Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-26 / 247. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 26. TÉMA: ALAGÚTBALESETEK Óriási közlekedési káoszra kell számítani a következő napokban a fontos észak-déli útvonalon Napokig lángolhat az alagút Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a hat kilométer hosszú Szent Bernát-alagút kijáratánál tegnap egy teher­autó egy mikrobusszal ütközött (Reuters-felvétel) KRONOLÓGIA Alagút-szerencsétlenségek Az elmúlt évek több halálos áldozatot követelő alagút-szeren- csétlenségeinek kronológiája: 1971. február 14.: Bosznia-Hercegovinában a Zepce és Zenica között közlekedő gyorsvonat kisiklott egy alagútban. A jármű ki­gyulladt, 34 ember megfulladt a sűrű füstben. 1972. június 16.: Franciaországban, a Párizs és Laon közötti va­sútvonal Vierzy alagútjában egy szakaszon beomlott a boltozat és ennek nyomán két vonat frontálisan összeütközött. 108 ember életét vesztette, 111 megsebesült. 1975. október 20.: Mexikóvárosban összeütközött két metró­szerelvény; 23 ember vesztette életét és 55 sebesült meg a sze­rencsétlenségben. 1987. november 18.: Harmincegy ember halt meg, 150 pedig megsérült a londoni metró King’s Cross állomásán kiütött tűzben. 1995. október 28.: Tűz pusztított az azerbajdzsáni főváros, Ba­ku metrójában. A csúcsforgalomban történt szerencsétlenség 337 halálos áldozatot követelt, további 270 ember megsérült. 1996. február 10.: Japán Hokkaido szigetén beomlott egy közú­ti alagút. Az egy héten át tartó mentőakcióban húsz halottat hoztak ki a törmelék alól. 1999. március 24.: Egy belga teherautó kigyulladt a Savoyai-Al- pokban, a Franciaország és Olaszország között húzódó Mont Blanc-alagútban. Harminckilenc ember vesztette életét a tűzben és füstben. A túl magas fokozaton futó szellőzés a füstgázok el­szívása helyett csak felélesztette a tüzet. Összesen 24 teherautó, kilenc személyautó, egy motorkerékpár és két tűzoltóautó égett ki és olvadt bele az aszfaltba. Az utolsó tűzriadókat a baleset előtt 1975-ben és 1989-ban tartották. 1999. május 24.: Tűz ütött ki az olaszországi Nocera melletti alagútban haladó vonaton. A labdarúgó-mérkőzésről hazatérő szurkolók közül négyen életüket vesztették, több mint tízen megsérültek. 1999. május 29.: Ausztriában egy teherautó okozta sorozatos összeütközések nyomán tűz ütött ki a Salzburgtól délkeletre lévő Tauern-alagútban. 12 ember vesztette életét a tűzben. 1999. október 2.: Genova közvetlen közelében végzetes baleset történt az autóút egyik alagútjában: a busz a bejáratnál beleüt­között az alagút oldalfalába, s az utasok egy része a csapó­dás lendületétől kivágódott a jármű ablakán. Heten életüket vesztették. 2000. november 11.: Az ausztriai Kitzsteinhorn gleccserhez ve­zető, drótkötél vontatású vasút egy alagútban kigyulladt és 155 utas a tűzben és füstben életét vesztette. Pár nappal a katasztró­fa után döntés született arról, hogy ezen a vasúton utasokat töb­bet nem szállítanak, de még az sem kizárt, hogy teljesen leállít­ják. Megkezdték a hasonló ausztriai alpesi földalattik biztonsági vizsgálatát. 2000. november 28.: A kanadai Revelstoke városától 40 kilo­méterre legalább hét ember meghalt, amikor egy turistákat szál­lító autóbusz frontálisan összeütközött egy teherautóval egy alagútban. 2001. augusztus 6.: Tűz ütött ki az ausztriai A9-es autópályán lévő Gleinalm-alagútban. Egy holland család öt tagja vesztette életét a tűzben. 2001. augusztus 8.: Ausztriában a vorarlbergi Amberg-alagút- ban egy kisteherautó frontálisan összeütközött egy busszal, s legalább három ember életét vesztette. 2001. augusztus 13.: Egy olasz busz a déli autópályán, Klagen­furt közelében nekirohant a Reigersdorf-alagút bejárata melletti sziklafalnak: a busz vezetője meghalt. 2001. augusztus 31.: Az ausztriai Phyrn-autópályán (A9) a La- inberg-alagútban egy személyautó frontálisan összeütközött a szembejövő német kisteherautóval. A személygépkocsiban ülő házaspár életét vesztette, (sab) Valószínűleg jövőre nyitják meg a Mont Blanc-alagutat Kitiltanák a kamionokat A tíz immár bizonyos halálos áldozaton kívül mintegy 80 ember eltűnt a Szent Gott- hárd-alagútban szerdán tör­tént balesetben. A svájci ala­gúttűz helyszínét a tűzoltók a nagy forróság miatt csak néhány száz méterre tudták megközelíteni, az oltás pe­dig napokig is eltarthat. ÖSSZEFOGLALÓ Úri kanton rendőrségének közlése szerint az autókban és a mennyezet romjai alatt is vannak áldozatok, továbbá füstmérgezés következté­ben többen életüket vesztették a menekülők közül is. A baleset ide­jén az alagútban mintegy 200 autó volt, közülük 100 elhagyta az ala­gutat északi, 28 déli irányban, és 21 személy menekült a mentőjáratban délre. Több személyt füstmérgezés­sel és pszichikai sokk miatt kórház­ban kezelnek. Megmenekült a bale­setben részes, autógumikat és műanyag ponyvákat szállító, spa­nyol kamion vezetője is, aki el­mondta: látta, hogy a másik kami­on - talán durrdefekt miatt - cikk- cakkban jön felé, ő megpróbált ki­térni, de akkor már késő volt. A rendőrség közlése szerint a tűz nyomán egy erős robbanás is bekö­vetkezett, s mintegy száz méter hosszúságban leomlott az alagút mennyezete. Ezenkívül az elektro­nikus berendezések több mint 200 méteren megsemmisültek, amiből arra következtetnek, hogy a tűz 1000-1200 fokon éghet. Elemez­ték a füstöt, s megállapították, hogy nem tartalmaz mérgező anyagokat, az oltáshoz használt, kifolyó vizet felfogják, hogy ne a természetes vizeket szennyezze. Az európai autóklubok felmérése szerint jogosan tartanak az autó­sok a több kilométeres csövekbe való behajtástól. A biztonsági szempontok szerint megvizsgált 25 alagút közül 8 simán megbu­kott, a négy nagy osztrák alagút a középmezőnyben landolt. A német Montan Technologie mér­nökei a küenc európai klub sza­kértőivel együtt egy pontozásos lis­tát állítottak fel. Ellenőrizték példá­ul az alagútrendszer futását, a for­galomellenőrzést, a menekülési le­hetőségeket, valamint a tűzvédelmi rendszereket. A legfontosabb biz­tonsági kritériumok közé szerintük az tartozik, ha nincs szembejövő forgalom, folyamatos a leállósáv és a gyalogút, fél kilométerenként be­állóhely vátja az elromlott autókat. Ugyanígy az alagutakban rendsze­res távolságokban megfordulási le­hetőséget és segélykérő telefonokat kellene létesíteni. Ezen szempontok alapján a mes­terséges „barlangok” egyike sem Mindezek ellenére a környezetvé­delmi riadót azonban még nem fújták le, mert nem tudni, mit szál­lított az alagútban lévő többi autó. Óriási közlekedési káoszra kell számítani a fontos észak-déli út­vonalon lévő alagút lezárása nyo­mán, mivel a Franciaországból Olaszországba vezető Mont Blanc- alagutat 1999-ben egy baleset nyomán lezárták, és újbóli meg­nyitása csak három hónap múlva várható. Emellett a káoszt csak sú­lyosbítja, hogy a hat kilométer hosszú Szent Bernát-alagút kijára­tánál tegnap egy teherautó egy bizonyult abszolút biztonságos­nak, egyik sem kaphatta meg a „ki­váló” minősítést. „A fekete üregek még ma is ketyegő bombák, a helyzet javítására alig történt vala­mi” - állapította meg rezignáltan az ÖAMTC szakértője. Összesen 25 alagutat jártak be (Belgium 2, Németország 3, Fran­ciaország 3, Nagy-Britannia 3, Olaszország 2, Ausztria 4, Svájc 5, Spanyolország 3), és 8 közülük minden szempontból megbukott. Tíz esetben elégségesnek ítéltek a körülményeket, és csak 7 alagút kapta meg a ,jó” minősítést. A szakértői csoport a svájci Gubrist- alagutat minősítette a kontinensen a legjobbnak. Két külön alagút, kü­lön szellőztetett átjárókkal, jó me­nekülési és mentőútvonalakkal. Ezek egy esetleges tűz esetén je­lentősen javítanák a túlélési esélye­ket. De még így sem tökéletes min­den, a kiváló minősítést ennek* az alagútnak sem lehetett megadni. Jó minősítést kapott az Engelberg-ala- gút Stuttgart mellett. Riasztó az a tény, hogy a megvizsgált alagutak mikrobusszal ütközött. Az alagu­tat a Szent Gotthárd-átjáró egyik legközelebbi alternatív útvonala­ként használták. Valamelyest enyhítheti a helyzetet, hogy a svájci vasút nyomban bein­dította az alagút megépítése után beszüntetett autószállító járatot: az alagút két bejáratánál lévő vá­rosok között már tegnap megindí­tották az egyenként 70 jármű szál­lítására alkalmas szerelvényeket, amelyek kétóránként járnak. Ausztriában - ahol idén két súlyos alagútbaleset történt - újra fellán­golt a vita az alagutak biztonságá­mintegy harmadánál a biztonságot „aggasztó” és „hiányos” jelzőkkel kellett illetni. A legrosszabb a hely­zet a spanyol Alfonso XIII alagút esetében: itt nincs leállósáv és ha elromlik egy autó, azt legfeljebb az úttest szélére tudják kitolni. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy szűkek a sávok és a szükségjárdák. Ugyan­csak félelmetesek a körülmények a Genovától délre fekvő Fomaci-ala- gútban. Más alagutak megspórol­ták maguknak a rossz minősítést, és egyszerűen megtagadták a teszt­ben való részvételt. Az osztrák alagutak közül a Salz­burg melletti Schönberg alagút kaphatta meg a ,jó” minősítést. „Kielégítőre” vizsgázott a tiroli Lermoos-alagút és a felújított Tau- erntunnel. „Aggasztó” minősítést kapott viszont a Perjen-alagút. Osztrák szakértők emiatt a folya­matos felújítást és a kétcsöves pá­lyavezetésre való áttérést szorgal­mazzák. Az ÖAMTC szeretné EU- szinten előíratni a rendszeres és előzetes bejelentés nélküli bizton­sági vizsgálatokat. ról. Az Európai Bizottság is újra foglalkozni kezdett a kérdéssel, a közlekedéssel foglalkozó biztos Brüsszelben emlékeztetett arra, hogy alig három év alatt a Mont Blanc-alagútban és a Tauern-ala­gútban 1999-ben bekövetkezett katasztrófák után a mostani a har­madik ilyen eset. Mindez alapvető kérdéseket is felvet az Alpokon át­haladó teherforgalmat illetően, amelynek jelentős részét Brüsszel szerint hosszú távon a vasútra kell áthelyezni. Különösen vonatkozik ez a Brennerre és a Lyon-Torino tengelyre, (i-x, m) Ml A TEENDŐ? Az ismétlődő tűzesetek nyo­mán az ÖAMTC osztrák autó­klub közreadta, hogyan véde­kezhetnek az autósok az ala­gutakban bekövetkező bal­esetek, illetve az ezek nyo­mán kitörő tűz ellen.- Mindenekelőtt idejében kell tankolni: Ausztriában minden második alagútbale­set fő oka az, hogy egy járműnek kifogy az üzem­anyaga.- Az alagutak bejáratánál el­helyezett közlekedési lámpá­kat és egyéb jelzéseket figye­lembe kell venni.- Be kell tartani a sebesség- korlátozást és legalább 50 méter követési távolságot kell hagyni.- A lámpákat be kell kapcsol­ni, az ablakokat jó bezárni, s le kell venni a napszemüve­get.- Nem árt, ha egy kézitáská­ban együtt tartjuk a legérté­kesebb holminkat és iratain­kat szükség esetére.- Ha elakad a forgalom, az előttünk lévő autótól némi távolságra álljunk meg, s kapcsoljuk be a vészvillogót.- Ha mégis baj történik, ne essünk pánikba, aki megfe­lelően reagál, annak rendsze­rint nem esik baja.- Soha ne álljunk meg a hala­dó sávban, jussunk el vala­hogy a következő kiállási le­hetőségig - az osztrák alagu­tak többségében vannak ilyen bemélyedések.- Azonnal nyissuk fel a mo­torház tetejét - a tűz gyakran csak később üt ki, s zárt mo­torháztető esetén nem lehet oltani.-Az ausztriai alagutakban 200 méterenként elhelyezett segélyhívó telefonon kétjünk segítséget.- Tűz, illetve füst esetén azonnal hagyjuk el a hely­színt: az autót nyitva és a slusszkulcsot az gyújtászár­ban kell hagyni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Mont Blanc-alagút körüli há­rom francia település lakossága a helyi kezdeményezésre augusz­tusban tartott népszavazást, amelyen tömegesen helyezkedett szembe azzal, hogy az Európa legmagasabb hegycsúcsa alatt húzódó nagy forgalmú útvonalat ismét használhassák a kamionok, amikor majd újra átadják a forga­lomnak. Bár a grenoble-i közigazgatási bí­róság korábban törvénytelennek minősítette a kérdésről három te­lepülés - Chamonix, Les Houches és Servoz - mintegy tízezer lakosa számára kiírt referendumot, a há­rom polgármester úgy döntött, hogy nem hivatalos, de vélemény- nyilvánító jelleggel mégis meg­rendezik a voksolást. A szavazá­son a választásra jogosultak 53,28 százaléka vett részt, és 97,23 szá­zalékban mondott nemet arra, hogy az üzembe helyezendő föld alatti útvonalat a jövőben is bir­tokba vehessék a veszélyes rako­mányé teherjárművek. A Mont Blanc gyomrába fúrt 12 kilométeres alagútban 1999. március 24-én egy lisztet és mar­garint szállító, Volvo gyártmányú belga kamionból kivetett cigaret­tacsikk lángra lobbantotta a ra­kományt, és a mögötte feltorlódó jártműveket is. Az azóta lefolyta­tott vizsgálat megállapította, hogy a tűzvész katasztrofális mé­reteit végső soron az alagutat kö­zösen működtető francia és olasz illetékesek „szembedolgozása” idézte elő: a franciák a füst elszí­vására állították be a légkondici­onáló berendezéseket, míg az olaszok friss levegőt pumpáltak a járatba, s ez megsokszorozta a tűzvész erejét. A gigantikus ke­mencévé vált alagútban elhara­pózott lángözönben 39 ember vesztette életét. Az átépített alagútban megerősí­tették a biztonsági intézkedése­ket, hétszeresére emelték az ere­detileg 300 köbméter/másodper- ces szellőztetókapacitást és 36 menekülőfülkét építettek be az alagút falába. A Franciaországot és Olaszországot összekötő ala­gútban a tervek szerint jövőre in­dul újra a forgalom, s naponta öte­zer teherautó haladhat át. A fran­cia és olasz kormány arról is meg­állapodott, hogy tehermentesítő vasútvonalat építenek Lyon és To­rino között, de az a legjobb eset­ben is csak 2015-re készülhet el. A tűzoltók a forróság miatt még tegnap sem tudtak bejutni a Zürichet Olaszországgal összekötő Szent Gotthárd- alagútba (TASR/AP) Az oldalt összeállította: Urbán Gabriella Európai alagutak minősítése: tíz elégséges, hét jó, nyolc pedig megbukott Nincs abszolút biztonság INDEX

Next

/
Thumbnails
Contents