Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-25 / 246. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 25. Politika 5 Ivó Samson külügyi szakértő, a Szlovák Külpolitikai Társaság munkatársa a tálibokról és a válaszcsapásról A Nyugat győzni fog! Szeptember 11-e óta a világ megváltozott, a demokrati­kus országok összefogtak a terrorizmus ellen. Afganisz­tán bombázásával a katonai fronton is megkezdődött a küzdelem. Az arab vüágról, a tálibokról és Amerika maga­tartásáról Ivó Samson kül­ügyi szakértővel, a Szlovák Külpolitikai Társaság munka­társával beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Hogyan kerültek hatalomra a tálibok? Afganisztánt sohasem irányította központi kormány, az egyes vidé­keknek mindig megvolt a maga tör­zsi vezetője. A szovjetek megpró­báltak változtatni ezen, nem sike­rült. Hatalmukba kerítették Kábult és néhány környékbeli várost, de a törzsfőnökök továbbra is a saját te­rületük urai maradtak. De a szovje­tek megrendítették az afgánok identitástudatát. Akkor húszmillió lakosa volt Afganisztánnak, az 1979. decemberében történt táma­dás után ötmillióan elmenekültek, főleg Pakisztánba. A menekülttábo­rok a radikalizmus melegágyai vol­tak, ott a kisgyerekek is kalas- nyikowal játszottak. Az ott felnövő, megedzett, radikális iszlám nézete­ket elsajátító, erősen motivált fiata­lok visszatértek hazájukba, hogy egy új Afganisztánért harcoljanak. Természetes volt, hogy hatalomra jutottak, és a pakisztáni iskolákból magukkal hozták a radikalizmusu­kat is Kábulba. Talibán pastu nyel­ven iskolát jelent. Tehát azok a va­\\ A menekülttáborok r a radikalizmus melegágyai voltak, ott a kisgyerekek is kalasnyikowal > > játszottak. lamikori pakisztáni diákok a tálibok, akik Afganisztánban meg­honosították a radikális iskolát. Egyrészt terroristák, másrészt - ha éppen nem embereket öldökölnek - iskolába járnak. Ez arab jellegzetesség, vagy ilyes­mi - elméletileg - bárhol a vilá­gon előfordulhat? Ez a veszély mindig fennáll, ha egy nemzetet elüldöznek hazájából. A bosszú és a szabadságvágy radika- lizálódhat, és gondot jelenthet az egész világnak. Ezt sikerült meg­előzni Albániában a Szerbia elleni akcióval. Azzal, hogy a menekültek hazatérhettek, Európa elhárította Amerika nem változhat meg, viszont épp nyitottságával, türelmével in- gerli mindazokat, akik szintén szeretnének jól élni. (archívum) az úgynevezett palesztin-szindró­mát. Fennállt a veszély, hogy a me­nekülttáborokban hasonló folya­mat indul be: óriási szaporulat, és a gyerekek születésük pillanatától magukba szívták volna a radikaliz­must. Előbb-utóbb elkezdték volna terrorizálni közvetlen környezetü­ket, Szerbiát, majd egész Európát. Koszovóban ezt sikerült csírájában elfojtani. Pakisztánban sajnos nem. Afganisztánt most elszigetelték a vüágtól, ám az ottaniak gondol­kodásmódja nem változott meg, a végsőkig harcolni fognak. Közele­dik a tél, a harc is nehezebb lesz. Mikor érhet véget a konfliktus? Képtelen vagyok felmérni, meddig tarthat ez a harc, vagy hogy megvál­toztatható-e egyáltalán az afganisz­táni társadalom mentalitása. Tud­juk, mi történt Németországban. Szinte az egész német társadalom terrorizálta Európát, csak bombák­kal lehetett lecsendesíteni, jobb be­látásra bírni őket. És a németek ma­gukba szálltak, megváltoztak. Tu­datosították, hogy a német városok bombázásáért, a fasiszták - de még­iscsak németek - megöléséért nem Amerika, hanem a nácizmus és mindazok felelősek, akik szabad utat biztosítottak ennek az irányzat­nak. Ha az arab világból érkező fel­vételeken amerikaellenes gyűlöletet vagy azt a meggyőződést látom, hogy a bombázásért, a kioltott em­beréletekért Amerika a felelős, ér­zem a civilizációs és gondolkodás­beli különbséget, amit talán csak kataklizmával, valamilyen szörnyű társadalmi csapással, tömeges bom­bázással, esetleg atombombával le­het megváltoztatni. Szörnyű, amit mond. Ha így is van, felmerül a kérdés: ki jogosít­ja fel az embert arra, hogy atom­fegyverrel, öldökléssel próbálja megváltoztatni mások gondolko­dásmódját? Mégha a cél szentesí­ti is az eszközt, nem süllyedünk-e ezáltal a terroristák színijére? Ez a dilemma az emberiséggel egy­idős, csak évszázadokkal ezelőtt nem terrorizmusnak nevezték. Az emberek harcoltak egymással, né­peket, nemzeteket irtottak ki. Akkor ez normális volt, most viszont terro­rizmusról beszélünk, főleg a II. vi­lágháború óta. Hogy az ő szintjükre süllyedünk-e? Képzeljük el, hogy Amerika nem fegyverrel reagál, ha­nem bocsánatot kér a jólétért, a si­kerért, a gazdagságért, a szorgalo­mért, azért, hogy segít a fejlődő or­szágoknak, a szegényeknek, hogy van mecsetjük és zsinagógájuk, hogy toleráns más vallások és néze­tek iránt... Amerika nem tud meg­változni. Kiépített egy társadalmat, melyben mindenkivel szemben tü­relmes. Amerika nem változhat meg, viszont épp nyitottságával, tü­relmével ingerli azokat, akik szintén szeretnének jól élni. Amerikának re­agálnia kell. Ha nem, gyengének minősül, s további akciókra ösztön­zi a terroristákat, és akkor naponta repülőgépek fognak lezuhanni. A többi iszlám ország hogyan fog reagálni? Működik az iszlám szolidaritás, és ha máshogy nem is segítik majd Af­ganisztánt, némán beleegyeznek a tálib ellenállásába. Amerika irányá­ban néhányan el fogják ismerni: igazságos a támadás, viszont azon­nal rámutatnak, ártatlan polgáro­kat is megöltetek, és fokozódhat az amerikaellenesség. Pakisztánban, Indonéziában a lakosság személyes támadásként fogja fel a bombázást. Az arabok egy nagy családba tartoz­nak, közös kapocs az iszlám, min­dent ennek rendelnek alá. Amerika segélycsomagokkal is harcol. Ez sem győzi meg a lakos­ságot, hogy a harc nem ellenük, hanem a terroristák ellen folyik? Évekig tanultam külföldi egyeteme­ken, és mindig úgy hozta a sors, hogy arab, köztük palesztin diákok­kal laktam, így volt szerencsém megismerni, tanulmányozni őket. Meggyőződésem szerint a segély- csomagok nem befolyásolják gon­dolkodásmódjukat. Nagyon tisztán, egyetlen utat látnak maguk előtt, és ez most az amerikaellenesség. A se­gélycsomag inkább az amerikai közvélemény irányába gesztus. Hogy megnyugtassák saját lelki­ismeretüket? Erről is, de nemcsak erről van szó. A közvéleménynek támogatnia kell a megtorló akciót, különben olyan hangulat alakulhatna ki, mint a vi­etnami háború idején. George W. Bush türelmes és alá­zatos elnök benyomását kelti, so­kak szerint ez is bonyolítja bin Laden és a tálibok helyzetét. Bush bevált elnökként. Az, ahogyan hatalomra jutott, kicsit megingatta a helyzetét, de most igazi intellektu­ális férfiként lépett színre. Az ameri­kaiaknak pontosan ilyen egyszerű, világos gondolkodású emberre volt szükségük. A megaláztatás után az embereket meg kellett erősíteni hi­tükben, meg kellett ígérni nekik: győzni fogunk. Amerika nem en­gedheti meg magának, hogy elve­szítse ezt a háborút. Ön szerint ebben a megváltozott világban hol van Szlovákia helye? Két lehetőség van. Vagy magunkba zárkózunk, amire a Szlovák Nemze­ti Párt buzdít, ami viszont előbb- utóbb visszaütne, vagy kinyilvánít­juk: akkor is NATO-tagok akarunk lenni, ha a szövetségnek problémái vannak, ha éppen hadban áll. Szlo­vákia így tiszteletet vív ki magának, ráadásul a győztesek oldalán fog állni. Mert a Nyugat győzni fog. Hazánkba várhatóan tömegesen érkeznek majd menekültek. A menekülttáborokról és a mene­kültekről nem túl biztatóan nyi­latkozott az előbb. Ennek ellenére a menekülteket is vállalni kell, a nyugati országokkal együtt ezt a terhet is tudnunk kell viselni. A korábbi tapasztalatok alapján úgy vélem, az afgán mene­kültek számára Szlovákia nem célország. Biztos akad, aki itt ma­rad, de ettől nem kell félni. Nem vették tudomásul Dzurinda tájékoztatását Vladimír Železný betört a szlovák médiapiacra Új szavazás Bohunicéről Rusko csatát vesztett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap hatá­rozatképtelenség miatt nem tudta tudomásul venni Mikuláš Dzurinda miniszterelnök tájékoztatását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Szlovákia közt a bohunicei atomerőmű két blokkjá­nak leállítását rögzítő keretszer­ződésről. Az EBRD a szerződés alap­ján 150 millió eurós (körülbelül 6,5 milliárd koronás) támogatást nyúj­tana a blokkok leállításához. Az EU 2007-től hatályos új költségvetése alapján az EU további összeget is fo­lyósíthat az atomerőmű leépítésé­hez. A parlament azért volt határo­zatképtelen, mert az ellenzék - bár az ülésteremben volt -, nem jelezte jelenlétét és nem szavazott. A 73 prezentáló képviselőből 65 (mind koalíciós, az MKP-frakciót is bele­értve) voksolt igennel. Tartózkodott négy baloldali képviselő, köztük az egész tájékoztatót kezdeményező Peter Bohunický. Jelen volt, de nem szavazott Peter Muránsky, Mária Sabolová (KDH) és Kvarda József (MKP). Ma a parlament újabb kísér­letet tesz a tájékoztató tudomásul vételére. Robert Fico független kép­viselő, a Smer elnöke korábban je­lezte: ha hatálomra kerül, semmissé nyüvánítja a szerződést. A képviselők elvetették Fico indítvá­nyát, aki szerette volna a keret- szerződésbe juttatni, hogy a blok­kok addig működhetnek, amíg nemzetközi minősítés szerint biz­tonságosak; korábban elmondta, legalább 2015-ig működtetné a blokkokat. Javaslatát az ellenzék és a baloldal egy része támogatta, a koalíció zöme ellenezte. Jelen volt, de nem szavazott például Köteles László és Duka Zólyomi Árpád sem (MKP). Nem ment át Ivan Gašparo- vič javaslata sem, aki az ügyről tár­sadalmi vitát követelt. Indítványát ellenzéki képviselők és Köteles Lász­ló támogatta, több koalíciós hona­tyához hasonlóan A. Nagy László is ellenezte, az MKP-frakció nagy ré­sze pedig számos más kormánypárti képviselővel együtt tartózkodott, Duka Zólyomi többedmagával pre­zentált, de nem szavazott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megrendült a Markíza Te­levízió monopolhelyzete: a szlovák frekvenciatanács nem Pavol Rusko, hanem közvetetten Vladimír Že­lezný cseh médiamágnás .javára” döntött néhány fontos hullámhossz szétosztása során. Ezeket a Global és a Naša Televíziót működtető Mac TV nyerte el, és a döntés értelmében a Global a háztartások 75 százalé­kában lesz behangolható. A tanács­tagok a Mac TV társaságnak utalták a valamikori TV Slavín és TV Sever frekvenciáit, valamint az 51. csator­nát Galgócon, és jóváhagyták a Čes­ká produkční invest (ČPI) társaság 70%-os vagyonrészesedését is a Mac TV-ben. A társaság még szep­tember 16-án megkötötte az adás­vételi szerződést a Železnýhez és a TV Novához közeli ČPI-vel, egyetlen kikötés volt: a frekvenciák megszer­zése. „Örülünk és becsüljük a tanács döntését. Mindent elkövetünk, hogy felkeltsük a szlovákiai nézők figyelmét, és hogy szabad választási lehetőséget biztosítsunk. Végre Szlovákiában is kialakulóban van a televíziós piac” - reagált Vladimír Železný a határozatra. Pavol Rusko, aki a sajtóban néhány hete harcot indított Železný ellen, ezúttal csatát vesztett, a Markíza ugyanis a jöve­delmező 52. csatornát, a volt TV Se­ver frekvenciáját igényelte. „Tiszte­letben tartjuk a döntést” - mondta tömören Rusko. Martin Lengyel, a TA3 vezérigazgatója sajnálja, hogy nem sikerült újabb hullámhosszt szereznie, de elégedett a határozat­tal és azzal, hogy a tanács nem en­gedett a rá nehezedő nyomásnak. Jirko Malchárek független képvi­selő szinte az utolsó pillanatig lobbi­zott a Markíza mellett. Richard Rybníček, a ČPI képviselője elmon­dása szerint a társaság már felállí­tott egy csoportot, mely belátható időn belül átveszi a Global irányítá­sát. Železný a jelenleg 0,8%-os né- zettségű Globalt sikeres tévévé akarja átalakítani, 350 millió koro­nát szándékozik befektetni, és meggyőződése szerint év végéig a reklámpiac legalább 20%-át meg­hódítja. (sm, s, sza) RÖVIDEN Második olvasatban az ombudsmanról Pozsony. A parlament második olvasatba, vagyis a megvitatás kö­vetkező fordulójába utalta a jogbiztosról (ombudsmanról) szóló kormányjavaslatot. Az előterjesztő Ľubomír Fogas miniszterelnök­helyettes tájékoztatta a képviselőket, hogy a jövő évtől felállítandó hivatal működtetésére a költségvetési tervezet 16 millió koronát szán. A. Nagy László, a emberjogi és nemzetiségi bizottság elnöke hangsúlyozta, a végrehajtó hatalomtól független szervről van szó, amely a parlamentnek tartozik elszámolással. Ivan Gašparovič, a HZDS-ĽS vezérszónoka szerint működésképtelen lesz a jogbiztosi intézmény, mert az ügyészségek eddig is feleltek azokért a hatás­körökért, amelyeket most az ombudsmanra ruháznának, (kár) Jó vételára lesz az SPP-nek Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) 49%-os tulajdonrészére kiírt privatizációs pályázatra október 19-ig jelentkező összes cég indul­hat a pályázat következő fordulójában - állítja Robert Fico, a Smer elnöke, aki a cég privatizációs bizottságának tagja. A privatizáció iránt eredetileg 13 cég érdeklődött, hogy ebből hányán tettek előze­tes ajánlatot, azt a privatizációs tanácsadó nem tette közzé. (SITA) Csalással vádolják Čarnogurský fiát Pozsony. Csalásban való bűnrészességgel vádolja a Zsolnai Kerületi Nyomozóhivatal az igazságügyminiszter fiát, Ján Č.-t, aki a csalást a vád szerint Róbert K.-val, a közép-szlovákiai energetikai vállalat (SSE) ügyvivőjével együtt követte el. Rendőrségi informáéiók szerint Róbert K. az SSE jogi képviseletével akarta megbízni Ján Č.-t egy 30 millió dolláros váltó ügyében anélkül, hogy nyilvános versenyt hirde­tett volna. A csalást azzal követték el, hogy Ján Č. 15 millió korona értékben állított ki hamis számlákat az SSE nevére, melyeket Róbert K.-nak kellett volna „elintézni”. Ján Č. a vád bizonyítása esetén 5-től 12 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. (TASR) Olajfolt a Dunán Pozsonynál Pozsony. Valószínűleg gázolaj okozta azt a 2,5 kilométer hosszú fol­tot, melyet tegnap fedeztek fel a Dunán. A szennyeződést valószínű­leg egy, az országot Ausztria felé elhagyó hajó okozta kora reggel, az illetékesek szerint a szennyeződést nem lehet felszámolni mestersé­ges eszközökkel, de nincs is rá szükség, mivel természetes módon megszűnik, a bősi vízi erőműig nem ér le. (TASR) Neonácik tanyája lehet a PSNS Pozsony. Az Emberek a Fajgyűlölet Ellen (ĽPR) polgári kezdemé­nyezés szerint a Valódi Szlovák Nemzeti Pártot (PSNS) és annak te­vékenységét az állami biztonsági szerveknek kellene ellenőrizniük, mivel a párt képviselői a megalakulásuk óta szélsőséges csoportok­ra valló nyilatkozatokat tesznek. Az ĽPR tart attól is, hogy a PSNS- n keresztül neonácik juthatnak be a politikai életbe, és felszólította a sajtót, ne közölje a párt nyilatkozatait. (TASR) Nem lesz népszavazás a gázmüvekről Pozsony. Elutasította a kormány Robert Fico Smer-elnök javaslatát a Szlovák Gázművek (SPP) magánosításáról kiírandó népszavazásra. Fico elképzelése szerint a polgároknak arról kellett volna dönteniük, a parlamentnek szükséges-e alkotmányos többséggel megszavaznia a fontos vállalatok eladását. A privatizációs minisztérium szerint Fi­co javaslata a kormány hatáskörének szűkítését jelentené. Ľubomír Harach gazdasági miniszter szerint lehet, hogy a Smer elnöke mö­gött meghúzódó lobbicsoport érdekérvényesítéséről van szó.” (sza) A lakosság kétharmada elégedetlen Pozsony. Szlovákia lakosságának 67,6%-a gondolja azt, hogy az or­szág helyzete egyre romlik, derül ki az MVK ügynökség felmérésől. Ez az érték az előző évhez képest tíz százalékkal nőtt. Az elégedettek tá­bora viszont 8,3 százalékkal csökkent, ma már csak 20,2 százalék tartja azt, hogy a szlovákiai változások jó irányba haladnak. A lakos­ság a legégetőbb társadalmi problémának a magas munkanélkülisé­get tartja, a megkérdezettek 44,3 százaléka nyilatkozott így. (SITA) Találkozzunk a Simon-Júda Vásáron! Két nagy eseménye lesz az idei, immár 455. párkányi Simon-Júda Vásárnak. Az első kétségkívül az, hogy a magyarországi vendég­sereg csaknem hat évtized után nem komppal, hanem a Mária Valéria hídon érkezik. Alig csekélyebb a hírértéke annak, hogy a vásár történetében először Új Szó-Vasárnap sátor is lesz. Még­hozzá jó helyen, a városházával szemben, ahol szombaton ritka vásárfiaként reklámtárgyakat kínálunk. Ezen kívül koccintással egybekötött baráti beszélgetésre vátja tisztelt olvasóinkat: 8-tól 10-ig: Holop Zsolt és Molnár Norbert 10-től délig Klein Melinda és Szilvássy József 12-től sátorbontásig: Juhász László és Szentgáli Anikó Álljon meg egy szóra vagy hosszabb eszmecserére! A témát Ön határozza meg! Hamarosan lesznek útlevél-leolvasó készülékek Adatbevitelre várva ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A párkányi hídon mű­ködő határátkelőn kialakult kriti­kus helyzetről, a kimerítő várako­zásról nem tudnak a rendőrség ha­tár és idegenrendészeti osztályának országos igazgatóságán. Az igazga­tó, Miroslav Samek ezredes arról sem tud, hogy a hétvégén Párkány­ban vásár lesz, mivel ez a nyitrai igazgatóságra tartozik. A pozsonyi igazgató szerint azonban Nyitrán nyilván intézkedtek, s a hétvégén többen teljesítenek majd szolgála­tot a határátkelőn. Samek szerint nemsokára az adatbevitel gyorsítá­sa is megoldódik, mivel már Po­zsonyban vannak a Párkányba szánt útlevél-leolvasó készülékek amelyeket a műszaki előkészítést követően leszállítanak. Az igazgató szerint a határátkelőhelyet azért nem tudták időben felszerelni ilyen készülékekkel, mert megnyitását csak 2002-re tervezték. Opj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents