Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-16 / 238. szám, kedd

[j Politika ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 16. EU-csúcs lesz pénteken Gentben Brüsszel. Az EU-országok ér­tékelni fogják az afgán cél­pontok elleni amerikai-brit csapásokat pénteki genti csúcsértekezletükön - közöl­te az EU soros elnöki tisztét betöltő Belgium kormányfő­je. Guy Verhofstadt hangsú­lyozta, hogy Európának főleg a humanitárius műveletekre kell összpontosítania, és dip­lomáciai erőfeszítéseket kell tennie a válság elfajulásának megakadályozása érdekében. „Világos, hogy nem hagyjuk belesodorni magunkat egy világméretű konfliktusba” - szögezte le. (MTI) Cseh felmérés a biztonságról Prága. A csehek 75 százaléka elfogadná, ha biztonsága ér­dekében korlátoznák szabad­ságjogait. A TNS Factum in­tézet felmérésből kiderült: tízből nyolcán egyetértenek azzal is, hogy a tömegközle­kedési eszközökön ellenőriz­zék az utasok poggyászait. 75 % nem ellenezné azt sem, ha biztonsági berendezéseket szerelnének fel a mozikban, színházakban, s ha ezek az intézkedések drágítanák a belépőket. (MTI) Olasz-belga feszültség Brüsszel. A tízes skálán egyesre értékelte Silvio Berlusconi olasz kormányfő teljesítményét a belga foglal- koztatás-ügyi miniszter egy tévéműsorban, s csak egy fokkal volt elnézőbb, mint kollegája, Louis Michel kül­ügyi tárcavezető, aki egy hete nulla pontot adott Berlus- coninak. Értékrendjükben ez­zel Berlusconi a tálibok szín­vonalára került. Róma már Michel megnyilatkozását is annyira zokon vette, hogy Renato Ruggiero külügymi­niszter levélben tiltakozott Guy Verhofstadt belga kor­mányfőnél. (MTI) Berlusconit a nyugati civilizá­ció felsőbbrendűségéről tett kijelentései miatt nagyon so­kan bírálták (Archívum) Kifütyülték Koidzumit Szöul. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő tegnap bo­csánatot kért azokért a szen­vedésekért, amelyeket a kore­ai népnek el kellett szenved­nie az 1910 és 1945 közötti ja­pán gyarmatosítás idején. Koidzumi bocsánatkérő nyi­latkozata a szöuli Független­ségi Parkban hangzott el. Sza­vait a dél-koreai tüntetők füttykoncertje kísérte. (MTI) Újabb hamis bombariadó Moszkva. Hamisnak bizo­nyult bombariadó miatt teg­nap órákkal később szállt fel a szentpétervári repülőtérről a Hamburgba tartó mehet- rend szerinti járat. Az orosz gépen elhelyezett állítólagos pokolgépre egy névtelen tele­fonáló figyelmeztetett. (MTI) A tavaly szeptemberben kezdődött palesztin felkelés során 875-en haltak meg erőszakos halállal, köztük 676 palesztin és 176 izraeli Kivonulás a kormányból mti-hírek Jeruzsálem. Bejelentette távozását az izraeli kormányból a szélsőjobb- oldali Nemzeti Egység párt, tiltako­zásul amiatt, hogy az izraeíi hadse­reg tegnapra virradóra kivonult Hebron térségéből. Az izraeli had­sereg másfél hete hatolt be a Hebron környéki településekre, mi­után a térségben palesztinok tüzet nyitottak a zsidó hívőkre. Avigdor Lieberman, aki a pártot az infrast­rukturális ügyek minisztereként képviseli a kormányban, utalt rá, hogy a Nemzeti Egység a további­akban nem tud részt venni a kabi­netben. „Azok, akik februárban Ari­el Sáron miniszterelnökké választá­sa mellett tették le a voksot, a pa­lesztinokkal 1993-ban kötött oslói megállapodások ellen szavaztak - jelentette ki Lieberman. A pártot képviselő idegenforgalmi minisz­ter, Rehavam Zeévi ugyancsak azt vetette Sáron szemére, hogy a kor­mányfő az oslói folyamatot akarja újjáéleszteni, és hozzátette: Jasszer Arafat palesztin vezető nem part­ner a béke megteremtésében. A Nemzeti Egységnek négy képvise­lője van a kneszetben, így a Saron- kormánynak a szélsőjobb támoga­tása nélkül is 76 képviselője, vagyis kényelmes többsége marad. Autóba rejtett pokolgép végzett teg­nap reggel a Hamász iszlám funda­mentalista palesztin szervezet egyik aktivistájával a ciszjordániai Nábluszban. Ismeretes, a hét végén a Hamász egyik katonai vezetőjét, a 35 éves Abder-Rahmán Hamadot - egyébként ő volt az egyik, izraeliek által leginkább keresett terrorista - lőtték le feltételezhetően izraeli mesterlövészek saját házának tete­jén. A tegnapi áldozatot, a 34 éves Ahmed Marsúdot, aki a börtönvi­seltek társadalmi beilleszkedésé­nek felügyeletével foglalkozott, a Jasszer Arafat vezette Fatah náb- luszi irodái közelében ölte meg a robbanás. A palesztin rendőrség egyelőre nem tudja, hogy gyilkos­ság történt-e, vagy pedig a Hamász- harcos készült merényletre, és idő előtt működésbe lépett a robbanó­szerkezet. A palesztin gyerekek kővel dobálták meg a Hebronból kivonuló izraeli páncélosokat (TASR/EPA-felvétel) Kormánypártok a légicsapások átmeneti felfüggesztéséért Német ellenvetések Nagy-Britannia és az Egyesült Államok bizalmatlan az Északi Szövetség iránt Szándékos lassítás? London. A brit és az amerikai kormány átgondolja Afganisz­tán tálibok utáni jövőjével kapcsolatos stratégiáját, mert a legújabb hírszerzési jelenté­sek szerint az ellenzéki Északi Szövetség mélyen megosztott, képtelen hiteles vezető szere­pet betölteni az ország élén, és stabil, etnikailag elfogulat­lan kormányt létrehozni. MTI-JELENTÉS A The Independent on Sunday bir­tokába jutott bizalmas brit kor­mányjelentés szerint a szeptember 11-e utáni hírszerzési adatok ösz- szegzése pozitív az Északi Szövetség katonai jelentőségét és az elmúlt hetekben elért harctéri sikereit ille­tően. A szövetség ma már az ország MTI-HÍR Moszkva. Garri Kuppalba abház vé­delmi miniszterhelyettes tegnapi tá­jékoztatása szerint a kormánycsa­patok légierővel is támadják azokat a grúz, illetve velük szövetséges cse­csen fegyvereseket, akik vasárnap törtek ki az abház erők gyűrűjéből a Kodori-szorosban. Az orosz Interfax hírügynökség azt jelentette, a diver- záns csoport az orosz határ felé kö­zeledik, s valószínűsíthetően az egyik leghírhedtebb csecsen szaka- dár hadúr, Ruszlan Gelajev vezeti. Az abház fegyveres erők egyelőre nem tudják felmérni, hogy az össze­csapásokban mekkora vesztesége­ket okoztak a köztársaság területére két héttel ezelőtt behatolt fegyvere­seknek. Eduard Sevardnadze grúz elnök tegnap széles körű, sőt példa nélküli autonómiát ígért Abhá­ziénak az újraegyesítés esetén. MTI-JELENTÉS Bukarest. Románia megfelelt a ví­zumok vizsgáján - kommentálta a tegnapi román sajtó azokat a kedve­ző üzeneteket, amelyeket Románia az elmúlt napokban kapott az EU és egyes tagállamok képviselőitől a ví­zumkényszer feloldásának lehető­ségéről. Otto Schily német belügy­miniszter román kollégájának írt le­velében megállapította: Románia eleget tett azoknak a feltételeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy térületének 20 százalékát ellenőrzi. Támogatást kap Indiától, Irántól, Oroszországtól, Törökországtól és a közép-ázsiai köztársaságoktól. A je­lentés megállapítja, hogy a tálib erőktől több százan álltak át a szö­vetség oldalára már a szeptember 11-i terrortámadások előtt is; a de­zertálások többségére az északkele­ti országrészben került sor, ahol je­lentős mértékű a társadalmi nyug­talanság. Kápisza város polgárai le­vélben szólították fel Omar mollát arra, hogy utasítsa ki az országból Oszama bin Ladent. A jelentés azt sugallja, hogy megerősödésük és katonai sikereik ellenére az ellenzé­ki erők egyedül, nyugati szárazföldi erők nélkül nem képesek a tálib re­zsim megdöntésére. A dokumen­tum politikai jellegűnek nevezi az Északi Szövetség alapvető problé­máit. A mudzsahed harcosok szö­Nem zárkózott el attól sem, hogy tárgyalásokat folytasson a szaka- dár köztársaság vezetőivel. Sevard­nadze - aki a múlt héten felvetette, hogy az abháziai konfliktus kiéle­ződése miatt országa esetleg kilép a FÁK-ból - békülékenyebb hangot ütött meg Oroszországgal szem­ben is, és dialógust szorgalmazott Moszkvával. Olyan politikai szemé­lyiségnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akivel lehet tárgyal­ni. Putyin még a múlt hét végén ígéretet tett arra, hogy nem avatko­zik be Grúzia és Abházia konfliktu­sába. Az orosz elnök hajlandónak mutatkozott arra is, hogy grúz kö­vetelésre Oroszország kivonja béke- fenntartóit Abháziából. Abház rész­ről azonban egyelőre hallani sem akarnak az oroszok távozásáról, sót vasárnap az Oroszországhoz való csatlakozást vetette fel a köztársa­ság miniszterelnöke. állampolgárai vízum nélkül utaz­hassanak a schengeni térség álla­maiba. Schily szerint az EU illetékes miniszteri bizottsága soron követke­ző ülésén döntést hozhat arról, hogy 2002. január elsejétől Romá­nia lekerül a vízumköteles országok listájáról. Adrian Nastase román mi­niszterelnök a múlt héten Rigában találkozott Günther Verheugennel, az EU bővítési főbiztosával, aki szin­tén azt a reményét fejezte ki, hogy a jövő év elejétől az EU megszünteti a vízumkényszert Romániával szem­vetségének egyik jelentős csoporto­sulásáról kiderült, inkább átáll a tálibokhoz, mintsem az amerikaiak oldalán harcoljon. A jelentés nem zárja ki, hogy a tálib rezsim meg­döntése után hatalmi harc tör ki a szövetségen belül. A meggyilkolt Maszud utódja, Mohamed Fahim tábornok tádzsik származású, és mint ilyen elfogadhatatlan Afga­nisztán élén. Az Afganisztán tálibok utáni jövőjét fejtegető hétvégi brit lapelemzések rámutatnak: a bonyo­lult törzsi, katonai, vallási és gazda­sági érdekek miatt egyelőre olyan korlátozott mértékű előrelépés tör­tént politikai téren, hogy Washing­ton és London a katonai akció, egy Kabul elleni hadművelet lelassításá­ra kényszerült, hogy a tálibokat ad­dig hatalmon hagyja, amíg nem születik megállapodás egy életké­pes alternatív kormányról. Amerikai segítség Terroristák kapcsolatai Madrid. Spanyol lapértesülések szerint az amerikai titkosszolgálat húsz műholdas adó-vevő rendszere október 10-étől a baszk szakadár terrorszervezet, az ETA tagjait is fi­gyeli. Az El Mundo mindehhez hoz­zátette: kapcsolat van az ETA, az IRA és bin Laden közt. A húsz mű­holdas készülék nem csak arra ké­pes, hogy képeken rögzítse a megfi­gyeltek mozgását és felvegye a be­szélgetéseiket (akár szabad, akár zárt térben történnek), hanem arra is, hogy mindezt az anyagot azon­nal továbbítsa is. Az információt az angol területen lévő, Menwith Hill nevű NSA-támaszponton dolgozzák fel, ahol már betáplálták az összes ismert ETA-tagra vonatkozó adatot. A műholdakról származó informá­ció néhány másodperc alatt eljut Madridba és a Baszkföldre is. (MTI) ben. Az egyik legnagyobb befolyású román napilap, az Adevarul szerint a vízumkényszer eseüeges meg­szüntetésével az EU „olyan román igazolványt adna ki, amely semmis­sé tenné a magyar igazolványt’. A lap úgy véli, a román kormány meg­tett mindent, amit a rendelkezésre álló közpénzekből meg lehetett ten­ni. Ugyanakkor az ország több mint 2 ezer kilométernyi, érzékenynek számító határát saját maga, Európa támogatása nélkül nem lesz képes megfelelően biztonságossá tenni. Berlin. A német kormánypártok képviselői tegnap az Afganisztán el­leni légicsapások átmeneti felfüg­gesztése mellett foglaltak állást. Claudia Roth, a Szövetség 90/Zöl- dek társelnöke a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva úgy vélte: nyolc napon át tartó bombázások után meg kellene vizsgálni az ellen­csapások arányosságát, az általuk elért célokat. „Kizárólag katonai csapásokkal nem lehet felszámolni a tálibok befolyását az afgán népre” - hangoztatta a pártelnök, aki előző nap tért vissza Pakisztánból. Roth szerint eljött az ideje annak, hogy a Nyugat a humanitárius segítségre összpontosítsa a figyelmét. Mint rá­Horvát vesebetegek Rejtélyes halálesetek Zágráb. Már huszonháromra emel­kedett Horvátországban a művesé­vel kezelt, a napokban elhunyt be­tegek száma. Mindannyiuknak le­állt a szívműködése a kezelés alatt, közvetlenül utána, vagy már oda­haza. A szakemberek egyelőre a művesekészülékek szűrőberende­zésének hibájára gyanakszanak. Az eddigi bakteriológiai és méregtani vizsgálatok kizárták a gyanút, hogy a felhasznált oldatokkal volt baj. Mind a hét horvát városban, ahol a halálesetek történtek, ugyanolyan típusú műveséket használtak, az amerikai Baxter cég termékeit. A történtekről azonnal tájékoztatták az amerikai céget, a készülékeket újakkal cserélték föl. (MTI) MTI-JELENTÉS Moszkva. Orosz illetékesek azt szorgalmazzák, hogy a TU-154-es repülőgép tragédiája után az orosz hadsereg valamilyen módon ellen­őrizhesse az ukrán légvédelem had­gyakorlatait. Az Izvesztyija tegnapi beszámolója szerint ehhez gyakor­latilag arra lenne szükség, hogy visszaállítsák a Szovjetunió 1991-es összeomlása előtti irányítási rend­szert. A szakemberek úgy vélik, az kevés lenne, ha az orosz légvédelem vezetői nyomon követhetnék az uk­rán rakéták mozgását, mivel lokáto­raikon ugyanazt lámák, mint ukrán kollégáik, ami az október 4-én tör­tént tragédia tükrében nem biztos, hogy meghozná a kellő biztonságot. Álláspontjuk szerint az orosz tábor­nokoknak részt kellene kapniuk a mutatott, Afganisztánban hétmülió embert fenyeget az éhínség; a köze­ledő télre való tekintettel ezek sür­gős segítségre szorulnak. Egyúttal szorgalmazta: nemzetközi szerve­zetek védnöksége alatt dolgozzanak ki politikai perspektívát Afganisztán számára, megteremtve az újjáépítés és a békés jövő kereteit. Ezzel össze­függésben fölvetette nemzetközi összetételű békefenntartó erők tele­pítését az ázsiai országba. A na­gyobbik kormánypárt, a szociálde­mokraták (SPD) alsóházi frakciójá­nak emberjogi szakértője kifogásol­ta a fürtösbombák bevetését az amerikai légitámadásokban. Rudolf Bindig szerint a tálibok elleni harc­nak nem válhat kárvallottjává a pol­gári lakosság. Rice az Izvesztyijának Moszkva érdekeiről Moszkva. Condeleeza Rice az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója az Izvesztyija orosz lap­nak adott interjújában hangsúlyoz­ta: Washington tudatosítja, hogy Moszkvának kiemelt érdekei van­nak Közép-Ázsiában. Csecsenföld- ről pedig kijelentette: „Nem lehet Afganisztánban harcolni a terroriz­mus ellen, Csecsenföldön pedig jó­váhagyni azt.” Leszögezte, a kauká­zusi köztársaságban jelen vannak „a terrorizmus elemei”, az ettől való el­határolódásra az USA felszólította a csecsen szakadár vezetőket is. De hozzátette: Washington szerint a csecsenföldi rendezéshez elenged- heteden az emberi és a nemzed ki­sebbségijogok tisztelete. (MTI) döntéshozatalban is, vagyis velük együttműködve dolgoznák ki a hadgyakorlatok technikai részlete­it. Mihaü Margelov, az orosz felső­ház külügyi bizottságának alelnöke azt mondta, hogy az ideális megol­dást az jelentené, ha a két ország légvédelme közös parancsnoki bá­zist alakítana ki. Szerinte ez nem szűkítené egyik állam szuverenitá­sát sem, hiszen ugyanilyen együtt­működés van például az amerikai és a kanadai légvédelem között. A lap információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorú utasítás­ba adta Vlagyimir Rusajlónak, a ka­tasztrófa körülményeit vizsgáló bi­zottság vezetőjének, hogy még egy­értelmű bizonyítékok esetén se vá­dolja egyoldalúan Ukrajnát, hanem adjon időt Kijevnek, hogy maga is- meije el felelősségét. Sevardnadze példa nélküli autonómiát ígért Abháziának Bevetették a légierőt Bukarest erősen bízik az EU jóindulatában - és előre iszik a medve bőrére Vízumkényszer és magyar igazolvány Moszkva ellenőrizni szeretné az ukrán légvédelmet Kanadai-amerikai példa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents