó pluszkiadásokra fordíthatja, az el­vont összeget azonban a folyó év végéig a beruházási kiadási olda­lon pótolni kell. ♦ A község saját bevételeként kezeli az állami részadókból a kasszájába befolyó összegeket. Ezzel a községi bevétel összege is növekszik, ami­nek a község hitelfelvétele és - törlesztése szempontjából is nagy jelentősége van. A község által fel­vett hitel összege nem haladhatja meg az előző évi községi bevétel összegének hatvan százalékát. ♦ Hiteltörlesztésre legfeljebb az előző év valós bevétele egynegye­dének megfelelő összeg használ­ható fel. ♦ Törölték a törvényből azt, hogy a pénzügyminisztérium is dönthet kényszerfelügyelet bevezetéséről. ♦ A község gazdálkodását a közsé­gi főellenőrön kívül könyvvizsgá­lók is felügyelik, (kor) Az önkormányzati választásokról és a megyefőnökjelöltekről tárgyaltak a Magyar Koalíció Pártjának helyi szervezetei Ľubo Románt indítják a megyefőnök-választáson HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Magyar Koalíció Pártjá­nak járási és kerületi szervei tárgya­lásokat folytatnak a kormánypártok képviselőivel az esetleges választási együttműködésről. A Nyitrai, a Nagyszombati és a Besztercebányai kerületben az első fordulóban az MKP önálló jelöltet indít a megyefő- nöki posztért. Hogy mi lesz aztán, az az eredménytől függ. Farkas Pál, az MKP Országos Tanácsának elnöke elmondta: a választási előkészületek részleteit a testület október 13-i ülé­sén vitatják meg. A párt jelöltlistáját a kerületi és járási szervek állítják össze, s az OT hagyja jóvá. Csúsz Pé­ter, a párt besztercebányai kerületi elnöke ajelölt személyét nem közöl­te, mivel az MKP rimaszombati járá­si tanácsa csak ma tűzi programjára, kit jelöl erre a posztra. Csúsz annyit elárult, hogy eddig egy személy ne­ve merült fel. Október 10-én talál­koznak újra, és a tanácskozás után nyilvánosságra hozzák a jelölt ne­vét. Az MKP kerületi tanácsa ipolynyéki ülésén úgy határozott, hogy egyetlen párttal sem lép koalí­cióra, és a megyei választásokra tel­jes listát állít, azaz 17 küldöttet jelöl a leendő Besztercebányai megye közgyűlésébe. A nagykürtösi járási szervezet kibővített elnökségi ülé­sen foglalkozott a megyei önkor­mányzati választásokra való felké­szüléssel és a jelöltállítással. Az MKP a járásból három képviselője­löltet indít a december elsejei vá­lasztásokon. A KDH-ANO-MKP-DS választási koalíció az Új Polgár Szövetségé­nek jelöltjét, Ľubo Románt indítja a pozsonyi megyefőnök-választá­son. A West színház alapítója me­gyefőnökként legfontosabb felada­tának egy hatékonyan működő, könnyen ellenőrizhető, korrupció- mentes megyei hivatal kiépítését tartja. A koalíció képviselői el­mondták, nem zárkóznak el a to­vábbi tárgyalások elől, és sajnál­ják, hogy az SDKÚ nem része a né­gyesnek, de még folynak az egyez­tetések vele egy esetleges ötös koa­líció létrehozásáról. A pártok 46 képviselőjelöltet indítanak: a KDH 17, az ANO 12, az MKP 10 a DS 7 jelöltet állít, (sz-m, fo, bgy) RÖVIDEN Černák-iigy: pénteken várható ítélet Besztercebánya/Pozsony. Folytatódott a Besztercebányai Kerületi Bíróságon Mikuláš Čemák állítólagos maffiafőnök esetének tárgyalá­sé. vádolják. Tegnap öt rendőr tett vallomást Grzegor Szymanek el­rablásáról és meggyilkolásáról. Két másik rendőr visszautasította a ré­gebbi védett tanú, Alexander H. állítását, mely szerint kényszer alatt vallott Čemák ellen. A vádlott a tanúvallomások után javasolta a rendőröknek, jelentkezzenek a CIA-ba, mivel „Oszama bin Ladern is megtalálnák”. Az ügyben várhatóan pénteken születik ítélet. (TASR) Beigazolódott a faji indíttatás Privigye. A rendőrök elfogták a 18 éves roma Marek B. elleni vasár­napi támadás elkövetőjét. Miroslav B. a rendőrségen elmondta, hogy „szkinhed vagyok és utálom az összes cigányt”. A privigyei rendőr­parancsnokság szóvivője szerint Miroslav B. ellen faji indíttatásból el­követett testi sértés miatt indul eljárás. A rendőrség ismeri többiek a nevét is, akik részt vettek a támadásban (SITA) A leghitelesebb a közszolgálati rádió Pozsony. A Szlovák Rádió a leghitelesebb elektronikus hírforrás; ezt a megkérdezettek 78,4 százaléka állítja. A Szlovák Televízióban-a la­kosság 77,4 százaléka bízik. A harmadik helyen a Markíza áll, amely­nek a megkérdezettek 70 százaléka hisz. Továbbra is ez az adó vezeti azonban a nézettségi listát; a 2411 megkérdezett 46,1 százaléka min­dennap nézi műsorát. A közszolgálati televíziót a megkérdezettek 41,6 százaléka nézi naponta. (TASR) A kormány elnapolta a felsőoktatási törvény vitáját 2010-ben már a nők is ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap a kabinet ismét nem tárgyalt a felsőoktatási tör­vény tervezetéről. A kormánypár­tok ugyanis a koalíciós tanács ked­di ülésén nem egyeztek meg a tan­díjakról. Elsősorban a levelező ta­gozatra járók tandíjkötelezettsége és a rossz szociális helyzetű csalá­dokból származó diákok költségei­nek anyagi kompenzálása váltott ki vitát. A partnerek a koalíciós ta­nács következő ülésén újra foglal­koznak a tervezettel. A miniszterek jóváhagyták a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának kiegyenlíté­sét. „2003-tól hét éven keresztül fo­kozatosan emeljük a nők nyugdíj- korhatárát úgy, hogy 2010-ben már ők is hatvanévesen vonulnak nyu­galomba” - magyarázta Bauer Edit, a szociális ügyi minisztérium államtitkára. 2010-től a nyugdíja­zásnál nem veszik figyelembe a gyermekek számát. A kormányta­gok ismét rábólintottak a jövő évi állami költségvetés tervezetére. Az újratárgyalásra a parlament által elfogadott nyugdíjemelés miatt volt szükség. „Megemeltük a Szlo­vák Köztársaság Hírügynökség­ének költségvetését és jóváhagytuk a kerületi hivatalok adósságainak a jóváírását is, de ennek a módját még nem tisztáztuk. A költségveté­si hiány 500 millió koronával lesz nagyobb a tervezettnél” - tájékoz­tatott Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszter. A kabinet utólag el­fogadta a minimálbér október 1-jei emeléséről szóló rendeletet. „Esze­rint a minimálbér az eddigi 4400 helyett 4920 korona lesz. Nagyobb lett a különbség a minimálbér és a létminimum között, s ez munka- vállalásra ösztönözhetné az embe­reket” - mondta Bauer Edit. (sza) Az MKP feltételként akarja szabni a tizenkettes modellt Farkas: új szelek fújnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja elégedett a községi önkormány­zatokról szóló törvény kedden el­fogadott módosításával. „Új szelek fújnak a Kárpát-medencében, me­lyek eljutottak és a demokrácia magasabb szintjét hozták Szlová­kiába” - mondta Farkas Pál, aki szerint 1920 óta nem történt még meg, hogy ilyen jelentős hatáskö­röket adtak át az önkormányzat­oknak, és az állam lemondott vol­na azokról a hatáskörökről, me­lyekhez eddig görcsösen ragaszko­dott. Ez most megtörtént, ami jó­részt az MKP munkájának eredmé­nye is. A párt augusztus 26-án ho­zott döntése nyomán a reformot si­került tartalommal megtölteni, to­vábbra is a másfél évvel ezelőtti re­formkoncepció maradt az alapcél, melytől már a partnerek sem tud­tak visszalépni. Farkas szerint, ha az MKP kilépett volna a koalíció­ból és nem próbálta volna aktívan befolyásolni a reformfolyamatot, kérdéses, megvalósult volna-e. A területi felosztás megváltoztatásá­ról viszont a párt nem tett le. Mivel azonban az elfogadott jogszabály nem teszi lehetővé, hogy új javas­latot tegyenek a módosításra és a politikai háttér sem megfelelő, az MKP a következő megbízatási idő­szakban mindent megtesz azért, hogy sikerüljön módosítani a fel­osztást. Farkas elmondta: „Ezt fel­tételként szeretnénk megszabni minden egyes partnernek, aki ve­lünk koalíciót akar kötni.” (szm) NATO: külügyminiszteri értekezlet, államfői találkozó Tárgyalások a tagságról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Eduard Kukán ma részt vesz a NATO-tagságra pályázó or­szágok külügyminiszteri értekezle­tén, melyet a szövetség fennállásá­nak 47. évfordulója alkalmából Szlovéniában tartanak. Az úgyne­vezett vilniusi tizek a NATO bővíté­séről tárgyalnak, s Kukán találkozik George Robertson főtitkárral is. Ezt követően pénteken a tíz tagjelölt ország államfői találkozója lesz Szófiában. Az Új demokráciák hoz­zájárulása az euroadanti térség biz­tonságához című vitában Rudolf Schuster szlovák köztársasági el­nök a felelősség megosztásáról tart előadást. A transzadanti és európai biztonság az USA elleni terrortámadások tük­rében lesz a témája a NATO parla­menti közgyűlése ottawai ülésének, amely szombaton kezdődik. A részt­vevők az Egyesült Államok rakéta­védelmi rendszerével, a terrorizmus fejlett technológiáinak problémájá­val és a szegényített uránt tartalma­zó lövedékek bevetésével is foglal­koznak. Szlovákia arra számít, hogy a katonai szövetség bővítésének kérdése is napirendre kerül. Szlovák szempontból rendkívüli jelentőségű a közgyűlés politikai bizottsága által kidolgozott jelentés, amelynek alapján a NATO-tagállamokban a parlamentek állást foglalnak a bőví­téssel kapcsolatban, (szamó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents