Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-26 / 247. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 26. Kultúra oktatás Felvételi előkészítőt indít Füleken a Pro Futuro Polgári Társulás - várják minden egyetemre vágyó jelentkezését Tudástréning és önmenedzselés Hiánypótló, korszerű és igé­nyes programmal állt elő a füleld Pro Futuro Polgári Tár­sulás. A civü szervezet felvé­teli előkészítő tréninget hir­det továbbtanulni szándéko­zó fiataloknak. KÓSIK ANDREA Az Apáczai' Közalapítvány által tá­mogatott Matura programmal a Pro Futuro munkatársai nemcsak tu­dástréninget kínálnak a jelentke­zőknek, hanem lehetővé teszik az önmenedzselés szabályainak és trükkjeinek az elsajátítását is. Mol­nár Lászlótól, a szervezet elnökétől megtudtuk, hogy a tréning május végéig, vagyis az egyetemi felvételik időpontjáig tart majd, s résztvevői heti rendszerességgel találkoznak az egyes foglalkozásokon. A progra­mot egyetemi oktatók bevonásával valósítják meg. A diákok így nem­csak az általuk választott szak felvé­teli követelményeiről kapnak képet, hanem megismerkedhetnek egy- egy hazai egyetem életével is. A program nagyobbik részét a tu- dástréning képezi, amely különbö­ző tantárgyakból készíti fel a diáko­kat az egyetemi felvételikre. A tré­ningbe azokat a tantárgyakat ve­szik be, amelyekre igény lesz. Mol­nár László elmondta, hogy terveik szerint havi egy alkalommal egye­temi oktatók, a további három alka­lommal pedig középiskolai tanárok vezetik a foglalkozásokat. A prog­ram másik részét az önmenedzselés elsajátítása teszi ki, melybe pszi­chológusokat, trénereket és más szakértőket is bevonnak. Ezeken a tréningeken a résztvevők megis­merkednek a kommunikáció és a személyiségfejlesztés alapjaival, az önismereti és pályaalkalmassági vizsgálatokkal. ,Azért tartottuk fontosnak ilyen jellegű tréningek­kel is kiegészíteni a programot, mert ma már a tudás önmagában nem elég az érvényesüléshez, a fia­taloknak ahhoz is érteniük kell, hogy - csúnya kifejezéssel élve - el tudják adni magukat. Az önmene­dzselés terén szerzett ismereteiket, jártasságukat nemcsak a vizsgákon, hanem az élet minden területén al­kalmazni tudják” - mondta Benko Pál, a szervezet titkára. A szervezők azzal is számolnak, hogy egyetemi hallgatók és diák- szervezetek, egyetemi diákklubok képviselői is ellátogatnak majd a tréningekre, hogy a résztvevőket megismertessék a diákélet gyakor­lati oldalával, s tapasztalataik alap­ján hasznos tanácsokkal, értékes in­formációkkal (szállás- és munkale­hetőségek stb.) lássák el az egye­temre készülőket. A tréningsorozat alatt a résztvevők kétszer írnak próbafelvételit. A ta­nuláshoz szükséges szakirodalmat a Pro Futuro biztosítja, csakúgy, mint az internetes információforrá­sok használatát. A tréning idejére kialakított internetes levelezőcso­portnak köszönhetően a résztvevők az elektronikus posta révén is tart­hatják egymássaü és a tréningek ve­zetőivel (az egyetemi és középisko­lai oktatókkal) a kapcsolatot. A résztvevőknek az egész tréningso­rozat ingyenes. A Matura program szervezői váiják az egyetemre készülő középiskolás diákok jelentkezését, valamint azo- két is, akik korábban érettségiztek, de nem sikerült bekerülniük az álta­luk választott felsőoktatási intéz­ménybe. „Nemcsak Fülekről és környékéről jelentkezhetnek az érdeklődők, bár valószínűleg a legtöbben a nógrádi és gömöri régióból érkeznek majd. Szerintünk még a rozsnyóiaknak vagy az ipolyságiaknak is megéri a füleki tréninget igénybe venniük, hisz a keleti vagy a közép-szlovákiai régióból nem mindenki engedheti (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) meg magának, hogy heti rendsze­rességgel utazgasson Pozsonyba fel­vétek előkészítő tanfolyamra. A kör­nyék középiskoláit már levélben ér­tesítettük a programunkról, de tá­volabbi iskolák diákjait és a középis­kolai tanulmányaikat már befejező érdeklődőket is várjuk. A jelentke­zési határidő november vége, de nem utasítjuk el a tréningsorozat közben csatlakozni vágyókat sem” - tette hozzá Tóth Hilda, a program egyik szervezője. A Pro Futuro Polgári Társulás felvé­teli előkészítő tréningjével kapcso­latban Tóth Hildánál, RNDr. Benko Pálnál, valamint Molnár Lászlónál lehet érdeklődni a 047/4511640-es telefonszámon vagy a profuturo @nextra.sk e-maü címen. Levélcím: Spoločnosť Pro Futuro, Farská lúka 80, 986 01 Fiľakovo. A tréningről hamarosan olvashatnak az Interneten is a www.profuturo.sk honlapon. Egyetérthet vele az utókor: a dualizmus fenntartása helyett a nemzetiségi békére kellett volna törekedni Mocsáry Lajos keserű igazsága E. FEHÉR PÁL Születésének 175. évfordulóján megnyugodva konstatálhatjuk, hogy Mocsáry Lajos szerepét a ma­gyar és a szlovák történetírás egy­behangzóan ítéli meg. A magyar történetírásban Jászi Oszkár óta közhely, hogy Mocsáry, „a régi 48- as tradíciók legtisztább letétemé­nyese”, a kiegyezés utáni ország­ban egyes-egyedül mérte fel a nemzetiségi kérdés súlyát, évtize­dekig figyelmeztetett, milyen ve­szélyekkel jár, ha a sovén indulatok kerekednek felül. Dušan Kováč pe­dig azt idézi fel Slovensko v Rakúsko-Uhorsku című könyvé­ben, hogy Mocsáry, „aki olyan poli­tikus volt, aki nem értett egyet az iskolák és a kulturális élet erősza­kos magyarosításával”, miként se­gítette Andrej Kmeťet a Szlovák Múzeumi Egylet megalapításában. Mocsáry tragikus magányát olyan angol publicista is észrevette, mint a magyarországi nemzetiségek jo­gaiért a XX. század elején kiálló Scotus Viator. Híres művének (A nemzetiségi kérdés Magyarorszá­gon) előszavában idéz egy párbe­szédet, amelynek során magyar partnere Mocsáryra hivatkozik, mint „kiváló politikusra”, aki védi a nemzetiségek jogait. Az angol pub­licista azonban kénytelen vissza­vágni: éppen saját pártja zárta ki ezért soraiból, s gyakorlatilag száműzte a közéletből. Hasonló szellemben hivatkozik Mocsáryra H. W. Steed, a londoni Times bécsi­budapesti tudósítója, később fő- szerkesztője, aki korábban megér­téssel szemlélte a magyar politikát, magyarul is megtanult, de a nem­zetiségi harcok kiéleződésekor szembefordult a magyar kormá­nyokkal és nyíltan megírta: „az eu­rópai rokonszenv elvesztése nem tulajdonítható valamiféle ördögi összeesküvésnek, amit a magyar szabadság ellen szőttek, csupán annak, hogy a magyar állam mind­jobban eltér a liberalizmus és igaz­ságosság alapelveitől, pedig egye­dül ezek segítségével őrizhetik meg uralmukat a nem magyar többség felett”. Mocsáry 1886-ban leszögezte: a magyar kormányoknak egyértel­műen folytatniuk kellene azt a nemzetiségi politikát, amelyet 1848/49-ben Kossuth, majd a ki­egyezés után Deák, valamint Eötvös határoztak meg. Az természetes volt akkor, hogy a történelmi Ma­gyarország területi integritása érint­hetetlen volt, ez a kérdés különben még a nemzetiségek részéről sem merült fel, de a magyar és nem ma­gyar népesség közötti viszonynak Mocsáry szerint partneri kapcsolat­nak kellett volna lennie. „Ha mi sza­kítunk azzal a politikával, melyet a Szerepét a magyar és a szlovák történetírás egybehangzóan ítéli meg. hatvanas években inauguráltunk, ha ezzel ellentétben a magyarosítás terére lépünk, lehetetlenné válik ha­zánkban a polgári szabadság, a jog- egyenlőség, a legtöbb szabadelvű intézmény. Vessenek magukkal szá­mot a magyar soviniszták, a közmű­velődési egyletek emberei, hadjára­tot folytami a nemzetiségek ellen, s fenntartani, továbbfejleszteni az ál­lami függetlenséget, fenntartani és szabadelvű irányba vezetni a tör­vényhozást és kormányzást - ezek összeférhetetlen dolgok.” Arra az el­lentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a kiegyezés utáni politika oszt­rák segítséggel akatja erőszakkal (merthogy másként nem lehet) el­magyarosítani a magyar állam la­kosságának többségét, viszont nem vet számot azzal, hogy - természe­tesen - Bécs megkéri e támogatás árát. Mocsáry feltette a kérdést a Ti- sza-kormánynak: „célszerű-e fel­bolygatni a nemzetiségi kérdést; célszerű-e az államnak, a magyar­ságnak magára vonni azon kétség­telenül felébresztendő ódiumot, provokálni azon veszélyeket, ame­lyek ezen akciónak (az erőszakos magyarosításnak) természetes kö­vetkezményei lesznek...” Ma már tudjuk, hogy alig négy év­tized múltán ez a halálos veszede­lem bekövetkezett. S Mocsárynak adhat igazat az utókor, aki világo­san látta: a dualista osztrák-ma­gyar államhatalom fenntartására tett kétségbeesett és tragikus kö­vetkezményekkel járó politikai ka­landok helyett - a nemzetiségi bé­ke megteremtésére kellett volna törekedni. „Szövetkezni Ausztriá­val a nemzetiségek ellen - ez egy dolog és lehet politika. Szövetkez­ni a nemzetiségekkel a bennünket államiságunkból kiforgatni törek­vő irány ellen - ez más dolog és ez is politika. Az elsőhöz szükséges a nemzeti függetlenség feladása, a másikhoz szükséges a nemzetiségi jogegyenlőség tiszteletben tartása. De szembeszállni Ausztriával és a nemzetiségekkel is - ezt azután nem tudom minek lehetne monda­ni - politikának nevezni semmi esetre sem lehet”. Mocsáryt a kortársai eleinte hajla­mosak voltak amolyan politikai ál­modozónak tekinteni, majd egyre veszedelmesebbnek látták és lát­tatták. A magyar nacionalizmus egyik vezéralakja, a harminc millió magyarról ábrándozó Rákosi Jenő ugyanolyan személyes ellenfelé­nek tekinti, mint Ady Endrét, vagy bárkit, aki a polgári Magyarorszá­got akarta létrehozni. Rákosi Mocsáryt egyenesen azzal vádolta meg, hogy fel akatja lázítani a nemzetiségeket, és az ó segítségük­kel kívánja megkaparintani a poli­tikai egyeduralmat. Ez, természe­tesen, közönséges rágalom volt, de ahhoz elegendő, hogy 1892-ben Mocsárynak andornaki birtokára kellett visszavonulnia, a magyaror­szági közéletből kitaszították és csak a progresszív értelmiség - Jászi Oszkár, Pohányi Károly, Sza­bó Ervin - tart vele kapcsolatot. Mocsáry Lajos hosszú életet élt: 1826-ban született és 1916-ban halt meg. Kegyetlen sorsa volt: lát­nia kellett, hogy jövendölései sor- ra-rendre beigazolódnak. Olvas­suk csak el azokat a méltósággal telített, ám mégis oly keserű szava­kat, amelyekkel búcsúzott a közé­lettől: „Azt nem tudta ez a magyar ember (mármint maga Mocsáry) lelkiismeretével összeegyeztetni, hogy ő is szószólója legyen annak a struccmadár-politikának, mely hazafias dolgot vél cselekedni, mi­dőn a nemzetiségi kérdést a ko­moly megvitatás teréről leszorít­ván, egyedül néhány szenvedélyes jelszó hangoztatásával véli abszol- válhatónak, mely bölcs és hazafias dolgot vél cselekedni, midőn a nemzetiségi pártok képviselőit a közéletből ténylegesen kirekeszti; azt nem tudta egyeztetni lelkiis­meretével ez a magyar ember, hogy a közvélemény téves irányá­nak s a felkeltett szenvedélynek hí­zelegjen, sőt kötelességének tar­totta, hogy azzal egyenesen szem­beszálljon. Nagy vakmerőségnek tekintetett ez, mert a közvélemény éppúgy megköveteli az udvarlást, mint bármely más nagy hatalom, de mégis be lett bizonyítva, hogy a magyar fajhoz való hűséggel igen­is megfér a jogos nemzetiségi igé­nyek kielégítésének követelése”. Ez nemcsak a magyarokra nézvést érvényes... ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATOK NYERTESEI Az alábbiakban közöljük a Magyar Köztársaság Oktatási Miniszté­riuma Határon Túli Magyarok Főosztályának a 2001/2002-es tan­évben szlovák vagy cseh állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatók számára meghirdetett magyar állami ösztöndíjra vagy rendszeres támogatásra kiírt pályázatok eredményeit. A pályázatot a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma által működtetett Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács megbízásából a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács mint lebonyolító írta ki. A magyarországi nappali tagozatos alapképzés ösztöndíjpályázatának nyertesei Bóna Katalin (ELTE BTK, pszichológia), Deák Ingrid (ÉLTE BTK, pszi­chológia), Molnár Andrea (PPKE BTK, pszichológia), Iván Gergely (ELTE TTK, földrajz), Esterhay István (DE BTK, szociológia), Bajla Gi­zella (DE BTK, szociológia), Veszprémi Antal (PPKE BTK, kommuni­káció), Molnár Krisztina (PPKE BTK, kommunikáció), Balogh Csilla (PTE BTK, néprajz) A magyarországi nappali tagozatos kiegészítő alapképzés ösztöndíjpályázatának nyertesei Kardos Mária (PPKE HTK, kánonjog), Lukács Tímea (ELTE BTK, né­met), Záreczky András (ELTE BTK, angol), Tiroly Valéria (BKÁE TK, szociálpolitikus-közgazdász), Molnár Zsolt (BKAE GTK, gazdálko­dás), Bindics Ingrid (BKÁE TK, szociológus-közgazdász) A magyarországi nappali tagozatos PhD/DLA képzés ösztöndíjpályázatának nyertesei Bölcsészettudomány: Bauko János (ELTE BTK, magyart nyelvészet), Keserű József (ELTE BTK, magyar irodalomtörténet), Presinszky Kár­oly (ELTE BTK, magyar nyelvészet), Kožík Diana (ELTE BTK, magyar nyelvészet), Lintner Anita (ELTE BTK, magyar nyelvészet) Műszaiti tudomány: Rövid András (BME KK, multidiszciplináris műszakitudo­mányok) Természettudomány: Tóth Kamil (SZIE KTK, kertészeti növénytermesztés), Szokoly Zsuzsanna (NYME MTK, gazdasági álla­tok táplálóanyag-ellátásának javítása), Hencz Mária (SZTE TTK, kör­nyezettudomány) Orvostudomány: Viola Árpád (SE ÁOK, patoló­gia) A magyarországi levelező tagozatos PhD/DLA képzés ösztöndíjpályázatának nyertesei Bölcsészettudomány: Simon Attila (PTE BTK, Európa és Magyar- ország a 18-20. században), Demian Adalbert DE BTK, magyar nyelvészet) A magyarországi kutatói tevékenység ösztöndíjpályázatának nyertesei Bölcsészettudomány: Karaffa János (PPKE HTK, 5 hónap) Műszaki tudomány: Élesztős Pál (BMGE GÉK, 6 hónap) Természettudomány: Nagy Melinda (ELTE TTK, 6 hónap), Czigle Szilvia (SZTE GYTK, 6 hónap) A magyarországi részképzés ösztöndíjpályázatának nyertesei (őszi szemeszter) Ravasz Hajnalka (KRE, 3 hónap), Mikus József (BMGE, 5 hónap), Kász Csilla (MKE, 4 hónap), Sándor Zsuzsanna (BGF, 5 hónap), Fiala János (BKÁE, 5 hónap), Varagya Szüvia (ELTE, 5 hónap), Bö­szörményi Péter (ÉLTE, 5 hónap), Mészáros Tímea (ELTE, 5 hó­nap), Dorna Mónika (LFZE, 3 hónap), Remák Béla (MKE, 4 hónap), Szmrecsányi Csaba (ELTE, 5 hónap), Brat Henrietta (MKE, 5 hó­nap), Kocsi Aranka (KRE, 6 hónap), Szondi Ilona (BKÁE, 5 hónap), Békési Beáta (ELTE, 5 hónap), Kulcsár Borbála (ELTE, 5 hónap), Mészáros Tünde (ELTE, 5 hónap), Schmiedt Vilttória (ELTE, 5 hó­nap), Dávid Patrik (ELTE, 5 hónap), Jakab Tímea (SZTE, 5 hónap), Ficzere Gabriella (SE, 5 hónap), Broczkó Tünde (BKÁE, 5 hónap), Géczi Anetta (SZTE, 5 hónap), Nagy Éva (ELTE, 5 hónap), Árvái Adrianna (SZTE, 5 hónap), Bukai Mónika (BMGE, 5 hónap), Szokol Tamás (SZTE, 6 hónap), Huszár Ágnes (ELTE, 5 hónap), Takács Krisztina (BMGE, 5 hónap), Pastorek Ildikó (SZTE, 5 hónap), Hege­dűs László (SZTE, 5 hónap), Nedela Rajmund (BMGE, 5 hónap), Pintér Tibor (ELTE, 5 hónap), Zsidík Zsuzsa (BKÁE, 5 hónap), Kalinák Szabolcs (SZTE, 5 hónap), Bagita János (BMGE, 5 hónap) Nyitrán, az új evangélikus templomban a napokban zajlik a Cithara Aediculae nemzetközi gitárzenei fesztivál, melyen öt európai ország és Ausztrália tizenkét gitárművésze lép fel. A felvétel a spanyol Margarita Escarpa koncertjén készült. (Fotó: TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents