Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-03 / 227. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 3. KOMMENTÁR A Kreml csapdája MALINAK ISTVÁN Tényleg meg kell vívni ezt a minden eddigitől különböző háborút, a terrorizmust meg kell állítani. Alakulgat valamiféle, talán csak a nagy világégések idején tapasztalt nemzetközi egység is. De azt ne higgye senki, hogy minden szép lesz, hogy csak fehér és csak fekete lapokat lehet leosztani, hogy feddheteden Grál-lovagok fognak küzdeni az ősgonosz ellen. Szembetűnő például az orosz külpolitika rendkívüli aktivitása, Putyin mindenütt a legszívesebben látott vendégek közé tartozik. Senki sem kételkedik abban, hogy a Kreml is komolyan gondolja a terrorizmus elleni harcot, sőt vezető szerepet akar benne játszani. Ugyanakkor nyilvánvaló, számára az a legfontosabb, hogy a csecsenekkel rendezze a számlát, s ráadásul ezt nemzetközi támogatással tehesse. Ezt bizonyítják múlt heti álszent megnyilatkozásai, amikor 72 órás ultimátumot adott a csecsen fegyvereseknek, s megpróbálta mindannyiukat egy kalap alá venni bin La- dennel és terrorista hálózatával. A világnak, Amerikának szüksége van Moszkva helyismeretére, erős közép-ázsiai pozícióira az afga- nisztán elleni hatékony csapáshoz'. Ahogy erősödik ez a felismerés, úgy gyengülnek a Kreml csecsenföldi politikáját bíráló hangok, sőt már nem is hallatszanak. Senki sem akad, aki nemzetközi fórumokon Putyin szemébe mondáná, hogy hazudik. A csecsének tényleg követtek el terrorista merényleteket, amit el kell ítélni, de nem minden csecsen harcos terrorista. A mostani, már harmadik csecsen háborút Jelcin hathatós segédletével Putyin robbantotta ki, hogy a lehető legkényelmesebben foglalhassa el az elnöki széket. A csecsen háború nem arról szól, hogy a csecsének terrorista akciókat kezdtek és jött a megérdemelt megtorlás. Hanem arról, hogy a többi szovjet utódállamhoz hasonlóan a csecsének függedenséget akartak, de azt Moszkva nem engedte, már a cári időkben sem. Azon nem lehet csodálkozni, hogy az orosz tömegek vevők a Kreml csecsenekkel kapcsolatos propagandájára, az orosz-szovjet-orosz történelem sosem a demokráciáról szólt. Nem szabadna, hogy a világ is belesétáljon ebbe a csapdába, mert szentesítené az orosz katonák csecsenföldi kegyetlenkedéseit. Az lehet, hogy az orosz ádagpolgár fél a csecsen terrorizmustól, de a csecsen ádagpolgámak is minimum annyi oka van félni az ottani orosz terrortól. A lényegen nem változtat, hogy ez a téma most rendkívül időszerűdenné vált a világpolitikában. JEGYZET egyellenőrt felismerni JUHÁSZ KATALIN Sokak szerint ez maga a lehetetlenség. Hol vannak már a piros karszalagok, a feltűnő, barna egyen-válltáskák, a foglalkozást messziről eláruló arcberendezés!? Manapság törékeny hölgyek, joggingos urak, ártatlan képű suhancok vegyülnek el a megállókban, felszálláskor nem támadnak azonnal, szépen kivárnak, utaznak pár száz métert, aztán húzzák elő azt a bizonyos igazolványt. Olyan furfangos alkalmazottról is szól egy legenda, aki egy alig-alig szállítható, hosszú műanyag csövet cipelt fel a járműre, majd letámasztotta terhét, és ellenőrizni kezdte a jegyeket- bérleteket. Bizonyára külön kiképzést kapnak ilyesféle trük- kökből. Mozgásukat sem térben, sem időben nem lehet többé behatárolni, mert a legeldugottabb lakótelepen, éjjel tizenegykor éppúgy felbukkanhatnak, mint délben a város szívében vagy egykori kedvenc helyükön, a turistákkal teli vasútállomás környékén. Kassán emiatt fokozatosan durvul az élet a tömegközlekedési eszközökön, a találékony ellenőrökkel egyenes arányban nő ugyanis az agresszív utasok száma, akik egyszerűen lelökik a járműről az őket menetjegyügyben zaklató egyént. Komoly sérülés utoljára tavasszal történt, egy munkáját végző el- lenőrnőf!) akkorát esett, hogy csúnyán eltört a karja. A lökdösődő utasnál jobb a gyors lábú utas, mondják a revizorok, mivel az nem bánt, csak kereket old. Ezt elkerülendő újabban úgy dolgoznak a jegy vizsgáló duók, hogy míg egyikük társalog a fülön csípett bliccelővel, másikuk megragadja annak válltáskáját, kabát-gallérját. Emiatt viszont számos panasz érkezik a vállalathoz, mivel előfordul, hogy csak hanyag utasra lelnek, tiki sokáig keresgél, azaz gyanússá válik, majd mikor már senki se várná, előkotorja bérletét. Addigra azonban olyan mértékű ellenőri fogdosásban lehet része, hogy akár zokon is eshet neki a bánásmód. Hiába, az élet folytonos küzdelem... Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Juhász László (58238339) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika (58238314), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Mislay Edit - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Zsigárdi László - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály- tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403 fax- 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. • Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnícka 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, or Griuioioni E-mail: redakcia@ujszo.com Apu, akkor a vaspók dróthálót sző? (Reuters-felvétel) TALLÓZÓ .N.Á.ROP.NÁOBRODA Csak a rendezvény napján értesült arról a rendőrség, hogy Pap- radnón neonáci fiatalok koncerteznek - vallotta be a Trencséni járási rendórfőkapitányság igazgatója. Stanislav Bero közölte: a rendezők között a hírhedt külföldi Hammerskins Nation csoport is ott szerepelt. Az igazgató közölte, nem volt szándékukban meg- kadályozmi a külföldi zenekarok szlovákiai fellépését. Szerinte a neonácik szervezkedése valós veszélyt jelent az országnak. Ismeretes, számos náci jelképet lefoglaltak, valamint több személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. A vizsgálóbírónak kell eldöntenie, mennyire veszélyesek, tehát büntethetők. Bero véleménye szerint a rendőrségnek igenis közbe kellene avatkoznia az efféle rendezvényeken. Értesülések szerinte azonban ez valakinek hatalmas hasznot jelent. A legfontosabb, hogy kiderítsék, a jelképekkel tudatosan akarták terjeszteni a fasiszta eszméket, ekkor ugyanis súlyosabb büntetés szabható ki. A rendőrség az akció napján már a puhói állomáson figyelte a neonáci fiatalok gyülekezőjét, de nem avatkozott közbe, bár a bőrfejűek állítólag botrányosan viselkedtek. Más kelet-európai országok mellett Romániában is kiépített pénzügyi kapcsolatokat a világ első számú közellensége Bin Laden pénzei nyomában A szeptember 11-i terrortámadások utáni amerikai háborús készülődés csatasorba állította nemcsak a hivatalos szövetségeseket, hanem az olyan országokat is, amelyek saját jól felfogott érdekükben nagyon szeretnék elnyerni a világ jelenlegi legnagyobb hatalmának jóindulatát. CSÍKY PÉTER Románia az első országok között volt, melyek hivatalosan is bejelentették, készek átengedni légterüket az amerikai hadműveletek lebonyolítására, megelőzve ezzel a parlamenti jóváhagyásra lényegesen több időt váró NATO- tagországokat. Ennek a gyors lépésnek azonban volt egy másik, a romániai belpolitikában az elmúlt héten nagy vihart kavart más indoka is. Világszerte egyre több szó esik azokról a szervezetekről vagy országokról, ahonnan Oszama Bin Laden, a terrorista tálibok vezére pénzügyi támogatást kaphatott. Nos, néhány napja a nemzetközi hírügynökségek előbányásztak egy 1996-ban készült Oszama Bin Laden-interjút, amelyben a világ első számú közellensége arról számolt be, hogy melyek azok az országok, ahol pénzügyi kapcsolatokat épített ki. És ezek között bizony megemlített kelet-európai országokat is, nevesítve Romániát. Mondottuk, a nyilatkozat közlése nagy politikai vihart kavart Romániában. Elsősorban azért, mert abban az időszakban, melyet Bin Laden említ, ugyanaz a politikai erő volt kormányon, amely ma is vezeti Romániát, és amely kétségbeesetten igyekszik bizonygatni - elsősorban a Nyugat számára - hogy véglegesen szakított a múlttal, az euróatlanti szervezetekhez való csatlakozás reményében pedig letagad mindent, ami ezt a múltat beárnyékolhatná. A tények mellett azonban a magyarázkodások elég halványaknak tűnnek és a mai napig nem sikerül(hetett) hitelt érdemlően megcáfolni a vádakat. Ahhoz, hogy valóban megérthessük az egész folyamatot, el kell mondani azt, hogy a 90-es évek elejétől Románia valóságos paradicsomnak számított mindenféle csempészáru átszállítására, és nem utolsósorban forgalmazására. Ehhez elég csak annyit megemlítenünk, hogy ‘90-’92 között Romániában semmiféle vámtétel nem terhelte az országba behozott árukat. A rágógumitól egészen a radioaktív anyagokig, a fegyverekig vagy a gyerekekig, mindennel lehetett kereskedni, a legkisebb rizikó nélkül. És nem véletlen, hogy ezek közül a legjövedelmezőbb, a cigarettával való kereskedés szinte kizárólagosan az arab szervezetek kezébe került. Ez volt az az időszak, amikor kialakultak az abban az időben teljesen törvényesen működő hálózatok. A román állam sok száz millió dollár bevételétől esett el, a hazai dohánygyárak a csőd szélére kerültek. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az abban az időben teljesen legális hálózatok élén sokszor a nemrég kimúlt kommunista rezsim jeles képviselői álltak, akiknek megmaradtak és továbbfejlődtek az elmúlt évek külföldi kapcsolatai. Melléjük nagyon gyorsan zárkóztak fel a Securitate volt tisztjei, akik felismerve a lehetőségeket, újramelegítették kapcsolataikat az arab országokból, elsősorban Irakból, Szíriából vagy Líbiából betelepült korábbi informátoraikkal. És itt volt az a pillanat, amikor joggal feltételezhető, hogy ezek a szervezetek bekapcsolódtak bin Laden „pénzgyártásába”. 1992-ben bevezették az első védővámokat, és innentől kezdve beszélhetünk az addig teljesen legális üzlet paravánok mögé bújtatásáról. Hiszen a már kialakult szervezetek hozzászoktak a könnyű és hatalmas pénzek megszerzéséhez, no meg megbízóik 2001. szeptember 11-e után a világ egyre kevésbé hisz a szép szavaknak. sem eshettek el a jövedelmi forrásoktól. 1992 végétől Romániába importált dohánytermékek jó része vagy közvetlen csempészéssel jutott az országba, a legtöbb esetben a vámhatóságok tudtával és cinkosságával, vagy a vámértékek meghamisításával. Olyan helyzetben, amikor a világpiacon 500 doboz cigaretta minimum 60 amerikai dollárt ért, a román importőrök olyan dokumentumokat fogadtattak el a vámhatóságokkal, amelyek azt bizonyították, hogy ők 6 dollárért vásárolták ezt a tételt, vagyis egy csomag cigarettáért valamivel többet fizettek, mint 1 cent! Ugyanebben az időben a román piacon egy csomag cigaretta ára megfelelt a világpiacinak, vagyis a márkájától függően 1-2 dollárba került. A nyereség könnyen kiszámítható: száz-kétszázszoros! A román közvélemény, illetve elsősorban a sajtó nyomására a hatóságok tettekre kényszerültek, így vezették be a cigaretta- termékek zárjeggyel való ellátását. Ezt a lépést azonban már a törvényhozók teljesen könnyelműen kezelték. A zárjegyek kezdetlegesek és könnyen hamisít- hatóak voltak. Még továbbmen- ve, a káosz, amit ezek nyilvántartása okozott azt eredményezte, hogy gyakorlatilag már senki nem tudta, ki, mit, hol és mikor hozott be az országba. Ez az arab terrorista szervezetek haszna A nyilatkozat közlése nagy politikai vihart kavart Romániában. mellett a román kiszolgálóiknak is kedvezett - ebben az időszakban épültek a román politikai elit, a vámszervek, az igazságszolgáltatás vezetőinek álomvillái az ország legfestőibb tájain. A Romániában folyó cigaretta- csempészet szervezői és finanszírozói elsősorban olyan arabok voltak, akik vagy román letelepedési engedéllyel, vagy román állampolgársággal rendelkeztek (Zäher Iskandarani, Elias Youssef Nassar, Jamal al Atm stb.) Őket segítették a román hivatalos szervek képviselői a bankszektor, a vámhivatal, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területéről - persze ez nem lehetett politikai támogatottság nélkül. így például az egyik, 1977-ben elkészült vádiratban leszögezték: a fentebb említett arab vállalkozók egyik szatellitcégénél „azért, hogy ne lehessen felfedni a törvénytelenségeket és ne lehessen hasznosítani a pénzügyi ellenőrzést, melyet a cégnél lefolytattak, a vádlott protekcióért folyamodott a kormány és a pénzügyminisztérium egyes vezetőinél, akik utasítást adtak a cégek ellenőrzésének beszüntetésére.” Egyébként ebben az ügyben eljárást folytattak az Iliescu-re- zsim egyik volt pénzügyminisztere ellen, ezt azonban meg kellett szüntetni, mert időközben a gyanúsított parlamenti képviselővé való megválasztásakor immunitást szerzett. 1992. november 16-án a borsi és a varsándi vámszervek jelezték, hogy nagy mennyiségű cigarettát szállító kamionok hamisított TIR- könyveket mutattak be a határon. A vizsgálat megállapította, hogy a cigarettaimportot egy líbiai állampolgár, Elias Youssef Nassar romániai cége végezte. Bukaresti belső vámhivatalokhoz irányították a kamionokat, de azok útközben eltűntek. Később a cigarettákra bukaresti katonai egységek raktáraiban találtak rá. Miután ugyanabban az évben, december 19-én Nassart letartóztatták kiderült, hogy ő a tulajdonosa egy Elma Trading nevű líbiai cégnek, amely fegyvereket vásárol Romániából és amelyeket a Romániába csempészett cigaretta árából fizet ki a román katonai hatóságok tudtával. Elias Nassar csak az 1992-es év folyamán nyolcvanötmillió doboz cigarettát csempészett be Romániába. Ennek a mennyiségnek a vámtétele megközelítette a há- rommilliárd lejt, hatalmas összeg volt ez abban az időben. A befolyt összegekből Nassar cége fegyvereket vásárolt. Hogy ezek hová kerültek, nem nehéz elképzelni. Nasser mégsem jutott a román bíróság elé, mert a per megkezdése előtt óvadék ellenében „ideiglenesen szabadlábra helyezték”. A román büntetőjogban ez a megfogalmazás nem ismert. A szabadlábra helyezés kifejezetten a román titkosszolgálat akkori vezetője, Virgil Magureanu utasítására történt, aki azzal indokolta a döntést, hogy Nasser megfizette a kárt, letétbe helyezett az egyik azóta kimúlt román banknál 3,1 millió amerikai dollárt. Amellett, hogy ez az egész ügy teljesen törvénytelen volt, nem történhetett volna meg a Legfelsőbb Országos Védelmi Tanács, pontosabban Románia akkori és mai elnöke, Ion Iliescu tudta nélkül. Azt már nem kell különösebben ecsetelnünk, hogy Elias Nassar azonnal elhagyta az országot és azóta is bottal üthetik a nyomát. A fenti eset csak egy azok közül, melyek az elmúlt évtizedben megalapozták a gyanút, melyet Oszama Bin Laden bizonyosságként említett 1966-os interjújában. így - ahogy éppen az egyik vezető romániai lap írja - a román hatóságoknak az arab terrorizmust elítélő heves igyekezete azon tolvajéhoz hasonlít, aki a leghangosabban kiált tolvajt másokra. A bizonyítékok épp az ellenkezőt igazolják. 2001. szeptember 11-e után viszont a világ már egyre kevésbé hisz a szép szavaknak.
