Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-31 / 251. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 31. KOMMENTÁR Mire megvénülünk SIDÓ H. ZOLTÁN A népszámlálás tegnap közzétett előzetes, összesített adataiból egyértelműen kiviláglik: Szlovákia lakossága folyamatosan öregszik, a nyugdíjaskorúak aránya kis híján eléri a 14 éven aluliakét. Ennek számos társadalmi, politikai, gazdasági következménye közül most csak egyet emeljünk ki, nevezetesen: a nyugdíjrendszer gyökeres módosítása elodázhatatlanságának kérdését. Jelenleg a baloldal kezében van a család- és szociálpolitika irányítása. Sajnos, Magvašiék halogató politikája nem teszi lehetővé, hogy rugalmasan reagáljunk az előttünk felhalmozódott gondokra. Ezzel ugyanolyan csapdába esünk, mint a bankkonszolidációval; ha a pénzintézetek talpra állítását 1993-ban kezdtük volna el, akkor 10-15 müliárd koronából megúsztuk volna a dolgot, azonban végül csak a jelenlegi kormányzatnak volt erre bátorsága, ám így a végösszeg meghaladta a 100 milliárdot. Visszakanyarodva témánkhoz, a jelenlegi nyugdíj- rendszer eleve igazságtalan, ugyanis gyakorlatilag mindegy, hogy aktív évei során valaki mennyit fizetett be a közös kasszába. A felső határ ugyanis eleve adott, az öregségi nyugdíj maximális nagysága nem lépi túl a 7000 koronát. Arról nem is szólva, hogy aki 60 éves kora előtt elhalálozik, annak örökösei a könyöradománynak megfelelő árvasági, illetve özvegyi nyugdíjon kívül semmit sem lámák viszont az évtizedek során befizetett összegből. Napjainkban az átlagnyugdíj csupán az áüagkereset 47 százalékának felel meg. Ez a kedveződen arány a szociális ellátó rendszer jelenlegi merevsége mellett garantáltan nem fog javulni, sőt csak romolhat. Nem csupán a hatékonyság teljes mellőzése miatt, hanem a demográfiai mutatók romlása okán is. A 2001-es népszámlálás adataiból kitűnik, a lakosságnak gazdaságilag mindössze alig fele aktív. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok részaránya folyamatosan emelkedik, a fiataloké pedig zuhanásszerűen csökken. A kedveződen tendenciák megfordításán a nők magasabb nyugdíjkorhatára sem segít. Ezért alapjaiban kellene megreformálni a nyugdíjrendszert, például a valóban működő, több pillér kiépítése mellett a nyugdíjpénztárakba történő kötelező befizetés bevezetésével. Ehhez viszont komoly politikai akarat kell, amelynek, ügy látszik, a jelenlegi kabinet nincs birtokában. így marad a halogatás és maradnak az alacsony nyugdíjak is. JEGYZET Halottak és élők napja DUSZA ISTVÁN „Naponta kell meghalnunk, hogy meg ne haljunk, amikor meg kell halnunk.” Ez a mondat olvasható a schleswigi dómon. Üzenet az élőknek, az életről, arról, hogyan szabad élni. Aztán már meg is szabad halni, ha naponta megtettük azt, amit az utolsó napon meg kell tennünk. Amikor ilyentájt virágokkal és gyertyákkal díszítjük fel a sírokat, igazából önmagunkra gondolunk. Drága halottaink emlékében mi mindig benne vagyunk. Az ó szavaik a mi szavaink is voltak, az ő mozdulataik a mi mozdulataink is lettek. Ha szerettük őket, akkor velünk vannak még akkor is, ha távolra szakadtunk a szülőföldtől, amelynek pora befogadta őket, s amely talán majd minket is befogad. Ilyentájt messziről is hazamegyünk, s lélekben megkötjük az egyezséget a Mindenhatóval, hogy az utolsó nap utáni napon is segítsen haza. Hazajönni nem önmagunkért, de másokért, halottainkért kell. így talán a gyerekeink is hazajönnek majd, olykor-olykor, belenézve az énképüket is jelentő emlékek mélyébe. Az maga az élet, csak lassan elmúlt azok számára, akikre most emlékezünk. Persze, a mi számunkra is elmúlt egy darabja akkor, és múlik ma is. Máskülönben nem lehetnénk egyszerre ott a múltban, s egyszerre itt a múló jelenben. Halottak napja, nekem az élők napja. A kötelező és a lekötelező életé. Megbonthatatlan azonosság, amelyet a hit valósága mindvégig visszaigazol. Elválaszthatlan egylényegűség, s ettől jó hinni az élet értelmében, s ettől jó reménykedni a halál értelmében. Csak így jöhet el a feltámadás. Majdan... De addig is halottak napja - az élők napja. Keresett kettősség a múló időben, amikor már csak azt kívánjuk magunknak, hogy nekünk is legyen jó halálunk, békés elmúlásunk. Csak így vetülhet fény örök életünkre a halottak napi gyertyák lángjából. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma ♦ Felvetek egy talán furcsa dolgot. Budapesten élek, de vállalkozásom van Szlovákiában, és hetente sok időt töltök az országban. Ezáltal ismerem a gazdasági életet, kicsit a politikai viszonyokat és - mivel sok barátom van - a közhangulatot is, s úgy vélem: Szlovákiában most jobb élni és vállalkozni, mint Magyarországon. Szlovákiában sosem féltem, ha megállított a rendőr, nálunk már arra is összerezzenek, ha váratlan időpontban ismereden ember csenget. Tomilee ♦ Nem lehet, hogy üldözési mániád van? Én meg sokat járok Magyarországra, egyáltalán nem tapsolok annak és nem esek hasra attól, amit ez a kokárdás szájtépő díszmagyar bandamúvel, nyilatkozgat akár a határon túliak irányába; szavak, szavak, de semmi más nem érdekli őket, hogy mit lehet ellopni, és nem állítom, hogy ebben különb az MSZP, egyszerűen erről szól a politika mifelénk tíz éve, de azért az túlzás, amit írsz. Én Magyar- országon sose féltem, ha megállított a rendőr. Ijen Ecerü ♦ Ami a rendőröket illeti: én pontosan fordítva vagyok. Magyarországon sokkal biztosabban és gyorsabban vezetek, mint otthon. Ami a légkört illeti: a múltkor becsöngetett hozzám két rendőr - máig nem tudom, mit akartak. A szomszédom - aki közölte velem a hírt - úgy nézett rám, mint egy gyilkosra. Én is ♦ Én is biztonságosabban érzem magam Magyarországon. A rendőrök esetében nálunk azzal is kell számolnod, hogy magyar nemzetiséged miatt kezdenek el veled cicázni. Apa A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Bojkott Bombayben, avagy tiltakozásul csak hazai nedűt. Az indiai muzulmán szállodatulajdonosok az Afga- nisztán-ellenes légicsapások miatt az amerikai és brit üdítőitalok bojkottjára szólították fel az ország lakosságát. (Reuters-fel vétel) TALLÓZÓ RZECZPOSPOLITA Az ellentmondásos magyar igazolvány címmel közölt cikket a magyar státustörvényről a konzervatív lengyel napilap. A T. T. S. aláírással jegyzett írás szerint a Magyarország határain kívül élő magyaroknak számos kedvezményt nyújtó törvény elfogadása eltérő fogadtatásban részesült az európai szervezetek részéről. Például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bírálta, viszont az Európa Tanács kedvezően nyilatkozott róla. A szerző idézte Rolf Ekeusnak, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának nyilatkoza- tát, mely szerint a nemzeti kisebbségek jogainak védelme azoknak az országoknak a kötelessége, melyekben ezek élnek. Ekeus arra figyelmeztetett - folytatódik a cikk -, hogy a történelem tanúsága szerint feszültségeket, sőt erőszakot és konfliktusokat gerjeszt az, ha egy ország védelmezni akarja a joghatókörén kívül eső nemzeti ldsebb- ségét. A főbiztos nem nevezte meg Magyarországot, de a cikkből kiolvasható - így a szerző -, hogy éppen róla van szó. Az Európa Tanács velencei bizottsága ezzel szemben nyíltan a magyar hatóságok oldalára állt, amelyeknek szerinte joguk volt úgy cselekedni, ahogyan cselekedtek - írta a szerző. Az elmúlt tíz évben a produktív kor előtti, vagyis a 14 évesnél fiatalabbak aránya 25 százalékról 19 százalékra csökkent Asszimilálódunk és elöregszünk Az idei népszámlálás a demográfusok által rég hangoztatott összes aggályt beigazolta. Évről évre alacsonyabb a népszaporulat, folytatódik a lakosság elöregedése, és a romákon kívül szinte az összes kisebbség részaránya csökkent. MOLNÁR IVÁN Szlovákia 5,379 millió lakosának 51,4 százaléka nő; a szebbik nem képviselői 0,2 százalékponttal vannak többen, mint 1991-ben. Statisztikusaink szerint ez elsősorban a nyugdíjaskorú nők magasabb arányának köszönhető. Ezzel párhuzamosan folytatódik azonban a lakosság elöregedése. Míg 1991-ben a produktív kor előtti, vagyis a 14 évnél fiatalabbak aránya 25 százalék volt, addig mára ez 19 százalékra csökkent. Fiataljaink részesedése abszolút számokban is mérséklődött, az 1991-es 1,3 millióról a mostani 1,01 millióra. Legifjabb kerületünk az Eperjesi, ahol a lakosság 23 százalékát alkotják a Nyugdíjasaink aránya az eddigi 17,8 százalékról 18 százalékra nőtt. fiatalok, legidősebb kerületünkben, a Pozsonyiban ez a mutató a 15 százalékot sem éri el. Nyugdíjasaink aránya ugyanakkor 17,8 százalékról 18 százalékra nőtt, számuk eléri a 967 ezret. Több mint 66 százalékuk nő. Leginkább a Nyitrai kerületben dominál az idősebbb korosztály, ahol a lakosság 20 százalékát alkotja. A produktív korban levő lakosok aránya 62 százalékot tesz ki; ez 4 százalékos növekedésnek felel meg. A 3,349 millió produktív korú lakos 48 százaléka nő. A statisztikai hivatal szerint a lakosság egyre nagyobb hányada vállalja vallási hovatartozását. 1991-ben 60 százalék volt a magukat római katolikusnak vallók aránya, ez az arány mára elérte a 69 százalékot. A református egyA lakosság egyre nagyobb hányada vállalja vallási hovatartozását. ház híveinek részesedése 1,6-ról 2 százalékra nőtt, enyhén, 6,2 százalékról 6,9 százalékra emelkedett az evangélikusok aránya is. Tegnap közzétett jelentésében a statisztikai hivatal a hazai lakás- helyzettel is foglalkozott. A tartósan lakott házak száma az elmúlt tíz évben 2 ezerrel csökkent, jelenleg így 862 ezer ház lakott országszerte. 1991-ben 126 ezer lakatlan házat tartottak nyilván, számuk mára 169 ezerre nőtt. Lakásból 1,885 milliót számoltak össze, ami 116 ezerrel haladja meg a tíz évvel korábbi számot. A tartósan lakott lakások száma az elmúlt tíz évben csak 48 ezerrel nőtt, idén így 1,666 millió lakást használtak eredeti céljára. Közülük 820 ezer családi házakban található, ami 1991-hez képest 9 ezerrel több. A magyar lakosság szama es részaranya Kerület/Járás Összesen Szlovákok Magyarok Magyarok(%) Pozsony 428 672 391 761 16 451 3,8 Szene 51 825 39 797 10 553 20,4 Pozsonyi kér. 599 015 546 685 27 434 4,6 Dunaszerdahely 112 384 15 741 93 660 83,3 Galánta 94 533 56 213 36 518 38,6 Nagyszombati kér. 551 003 407 246 130 740 23,7 Vágsellye 54 000 33 435 19 283 35,7 Érsekújvár 149 594 89 051 57 271 38,3 Komárom 108 556 30 079 74 976 69,1 Léva 120 021 82 993 33 524 27,9 Nyitra 163 540 149 060 10 956 6,7 Nyitrai kerület 713 422 499 761 196 609 27,6 Trencséni kerület 605 582 589 344 1058 0,2 Zsolnai kerület 692 332 674 766 660 0,1 Losonc 72 837 49 266 20 072 27,6 Rimaszombat 83 124 43 492 34 323 41,3 Nagykürtös 46 741 31 796 12 823 27,4 Besztercebányai kér. 662 121 553 865 77 795 11,7 Nagymihály 109 121 89 150 12 819 11,7 Tőketerebes 103 779 67 200 30 425 29,3 Rozsnyó 61 887 38 967 18 954 30,6 Kassa 236 093 210 340 8940 3,7 Kassai kerület 766 012 626 746 85 415 11,2 Eperjesi kerület 789 968 716 441 817 0,1 SZLOVÁKIA 5 379 455 4 614 854 520 528 9,7 Klaus: a nemzeti ünnepen elmondott beszéd újabb bizonyítéka annak, hogy Havel milyen távolra került a valóságtól Személyeskedő szóváltás vezető politikusok között MTI-HÁTTÉR Prága. Újabb éles és személyeskedő szóváltásra került sor vezető cseh politikusok között a cseh nemzeti ünnep vasárnap esti hra- dzsini rendezvénye, illetve az azon elhangzott államfői beszéd miatt. Václav Havel beszédét, amelyben a kommunista gondolkodásmóddal való leszámolásra és a független kezdeményezések iránti nagyobb tiszteletre szólított fel, a politikusok és a sajtó jelentős része Václav Klaus és elvbarátai elleni kemény támadásként értékelte. Klaus elutasította a beszéd kommentálását, csupán annyit jegyzett meg, hogy az elhangzottaknak semmi közük sem volt a nemzeti ünnephez, s a beszéd szerinte újabb bizonyítéka annak, milyen távolra is került Havel a cseh társadalom valóságától. A Polgári Demokratikus Párt alelnöke, Ivan Langr „öregedő uralkodónak” minősítette Ha- velt, aki „időnként odaáll alattvalói elé, hogy erkölcscsőszként megmondja nekik mi a jó és mi a rossz”. Havel és Klaus között már évek óta nyüt vita folyik arról, hogyan kell egy demokratikus társadalomnak működnie. Klaus a tiszta parlamenti demokrácia híve, Havel a sokkal kötetlenebb civil szerveződéseket részesítené előnyben a pártok helyett. Másrészt mindenkinek feltűnt, hogy a hradzsini ünnepségen nem jelent meg Milpš Zeman. A kormányfő bejelentette: azért nem vett részt az ünnepségen, mert nem kívánt találkozni Dagmar Havlovával, az államfő, Václav Havel feleségével. „Bármit gondolok is Dagmar Hav- lová asszonyról, azt tiszteletben tartom, hogy ő a first lady, ezért nem szerettem volna kényelmetlen helyzetbe hozni egy esetleges kézfogás kérdésében” - nyilatkozta Zeman hétfőn este a kabinet ülése utáni sajtóértekezleten. Havlová ugyanis egy évvel ezelőtt beavatkozott a jegybank elnökének kinevezése körüli Zeman-Ha- vel vitába, amelyben a miniszterelnök állítólag nyomdafestéket nem tűrő szavakkal sértegette az államfőt. Havlová erre a Právo című lapban kijelentette, hogy ő olyan emberrel, mint Zeman, soha többé nem fog kezet. „A miniszterelnök hétfő esti kijelentését Havlová nem fogja kommentálni” -jegyezte meg újságírói érdeklődésre az elnöki iroda szóvivője, Martin Krafl. (kj)
