Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-17 / 239. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 17. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 41. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 2002. január 1. E héten az 500-500 koronát Domonkos Gyula darnyai, Mikus Anita felsőszeli és Borsi Krisztina nagyszelmenci olvasónk nyerte. Gratulálunk! Magyar filmsiker Németországban Neubrandenburg. Magyar filmsiker született a hét végén a németországi neubrandenburgi X. Jubileumi Dokumentart Fesztiválon: Mohi Sándor Ahogy az Isten elrendeli...- Olga filmje című alkotása fődíjat kapott. A Duna Televízió támogatásával készült film egy erdélyi roma család életét dolgozza fel. A zsűri döntése egyhangú volt. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Ludas Matyi (vendégjáték Bodrogszerda- helyen) 9,10.30 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Használati utasítás (a Radosíni Naiv Szímház vendégjátéka) 17, 20 MOZI POZSONY HVIEZDA: A. I. - Mesterséges értelem (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Közönyösök (olasz-francia) 15.30, 17.30, 20 MUZEUM: Csoda Milánóban (olasz) 19 OBZOR: Dracula 2000 (amerikai) 15.30, 18, 20 CHARLIE CENTRUM: Közönyösök (olasz-francia) 17, 18.45 Sötétkék világ (cseh) 20.30 Magányosok (cseh) 18 Lázadók és szeretők (cseh) 17 Blow Dry (amerikai) 17.45 Á cseresznye íze (iráni) 20 A félkegyelmű visszatér (cseh) 19.30 KASSA DRUŽBA: Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 16, 19.15 TATRA: Sötétkék világ (cseh) 15.30,17.45,20 CAPITOL: A. I. -Mesterséges értelem (amerikai) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Kémkölykök (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Elfelejtett szenvedély (amerikai) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Kondomédia (francia) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Tök állat (amerikai) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Érzéki csalódás (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: A. I.- Mesterséges értelem (amerikai) 14.45, 17.30, 20.15 Belphégor - A Louvre fantomja (francia) 18, 20 Bridget Jones naplója (angol-amerikai) 14, 16, 18, 20 Corelli kapitány mandolinja (amerikai-angol-francia) 15, 17.30, 20 Dr. Dolittle 2. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Get Carter (amerikai) 20 Jurassic Park 3. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Kémkölykök (amerikai) 14, 16, 18 A majmok bolygója (amerikai) 15, 17.30, 20 Neveletlen hercegnő (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Shrek (amerikai) 13.30, 15.45 Tök állat (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az européer Galanda címmel látható kiállítás december 2-ig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. Ahogy a cím is utal rá, a kiállítás a modern szlovák képzőművészet megalapítója, Mikuláš Galanda munkáiból kínál válogatást. Képünkön - Mikuláš Galanda: Gondolkodó nő, ceruzarajz. (Anna Mičúchová reprodukciója) Gali László rendező: „Az Édes Annában két műfaj van jelen egyszerre: a regény és a ballada" Jelenetek egy polgári világból A kőszívű ember fiai, Káin és Ábel, Édes Anna. így, egymás után. Gali László rendező eredetileg magyar-történelem szakos tanár volt, innen a vonzódása a klasszikusokhoz. Melyeket azért nem lep be a por, mert hibádan a pszichológiájuk - állítja. Ilyen mű az Édes Anna is, melyet Kosztolányit követve álmodtak színpadra Solténszky Tibor dramaturggal, a mű színpadi változatának írójával. BÁRÁNY JÁNOS Miért erre a regényre esett a választásuk? Kosztolányi regénye a magyar irodalom különleges anyaga. Szubjektív véleményem, amelyet nagyon erősen mag akarok fogalmazni, hogy a legjobb magyar regények egyike. Úgy érzem, az egész Koszto- lányi-életmű csúcsa. Ez az oka annak, hogy nem kerülhette el a „sorsát“? Vagy indokolja más is a színpadra állítást? A történet színpadra termett, hiszen ez egy speciális mű. Két műfaj van jelen benne egyszerre: a regény és a ballada. Számomra ez az alkotás ballada prózában. Sajátossága, hogy legalább olyan fontos az, amit kihagy, mint amennyit elmond. Felfedezhető benne az a homály, amely a székely népballadákban, valamint Arany János balladáiban is jelen van. írói-szerkesztői tudatosság jellemzi. Nagyon fontos megemlítenünk, hogy nem krimi. Nem arról szól, hogy ki a gyilkos. Nyilvánvaló, hogy Édes Anna az, ám a regény ennél sokkal többet mond: miként vezet a társadalom deformált- sága a törvényszerűen tragikus véghez. Amennyire gyilkos Édes Anna, annyira áldozat is. A történet arról szól, hogy a Vizy család egy mintacselédből „kiváló gépet“ csinál, és ezzel nyüvánvalóan összetörik a lány emberségét. Anna lázadása az összetört ember tudattalan lázadása. Ezzel a tragikus gesztussal újra visszakapja emberi arcát. A történet ezek szerint több, mint egy gyilkosság leírása. Kosztolányi műve látlelet az akkori magyar társadalomról. Jelenetek egy polgári világból. A kiegyezés utáni polgárosodás során az a fajta úr-szolga viszony, amely a feudális Magyarországon a földesúr és a jobbágy között volt, átalakult. A szolga már bérmunkás, nincstelen ember. A cseléd foglalkozássá lett, államilag elismert cselédkönyvvel. Ez a viszony pontosan azt fedi, amit a civilizált Éurópa és az általa meghódí„Közérthetőségi mániám van." tott gyarmatok viszonya fejez ki. A polgári háztartásban a konyha és a cselédszoba a gyarmat, a polgári lakás Európa. Ennek megfelelően a darab szerkezete szimultán színpadot igényel. Az események egyszerre zajlanak a lakás különböző pontjain. A feszültség abból keletkezik, hogy egyszerre látom a konyhában dolgozó Édes Annát és a hálószobában róla beszélgető Vizy házaspárt. A szimultán színpadi szerkezet mellett Langmár András díszlettervezővel arra törekedtünk, hogy korhű környezetet teremtsünk, egy pazar polgári lakást és egy nyomorúságos konyhát állítsunk kontrasztba egymással. A komáromi Jókai Színház színészei között rátalált Kosztolányi regényének típusaira? Az Édes Anna színpadi változatának hősei nagyon is átélhető, erőteljesen megfogható karakterek, akik két lábbal állnak a földön. A színész biztos kézzel nyúlhat az anyaghoz, mert tudja, hogy mit kell játszania. A gazdag pszichológia pedig inspirálja a színészeket, hogy miképp érezhet az adott helyzetben a figura. A Komáromi Jókai Színház fő erőssége, hogy a színészek rendkívül érdekes karakterek. Műiden szereplőnek köze van ahhoz a karakterhez, akit alakít. Úgy gondolom, ebben a színházban a legjobb szereposztást sikerült kialakítanunk. Ennyi jellemet miképp lehet rendezőként megtervezni? Van egy mozim, amit nézek. Ebbe a moziba teszem a szereplőimet. Minél tehetségesebb a színész, annál kevésbé fér a filmembe. Akkor elkezd izgatni, mi jön ki abból, ahogy ő viselkedik, miközben az én filmem pereg. Nem lenne élő a produkció, ha a filmembe úgy kerülnének a figurák, ahogy eleve láttam. Mert nem élnének. Engem az érdekel, hogy amit én látok, miképp jön ki a színészből. Nagyon fontos a bizalom. Azt nem lehet kikövetelni. Vágyjon, vagy nem. A színészt minden pillanatban meg kell győzni ar(Dömötör Ede felvétele) ról, hogy őt akarom, és vele akarom. Ez egy kényes egyensúly. A jó alkotói légkör egy próbafolyamat elengedhetetlen eleme. Színdarab született. Új drámát írtak Solténszky Tiborral. Bekerül- het-e majd az emlékezetes színművek közé? Az adaptációk sikere azzal szokott a továbbiakban megméretni, hogy használják-e az anyagot más színházak. Bizonyos átdolgozásoknak van alapdramatizációja, aztán mindenki a maga módján egy kicsit átdolgozza, korszerűvé teszi. Kosztolányi Édes Annájával ez még nem fordult elő. Ám mivel már az alapmű is egyedi, semmihez nem hasonlítható, azt feltételezi, hogy akik hozzányúlnak, úgy írják meg, ahogy ők látják ezt a történetet. Egy balladának nem lehet leírni a cselekményét. Ady úgy mondta: aki megfejti a szimbólumot, a saját kárára teszi. A komáromi előadásban Kosztolányi kihagyásos, balladai módszerével visszük színre a történetet. Akkor inkább azt kellett volna kérdeznem, hogy ez a történet át- élhető-e a néző számára. Akkor lesz az, ha megértik és megérzik. Nekem közérthetőségi mániám van. Számomra fontos, hogy tiszta és érthető legyen egy előadás, szándékában és mondanivalójában is. Az Édes Anna a szokásosnál egy kicsivel több érzelmi azonosulást igényel a nézőtől. Én ehhez próbáltam lehetőséget teremtem ezzel a rendezéssel. Pénteken premier a Jókai Színházban A komáromi Jókai Színházban pénteken lesz az Édes Anna premierje. A Kosztolányi-regény színpadi változatát Solténszky Tibor írta s Gali László m. v. rendezte. A címszerepet Gubík Ági, a Vizy házaspárt Boráros Imre és Németh Ica, Patikárius Jancsit Kukola József, Moviszter doktort Mokos Attila, Moviszternét Bandor Éva alakítja. A további szerepekben Dráfi Mátyást, Benes Ildikót, Tóth Tibort, Cséplő Esztert, Lucskay Róbertét, Ropog Józsefet, Petrécs Annát, Varsányi Marit, Mák Ildikót, Balaskó Editet, Pőthe Istvánt, Németh Istvánt és Bugár Gáspárt láthatják, (ú) A Magyar Állami Népi Együttes első külföldi útjáról Megjelent az Irodalmi Szemle 7-8. száma Kassa hinni sem merte Irodalmi kánonokról MAKRAI MIKLÓS A napokban nálunk vendégszereplő Magyar Állami Népi Együttes nemrég ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját. Röviddel megalakulásuk után első külföldi útjuk Csehszlovákiába vezetett. A nagy sikerű prágai bemutatkozás után az együttes Kassára is ellátogatott. A kassai magyarok számára akkor szinte hihetetlennek tűnt, hogy magyarországi művészegyüttes jut el hozzájuk, hiszen még emlékezetükben éltek a jogfosztottság, a megaláztatás és a bizonytalanság szomorú évei. Az együttes várható érkezéséről gyorsan terjedt a hú. Egyre többen nyitottak be a Csemadok városi szervezetének irodájába, hogy meggyőződjenek a hitelességéről. Amikor a plakátok is megjelentek, már csak a nagy napra kellett várni. Mondani sem kell, hogy a vasútállomás melletti parkban felállított ideiglenes szabadtéri színpad szűkre szabott nézőtere már egy órával az előadás kezdete előtt színültig megtelt. Akiknek nem jutott ülőhely, azok a padsorok melletti állóhelyeket foglalták el. Mi, diákok is itt gyűltünk össze. Amikor az üdvözlő beszédek után felvonult az énekkar, s Kodály Kállai kettősének bevezető dallamaira a táncosok is megjelentek, a nézőtéren egyre sűrűbben tűntek fel a fehér zsebkendők. A Magyar Állam Népi Együttes fellépése nemcsak művészi élményt jelentett, hanem biztatást is. Egy kis reménysugarat is hozott ez a vendégszereplés a kassai magyar közösségnek. Amint azt Takács András a Vasárnap legutóbbi számában írja, a magyarországi együttes a cseh- szlováldai fellépések utáni években nagy segítséget nyújtott a Népes, majd később az Ifjú Szivek indulásához és működéséhez is. Ám a kassai fellépésnek is voltak utóhatásai. A Csemadok kassai vegyes karának műsorában előtérbe kerültek a magyar népdalfeldolgozások, s He- merka Olga koreográfus nagy buzgalommal látott hozzá egy néptánc- csoport létrehozásához. Igaz, hogy csak néhány legényt sikerült toboroznia az iparisták és a főiskolások közül, de a tánccsoport végül is létrejött, és május elsején sikeresen szerepelt májusfás legénytáncával a kassai közönség előtt. LAPAJÁNLÓ Gazdag tartalommal jelent meg az Irodalmi Szemle 7-8. száma. A szépirodalmi anyagok között hangsúlyozott szerepet kaptak a fiatal toliforgatók. Keszan Andrea és Hudák Katalin versei mellett Öllős Edit gondolatait olvashatjuk a folyóiratban. A küencvenes évek irodalmi kánonjaival Németh Zoltán esszéje foglalkozik. A széttartás alakzatai című írásában a fiatal kritikus áttekinti az elmúlt évek irodalmi fejlődését, érinti az iródiások szerepét, majd a legújabb nemzedék tevékenysége kapcsán megállapítja, hogy a „fiatal szlovákiai magyar irodalomról beszélni leginkább a nevek mentén leheti’. A poétikai jegyek meghatározó jellegére utal ez a kitétel, minthogy Németh Zoltán következetesen tagadja a ,;szlovákiai magyar irodalom” létét, írásában Tálamon Alfonz, Győry Attila, Z. Németh István, Szűcs Enikő, Csehy Zoltán, Polgár Anikó, Mi- zser Attila és Pénzes Tímea munkásságát érinti. A szépirodalmi anyagok között találkozhatunk Dénes György, Török Elemér és Bettes István verseivel, valamint Duba Gyula Halódó parasztvilág című legújabb regényének egy részletével. A tanulmányok, esszék között említést kell tennünk Fried István esszéjéről, melyben Dionýz Ďurišin komparatisztikájá- nak időszerűségét tárgyalja, valamint Fónod Zoltán Magyar irodalom Cseh/Szlovákiában című tanulmányáról, melyben az 1945 utáni Németh Zoltán az elmúlt évek irodalmi fejlődésével foglalkozik esszéjében. állapotokkal, valamint azokkal a kételyekkel, felvetésekkel foglalkozik, melyek megkérdőjelezik a „kisebbségi irodalmak” létjogosultságát. Foglalkozik a folyóirat a határon túli magyar tudományos műhelyekkel, valamint azzal a kérdéssel, hogy a harmadik évezredben szükségünk van-e a hagyományokra (Halász Péter). Juhász Dósa János teijedelmes írásában foglalkozik a kisvárdai színházi fesztivál eseményeivel. (dz)
