Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-22 / 243. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 22. Politika 5 „A kisebbség - pszichológiailag, etikailag, emberileg - a többségi nemzethez képest rosszabb helyzetben érzi magát" Beszélgetés Mádl Ferenccel Magyarország köztársasági elnöke csütörtökön először látogatott hivatalosan Szlo­vákiába. Háromnapos útja során több szlováldai köz­életi méltósággal tárgyalt, Pozsonyban tíz, Kassán két szlováldai személyiséget tüntetett ki. Erről és a stá­tustörvényről beszélgettünk Mádl Ferenc köztársasági el­nökkel. SZENTGÁLI ANIKÓ Nem mindennapos dolog, hogy szlovákiai állampolgárokat ma­gyar állami kitüntetésben része­sítsenek. Milyen jelentősége, üzenete van ennek? A szlovákiai magyar és szlovák ér­telmiséget szeretnénk segítem ab­ban, hogy jobban megértsék egy­más kultúráját, nyelvét, hogy be­csüljék egymás kulturális értékeit, és ezáltal kölcsönösen örömet sze­rezzenek egymásnak. Az ellenté­teket fel kell oldani, mert ezek előbb vagy utóbb elfajulnának. A sajtó és a politikai körök gyakran rájátszanak a nemzetiségi és a kul­turális identitás különbözőségére, ami soha nem tett jót. A kitünte­téssel azoknak a hitét, meggyőző­dését akartuk erősíteni, akik őszintén hisznek a felebaráti sze- retetben, egymás megbecsülésé­ben és abban, hogy ez európai, er­kölcsi érték. Inkább szimbolikus jelentőséggel bír, hogy tíz ember állami kitüntetést kapott, hiszen közel egymillió magyar és ötmillió szlovák él itt közösen, egymás mellett. Nem jelenti-e ez a kitüntetés azt is, hogy Ön, elnök úr, szívén vi­seli a szlovákiai magyarság sor­sát? Ezt is lehet mondani. Minden ki­sebbség szükségszerűen - pszicho­lógiailag, etikailag, emberileg - a többségi nemzethez képest rosz- szabb helyzetben érzi magát. A fé­lelem erre nem jó kifejezés. Ehhez az érzéshez a történelmi sérelmek is hozzájárulnak, gondoljunk csak a kitelepítésre. Erre Magyarorszá­gon is volt példa, tőlünk a némete­ket telepítették ki. Magam is né­metek lakta vidékről származom, és a kitelepítettek többsége nem volt bűnös, ártatlan emberek vol­tak. Hosszú évtizedekig félelem­ben éltek, mert nyelvüket, identi­tásukat még ha akarták, sem tud­ták volna megőrizni. És a történel­mi körülmények rossz emlékek­ként továbbélnek a családokban. Ma már erről nincs szó, vagy ha igen, csak kis mértékben. Talán az idősebbekben él az aggály, hogy megőrizhetik-e identitásukat, hogy az unokájuk az óvodától az egyetemig az anyanyelvén tanul­hat-e. Ilyen aggódás lehet bennem A státustörvény egyedüli célja: javítani a kisebbségi magyarság helyzetét (Somogyi Tibor felvétele) is. A kisebbségben élők nehezebb helyzetét oldani kell, hogy jól érezzék magukat, ne féljenek, higgyenek abban, hogy a többi emberrel egyenrangúak. Az egységesülő Európában, glo­balizálódó világunkban az iden­titástudat megőrzése már ben­nünket sem csak szlovák-ma­gyar, hanem európai viszonylat­ban is érint, amire Ön többször rámutatott. Európára jellemző a kis nemzeti közösségek tarkasága, sokasága. Az identitástudat megőrzésének \\ A szlovákiai ma­gyar és szlovák ér­telmiséget szeretnénk segíteni abban, hogy jobban megértsék . > egymást. >> kérdésével az európai intézmé­nyek is szembesülnek. Az Európai Unió és az Európa Tanács külön­böző egyezményekkel, progra­mokkal megpróbál speciális védel­met biztosítani a kis nyelveknek. Gondoljunk a csángó nyelvre. Ro­mániában egyszerűen letagadták a létét, sem az egyházban, sem az oktatásban nem használhatták, megtagadták a csángó nyelv sajá­tos magyar voltát. A csángók nem tehetnek arról, hogy magyarnak születtek. Az Európa Tanács hatá­rozata szerint a csángó egyike a kis nyelveknek, melyet mint kulturális értéket védeni kell. Ez újdonság. És a csángók megkönnyebbültek, mert mostanáig nem vallhatták meg identitásukat. A státustörvény is a magyar azo­nosságtudat erősítését célozza. Szlovákiában Jozef Migaš házel­nök kritizálta legerősebben a jogszabályt. A vele folytatott tár­gyalások során mivel próbálta eíoszlatni aggályait, lefegyve­rezni őt? Nem hiszem, hogy lefegyvereztem őt. Nagyon kulturáltan és fino­man, de elég határozottan el­mondta az aggodalmát, hogy a törvény milyen fenntartásokat okoz a szlovák politikai gondolko­dásban. Érdekes, nem is szlovák népet, embereket, hanem politikai gondolkodást említett. Elmondta, hogy tanácskozott román kollégá­jával, akivel hasonló véleményt fo­galmaztak meg. Erre azt válaszol­tam, a félelmek egyik oka az lehet, hogy nem ismerik jól ezt a tör­vényt, sem a célját, sem a rendel­kezéseit. Mert a törvény egyedüli célja: javítani a kisebbségi ma­gyarság helyzetét. A magyarok életét szeretnénk könnyebbé, az embereket pedig boldogabbá ten­ni a szülőföldjükön úgy, hogy ma­gyarnak érezhessék magukat, ne kelljen feladniuk nyelvüket, kultú­rájukat. Migaš úr ezt megértette, elfo­gadta? Nem mondta, hogy nagyszerű, amit mondtam, de nem is vitatta, ahogyan azt sem, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács ismétel­ten kinyilvánította: a státustör­vény nincs ellentétben a nemzet­közi jogi dokumentumokkal. Kez­detben az európai intézmények­nek is fenntartásaik voltak, mert nem ismerték a törvényt, csak an­nak a sajtóból ismert változatát. A szlovák parlament elnöke azt sem vitatta, hogy Szlovákiának is van ilyen törvénye, mely bizonyos ér­telemben szigorúbb a magyarnál. Nemzetiségi, származási alapon nyújt kedvezményeket a külföldön élő szlovákoknak, ami elég ke­mény dolog, ezzel szemben a ma­gyar törvény az identitás szabad megvallása alapján nyújt kedvez­ményeket. Tehát aki azt mondja: én magyarnak érzem magam, sze­retnék ilyen és ilyen támogatásban részesülni ilyen és ilyen utakon, ha lehet. Nos, ez a megfogalmazás sokkal enyhébb és liberálisabb. Úgy tűnik, alaposan ismeri a külföldi szlovákokról szóló tör­vényt. Mielőtt Szlovákiába indultam, el­olvastam. Komolyan el kellene be­szélgetni egymással, és kiderülne, hogy mindenki jót akart. A szeptember 11-i tragikus ese­mények az egész világot megvál­toztatták. Egyszerű emberként, de egy NATO-tagország köztár­sasági elnökeként is hogyan fo­gadta ezt a tragédiát? Olyan veszély, láthatatlan ellenség jelent meg a világban, mely az alapvető emberi értékekre tör. Ma­gyarország NATO-tag, és támogat­ja az Amerika által kezdeménye­zett akciót. Cselekedni kell, szoli­daritást kell vállalni a kialakult nemzetközi koalícióval. A konfliktus okait, hátterét ele­mezve többen úgy fogalmaztak: a jó és a gonosz küzdelme fo­lyik. Ön. derűlátó? Ön szerint lesz ez a világ jobb is? Valahogy jobbá kell tenni a vilá­got, a globalizáció pozitív hatásait kellene az emberiségnek keresnie, a negatívokat pedig csökkentenie. Ez nagyon összetett folyamat, melyben a társadalomtudomány­nak, az etikus gondolkozásnak, a nemzetközi és a gazdaságpolitikai együttműködésnek is fontos szere­pe van. Fontos, hogy ezen a téren megváltozzon a világ, de ez nem lehet mentség a vandál pusztítá­sokra. Bízom benne, hogy sikerül felszámolni a terroristák hálóza­tát, sikerül legyőzni a gonoszt. Hármas kolaíció: az MKP megvédte állásait keleten Sokan keresik a Mečiarhoz vezető utat Kassán engedett a Smer Ma zárják a jelöltlistákat ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Szombat délután végül aláírták a pártok kerületi szerve­zetei az MKP-Smer-SDKÚ koalíci­ós szerződést, amelyben együtt­működésre kötelezték magukat a megyei választásokon. Az MKP 23, a SMER 18, az SDKÚ pedig 16 képviselőjelöltet indít, azaz a hét­főn elfogadott memorandumban szereplő arányhoz képest egy hellyel többet kapott az SDKÚ, a Smer rovására. Jakab Elemér, az MKP kerületi el­nöke elmondta, a szerződéskötést az SDKÚ késleltette, amelynek képviselői azzal vádolták leendő szövetségeseiket, hogy nem tekin­tik őket egyenrangú félnek. Szer­dán éjjel az SDKÚ kerületi vezeté­se felrúgta az addigi megállapo­dást, és plusz egy helyet követelt a listán képviselőjelöltjei számára. Hosszú alkudozást követően sike­rült kompromisszumra jutni. Ja­kab Elemér különösen nagy ered­ménynek tartja, hogy a Rozsnyói járást illető öt képviselői helyből négyet az MKP kapott meg. A vég­leges „leosztás” szerint a magyar párt a Nagymihályi járásban 4, a Tőketerebesi járásban 7, az öt kas­saijárásban 2, a Kassa-környéki já­rásban 6, a Rozsnyóiban pedig 4 jelöltet indíthat. Ezt a kerületi el­nök nagyon jó indulási pozíciónak tartja. „A többi már a választókon múlik, akik, reméljük, elmennek szavazni, és legalább 18 MKP-s je­löltet bejuttatnak a megyei parla­mentbe. Bízom abban, hogy a ma­gyar nemzetiségű független jelöl­tek nem fogják megosztani a ma­gyar választókat” - mondta la­punknak Jakab Elemér, hozzátéve, hogy szerinte a szlovákiai magya­rok egyedül az MKP-n kérhetik számon sorsuk alakulását. A koalí­ción belüli együttműködés valószí­nűleg továbbra sem lesz zökkenő- mentes, ám a valódi összefogás­nak most már papíron nincs aka­dálya. (juk) TASR- és SITA-HÍR Liptószentmiklós/Turócszent- márton. Ma kell véglegesíteiük a pártoknak a megyeielnök-, illetve képviselő-jelöltjeik listáját, így a hétvégén is lázas tárgyalások folytak. Anna Malíková is indul a megyei elnöki tisztségért a zsolnai régió­ban: jelöléséről szombaton dön­tött a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Egykori párttársa, Ján Sítek a Slota-féle PSNS részéről is harcba száll Zsolnán a posztért, ám Malí­ková szerint Sitek számára nem el­lenfél. Az SNS egyébként ismét tárgyalásra hívta a HZDS-t. Malí­ková korábban azt nyilatkozta, hogy a HZDS nem teljesíti az ellen­zéki szerződést, ám szombaton ki­jelentette: Szlovákia érdeke a két párt együttműködése. Ján Slota is arra számít, hogy Vladi­mír Mečiarral szövetkezhet a parla­menti választásokon, kijelentette: mindig tisztelte Mečiart, nézetkü­lönbségeik ellenére. A párt három heti fennállása során elért 2%-os támogatottság az elnök szerint lel­kesítő eredmény, „gyerekjáték lesz tíz százalékot elérni”. Slotáék Zsol­nán kívül nem állítanak megyeiel- nök-jelöltet, de képviselőjelölteket még a Galántai és a Dunaszerda- helyi járásban is indítanak. A Smer négy megyében kötött koalí­ciót a HZDS-szel (több helyütt csat­lakozott hozzájuk az SOP és az SDĽ), egy megyében az MKP-val, az SNS-szel viszont nem volt hajlandó szövetségre lépni. Annak ellenére, hogy az SDĽ két megyében koalíciós partnere Mečiar pártjának, Braňo Ondruš, a baloldaliak alelnöke kije­lentette: továbbra is fenntartásaik vannak a HZDS-szel, és szigorúan különbséget tesznek a regionális, il­letve a nagypolitika közt. A HZDS „nem egyszeri használat­ra” tervezi az együttműködést a Smerrel, az SOP-val és az SDĽ-lel, jelentette ki a párt részéről Ladis­lav Polka. RÖVIDEN Dzurinda a New York-i maratonon Pozsony. Mikuláš Dzurinda is részt vesz a két hét múlva esedékes New York i maratonban. A nyár végén még azt mondta, nem lesz ideje felkészülni, tegnap azonban kijelentette: a szeptember ll.-iki események arra ösztönözték, hogy induljon a versenyen - ezzel is szolidaritását akaija kifejezni a terrortámadással sújtott várossal. Mivel nem szolgálati úton vesz részt, a repülőjegyet és az összes költséget maga fizeti. (TASR) Felesleges a lépfene elleni oltás Pozsony. Szlovákiában ellenőrzés alatt tartjuk az anthrax körü­li helyzetet - jelentette ki az egészségügyi miniszter. Roman Kováč a Markíza televízióban közölte: eddig 79 gyanús külde­ményt elemeztek a besztercebányai állami egészségügyi intézet­ben, az eredmény minden esetben negatív. Szerinte a polgárok­nak nem kell feleslegesen nyugtalankodniuk, nincs értelme például a lépfene elleni védőoltásnak. Hangsúlyozta: Szlovákiá­ban megfelelő mennyiségű vakcina állna rendelkezésre veszély esetén. (SITA) Őrségben sebesült meg egy katona Pozsony. Őrszolgálat közben lőtte arcon az általános katonai szolgálati idejét töltő M. Ď.-t egyik társa a főváros keleti részén fekvő lőszerraktár mellett. Az esettel a katonai rendőrség foglal­kozik. Annyit sikerült megtudni, hogy a sérült állapota nem élet- veszélyes. (TASR) Vadnyugati módon a radiátorért Pozsony. Öt álarcos férfi támadott meg tegnap reggel egy pozsonyvereknyei építkezési területen egy 25 éves ukrán férfit. Megkötözték, száját beragasztották; majd elvittek húsz radiá­tort, két fürdőkádat, egy gázkazánt és más értékes műszaki hol­mit, összesen 800 ezer korona értékben. A rendőrség már el­kezdte a nyomozást. Hogy az elkövetők házat építenek-e, vagy kereskedést akarnak-e nyitni, azt nem sikerült megtudni. (SITA) A rendőrség nem adott védelmet, csak tanácsot Rettegő ENSZ-aktivista TASR-HÍR Pozsony. Szombatról vasárnapra virradó éjjel ismeretlen fegyvere­sek próbáltak behatolni az ENSZ nemzetközi békekutató klubja szlovákiai igazgatójának lakásá­ba. Colombo Ingboanusi a lakás­ban tartózkodott, szerencséjére a támadók nem tudták felfeszíteni az ajtót. Az aktivista tegnap a rendőrségen személyi védelmet kért. „Azt mondták, nincs elég embe­rük” - közölte Ingboanusi, majd megjegyezte: csupán egy napig szerette volna élvezni az őrizetet. Az őrszobán azonban azzal bo­csátották útjára, hogy „telefonál­jon, ha valami történik” -. Ing- boanusit sokan a romák jogvédő­jének tartják, ezért a skinhead szervezetek többször is támadták már, sőt megpróbálták kiutasít- tatni az országból. Értesülések szerint a meggyilkolására is je­lent már meg felhívás. Az utóbbi időben Anastázia Ba- lážová és Karol Sendrei halála ki­vizsgálásának ügyében emelte fel a hangját a Pozsonyban lakó ENSZ-aktivista. A KDH kizárja a HZDS-sszel való együttműködést Önállóan a választáson ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A Kereszténydemokra­ta Mozgalom (KDH) a jövő évi par­lamenti választáson önállóan indul - erősítette meg a korábbi döntést szombaton a mozgalom közgyűlé­se. A KDH a választások utáni együttműködést a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmon (HZDS) kívül egyetlen politikai erővel sem zárja ki. Vladimír Palkó alelnök a Smert is kizárná, de ezt Pavol Hrušovsky elnök Palkó magánvéle­ményének tartja. A küldöttek meg­erősítették tisztségükben az elnö­köt és az öt alelnököt: a KDH tiszt­ségviselőit a korábbi egy év helyett két évre választják. Módosult a mozgalom alapszabá­lya is, amely ezután nagyobb jogkö­röket biztosít a KDH központi szer­veinek. A pártközpont állítja össze a választási listát és határozza meg a képviselőjelöltek sorrendjét. Szi­gorúbb lesz a pártfegyelem is, az alapszabály kimondja, hogy a KDH tagjainak tartózkodni kell olyan vé­leménynyilvánítástól, amely eltér a pártszevek álláspontjától. Ján Čarnogurský igazságügyi mi­niszter, a KDH előző elnöke kije­lentette, egyelőre nem kíván semmilyen pártfunkciót betölteni a kereszténydemokratáknál, mi­vel szeretné megőrizni a szabad véleménynyilvánításhoz való jo­gát. (km) Megerősített pozíció. Ján Figel't (balra) ismét külpolitikai alelnökké vá­lasztották. A nemrég súlyos balesetet szenvedett politikus speciális „gyógynyakörvvel" vett részt a KDH közgyűlésén. (ČTK-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents