Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-15 / 237. szám, hétfő
d Politika ŰJ SZÓ 2001. OKTÓBER 15. Szomáliái összecsapások Mogadishu. Legkevesebb huszonkét ember, köztük három gyermek meghalt és sokan megsebesültek a Szomáliái fővárosban ellenséges milíciák között szombat délelőtt kitört heves összecsapásokban. Az átmeneti nemzeti kormány katonái és a kormány hatalmát el nem ismerő egyik hadúr, Músza Szudi Jalahov fegyveresei csaptak össze Mogadishu egyik olyan külső kerületében, amelynek lakói támogatják a Szomáliái átmeneti kormányt. (MTI) Vietnami árvíz 250 halottal Hanoi. Legalább 251 ember esett eddig áldozatul Vietnamban a Mekong folyó del- tavidékén második hónapja tartó áradásnak-jelentették be szombaton. A halálos áldozatok többsége - 202 fő - csecsemő, illetve kisgyerek. A katasztrófaelhárítást irányító hatóságok szerint az árvíz eddig több mint 50 millió dollár anyagi kárt is okozott. A deltavidék 12 megyéjéből hatot borított el az árvíz, amelynek levonulása november előtt nem várható. Tavaly az utóbbi 40 év legpusztítóbb árvize a deltavidék 407 lakójának - közöttük 300 csecsemőnek illetve kisgyereknek - a halálát okozta. (MTI) Új lengyel EU-tárgyaló Berlin. A szeptemberi választások nyomán megalakult új lengyel kormány leváltja az ország európai uniós csatlakozásáról tárgyaló küldöttség vezetőjét - értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív lap úgy tudja, Jan Kulakowski helyét hamarosan Jan Truszczynski foglalja el Brüsszelben. Utóbbi korábban Lengyelország EU-nagykövete volt, jelenleg pedig Kwasniewski államfő tanácsadója európai integrációs kérdésekben. (MTI) Jan Truszczynski (Internet) Rekord heroinfogás Szófia. A bolgár rendőrség 191 kilogramm heroint foglalt le szombaton a bolgár török határon, Kapitan Andreevo határátkelőhelyen. A török állampolgárságú csempész elmondta, hogy a szállítmányt Bulgárián és Románián át Németországba kellett volna eljuttatnia. (MTI) Ma indul az APEC-csúcs Sanghaj. Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készülnek a kínai hatóságok az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmlködés (APEC) ma Sanghajban kezdődő miniszteri szintű találkozójára. Több mint 10 ezer rendőr rendeltek ki a résztvevők védelmére, akik között jelen lesz George Bush amerikai, Csiang Cö-min kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. (MTI) Moszkva egyelőre nem választolt Abházia hivatalos csatlakozási kérelmére Soros György bejelentette: „elvágja a köldökzsinórt" Oroszországhoz tartozni Kilátástalanság. David Tevzadze grúz védelmi miniszer egy katonai gyakorlaton. (Reuters-felvétel) Moszkv^Tbiliszi. Anri Dzsergenija abház miniszterelnök tegnapi közlése szerint az Oroszországi Föderációhoz akar csatlakozni a hivatalosan Grúziához tartozó, de az 1990-es években gyakorlatilag önállóvá vált kaukázusi köztársaság. MTI-HÍREK A politikus arról számolt be, hogy már meg is született a társulási szerződést előirányzó hivatalos kérelem, erre azonban Moszkva egyelőre nem válaszolt. A szakadár köztársaság miniszterelnöke kifejtette, hogy közös jogrendszerről, valutáról, vámrendszerről és határőrizetről lenne szó, ami szerinte is egyértelműen azt jelentené, hogy Abházia az Oroszországi Föderáció tagköztársaságává válik. Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek este bejelentette: Oroszország felszámolja abháziai katonai bázisait és grúz követelésre békefenntartóit is hajlandó kivonni a köztársaságból. Putyin elismerte Grúzia területi egységét és idegen országok konfliktusának nevezte a grúz-abház viszályt. A grúz védelmi minisztérium tegnap cáfolta az abház kormány vádját, amely szerint Tbiliszi csapatokat vont össze a szakadár köztársaság határán. Garri Kuppalba abház védelmi miniszterhelyettes tegnap azt közölte, hogy a fegyveresek mintegy 50 fős csoportja Ruszlan Gelajev csecsen hadúr vezetésével éjszaka kitört az abház kormánycsapatok gyűrűjéből a Kodori szorosban, és az orosz határ felé közeledik. Az orosz határőrség ezzel összefüggésben megerősítette erőit a grúz és az abház határon. Egy abház vezető szombaton hangoztatta, hogy az orosz erők kivonása a katonai konfliktus újbóli kiéleződéséhez vezetne Grúziával. Szerinte csak a békefenntartók tudják garantálni a térség békéjét és stabilitását. Az 1990-es évek elejének véres konfliktusát követő béke két héttel ezelőtt sérült meg, amikor - abház vádak szerint Tbiliszi közreműködésével - grúz partizánok és csecsen fegyveresek hatoltak be a hivatalosan Grúziához tartozó, de gyakorlatilag önálló Abházia területére. Feltételezhetően ezek a csoportok lőttek le egy ENSZ-megfi- gyelóket szállító helikoptert, megölve egy magyar katonatisztet is. Arafat ma találkozik Tony Blair brit kormányfővel és Jack Straw külügyminiszterrel Megölték a Hamász egyik vezetőjét, a diszkórobbantás gyanúsítottját MTI-HÍREK Náblusz. A ciszjordániai Kal- kilijában lelőtték a Hamász palesztin szélsőséges szervezet katonai szárnyának egyik vezetőjét. Palesztin biztonsági tisztségviselők közlése szerint az izraeli hadsereg mesterlövészei végeztek a 35 éves Abder-Rahmán Hamaddal. Az izraeli biztonsági szolgálatok által leginkább keresettek közé tartozó palesztin aktivista holttestét tegnap reggel találták meg saját - az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó határtól néhány száz méterre álló - házának tetején. A férfi több fejlövést kapott. Az izraeli közszolgálati rádió kormányzati forrásokra hivatkozva megerősítette Hamad halálhírét, jelezve, hogy a „veszélyes terrorista” az izraeli kormány „célzott megtorlás” néven ismert politikájának egyik célpontja volt. A tűzszünet megszilárdításáról konzultált Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Szaeb Erakat, a béketárgyalások palesztin irányítója. A találkozó még pénteken történt, de hivatalosan csak szombaton erősítette meg a hírét Szaeb Erakat. Mint mondta, Peresz azt ígérte, hogy Izrael enyhíteni fog a palesztin területek zárlatán. A felek továbbra is a Mitchell-terv életbe léptetését tekintik célnak, megbeszéléseik ennek módozatairól folynak. George Mitchell volt amerikai szenátor egy nemzetközi bizottság tanácsai alapján azt javasolta, hogy első lépésben teremtsék meg a tényleges tűzszünetet, és ha nyugalomban telik el egy bizonyos idő, tegyenek bizalomerősítő lépéseket, végül pedig vegyék fel ismét a hivatalos béketárgyalások fonalát. Egyelőre Izrael a tűzszünet folyamatos megsértésével vádolja a palesztinokat, és a Haarec című lap szerint Ariel Sáron miniszterelnök megtiltotta a külügyminiszterének, hogy Jasszer Arafat palesztin elnökkel tárgyaljon. A brit külügyminisztérium szombaton bejelentette: Arafat ma Londonban találkozik Tony Blair brit kormányfővel és Jack Straw külügyminiszterrel, hogy a szeptember 11. óta tartó nemzetközi válság kihatásairól konzultáljon velük. A palesztin tájékoztatási miniszter, Jaszer Abed Rabbo a merénylet hírére a Palesztina Hangja rádióban kifejtette: Hamad meggyilkolása számukra azt jelenti: az izraeli kormány nem tartja meg a békére vonatkozó ígéreteit, ezért állandó készültségben kell élnünk. Hamadot a többi között a júniusi, 22 halálos áldozatot követelő Tel avivi diszkórobbantással gyanúsították. 250 millió egy összegben MTI-HlR Washington. Soros György - mint a The New York Times vasárnapi száma idézte a magyar származású amerikai filantróp üzletembert - „elvágja a köldökzsinórt”: egy összegben 250 mülió dollárt adományoz a Közép-európai Egyetemnek, az eddig rendszeresen folyósított, évente mintegy 20 milliót kitevő összegek helyett. A lap emlékeztetett arra, hogy a Budapesten és Varsóban működő (emellett eredetileg prágai pillérre is támaszkodó) Közép-európai Egyetem az elmúlt évtizedben hozzájárult Kelet-Közép-Európa átformálásához. Soros 1991-től támogatta az intézményt. A most kilátásba helyezett 250 millió dollár, ami az eddigi évenkénti támogatás helyébe lép, a legnagyobb egyszeri összeg, amit európai egyetem valaha is ajándékba kapott. (Eddig Bill Gates és felesége volt a csúcstartó, a Cambridge-i egyetemnek adományozott 210 millió dollárral.) A felajánlás a The New York Times szerint Soros azon törekvését tükrözi, hogy még életében gondoskodjék az általa fontosnak tartott programok finanszírozásáról, és ne hagyja hátra másokra filantróp terveinek megvalósítását. Bagdad nem ismeri el a tilalmi övezetek jogszerűségét Amerikai csapás Irakra MTI-JELENTÉS Washington. Amerikai gépek katonai jellegű földi célpontokat támadtak Irak déli részén - közölte tegnap az illetékes amerikai parancsnokság. A célpontok irányítási-távközlési létesítmények voltak. Az Egyesült Államok (és szövetségese, Nagy-Britannia) repülőgépei rendszeresen járőröz- nek Irak északi és déli térsége fölött, figyelemmel kísérik az úgynevezett repülési tilalmi övezetek tiszteletben tartását. Ebből az északi, illetve déli övezetből azért tiltották ki az iraki gépeket, hogy Bagdad ne tudja veszélyeztetni szomszédait. Irak nem ismeri el ezeknek a tilalmi övezeteknek a jogszerűségét, és légvédelme időnként célba veszi, rakétákkal támadja a járőröző gépeket. Az ilyen incidenseket aztán rendszerint az iraki légvédelem állásaira mért légicsapás szokta követni miként ebben a legutóbbi esetben is. Az újságíró szerint megütötték, a fideszes honatya cáfol Feljelentett képviselő MTI-HÍR Budapest. Könnyű testi sértés miatt egy szombathelyi újságíró feljelentette Sági József fideszes országgyűlési képviselőt, a honatya tegnap visszautasította a gyanúsítást, és jelezte: ha vizsgálat indul ellene, kéri mentelmi jogának felfüggesztését. Draskovits László, egy szombathelyi bulvárlap ki- adója-főszerkesztője azért tett feljelentést, mert a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének szombathelyi emlékünnepségén kívánt lapja számára fényképeket készíteni, amikor a képviselő elhaladt mellette, és - szerinte - bal kezével megütötte az arcát. Sági József szerint a fényképező Draskovits László meglökte őt, ezért egyensúlyát veszítette, és mivel nem akart egy mikrofonállványnak nekiesni, önkéntelenül is egy hirtelen mozdulatot tett. „Eközben érhettem Draskovits László arcához” - mondta. Az újságíró látleletet készíttetett, majd feljelentést tett a rendőrségen. Draskovics László számos alkaSági József, a Fidesz könnyű testi sértéssel vádolt képviselője (Archív) lommal közölt kedvezőtlen tartalmú írásokat Sági Józsefről lapjában. A képviselő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Draskovits László már hosszú ideje zaklatja őt. „Ez az ember folyamatosan hazugságokat terjeszt rólam” - mondta Sági. A vita egyik központi tárgya a prágai Szent Vitus-székesegyház, amely jelenleg hivatalosan szintén az állam tulajdonában van Ellentét a prágai kormányzat és az egyházak között KOKES JÁNOS Prága. Csehországban újabb éles vita robbant ki a kormány és az egyházak között, amely a vagyoni kárpótlást, illetve az új vallásügyi és egyházi törvényt érinti. A nyilvánosságra hozott vélemények és állásfoglalások jelzik, hogy különösen a cseh katolikus klérus nagyon elégedetlen a kormány által javasolt megoldásokkal, s ezért várható, hogy az évek óta nyitott kérdések rendezése ismét elhúzódik, későbbre halasztódik. Dániel Herman, a Cseh Püspöki Konferencia szóvivője már be is jelentette: nem valószínű, hogy még ebben a választási ciklusban az egyház vagyoni kárpótlásának kérdése mindkét felet kielégítő módon megoldódik. A katolikus klérus nyíltan bírálja úgy az egyházak vagyoni kárpótlását rendezni kívánó törvényjavaslatát, mint az új egyházi és vallásügyi törvény tervezetét is. A kormányzat szerint - de ezt a véleményt például a Václav Klaus vezette ellenzéki Polgári Demokratikus Párt is osztja - a katolikus egyház többet követel, mint amennyi valóban megilleti, s az ügyet saját, napjainkban nagyon megcsappant, befolyásának növelésére szeretné elérni. Különböző felmérések szerint ugyanis a cseh lakosság jó fele ateistának vallja magát. A klérus a bírálatot elutasítja, s azt állítja, hogy csak olyan egyházi vagyont és ingatlanokat követel visz- sza, amelyek a kommunista rendszer előtti időszakban az ő tulajdonát képezték. A vita egyik közponA püspöki konferencia szeretné, ha jogilag tisztázódna a kérdés. ti tárgya a prágai Szent Vitus-székesegyház, amely jelenleg hivatalosan szintén az állam tulajdonában van, s azt a kormányzat nem is kívánja visszaadni az egyháznak, mondván, hogy nemzeti örökségről, vagyonról van szó. A kormányzat azt állítja, hogy a székesegyház sosem volt egyházi tulajdon, hanem az alapító IV. Károly szerint mindig is önálló egység volt, mint a cseh államiság egyik jelképe. Hasonló vita van egyebek között a dél-morvaországi Velehrad zarándokhelyről is. Herman kijelentette: a Cseh Püspöki Konferencia mindenképpen azt szeretné, ha jogi szempontból tisztázódna a kérdés, míg a gyakorlatban ráállna arra is, ha az állam pénzbeli kártérítést fizetne ezért az egyháznak. Az állam ezeket a megoldásokat elutasítja. Az egyházi vagyon visszaadása körüli vitákba a Vatikán is beleszólt, s lényegében emiatt húzódik Prága és Vatikán közti megállapodás aláírása is. A csehországi egyházak elégedetlenek az új vallásügyi törvény javaslatával is. A Cseh Püspöki Konferencia és az Egyházak ökumenikus Tanácsának hét végén publikált közös álláspontja szerint az új törvény diszkriminatív, s lehetőséget teremt arra, hogy az állam beavatkozhasson az egyház belső ügyeibe, korlátozhassa az egyházak szabadságát a vállalkozások, valamint az önálló jogi személyek létrehozása terén. A kormány szerint az egyház többet követel, mint amennyi megilleti. Pavel Dostál kultuszminiszter azonnal visszautasította a bírálatot. „A katolikus egyház különleges elbánást kíván a maga számára, ami számunkra elfogadhatatlan” - tolmácsolta a miniszter véleményét szóvivője Dita Fuchs- ová. Az egyházak szerint a törvényjavaslat beavatkozik belügyeikbe, s olyan hagyományos területeken korlátozza önálló döntési jogaikat, mint a szociális szféra, vagy a jótékonyság. Diszkriminatívnak tartják azt is, hogy az egyházi vállalkozások során szerzett nyereséget csak az egyház céljai teljesítésére lehet felhasználni, s a vállalkozások finanszírozására már nem. „Zaklatásnak tartjuk azt a követelést is, hogy minden egyház már alapdokumentumaiban határozza meg vállalkozásainak tárgyát, hiszen ilyen megkötés a közönséges vállalkozóknál nincs” - áll az egyházi állásfoglalásban. A dokumentum szerint az új törvényjavaslat korlátozza az egyházak eddigi jogait, hogy belső dolgaikról önállóan dönthessenek, s elfogadása esetén az egyházak az államnak alárendelt szervezetek lesznek, amelyeket adminisztratív rendeletekkel irányítani lehet. A kulturális minisztérium azonban nem tágít: az új egyházi törvény javaslata összhangban van az emberi jogok listájával, senkit sem diszkriminál, hiszen az egyházaknak sem lehetnek más jogaik, mint Csehország többi jogi személyiségeinek, válaszolta Dostál.
