Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-16 / 238. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 16. Zsidó és balkáni népzene Pozsony. A Pressburger Klezmer Band és a Slonovski Bal elnevezésű francia-macedón fúvós együttes ad koncertet csütörtökön 20 órától a ligetfalui Rovniankova utcai művelődési házban, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 10.30 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ - STÚDIÓ: Menny mindenkinek 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A. I. - Mesterséges értelem (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Közönyösök (olasz-francia) 15.30, 17.30 Kelet-nyugat (francia) 20 OBZOR: Dracula 2000 (amerikai) 15.30,18 Brian élete (angol) 20 CHARLIE CENTRUM: Közönyösök (olasz-francia) 17, 18.45 Sötétkék világ (cseh) 20.30 Magányosok (cseh) 18 Lázadók és szeretők (cseh) 17 Blow Dry (amerikai) 17.45 Mindenki, aki közel áll hozzám (cseh) 19 Psycho (amerikai) 20.45 A cseresznye íze (iráni) 20 A félkegyelmű visszatér (cseh) 19.30 KASSA DRUŽBA: Pearl Harbor-Égi háború (amerikai) 16,19.15 TATRA: Sötétkék világ (cseh) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Á. I. - Mesterséges értelem (amerikai) 15.30,18, 20.30 ÚSMEV: Kémkölykök (amerikai) 16, 18,20 IMPULZ: Elfelejtett szenvedély (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA-JUNIOR: Kondomédia (francia) 16.30,19 KIRÁLYHELMEC- PRIVÁT: Lovagregény (amerikai) 18 GYŐR PLAZA: A. I. - Mesterséges értelem (amerikai) 14.45, 17.30, 20.15 Belphégor-A Louvre fantomja (francia) 18, 20 Bridget Jones naplója (angol-amerikai) 14, 16, 18, 20 Corelli kapitány mandolinja (amerikai-angol-francia) 15, 17.30, 20 Dr. Dolittle 2. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Get Carter (amerikai) 20 Jurassic Park 3. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Kémkölykök (amerikai) 14, 16, 18 A majmok bolygója (amerikai) 15, 17.30, 20 Neveletlen hercegnő (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Shrek (amerikai) 13.30, 15.45 Tök állat (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Szombaton országos döntő, vasárnap gálaműsor Bíborpiros szép rózsa PROGRAMAJÁNLÓ Hetedszer rendezték meg Kassán a városi és regionális televíziók Arany Koldus elnevezésű nemzetközi fesztiválját Lokális és globális megközelítés Éva Dékanovská fesztiváligazgató szerint a városi és regionális televíziók sorsa egész Kelet-Európábán meglehetősen mostoha Dunaszerdahely. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a hétvégén rendezi meg a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos döntőjét. A kétévente megrendezett találkozó idei, harmadik évfolyamába 270 produkció nevezett be, a szervezők májusban és júniusban tizenkét helyen rendeztek válogatókat, melyek eredményeként a dunaszerdahelyi döntőn 97 kiemelkedő teljesítményt nyújtott zenekart, népdalduót, hangszeres szólistát, népdalkört, népdalénekest, citerazenekart láthat és hallgathat meg a közönség. A döntők szombaton kilenc órakor kezdődnek, az alapiskolások, azaz az I. kategória szereplői a helyi művészeti alapiskolában mutatkoznak be, a felnőtteket (a II. kategória résztvevőit) pedig a városi művelődési központban értékeli a zsűri. A vasárnap 14.30-kor kezdődő gálaműsorban - melynek ugyancsak a vmk ad otthont - a döntő mintegy harminc legjobbja szerepel, ott és akkor derül ki az is, kik viselhetik a következő találkozóig, tehát két éven át a Bíborpiros szép rózsa címet, valamint kik nyerik a vetélkedő nívódíját, (as) Európa városi és regionális televíziói hetedik éve adnak egymásnak randevút Kassán, a résztvevők számának folyamatos növekedése pedig azt bizonyítja, hogy nagy szükség van az Arany Koldus fesztiválra. JUHÁSZ KATALIN Az elnevezés telitalálat. Egyaránt utal a városi tévécsatornák sanyarú anyagi helyzetére, és a Fő utcai Koldusház tetején díszelgő szobrocskára, melyet talán valóban egy koldulásból házat építő egykori kassai ké- regető készíttetett hálája jeléül. Október 10-től négy napon át rekord- mennyiségű tévés nyüzsgött a kassai Technika Házában, a 140 résztvevő fele külföldről érkezett, 20 országot képviseltek. Egymás munkájának megismerése, tapasztalatcsere és nem utolsósorban megmérettetés ez az Európában egyedülálló fesztivál, a stábok ugyanis benevezhettek a versenyprogramba is. Az egyszerűség kedvéért idén sem voltak külön kategóriák, a nemzetközi zsűri a tudósításoknál, a dokumentumfilmeknél, a portréknál, az animációs filmeknél, a tényfeltáró riportoknál, a szórakoztató műsoroknál és a reklámnál is ugyanazokat a szakmai kritériumokat pontozta. Az eredeti ötleteket, a jó forgatókönyvet, a vágást, a rendezést egyaránt figyelték, és nem kevesebb, mint hatvanórányi beküldött anyagot néztek végig. Idén is az emberi sorsok, apró örömök és gondok, szokadan foglalkozások, társadalmi problémák domináltak, mintegy igazolva a kassai fesztivál életre hívóinak véleményét, miszerint századunk embere az intemetnek és a nagy hírtelevízióknak köszönhetően lassan többet tud a vüág eseményeiről, mint arról, ami a szomszéd utcában történik, ezért a helyi csatornák szerepe egyre fontosabbá válik. Nem csupán arról van szó, hogy a helyi tévéstáb azonnal ott tud teremni, ahol történik valami, hanem a részletekbe menő, mélyebb, emberibb megközelítésről, helyi ízről is, amire az állami tévéknek nincs műsoridejük. Éva Dékanovská fesztiváligazgató szerint a városi és regionális televíziók sorsa egész Kelet-Európábán meglehetősen mostoha, hiszen tulajdonképpen kereskedelmi jelleggel működnek, ám a helyi közösség számára közszolgálati funkciót töltenek be, és teszik ezt nyomorogva, minimális reklámbevételekre, valamint a helyi önkormányzat könyör- adományaira támaszkodva. Anyagiakról bőven esett szó a találkozón, ám a délutáni előadások és szakmai viták során inkább magával a műsorkészítéssel foglalkoztak a résztvevők. Hazánkban először Kassán esett szó jelentős médiafórumon az amerikai terrortámadás „tálalása” során felmerült újságíróetikai kérdésekről, a sajtó és a terrorizmus viszonyáról. Érről a jugoszláviai tévések mellett egy volt amerikai haditudósító is sok hasznosat tudott mondani, kiderült továbbá, hogy szinte valamennyi résztvevő tévéstáb foglalkozott a terrortámadások helyi lecsapódásával, azaz egy globális történés lokális oldalával. A vüág eseményei a legkisebb közösség életét is befolyásolhatják, ám egy helyi történés éppúgy számot tarthat országos, sőt nemzetközi érdeklődésre. Példa erre a kassai városi tévé egyik tudósítása, amely arról szólt, hogy az egyik helyi szálloda báljába nem engedik be a romákat. Másnap már a minisztériumból telefonáltak a stúdióba, néhány nap múlva pedig megérkeztek Kassára a külföldi tévéstábok is. A hírműsorok mellett sok helyi műhelyben rövid dokumentumfilmek, természetfilmek és gyermekprogramok is készülnek, ezek legtöbbször szintén életszerűbbek az országos csatornák filmjeinél, az esetleges apró bakik, a szakmai fésületlenség pedig még emberibbé teszi őket. Azaz egy sehol másutt nem látható, emberközeli tévés nyelv kezd kialakulni, dacolva a hideg profizmust kínáló nagy csatornák diktálta világtrenddel. Persze azért a városi tévék munkatársai is ellesnek ezt-azt a kereskedelmi csatornáktól: a krakkóiak például az új divatműfaj, a realityTV eszközeivel követték egy detektív életének néhány napját. Szintén lengyel versenyfilm mutatta be a mentősök kemény mindennapjait, a kijevi városi tévé utcán tengődő árva gyerekekről készített „követős” filmet, a poprádiak pedig egy szikláról lezuhant hegymászó újrakezdését dokumentálták. Nagy sikert aratott egy volt idegenlégiós élettörténetét feldolgozó sninai film is, melyben a főszereplő által rögzített videofelvételek is helyet kaptak. A jugoszlávok idén is taroltak, a kilenc különböző díjból és elismerő oklevélből négyet vittek haza. Különösen érdekes volt egy vajdasági kis faluról szóló riport, amely négy nemzetiség békés egymás mellett élését mutatta be. A polgármester szerbül, magyarul, szlovákul és bolgárul köszöntötte a kedves nézőket, és elmondta, hogy ezt a kunsztot a falu szinte valamennyi lakója be tudná mutatni. Fontos megemlítem, hogy a szervezők idén végre nem érezték annyira egyedül magukat, Svájcban ugyanis tavasszal rendezték meg a regionális sajtótermékek kiállítását és a tévéműsorok nagyvásárát, amelyen az Arany Koldus fesztivál képviselői is részt vettek. A MITIL rövidítés alatt futó svájci seregszemle létrehozói természetesen viszonozták a látogatást. Hat évnyi elszigeteltség után mostantól végre alkalom nyílik filmcserékre, a győztes alkotások tuméztatásá- ra, zsűritagok „csereberéjére”. A hazánkban működő mintegy hetven helyi televízió legjobb műsorai akár a nagyvilágba is kikerülhetnek, annál is inkább, mivel a fódíj idén itthon maradt, a Global televízió Talán éppen ön című sorozata nyerte el - nem kis meglepetésre. A zsűri indoklásából világossá vált, hogy a műsor alapötlete tetszett meg nekik, az, hogy véletlenszerűen kiválasztott járókelőket követ a stáb és faggat a riporter, azaz a warholi tizenöt perces hírnév bárkinek megadatik. A kisember élete néha izgalmasabb lehet, mint gondolnánk, és a számunkra fontos események gyakran nem a távoli fővárosban, hanem a szomszéd utcában történnek. Ami pedig számunkra fontos, talán mások számára is érdekes lehet. Múlt és történelem, emlékezet és emlékezés összefüggései Pillanatkép a fesztiválról (Fotók: Internet) Macskássy Kati két filmjét is vetítik az Animációs Filmek Pozsonyi Nemzetközi Biennáléján, amely ma kezdődik . Shakespeare-től a cigány legendákig Konferencia 1956-ról MTI-TU DÓSÍTÁS Budapest. Emlékezők, emlékeztetők, felejtők címmel kétnapos tudományos konferencia kezdődött az 1956-os forradalom társadalmi emlékezetéről tegnap Budapesten, az 1956-os Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete rendezésében. Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója elmondta: a konferencia arra a kérdésre keresi a választ, hogy napjainkban, ületve az elmúlt negyvenöt évben hogyan emlékeznek ’56-os forradalomról, hogyan rendezte egybe az eseményeket a történetírás, a sajtó, az irodalom és a művészetek. A főigazgató szerint manapság sokféleképpen tekintenek 1956-ra. Vannak olyanok - főként az események részesei -, akik inkább érzelmi alapon, mások racionálisan gondolkodnak róla. Rainer M. János úgy véli, a konferencia egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a mai fiatal nemzedék mit tud, mit gondol 1956-ról. Ezzel kapcsolatosan kifejtette: az ’56-os forradalom az elmúlt tizenkét évben méltó helyet kapott az oktatásban, de még mára sem alakult ki róla olyan összefüggő kép, mint 1848-ról. A történész rámutatott: ez némiképpen érthető is, hiszen sokkal rövidebb időtávlatból szemléljük az eseményeket, míg 1848 óta több mint másfél évszázad telt el. Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese megnyitójában arról beszélt, hogy a tanácskozás múlt és történelem, emlékezés és emlékezet bonyolult összefüggésében vizsgálja az 1956-ban történteket. A konferencián történészek, szociológusok, irodalomtörténészek tartanak előadásokat a társadalmi emlékezet, a történetírás emlékezete, a politikai emlékezet témakörében, valamint az 1956-os forradalomnak az irodalomban és a művészetekben megőrzött emlékezetéről. ELŐZETESÜNK Pozsony. Három mozi, a Tatra, a Mladosť és a Hviezda ad otthont a ma kezdődő és 21-éig tartó Animációs Filmek Pozsonyi Nemzetközi Biennáléjának (BAB), amelyen 187 filmet mutatnak be. Ezek között lesznek olyan rajzfilmklasszikusok is, amelyeken nemzedékek nőttek fel, de olyanok is, amelyek a világ rajzfilmstúdióiból frissen kerültek ki, és először láthatók Szlovákiában. Lesznek olyanok, amelyek más fesztiválokon kapott díjjal érkeznek a szlovák fővárosba, s lesznek olyanok is, amelyek majd Pozsonyban kapott díjjal - Prix Kling- sorral, az UNICEF díjával vagy az Albín Brunovský-oklevéllel - indulnak haza vagy hódítani a vüág más pontjaira. Az animációk pozsonyi fesztiválja kontinensünk egyetlen olyan ani- mációsfilm-ünnepe, amely a legkisebbeket, vagyis a gyerekközönséget célozza meg. E nemzetközileg is elismert rajzfilmszemle - idén huszonhét ország vesz rajta részt - a Gyermekkönyv-Ulusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléjához, a BIB-hez kötődik, részint azzal, hogy a BIB időtartama alatt zajlik, részint azzal, hogy a meseanimációk és a gyermekeknek szánt könyvekben megjelenő ülusztráci- ók közötti rokonságot igyekszik láthatóvá tenni. Ezért sem maradhat el a BAB-ról A rajzfilmek képeskönyve elnevezésű szekció - ebbe olyan filmeket válogattak be, amelyeket gyermekirodalmi alkotások ihlettek. Ugyancsak a rajzfilm és az illusztráció rokonságára mutatnak rá az animáció nyelvén gyerekeknek készült Shakespeare- adaptációk, mint az Ahogy tetszik, a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a III. Richárd rövidített változatai vagy Jirí Tmka animációja, az egész es- tés Szentivánéji álom. Ám nemcsak az irodalom ihletheti meg a rajzfilmrendezőket. A zene bűvöletében elnevezésű szekcióban idén egyebek között A varázslatos opera című sorozatot mutatják be. A sorozat egyes részeit egy-egy híres opera valamely nagyáriája ihlette. Ugyancsak az operairodalomba vezeti el a gyerekeket az Opera Vő:* sorozat. Ebben négy opera, a Türandot, a Carmen, a Rigoletto és a Sevillai borbély rövidített, egyenként 28 perces rajzfilmváltozatát láthatja, hallhatja a BAB közönsége. Az angol S4C társaság Népmesék a nagyvilágból sorozatának hat darabját is megcsodálhatja a héten a pozsonyi gyerekközönség: konkrétan egy-egy orosz, francia, holland, paldsztáni, angol és cseh népmesét. A bábfilmkészítés cseh klasszikusa, Hermína Týrlová munkáiból mutat be válogatást a pozsonyi szemle, ezzel tisztelegve a 101 éve született rendezőnő emléke előtt. Igazi egzotikumot is kínál az Animációs Filmek Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja, mégpedig Az oroszlán és a cigánylány - cigány mesék és legendák szekciót, amelyben egyebek között Macskássy Kati két filmjét is levetítik. Abiennále programján természetesen helyet kaptak a „legek” is, köztük az Animiciós Filmesek Európai Egyesülete által Cartoon d’Or 2000 díjjal kitüntetett animációs filmek. Idén először a kassai közönség is ízelítőt kap az Animációs Filmek Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja programjából. Ott október 22. és 24. között a Tatra moziban, valamint a Állami Színház Stúdiójában vetítenek majd a BAB filmjeiből. (tallósi)
