Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-18 / 240. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 18. KOMMENTÁR Biztosítók vad vágtája SIDÓ H. ZOLTÁN Jövőre megszűnik a Szlovák Biztosító monopolhelyzete a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának területén. Végre versenyhelyzet alakul ki ezen a piacon is, az autótulajdonosok válogathatnak a különböző ajánlatok között. Azt már megszokhattuk, hogy nálunk a legjobb kezdeményezések is felemásra sikerednek, így történt a kötelező felelősségbiztosítás esetében is. Az erről szóló törvényt ugyanis - különböző huzavonák miatt - csak szeptemberben fogadta el a parlament, a Pénzpiaci Felügyelet pedig mindössze e héten hozta nyilvánosságra, hogy a biztosítók közül melyek foglalkozhatnak felelősségbiztosítással. A nyolc jelentkező közül az eddig monopolhelyzettel bíró Szlovák Biztosító, az Allianz, a Cseh Biztosító-Szlovákia, a Koopera- tíva és a Kommunális Biztosító ért célba, s a hét végéig eldől, hogy az Ergo, az Uniqa és a Generali vajon megkapja-e a hőn áhított licencet. Mostantól kezdve elképesztő versenyfutás kezdődik az egyes pénzintézetek között, na meg a múló idővel. Mindegyik biztosító sorra közzéteszi ajánlatát, különböző kedvezményeit, és példátlan médiakampány, csinnadratta közepette ostromolni fogják a közel 2 millió járműtulajdonos péntárcáját. Az idő sürget, hiszen az autósoknak még az év végéig ki kell választaniuk azt a biztosítót, amelyikkel megkötik kötelező felelősségbiztosításukat. Aki e lépést esetleg elmulasztja, azt akár 15 ezer koronás pénzbírsággal is sújthatják. Az autósok és a biztosítók rendelkezésére tehát alig két és fél hónap áll. Az időcsapdában vergődve félő, hogy megsokszorozódnak a hibák. A pénzintézetek például irreális pénzügyi koncepciókat dolgoznak ki, esetleg túlvállalják magukat, az autósok pedig a lehetőségek sokaságától megszédülve azt a biztosítót választják, amelyik a leglátványosabban ígérget. A pénzről eddig még nem esett szó. Az elkövetkező három évben csak korlátozottan emelkedhet a kötelező felelősségbiztosítás éves díja, ám 2005-től már e téren is szabad a pálya. Vagyis összességében a biztosítók jelentette nagyobb kínálattal párhuzamosan még mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk. Vigasztalódjunk azzal, hogy térségünkben még mindig Szlovákiában a legalacsonyabb a felelősségbiztosítás díjtétele. JEGYZET Porhintés és pánik JUHÁSZ LÁSZLÓ Méghozzá mindenütt. A washingtoni kongresszusban, a Canterbury székesegyházban, a liverpooli postahivatalban, sőt még Dunaszerdahelyen és Alistálon is kitört a pánik az első amerikai anthraxhalál után. A pánikkelés a gyors tájékoztatás egyik lépfenéje: amint világgá röppent a sajtó valamilyen szenzációt, tragédiáról szóló jelentést, az unatkozó háziasszonyok és a nyughatatlan nyugdíjasok között, vagyis a pletykamagok legtermékenyebb táptalaján, azonnal szárba szökkennek a pánikpalánták. A New York és Washington elleni terrortámadások után azonnal megszaporodtak a bombariadók, a Világkereskedelmi Központ pusztulása után természetesen a világ legmagasabb felhőkarcolóját is ki kellett üríteni. Ma pedig már egy olyan borítékot is gázálarcos tisztiorvos vizsgál meg, amelyre valaki örökíróval ráírja: „lépfene”. Manapság nem is igazi postahivatal, ahol még nem találtak gyanús, fehér port tartalmazó borítékot. Előzőleg amerikai érdekeltségek elleni támadássorozatot helyezett kilátásba Oszama bin Laden, az afganisztáni tálibok vezére. Nem is váratott sokáig magára a válaszcsapásra adott visszavágás: a Sun című amerikai lap képszerkesztője a lépfene legsúlyosabb fajtájában, a belélegzé- ses anthraxban hunyt el. Meglepődtem, amikor lapunk internetes oldalán megláttam közvélemény-kutatásunk (reprezentatívnak persze korántsem tekinthető) eddigi eredményét: a szavazók 61 százaléka szerint Szlovákiát is fenyegeti a lépfene. Szerintem ugyanis sokkal veszélyesebbek a porcukros levelek, lisztes borítékok, vagyis a csínytevésnek aligha nevezhető pánikkeltés. Lehet, hogy ma a kormányhivatalt zárják le egy levél miatt, de holnap esetleg egy kórház intenzív osztályát ürítik ki csak azért, mert egy unatkozó idiótának boríték, bélyeg és krétapor akad a keze ügyébe. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma Miért nem szeretik az amerikai embereket? Tudna valaki erre felelni? lalabaj Szerintem azért, mert azt hiszik, hogy ők mindent megtehetnek. Ahová „beszabadulnak”, elvárják, hogy mindenki hanyatt essen tőlük, beszéljenek angolul, ha netán mégse, fel vannak háborodva. A lexikális tudásuk sem éri el az európai átlagemberét, szakbarbárokat teremtenek. Emellett bedőlnek a reklámoknak, a választási meséknek, a külsőségekre adnak és még lehetne sorolni. Vannak eléggé furcsa dolgaik, pl. karácsony előtt ki világítja Szebben körbe a fél kerületet. De emelett úgy tudnak örülni és lelkesedni valamiért, hogy elragadó. MS Parker Én szeretem az amerikaiakát, és vannak jó barátaim is köztük. Nem szabad általánosítani. Mindenhol vannak Uyen és olyan emberek. Amerika más világ, mint Európa és ezt csak az érti meg, aki élt itt is, ott is. Szerintem sok esetben az irigység az, ami miatt nem szeretik őket. zsizse Clinton nagyon tetszett nekem, mint elnök, de a Busht ki nem állhatom, a politikáját sem. De azt nem lehet vitami, hogy eléggé működik náluk a csordaeffektus és manipulálhatók, mert nem tanítják meg őket logikusan gondolkodni, de hangsúlyozom, hogy itt általánosságban írok. Nekem is vannak amerikai ismerőseim és mind más szemszögből nézi hazáját és az embereket. MsParker A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Postai elosztó (TASR-felvétel) TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES ............x....................... Az Európai Bizottság külkapcsolato- kért felelős tagja vitába szállt azokkal, akik szerint a terrortámadások után veszített lendületéből az EU közös külső fellépésre irányuló törekvése. Chris Patten úgy véli, hogy a válságra adott európai válaszban a szolidaritás tükröződik - ellentétben azzal, amit az öbölháború előtt lehetett tapasztalni. A támadás után napokon belül kamatot csökkentett az Európai Központi Bank, hogy fenntartsa az üzleti bizalmat; az unió igazságügyi miniszterei terrorizmusellenes programot fogadtak el; az EU-trojka közép- és közel-keleti körutat tett. A legnagyobb kihívások azonban még ezután jönnek: folytatni kell az Afganisztán megsegítésére irányuló humanitárius erőfeszítéseket; fel kell készülni az ország újjáépítésére; további támogatást érdemel a terrorizmusellenes koalíció mellett bátran kiálló Pakisztán; a válságot fel kell használni továbbá a megrekedt közel-keleti békefolyamat mozgásba lendítésére és a Palesztin Hatóság változadanul számíthat az unió támogatására. Kofi Annan főtitkár Nobel-békedíja szoros összefüggésben van a terrorizmus elleni harccal Az ENSZ és az új világrend A Nobel-békedíjat kapott Kofi Annan az első az aktív ENSZ- főtitkárok körében, akik az elismerést elnyerték. Mint az oslói bizottság egy tagja a Financial Timesnak elmondta, bár több száz jelölt volt, a végső választás egyáltalán nem bizonyult nehéznek. E nyilatkozat is sejteti: a díj odaítélése és a terrorizmus elleni háborúnak nagyon is köze van egymáshoz. JARÁBIK BALÁZS A ghánai diplomata 1997 óta áll az ENSZ élén. Megválasztásakor egyes vélemények szerint sokat nyomott a latban, hogy az Egyesült Államok a kompromisszumkereső Annant támogatta, ugyanis elődje, a rendkívül intelligens Butros-Butros Ghali szervezési erényekkel nemigen rendelkezett. Az ENSZ presztízse akkoriban a félresikeredett rendfenntartó missziók miatt - Bosznia, Ruanda, Szomália - jócskán csökkent. Annan saját tekintélyével alapozta meg az ENSZ mostani presztízsét, így nem csoda, hogy tavaly szinte komoly ellenjelölt nélkül választották meg főtitkárrá, pedig a - nem köteletező érvényű - rotáció elve szerint ázsiai diplomata következett volna. Annyi biztos, hogy az ENSZ- körökön kívül is rendkívül népszerű Annan gazdaságilag konszolidálta a világszervezetet, ami nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy a New York-i központot korábban már a villany kikapcsolásával is fenyegették hitelezői. Ráadásul sikerült megegyeznie az Egyesült Államok közel kétmilliárdos tagsági díjának rendezéséről, amelyet eddig az Amerikai Kongresszus blokkolt. A világszervezet szénájának rendbe szedése mellett Annan elindította a világszervezet tartalmi reformját is. Szakértők, magas rangú diplomaták, politikusok és civil szervezetek bevonásával indult meg a vita az ENSZ világpolitikai szerepéről. Az ENSZ presztízsének növekedésében nagy szerepet játszott, hogy ez év májusában megváltoztak az erőviszonyok a szenátusban, és Joseph Biden demokrata szenátor került a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának élére a republikánus Jesse Helms helyett. Helms rettegett figura az ENSZ-ben, ő állt az elmaradt amerikai tagdíjfizetés mögött és nemegyszer hangoztatta véleményét, mely szerint a hidegháborús viszonyokat tükröző világszervezet már régóta megérett a felszámolásra. George W. Bush kormánya sem favorizálta a vüágszervezetet. Elsősorban a keményvonalas Condole- azza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó, az amerikai külpolitikia erős embere osztja sok mindenben Jesse Helms véleményét. A szeptember 11-i terrortámadás és az azóta egyre erősödő gyanú - mely szerint bin Laden stratégiai terve egy iszlámnyugat „értékrendháború” kirobbantása lehet - újra helyzetbe hozta a világszervezetet. Végső soron az ENSZ az egyetlen fórum, amelyet az Az ENSZ-t az iszlám országok is vonakodás nélkül elfogadják. iszlám országok is vonakodás nélkül elfogadnak és amelynek presztízse az iszlám világban töretlen. Természetesen szerepet játszik ebben a világszervezet döntési mechanizmusa - a hidegháború alatt létrehozott öttagú Biztonsági Tanács amely szinte kizárja a gyors és hatékony döntéseket. Am rendkívül fontos tényező, hogy az ENSZ humanitárius tevékenységének legnagyobb része az iszlám radikalizmusra hallatlanul fogékony afrikai és arab országokra összpontosul. Ebben a helyzetben - tetszik vagy nem - az ENSZ szerepe a terrorizmus elleni harcban óriási jelentőséget kaphat. Pontosan ezt jelzi az idei Nobel-békedíjról szóló döntés is. Újabb lökés lehet ahhoz, hogy a világszervezet valóban elinduljon saját útján és komoly beleszólása legyen az új világrend kialakításába. Az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége a terror elleni háborúhoz. Az ENSZ-t maga mellett tudva növelheti saját állampolgárai biztonságát, új dimenziót adhat a világszervezet működésének és valóban véghezviheti az ENSZ-refor- mot, amelyről eddig főleg beszéltek, de vajmi kevés valósult meg a tervekből. Az új világrendbe való beilleszkedés sikere azonban nagyrészt az ENSZ- en múlik. Döntéshozatalának, struktúrájának, stratégiájának és emberi erőforrásának átértékelése nélkül az ezévi Nobel-békedíj is olyan porosodó ereklye lesz, amely egy újabb kihagyott esélyről mesél majd Kofi Annan unokáinak. „Csak maradjanak nyugton, és nem lesz semmi baj. Visszatérünk a repülőtérre" - mondta az egyik géprabló Három gép utolsó perceinek krónikája ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS A The New York Times nyüvános- ságra hozta a szeptember 11-én eltérített négy repülőgép közül három fekete dobozának hanganyagát. A terroristák és a légi irányítás közötti beszélgetésekből és a légügyi hatóságok visszaemlékezéséből kiderül, hogy a terroristák az egyik gépen azt ígérték az utasoknak: visszatérnek a repülőtérre. Az egyik géprabló sokáig tévedésből az utasok helyett a légiirányítóknak adott utasításokat, mert összekeverte a mikrofonokat. A légiirányító visszaemlékezése szerint a World Trade Centernek csapódott első géppel hosszú ideig nem tudtak kapcsolatot teremteni, majd hirtelen egy ismereüen hangot hallottak: „Van néhány gépünk. Csak maradjanak nyugton, és nem lesz semmi baj. Visszatérünk a repülőtérre” - mondta az egyik géprabló. A légiirányító ezután azt kérdezte: „Ki az, kivel beszélek?” Válasz azonban nem érkezett. Csak a terrorista hangját lehetett újrahallani: „Senki se mozduljon, visszamegyünk a reptérre. Senki se csináljon őrültséget.” A terrorista egy ideig valószínűleg azt hitte, hogy az utasokkal, és nem a toronnyal beszél. A Bostonból felszállt gépről, amely később másodikként a WTC déli tornyába csapódott, nemsokkal a felszállás után szintén bebizonyosodott, hogy elrabolták. A 175-ös járat pilótája másfél perccel azelőtt, hogy a terroristák átvették az uralmat a repülőn, azt jelentette a toronynak, hogy furcsa zajokat hallottak: „Mintha valaki megpiszkálta volna a mikrofont és az utasokohoz beszélne.” Rögtön ezután megszakadt a kapcsolat a toronnyal. Ezután egy ideig nem szólt senki a mikrofonba, majd később, az első gép becsapódása után pár perccel egy ismeretlen hang szólalt meg: „Hídja valaki, hogy mi az a füst Manhattan felett?” Három perccel a géprablók első bejelentkezése után a gép óránkénti 800 kilométerrel, az utasszállító repülőgépek számára megengedett sebesség kétszeresével, közelített New York felé. „Ekkor már csak a szörnyű csend hallatszott”, a pilóta nem válaszolt - mondta az egyik légi irányító. A Long Island-i légi irányító ekkor már értesítette a többi hatóságot arról, hogy valószínűleg a 175-ös játatot is eltérítették. Néhány pillanattal azután, hogy az első gép a WTC északi tornyába csapódott, egy indianapoliszi légiirányító még kapcsolatban volt a Washingtonból Los Angelesbe tartó, később a Pentagon épületébe csapódó repülőgéppel. Pár perccel később már ez a gép sem válaszolt a torony kérdéseire, és többé nem is sikerült kapcsolatot létesíteni velük. A légügyi hivatal emberei csak azt látták a radarképernyón, hogy a gép a Fehér Ház, a Kapitoli- um és a Washinton emlékmű légtere felé közelít. A repülő feltűnően alacsonyan és rendkívül nagy sebességgel haladt. A légiirányítók jelezték a Fehér Háznak a vészhelyzetet, Dick Cheney alelnö- köt azonban a titkosszolgálat ügynökei ekkora már egy biztonságos, föld alatti bunkerbe menekítették. George Bush elnök ez idő tájt Floridában tartózkodott. Néhány perccel azelőtt, hogy a gép a Pentagon épületébe csapódott, az egyik légiirányító figyelmeztető jelzéseket küldött minden levegőben tartózkodó repülőnek, köztük a Pittsburgh közelében lezuhant 93-as járatnak is. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy több gépet eltérítettek, a hatóságok hivatalosan is értesítették a levegőben tartózkodó gépek pilótáit, A figyelmeztetésnek azonban ekkor nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a toronyban és valószínűleg a pilótafülkében sem. Akkor még azt gondolták, hogy újabb géprablásra már úgysem kerülhet sor - emlékszik vissza az egyik légiirányító. Nem sokkal a figyelmeztető jelzések után ez a gép is a terroristák kezébe került. Itt azonban - mint azt már korábban nyilvánosságra hozták az amerikai hatóságok - az utasok fellázadtak és vissza akarták venni az uralmat a gép felett. A fekete doboz hangfelvételein dulakodás, arab és angol nyelvű kiabálás hallatszik. Az utasok ellenszegülése azonban nem mentette meg életüket, a 93-as járat Pennsylvania közelében lezuhant. A légi irányítás miután az első gép a WTC-be csapódott, értesítette a hadsereg légi erejét arról, hogy elvesztették az irányítást három gép felett és valószínűleg terroristák kezére kerültek a járatok. A jelzések után három-három F-16-os vadászgép vette üldözőbe a Pennsyla- vania és a Pentagon felé közeledő gépet, kettőt irányítottak a WTC tornyaihoz. A Pentagonhoz és a World Tarade Centerhez küldött vadászgépek túl későn érkeztek. A Pennsylvania felé közelítő járatot még utolérhették volna, mielőtt a város felé ér, mivel azonban még lakatlan területen lezuhant, nem avatoztak be itt sem az F-16-osok.
