Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-17 / 239. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 17. KOMMENTÁR ..................... ' 9 7 Éb redező Európa MALINAK ISTVÁN Ha csak az elmúlt évtized válságkezelő mechanizmusait tekintjük, az egyik legszembetűnőbb vonásuk az volt, hogy Európa egyedül az európai - balkáni - konfliktusokat sem tudta kezelni, azokban a régiókban is Washingtonnak kellett kezdeményeznie és keményen fellépnie, ahol pedig amerikai érdekek nem voltak. Most annál természetesebbnek vesszük, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harcot az USA vezényli, hiszen a támadás Amerikát érte. Bár sejteni lehet, hogy ez akkor is így lenne, ha a szörnyű terrortámadások célpontja valamelyik európai főváros lett volna. Hogy nem'mondvacsinált gond ez, azt jelzi: egyre több szakértő sürgeti a sokkal aktívabb és egységesebb európai külpolitikát. Különösen azokban a térségekben nem lenne szabad kontinensünknek csupán a másodhegedűs szerepével megelégednie, amelyekben bár jelentős amerikai érdekeltségek vannak, de földrajzilag sokkal közelebb vannak Európához, mint az USA-hoz. A legmarkánsabb példa erre még mindig a Közel-Kelet, annak ellenére, hogy a német diplomácia az utóbbi hónapokban már fel tud mutatni korábban nem tapasztalt sikereket. Timothy Garton Ash, a neves brit politológus szerint Európa térképét most Afganisztánban írják át, mivel a terrorizmus elleni harc a hidegháborúhoz hasonlóan Európa jövőjét is alapvetően befolyásolja. Ezért az öreg kontinensnek végre tudatosítania kellene, hogy legközelebbi szomszédja éppen az iszlám és az arab világ, arról nem is beszélve, hogy földrészünkön vagy húszmillió muszlim él. Nos, az aktívabb külpolitika nem az amerikaival szembeni, hanem az azt európai szempontokkal kiegészítő lépéseket jelentené. Amire Nagy-Britannia esete a legjobb példa. Az angolok az USA legszorosabb európai szövetségeseként - példa rá az iraki légtér közös ellenőrzése is - részt vesznek az Afganisztán elleni katonai műveletekben. De ezt nem „kiszolgálószemélyzetként” teszik, amit jól érzékeltet, hogy London már megfogalmazta különvéleményét például az Afganisztán jövőjét érintő kérdésekben is. Ilyen szempontból lehet érdekes az EU pénteki genti csúcsértekezlete; az elnöki tisztet betöltő belga kormányfő már jelezte, hogy Európának főleg a humanitárius műveletekre és a válság elfajulásának megakadályozására kell összpontosítania. „Világos, hogy nem hagyjuk belesodomi magunkat egy világméretű konfliktusba” - tette hozzá. Talán majd az is kiderül, milyen valóságtartalom húzódik meg e tetszetős megfogalmazás mögött. JEGYZE Nagyszarva és Kalocsa SZILVÁSSY JÓZSEF Olyan indulatos elektronikus levelet kaptam, hogy olvasása közben szinte sistergett a számítógépem. Az Egyesült Államokban élő magyar barátom felháborodottan azt írta, hogy ezekben drámai napokban Európa szégyene Nagyszarva és Kalocsa, mert egyik községben sem akarják befogadni a szerencsétlen sorsú embereket. Tiltakozás és népszavazás közben valószínűleg még az idősebb helybeliek is megfeledkeztek 1956 őszéről, amikor az osztrákok nemcsak befogadtak sok ezer menekülő magyart, hanem számos esetben hónapokon át házukat, kenyerüket is megosztották velük. Vajon mennyiben különbözik az ötvenhatos magyarok és az afgán menekültek sorsa? - fakadt ki keserűen. Válaszomat azzal kezdtem, hogy a nagyszarvaiak és a kalocsaiak sem idegengyűlölők. Legtöbbjük ugyanúgy kész segíteni a tragikus sorsú embereken, ahogy annak idején a sógorok tették. Csakhogy négy és fél évtizeddel ezelőtt az osztrák hatóságok minden lényeges tényt megbeszéltek a lakosokkal, akik jórészt tudták azt is, hogy kik váltak földönfutóvá. Most sokkal bonyolultabb, néha szinte követhetetlen, olykor pedig nagyon aljas ez a világ. Ezért is fontos a naprakész tájékoztatás. A magyar kormány azonban csak annyit közölt, hogy Kalocsán lesz a tábor és punktum. A szlovák belügyi tárca még ennyit sem tett. Orbán Viktor - nyilván tudatosítva az illetékes minisztérium mulasztását - türelmet és megértést kért az érintett magyarországi kisváros lakosságától. A szlovák kormányfő vagy Ivan Šimko még válaszra sem méltatta a polgármestert. Az egyik beosztott pedig érdeklődésünkre azt harsogta, hogy a laktanya állami épület, azt költöztetnek oda, akit akarnak. Nesze neked, önkormányzatiság. Pedig a csallóköziek a népszavazás révén is főleg aggodalmaikat fejezték ki. Mert még ma sem bizonyosak abban, hogy igazat mondanak-e az illetékesek. Tehát valóban átesett-e minden menekült a szigorú egészségügyi szűrésen? Vajon nincs-e, nem lehet-e köztük terrorista, s képes-e az állam biztonságosan őrizni a tábort? Nem a kalocsaiaknak és a nagy- szarvaiaknak van hát szégyellni- valójuk - fejeztem be a válaszom hanem azoknak az állami hivatalnokoknak, akik a néhai főurakra jellemzően lesajnálják a pórnépet, miközben a letűnt kor propagandáját visszaidézve hallgatnak, vagy éppenséggel féligazságok szajkózásával és más sóderekkel szeretnék eloszlatni a lakosság teljesen érthető félelmeit, amelyekre azonban most is csak az őszinte szó a gyógyír. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma ♦ A televízió magyar szerkesztőségének nevében visszautasítjuk a megalapozatlan kijelentéseket (tegnap közöltük őket-a szerk. megj.j. Elsősorban: a párkányi hídátadáson 2 tévéstáb is volt. A híddal kapcsolatban pedig körülbelül tízszer jelentek meg tudósításaink a magyar adásban,* így az avatást követő napon is. Asszonykórusaink a felvidéki magyar asszonykórusok, még jó, hogy szerepelnek az adásban. Kedves Százdi Károly! Téblábolni mi nem szoktunk. Nem vagyunk a játszótársai, hogy így nyilatkozgasson. Mivel minimális az adásidőnk és általában sok mindenre ellátogatunk, így a csúszás az ilyan okokból kifolyólag természetes. Mindenesetre ezek a „kedves” hozzászólások mit sem bizonyítanak jobban, mint hogy ennyire érdekli önöket a magyar adás és ennyien nézik. A szerkesztők A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A kéz - valódi, a fej - papír (Reuters-felvetel) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Vladimír Mečiar segítségével szeretne a parlamentbe jutni Pavol Hamžík. A Polgári Egyetértés Pártjának elnöke felszólította azokat a képviselőket, akik küéptek a pártból, hogy adják fel képviselői mandátumukat, mert az szerinte a párté. Olyan kulcsszemélyek is távoztak, mint Ivan Šimko vagy Diana Dubovská. Marián Mesiarik maradt, sőt kijelentette: semmi problémát nem lát Pavol Hamžík és Vladimír Mečiar találkozójával kapcsolatban. Maga az elnök bevallotta: pártja számára nem okozna gondot koalíciót alkotni Mečiar mozgalmával. HOSPODÁRSKY DENNÍK Noha állandóan az államigazgatásban dolgozók száma csökkentésének szükségességéről szólnak a hírek, utóbb kiderült, hogy az ellenkezője az igaz - véli a napilap cikkírója. Külön kiemeli, hogy egyes kö- zületek számára külön adóhivatalt létesítenek pozsonyi székhellyel. A kisebb adóhivatalokat - pontosan huszonhatot - ugyan megszüntetik, ám nem teljesen: kihelyezett irodaként működnek tovább. Zökkenőkkel formálódik az autonómia a Vajdaságban, tájékoztató irodát nyit Belgrádban a tartományi kormány Októberi esetek és évfordulók A külföldi tömegtájékoztató eszközökben nagy port vert fel a tartományi kormány kezdeményezése, mely szerint Újvidék legyen (ismét) a Vajdaság fővárosa, ez ugyanis az autonóm jogok kiteljesedését sejttette. A vajdaságiak azonban tudják, a bejelentés inkább szimbolikus, a helyzet az utóbbi egy-két hónap folyamán szinte mit sem változott. SINKOVITS PÉTER A vajdaságiakat és az egész ország közvéleményét mostanság egy egészen más eset kötötte le. Történt a minap, hogy a belgrádi (tehát szerbiai) RTV igazgatótanácsa - a tartományi parlament, valamint az Újvidéki RTV-ben dolgozók megkérdezése nélkül - felelős vezetőket nevezett ki az Újvidéki Televízió és az Újvidéki Rádió élére. Az érintettek minderről a központi, belgrádi esti híradóból értesültek. A színpadias és demonstratív viselkedésre mindig hajlamos Nenad Csanak, a tartományi képviselőház elnöke azonnal az újvidéki stúdióba sietett, ahol látványosan letépte a falról a Szerbiai RTV cégtábláját, széttörte, megtaposta, mondván, a belgrádiak eljárása tűrhetetlen, az Újvidéki Televíziót és az Újvidéki Rádiót pedig végső ideje visszaadni azoknak, akiké, vagyis a Vajdaság polgárainak. A tartományi parlament egyébként két napra rá, október 11-én tárgyalt egy másik különleges ügyet, amelyről annak idején az Új Szó hasábjain is hírt adtunk. Rada Marinkov vajdasági miniszterelnök-helyettesről, a Szerbiai Demokrata Párt tagjáról van szó, aki szeptember elején olyan kijelentést tett, hogy kérni fogja Kostunica elnököt, küldjön harckocsikat az autonomis- ták ellen, azokkal pedig, akik ezt túlélik, saját kezével, késsel fog végezni. E megnyilvánulást azóta sem tisztázták, még kevésbé cáfolták, ezért számos képviselő indítványozta Marinkov leváltását. A javaslatot heves, vádaskodásokkal, sértegetésekkel tarkított vita után a jelen levő 95 képviselő közül 87-en támogatták. Ami jóval meghaladta az összes honatya számának a felét (a vajdasági parlamentnek 120 tagja van). Két évfordulóra is emlékezhettek ezekben a napokban a tartomány polgárai. A tizenhárom évvel ezelőttire, amikor a Vajdaságot erőszakkal fosztották meg autonómiájától (s ezzel elkezdődött az ország szétesése), és a tavalyira, amikor Milosevicsék veresége nyomán a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE) átvette a hatalmat. A reménykedés hónapjait később az elcsüggedés váltotta fel. Az elmúlt esztendőt értékelve Nenad Csanak megállapította: „A Vajdaság vonatkozásában nagyon elégedetlenek vagyunk, ennek fő oka, hogy nem teljesült a tartomány teljes fokú és valós autonómiájára vonatkozó választási ígéret. A szükséges alkotmányos változtatásokat mielőbb el kell végezni, kellő politikai keret nélkül ugyanis nem lehet gazdasági reformokat végrehajtani, avagy: az új bort sem töltik a régi, rossz hordókba.” A nagy kérdés most az, hogy milyen alkotmányos formát kap a valószínűsíthetően régiókból összeálló Szerbia (a másik tartomány, Koszovó kérdését ezúttal nem említjük). Mint ismeretes, a 14 vajdasági párt és kormányon kívüli szervezet közös platformja a teljes jogú autonómiáért száll síkra, amely lehetővé tenné, hogy a Vajdaságnak közigazgatási, bírósági és törvényhozási hatásköre is legyen, akár egy aszimmetrikus államberendezésen belül. Egyes belgrádi körök szerint (ebben élenjár Kostunica pártja) a fö- deralizáció Szerbia végét jelentené, ezért az ő képletük különösebb hatásköre nélküli tartományokra és régiókra szorítkozik, miközben az irányítás, az anyagiak elosztása továbbra is a köztársasági fővárosból történne. Természetesen ezt a nézetet osztják a hatalomból kiszorult Letépte a falról a Szerbiai RTV cégtábláját, széttörte, megtaposta. szocialisták és radikálisok is. A véleményeket nyilván csak türelmes, de kemény egyeztetések után lehetséges közös nevezőre hozni. Újvidék közben látszólag meghökkentő lépésre szánta el magát: Kapcsolat a Vajdasággal névvel irodát nyit Belgrádban, amely a tartományi kormány tevékenységéről ad majd hiteles tájékoztatót. Az indoklás szerint a Vajdaságnak igen rossz imázsa van Szerbiában, viszont az embereknek országszerte tudniuk kellene, mi is történik tulajdonképpen a régióban. A tartományi politikusok ugyanakkor követelik, hogy a Vajdaság képviselőit (a lakosság számaránya alapján) azonnal be kell vonni a Szerbia és Montenegró leendő viszonyát szabályozó tárgyalásokba; ilyen vonatkozásban talán már nem számít kuriózumnak, hogy a hó elején egy vajdasági delegáció (melynek tagja volt Csanak mellett Egeresi Sándor VMSZ- es politikus is) Podgoricában Milo Djukanovics Crna Gora-i köztársasági elnökkel tekintette át a helyzetet. Djukanovics maga is támogatta a vajdaságiaknak azt az elvárását, hogy az ország sorsát érintő kérdések tisztázásakor egyenrangú szubjektumként legyenek jelen. E szövevényben járható út mégis látszik, erről Korhecz Tamás számolt be az újvidéki Magyar Szó hasábjain. A tartományi ltisebbségü- gyi titkár szerint a szakértői csoport elkészítette azt a tervezetet, amely hatálytalanítaná 102 köztársasági törvény azon részeit, melyek az elmúlt tíz-tizenkét év folyamán lehetetlenné tették, hogy a Vajdaság autonóm módon szabályozza a tartomány lakossága számára fontos kérdéseket. Számos témát ü- letően már konszenzusra jutottak, más esetekben meg kell várni, miben hajlandó a tartomány engedményt tenni, s mi az, amiben a köztársaság hajlandó visszalépni. Ekkor kerülhet a dokumentum a tartományi kormány és parlament elé, majd a szerbiai kormány és parlament elé. Korhecz úgy véli, ennek a folyamatnak legkésőbb novemberben le kell zárulnia. E kedvező esetben a Vajdaság, ha részlegesen is, még a Szerbia új alkotmányának várhatóan, hosszas és bonyolult meghozatali procedúrája előtt visszaszerezhetné autonóm jogkörének jelentős hányadát. A szerző vajdasági munkatársunk Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó interjút adott a katari al-Dzsazírának, az „arab CNN-nek" Információkkal is Oszama bin Laden ellen MTI, ORIGO Az Egyesült Államok információs kampányt indított Oszama bin Laden terroristavezér és támogatói ellen, valamint a muzulmán országok meggyőzésére, hogy szükség van az Afganisztán elleni támadásokra. A kampány első elemeként értékelték a hírügynökségek, hogy Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó hétfőn inteijút adott a katari al-Dzsazíra műholdas tévécsatornának, azt hangoztatva, hogy „a terrorizmus elleni háború nem az iszlám elleni hadjárati’. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy George Bush amerikai elnök is interjút készül adni az „arab CNN- nek”, amelynek a tálibok engedélyezik az afganisztáni területen való működést. Az amerikai légierő mintegy félmillió olyan röplapot szórt szét Afganisztán felett, amelyben Amerika az afgán nép támogatásáról biztosítja a lakosságot. A nemzetek közössége itt van, hogy támogatást nyújtson Afganisztán népének feliratú röplapokon látható egy fotó is, amelyen egy nyugati katona és egy afgán civü kezet ráz. Az amerikai kormány azt szeremé elérni, hogy a terrorizmus ellen folytatott harcban mind nagyobb támogatást nyerjen a nemzetközi koalíció az afgán nép körében is. A röplapokon kívül az Egyesült Államok megkezdte az afgán civüekhez szóló rádióüzenetek sugárzását is. Bár az amerikai repülőgépek egyelőre nem dobtak le rádiókészülékeket, a frekvenciák listáját már szintén szétszórták az ország felett. Condoleezza Rice kiállt a tévéinterjúban George Bush elnök közel-keleti politikája mellett, amely gyakran irritálja az arab országokat. Kifejtette, hogy ez a politika egyaránt szolgálja az arab népek és Izrael érdekeit. Hangoztatta, hogy Washington változatlanul napirenden tartja Jasszer Arafat palesztin vezető és George Bush elnök találkozójának megszervezését. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok cselekedni fog, ha Irak amerikai érdekeket veszélyeztet. Washington emellett figyelmeztette Szíriát, hogy „hagyjon fel a terrorizmus támogatásával”. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn Washingtonban tartott sajtóértekezletén jelezte, hogy Bush elnök a terrorizmus elleni küzdelem kérdéseit is meg kívánja vitami Sanghajban (az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági együttműködési fórumon) Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Condoleezza Rice szerint most „óriási lehetőségek nyíltak az új együttműködésre” Oroszország és az Egyesült Államok között, amit a szeptember 11-i terrortámadást követően történtek is alátámasztanak. „Az Egyesült Államok elnöke szerint ideje túllépni a hidegháborún, és új kapcsolatokat kialakítani Oroszországgal” - mondta a nemzetbiztonsági tanácsadó.
