Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-18 / 240. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 18. Agrárkörkép Az elavult, meghibásodott elemek ellenére javult az öntözőberendezések kihasználása 63 millió köbméter víz A 2001-ben tervezett és valódi öntözővíz-felhasználást az alábbi táblázat mutatja: SVP Kiépített Ebből Tervezett Tényleges Szlovák Vízgazd­öntözőhálózat működőképes vízfelhasználás vízfelhasználás Vállalat (ha) (ha) (ezer. m3) aug.31-ig (ezer m3) Povodie Dunaja 143 274 141 986 61 144 42 897,0 Povodie Váhu 96 355 91016 28 669 15 388,1 Povodie Hrona 45 490 42 017 12 925 4 673,0 Povodie Bodrogu a Hornádu 29 817 23 346 4117 451,3 SVP összesen 314936 298 365 106 855 63 410,1 Forrás: www.mp.sk Az elektromos energiáért Összesen 10 418 45 375 7 343 21 201­5 684 436 17 761 72 696 tént az öntözőberendezések ki­használásában és a felújításukban. Augusztus végéig, amely gyakorla­tilag az öntözési szezon végének is tekinthető, több mint 63 millió köbméter vizet öntöztek ki az egyes parcellákra. Ekkora víz- mennyiség kijuttatásához termé­szetesen új öntözőberendezésekre is szükség volt. Az idén a termelők összesen 951-et vásároltak belő­lük, s a teljes víz- mennyiségnek csak­nem az egynegye­dét (csaknem 15 millió köbméter) ezekkel juttaták ki. Sajnos, a kedvező vízfelhasználás el­lenére az ágazatot továbbra is azok a problémák gyötrik, amelyek elsősorban a pénzhiány miatt egyelőre megoldat­lanok. Az öntözőbe­rendezések több mint egyharmada 30 évnél, 60 százaléka 20 évnél idősebb, az elavult berendezé­sek nagyobb ener- giafelhasználásssal, ugyanakkor kisebb hatékonysággal dol­goznak. Nem beszél­ve arról, hogy az egyes berendezések gyakran a szabvá­nyokban előírt felté­teleknek is alig-alig felelnek meg. Min­dezt fokozza, hogy az épületek elhanya­golt, romos állapot­ban vannak. A föld alatti csővezetékek és csapok nagy része már rozsdás; sok a tömítési hiba, ami­nek következtében nagyobb a vízveszte­ség, csökkken a haté­konyság. Az ágazat égető gondjainak Illusztrációs felvétel megoldását tudato­sítva dolgozták ki az öntözőberendezések felújítá­sának 2002-től 2005-ig szóló ter­vezetét. Ennek keretében a víz­gazdálkodási szempontok alapján határozták meg a berendezések felújításának legfontosabb szem­pontjait, számszerűsítették a rá vonatkozó költségtételeket, felso­rolták a fedezésükre igénybe ve­hető forrásokat. Az öntözőhálózat működtetése kapcsán a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnak tetemes felhalmozott követelései vannak az öntözővizet felhasználókkal szemben. A ki nem fizetett víz és az elektropmos ener­gia miatti tartozások, amit a ter­melők a dotációk kifizetésének ké­sésével magyaráznak,, komoly problémát jelent a vállalat üzemké­pességének biztosításában. Mivel már a tavalyi követelések színije is meghaladta a 130 millió koronát (az idei követeléseket az alábbi táb­lázat mutatja), a tárcavezetés el­lenőrizni fogja, vajon az erre a célra folyósított dotációkat a termelők nem fordították-e más célokra, (yl) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Vízgazdálko­dási Vállalat nyilván - I tartása szerint az or­szágban 314,5 ezer ■■■M hektár mezőgazdassá- gi területen lett kiépít­ve az öntözőhálózat, ennek napja­inkban csaknem 95 százaléka bi­zonyos szinten működőképes, s így gyakorlatilag csaknem 300 ezer hektárnyi terület öntözhető. A tavalyi szárazság okozta ka­tasztrofális mértékű károk nyo­mán a tárcavezetés is tudatosítot­ta, hogy a mesterséges csapadék­pótlás az egyre nagyobb mérete­ket öltő aszályos időszakokban a termelők számára létkérdés, en­nek alapján az idén több mint 348 millió korona tá­mogatást különítettek el erre a célra. 348 millió korona értékű költség- vetési támogatást különített el er­re a célra. Az egyes régiók számá­ra kiírt támogatási limitek alap­ján az új öntözőberendezések vá­sárlására 50 százalékos ártámo­gatás járt, a meglévő berendezé­sek felújítására abban az esetben volt igényelhető a támogatás, ha a felújítás költsége nem haladja meg az új berendezés árának 25 százalékát. Minden bizonnyal a megnövelt tá­mogatásoknak is köszönhető, hogy az idén az előző évekhez vi­szonyítva jelentős előrelépés tör­Követelések A felhasznált (ezer Sk) vízért Povodie Dunaja 34 957 Povodie Váhu 13 858 Povodie Hrona 5 684 Povodie Bodrogu a Hornádu 436 SVP összesen 54 935 Az EU gabonapiacán módosították a gabonafélék terméshozamaira vonatkozó becsléseket Kevesebb kenyérgabonával számolnak Az előzetes becslések szerint az árpa hozamaiban is 1 millió ton­nával kellett módosítani a feltéte­lezett mennyiséget, ami a tavalyi eredményekhez képest összesen 3 millió tonnás csökkenést je­lent.Ugyanakkor tavaszi árpából elsősorban a Franciaországban megnövelt vetésterületének kö­szönhetően mintegy 190 ezer ton­nás növekedéssel számolnak. Mintegy 200 ezer tonnával csök­kent a kukorica termésbecslése is, a feltételezett össz- hozam így alig ha­ladja meg a 40 mil­lió tonnát. A hozamcsökke- nésssel egyidejűleg az egyes termé­nyek minőségi mu­tatói is romlottak. A francia kenyér- gabona minőségi vizsgálatának eredményei példá­ul arról tanúskod­nak, hogy csökkent a fehérjetartalma, ugyanakkor még így is meghaladja a 10,5 százalékot, (si-ía) Illusztrációs felvétel szágban, Németországban és Franciaországban alacsonyabb hozamokra számítanak, Ausztri­ában és Olaszországban az előre­jelzések éppen ellenkezőleg, ho­zamnövekedést jósolnak. TÁJÉKOZTATÓ íg az EU tagorszá­gokban a gabonafé­lék terméshozama tavaly meghaladta a 210 millió tonnát, a 2001/2002-es idényre vonatkozó előrejelzéseket, amelyek 202 millió tonna körüli mennyiséget jeleztek, már módosí­tani kellett, s a feltételezések sze­rint mintegy 3 millió tonnával keve­sebb lesz a termés a tervezettnél. A gazdasági elemzések és előre­jelzések alapján jóval nagyobb visszaesést várnak a kenyérgabo­nából. Az előző évi 95 millió ton­nás terméshozamhoz viszonyítva csupán alig 85 millió tonnára számítanak belőle, ez csaknem 11 százalékos hozamcsökkenést jelent. Mindez elsősorban búza vetésterületének jelentős csökke­nésével magyarázható, a német és francia farmerek például több százezernyi hektárral kevesebbet vetettek belőle. Míg Spanyolor­ACRÁRHÍREK Emelik az agrártámogatásokat Amerikában Annak ellenére, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) ke­retében zajló, az agrárkereskedelem liberalizációját célzó tár­gyalásokon az amerikaiak kötelezettséget vállaltak az agrártá­mogatások fokozatos csökkentésére, az amerikai képviselőház legutóbbi döntése értelmében 2011-ig mintegy 70 százalékkal növelik az ottani agrárágazatba folyósítandó támogatások ösz- szegét. A képviselők annak ellenére döntöttek így, hogy a kor­mány az előkészített tervezet jóváhagyásának elhalasztását kér­te, mivel gazdaságélénkítési stratégiai megfontolásból elsősor­ban a hadiipar fejlesztésére kíván rendkívüli forrásokat felsza­badítani. A képviselők azonban jóváhagyták az agrártámogatá­sok jelentős mértékű növelését, s ennek alapján a következő évtizedben az eddig tervezettt 100 milliárd korona értékű támo­gatás helyett összesen mintegy 170 milliárd dollár támogatást juttatnak majd az amerikai farmerek versenyképességének meg­őrzésére. Az elfogadott javaslat anticiklikus kiegyenlítő pótlékok bevezetésével számol, amely magával hozza a minimális felvá­sárlási árak alkalmazását is. Ezt a piaci mechanizmust elsősor­ban a gabonafélék, a gyapot és a szója árának meghatározásá­ra használják majd ki. (ta-sz) Illusztrációs felvétel A növényvédelem és az egészségügy is használhatja Új fagyálló anyag TÁJÉKOZTATÓ Amerikai tudósok az Északi- és a Déli-sarkon honos halak által természetes úton termelt gli- koprotein mesterségesen előál­lított változatának kifejlesztésé­vel olyan új szintetikus készít­mény birtokába jutottak, amely állításuk szerint megvédheti a növények termését a megfa- gyástól. Az említett glikoprotein a halak vérében található, s a rendkívüli hidegben is megvédi őket attól, hogy a vérük meg­fagyjon. A tudósok úgy vélekednek, hogy az új mesterséges szer alkalmazá­sával, amellyel a növények ter­mését lepermeteznék, meggátol­ható lenne azok megfagyása. Ezáltal lehetővé válna néhány növényfajta termesztése a hide­gebb légkörű övezetekben is. Ter­mészetesen az új anyagnak nem­csak a növénytermesztésben, ha­nem az egészségügyben is több kihasználási lehetősége van. 0) A méztermelés fejlesztése a kiviteltől függ Nagy vám, kis kivitel ISMERTETŐ A hazai méhészek az előző években méh­családonként 160 ko­ronás állami támoga- wmmmm tásban részesültek, s szinte természetesnek veszik, hogy ezt a támogatást az idén is megkapják. Amint az a földművelési miniszternek Nyit- rán a méhészek szakmai tanácsko­zásán elhangzott szavaiból kide­rült, a tárca egyelőre keresi a for­rásokat, hogy az előző évi támo­gatás szintjét az idén is megtart­hassa. A miniszter mindenesetre a méhészet jogállásának rendezését tartja fontosnak, ez a tevékenység ugyanis külföldön sem öltött nagyüzemi méreteket, csupán egyének foglalkoznak vele. Úgy­szintén külföldi tapasztalatok mu­tatják, hogy a méhészettel kapcso­latos költségek 60 százalékát az állam állja. A hazai méhészet fejlődése a méz­termelés kiviteli lehetőségeinek függvénye. Jelenleg 175 tonna méz exportjára van lehetőség, azonban a 17,5 százalékos vám komoly hátrányt jelent elsősorban a termelők számára. A Szlovákiai Méhészek Szövetsége pár éve küzd a méz kiviteli vámjának el­lllusztrációs felvétel törléséért, egyelőre eredményte­lenül. Az Európai Unióval folyta­tott egyeztető tárgyalásokon egy­előre úgyszintén nem sikerült ki­csikarni, hogy 300-500 tonnányi mézet exportálhassunk vámmen­tesen az uniós tagországokba. A hazai méhészet szintentartása érdekében további lépésekre is szükség lenne, nevezetesen a mé- hállomány egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges gyógy­szerekhez való hozzájutás le­hetőségére és az esetleges kártérí­tésjogi kérdéseinek rendezése, ha fertőző betegség esetén a méhál- lományt fel kell számolni, (ci)

Next

/
Thumbnails
Contents