Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-23 / 244. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 23 . Régió - hirdetés yi A város lakosságának nem származott haszna abból, hogy Komárom saját üzemeltetőt választott Nem a KOMVaK-nak van igaza? GÓMÖRHORKA Adományt gyűjtöttek az akadémiának Teológusnapot szervezett vasárnap a Gömörhorkai Református Gyü­lekezet és a hozzá tartozó gyülekezetek. A szervezők a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia nyolc teológushallgatóját és Mol­nár János dékánt látták vendégül. A gömörhorkai istentiszteleten Molnár János végezte az igehirdetés szolgálatát, Beretkén, Gömör- panyiton, Csoltón és Mellétén pedig két-két teológus hirdette az igét - tudtuk meg Szabó László, gömörhorkai lelkésztől. A Teológusnap utolsó istentiszteletét Lekenyén tartották, amely után a helyi gyüle­kezet szeretetvendégséget rendezett. A gyülekezetek adományt gyűjtöttek a teológiai akadémia számára, amelyet az állam még min­dig nem ismer el, s nem részesít anyagi támogatásban, (trik) TERBELÉD Halálos kimenetelű vadászbaleset Halálos baleset történt vasárnap délután egy vaddisznóvadászaton. A terbelédi (Trebeľovce) vadásztársaság 32 éves tagja egy lövéssel halá­losan megsebesítette hasonló korú társát. Kurunci Tibor, a Losonci Vizsgálati Hivatal igazgatója az Új Szónak elmondta, az ügy kivizsgá­lásának kezdeti szakaszában tartanak, eddig nem találtak szándékos­ságra utaló jeleket. Kurunci cáfolta azokat az értesüléseket, hogy a vadászaton külföldi vendégvadászok is részt vettek, (tt) TŐKETEREBES Kályhaművészet a Kárpát-medencében Gótikus és reneszánsz kályhaművészet a Kárpát-medencében el­nevezéssel nyílt kiállítás a tőketerebesi Honismereti Múzeum­ban. A tárlaton mintegy 230 középkori égetett agyagból épített művészi kivitelezésű, színesen díszített cserépkályha tekinthető meg 2002 márciusáig, (kát) DUNASZERDAHELY Női szemmel a világ az Új Nő-klubban A Vámbéry irodalmi kávéházban holnap 18 órakor kezdődik az Új Nő-klub hagyományos estje. Női szemmel a világ, avagy hogyan le­gyünk nők? címmel Szolnoki Julianna műfordító és könyvszer­kesztő tart előadást, (ú) KOMÁROM Kvarda József és Pásztor István előadása Az Európa Klub meghívására ma 18 órakor a Csemadok székházában Kvarda József, az MKP önkormányzati alelnöke és Pásztor István, Ko­márom polgármestere a közigazgatási reformról és a megyei önkor­mányzati választásokról tartanak előadást. A vendégek azt fejtegetik majd, milyen hatással lesz a polgárok mindennapjaira az elfogadott törvény, mely jogok kerülnek az önkormányzatok hatáskörébe, mi­lyen lehetőségük lesz az egyes régióknak a felemelkedésre, (vkm) Az egy hét alatt történt balesetek kára 100 ezer korona Tyúktolvajokat fogtak KOMÁROMI JÁRÁS Az utóbbi néhány hét lefor­gása alatt immár harmadik alkalommal foglalkozunk la­punk hasábjain a komáromi víz és csatornaművek á.v., valamint a város és a járás polgármesterei, illetve a víz- és csatornahálózatot jelen­leg üzemeltető KOMVaK Rt. közti viszállyal, amely a víz­mű vagyonának transzfor­mációja kapcsán alakult ki. KOMÁROM Október 13-án közöltük Fekete Istvánnak, a KOMVaK Rt. igazga­tójának véleményét az üggyel kapcsolatban, és abban több olyan állítás szerepelt, amely sér­tő volt Jarábek Józsefre, a nyu­gat-szlovákiai vízmű komáromi részlegének igazgatójára nézve. Ezért az érintett ugyancsak a lap hasábjain keresztül kívánt reagál­ni az őt ért vádakra. „Mindenekelőtt azt szeretném tisztázni, hogy én, mint üzemigaz­gató, semmilyen állami vállalati vagyont nem árusítottam, de nem is árusíthattam volna ki, hiszen er­re törvényi szabályozás vonatko­zik. Az írásban felsorolt gépkocsik eladása a földművelésügyi minisz­ter 1997. december 18-án kelt ha­tározata alapján történt - mondta Jarábek József. - Ugyancsak mi­niszteri engedélyre volt szükség a vízórák eladásához is, amelyeket Komárom városa tavaly vásárolt meg. Erről Fekete Istvánnak, mint a vagyonkezelő vállalat igazgató­jának pontosan tudnia kell. Ahhoz, hogy érthető legyen, miért is alapítottuk meg a Hydrokom Rt.-t, vissza kell kanyarodnunk a kezdetekhez, vagyis odáig, hogy a földművelésügyi minisztérium a Trencséni és a Komáromi járásban kísérleti transzformációs terveze­tet valósított meg. A trencséniben a községek, miután a tulajdonuk­ba került az infrastrukturális va­gyon, megalapították a Trencséni Víz- és Csatornaművek Rt.-t. Ugyanakkor az üzemeltető vagyon transzformációjával létrehozták a Trencséni Vízgazdálkodási Társas­ág Rt.-t, amelyet később egy fran­cia cég vett meg. A két társaság kö­zött 20 évre szóló működtetési szerződés van érvényben, amely tartalmazza a beruházási progra­mot és a nyereség elosztását is. Ott ugyanis Trencsén városa nem vált ki, mint nálunk Komárom, és nem­hagyta magukra a falvakat. Mi is ehhez hasonlóan szerettük volna megvalósítani a transzformációt a járásban. Ezért Komárom, Izsa, Pat és Csallóközaranyos még 1994. november 16-án érdekkép­viseleti egyesületként megalapí­totta az Aquacoopot, amelyhez 1995. május 19-én további 23 köz­ség csatlakozott. A Hydrokomot pedig a TVT-hez hasonlóan azért hoztuk létre, hogy az állami válla­lat megszűnése után biztosítsa majd a víz- és csatornahálózat működtetését az egész járás terü­Takarékossági intézkedések be­vezetését tervezi a város vezeté­se. A városatyák az önkormány­zat mai ülésére beterjesztett ha­tározati javaslat szerint a telepü­lés bevételeit 8,5 millióval növel­nék, kiadásait pedig 10,5 millió koronával készülnek megkurtíta­ni. A bevételek növelése főleg az Állami Lakásépítési Alap és az Ál­lami Környezetvédelmi Alap tá­mogatásai teszik lehetővé. A megtakarítások főleg a városi hi­vatal kiadásainak és az intéz­mény alkalmazottainak bérét, a ROZEKO közterület-fenntartó vállalatnak adott megrendelések számát, a civil szervezetek támo­gatásának mértékét, valamint a városi rendőrség és a képviselő­idén. Mivel én akkor egy állami vállalat üzemrészlegének élén áll­tam, a felettes intézmény, vagyis a földművelésügyi minisztérium be­leegyezését kértem, hogy egy rész­vénytársaság statutáris szervének tagja lehessek. Ezt az engedélyt meg is kaptam. A Hydrokom tehát benyújtotta a működtető vagyonra vonatkozó privatizációs terveze­tét. Közben azonban Komárom, Izsa, Pat és Csallóközaranyos a ke­rületi hivatalban 1998 júliusában bejegyeztette a Vodocoop érdek­Mennyire reális akkor a lakosság és a vállalkozók számára megszabott ár? képviseleti egyesületet, amely meg szerette volna kapni az egész járás működtető vagyonát, viszont tevé­kenységi köreként csupán az emlí­tett 4 település úgynevezett cso­portos vagyonának, tehát kútjai- nak, gépházainak működtetését látta volna el. Tehát nem az egész járásét, mint ahogyan azt mi vál­laltuk volna, hanem csak ezét a négy települését, beleértve a nye­reséges komáromi részleget is. A további három község bevonására azért volt szükség, mert az emlí­tett csoportos vagyon, bár Komá­rom kataszterében található, azo­nos arányban képezi a négy tele­pülés tulajdonát. Ez az úgyneve­zett ideális társtulajdonosi forma, mivel a négy település közös kút- ból kapja a vizet. Visszatérve a működtető vagyon transzformáci­ójára: 1998. augusztus 12-i ülésén testület kiadásainak nagyságát érintené negatívan. Az ülésen szó lesz továbbá a félbe­hagyott fedett üszoda és a befeje­zésére kezdeményezett nyilvános adománygyűjtés sorsáról, a városi vállalatok III. negyedévi gazdasági eredményeinek Tdértékeléséťôl, valamint a hazai bankokkal folyta­tott, 75 milliós hitelfelvételről szó­ló tárgyalások eredményéről is. A 28 napirendi pontos, nyilvános ülés 15.00 órakor kezdődik a váro­si hivatal alagsori tanácstermé­ben. A tanácskozást a városi televí­zió egyenes adásban közvetíti. A határozati javaslatokkal kapcsola­tos, képviselők számára készült háttéranyagokat a polgárok a hi­vatal belső szervezési osztályán, Helena Šujanská irodájában te­kinthetik meg. (kápé) a privatizációs minisztérium a Hydrokom tervezetét hagyta jóvá, mivel a Vodocoop hiányos terveze­tet nyújtott be, azt is csak két nap­pal az ülés előtt. Döntéséhez az is hozzájárult, hogy a földművelésü­gyi minisztérium az egész járás te­rületére egyetlen üzemeltetői en­gedélyt adott ki. Tervezetünket, a trencsénivel együtt a kormány utolsó, szeptemberi ülésén kellett volna jóváhagyni, de míg az előbbire rábólintott a testület, a Komáromi járásban - hivatalosan máig nem tudni, miért - leállította a működtető vagyon privatizáció­ját. Az új kormány pedig már új koncepcióval állt elő a vízművek transzformációját illetően, amely­nek eredményeképpen 2002. júli­us elsejével hat vízgazdálkodási társaság alakul az országban. Néhány szóval reagálnék Pásztor Istvánnak, Komárom polgármes­terének azon kijelentésére is, mi­szerint a vizdíj megszabása a vá­rosjogköre, nem pedig az üzemel­tetőé. Ez nem így van. A víz árát az üzemeltető szabja meg, valós, megalapozott költségek alapján, amelyhez - közhasznú szolgálta­tásról lévén szó - legfeljebb 10 százalékos nyereséget számláz­hat. Ezért nem indokolja semmi, hogy Komáromban az elmúlt két évben 8, szeptembertől pedig 11,50 koronát számláznak a lako­soknak a víz köbméteréért, sőt, a vállalkozóknak 18 koronát. A KOMVaK-tól ugyanis mi is vásáro­lunk vizet, mégpedig köbméteren­ként mindössze 3,71 koronáért. Kérdem én, mennyire reális akkor a lakosság és a vállalkozók számá­Október utolsó hétvégéjén rendezik a hagyományos Simon-Júda Vásárt Párkányban. A helyi hagyomány a törökkori erőd építésétől, azaz 1546-tól tartja számon a több napig tartó őszi vásárt, amely később Szent Simon és Júda nevéhez kötő­dött. Erről a két szentről viszonylag keveset tudunk. Egyes források sze­rint Szent Simon Egyiptomban te­vékenykedett, majd csatlakozott Szent Júda Tádéhoz és Perzsiában hirdette az igét, ahol társával együtt vértanúként halt meg. A nevüket viselő vásárt idén már 455. alkalommal rendezik meg A Duna-parti városban. Az árusok csütörtök déltől vasárnap délig kí­nálják portékájukat a Fő utcán és az egyes mellékutcákban felállított ra megszabott ár, más szóval mek­kora rajta a KOMVaK nyeresége? Amíg mi üzemeltettük az egész já­rás területén a víz- és csatornahá­lózatot, a törvény által megenge­dett maximális árat voltunk kény­telenek mindenkinek számlázni, ugyanis a városban megtermelt nyereségből fedeztük a falvak veszteségeit. De most, hogy a vá­ros különvált, és saját üzemel­tetője van, nem kell fedeznie a községek veszteségeit. Pásztor Ist­ván annak idején éppen ezzel in­dokolta Komárom kiválását. Igen ám, de a város lakosságának ebből semmi haszna nem származott, hiszen továbbra is magas vízdíjat fizet, pedig a valós költségek leg­feljebb 5 koronás vizdíjat tenné­nek indokolttá. Sőt, most, az IS- PA-tól jóváhagyott hitelre hivat­kozva a maximális 11,50 koronára emelték a díjat. Ismét csak azt kér­dezem, 1999 óta hová lett az az évenkénti 20 millió koronás nye­reség, amelyet azelőtt az állami vállalat a városban ki tudott ter­melni? A városi képviselő-testü­letnek, de a három falu képviselő- testületének is - amelyek, mint már említettem, egy negyed-egy negyed arányban résztulajdonosai a csoportos vagyonnak - el kelle­ne gondolkodnia azon, hogy mi­lyen üzemeltetője is van a vagyon­nak és milyen módon gazdálkodik vele. Ehhez elég lenne áttanulmá­nyozniuk a Tatra-Audit Kft. által a KOMVaK társaságnál májusban el­végzett könyvvizsgálati jelen­tést...” (vkm) Szerkesztőségünk a vitát ezzel befejezettnek tekinti. sátrak alatt. A városházán meg­tudtuk, hogy idén is ugyanannyi kereskedő jelezte részvételét, mint tavaly. A közel 550 árus rendelke­zésére körülbelül 6500-7000 négyzetméternyi terület áll. A Sza­badság téren és a Duna-parton a korábbi évek hagyományához hí­ven ezúttal is cirkuszosok, körhin­ták, céllövöldék váiják a közönsé­get. Idén valószínűleg nagyobb lesz a látogatók száma, mint ko­rábban, hiszen most már a Duna túlsó partján élő látogatóknak sem kell sietniük a kompra, az újjá­épült Mária Valéria híd a nap 24 órája alatt nyitva tart. A Simon-Jú- da Vásárokra jellemző a jókedv, a felhőtlen szórakozás, a vásár ideje alatt nagyobb rendbontás eddig még nem történt. Remélhetőleg, ezen a hétvégén is így lesz. (km) Az elmúlt héten hét közúti baleset történt a Komáromi járás területén, amelyek során öt személy köny- nyebb sérülést szenvedett. Áz anya­gi kár meghaladja a 100 ezer koro­nát. Figyelemre méltó tény, hogy négy esetben motorkerékpárok ve­Betörtek a Rákóczi Magyar Házba. A Rákóczi Szövetség rozsnyói cél­alapjának, a Rozsnyó és Vidéke Ala­pítványnak a székházát való­színűleg október 13-án éjjel látogat­ták meg a hívatlan látogatók. A tet­tesek megközelítőleg 134 000 koro­na kárt okozták, elvitték az alapít­vány négy számítógépét, fénymáso­lóját és kávéfőzőjét és 3000 korona készpénzt - tájékoztatta lapunkat az alapítvány kurátora és irodájá­zetői okoztak balesetet. A rendőr­ség eljárást indított a gútai Rudolf L. és Robert L. ellen, akik 18-áról 19-re virradó éjjel behatoltak az ugyancsak gútai Terézia S. családi házának udvarába és onnan 18 ka­csát és 26 tyúkot loptak el. Ezzel 6000 korona kárt okoztak a pórult járt gazdasszonynak. (vkm) nak vezetője, Svajko Gabriella. Mint megtudtuk, a betörők valószínűleg kulccsal jutottak a házba, mert nem okoztak szemmel látható kárt az aj­tózárakban, s ismerhették az épület biztonsági rendszerének kódját is, így sikerülhetett nekik kikapcsolni a rendőrség telefonközpontjához csatlakoztatott riasztóberendezést. A betörést másnap este fedezte fel az alapítvány kurátora, aki elmond­ta, reméli, rövidesen kézre kerülnek a betörők. Az ügyben folyik a rendőrségi nyomozás, (kmot) APRÓHIRDETÉS HALÁLOZÁS Szomorú szívveltudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy FÍ 91 Q Y RUDOLF mérnök életének 47. övéken, 2001. októker 20-án elhunyt. Felejthetetlen halottunk búcsúztatása 2001. októker 23-án, 15 órakor lesz a dunaszerdahelyí temetőben. (Emléke örökké a szívünkben élt ‘A gyászoló család QF-927 Önkormányzati ülést tartanak ma délután Rozsnyón Takarékoskodna a város ROZSNYÓ Az árusok csütörtöktől vasárnapig kínálják portékájukat 455. Simon-Júda Vásár PÁRKÁNY A betörők valószínűleg kulccsal jutottak az épületbe Betörtek a magyar házba ROZSNYÓ Illusztrációs felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents