Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-13 / 236. szám, szombat

6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 13. Könnyen kipusztulhatnak gyümölcsfáink, ha nem tartjuk be az alapvető növény-egészségügyi szabályokat Novembertől általános mezőgazdasági összeírás A gyümölcsfaültetés veszélyei A gyümölcsfa telepítését kö­vető fapusztulás az idővesz­teség mellett tetemes anyagi kárt is jelenthet. Az ered­ménytelenségnek több oka is lehet: a telepítésre kijelölt terület kedvezőtlen adottsá­gai, agrotechnikai hibák, kártevők előfodulása. CSEKES ZOLTÁN Külön fejezetben lehetne foglalkoz­ni azzal, hogy milyen termőhelyre milyen gyümölcstermő fajt, milyen alanyon érdemes telepítem. Ha a gyümölcsfát olyan környezetbe ül­tetjük, ahol a termőhelyigényei nem megfelelőek, a fa gyengén fejlődik, és a kórokozók, kártevők is megtá- magdják, a fa kipusztul. A megfelelő termőhely kiválasztásának előfelté­tele a gondos környezet és talajvizs­gálat elvégeztetése. A tápanyagellá­tás mértékének magállapításán túl feltédenül ellenőrizni kell, hogy a gyökérkárosító rovarok és lárvák - elsősorban a cserebogár pajorok -, fonálférgek és gombák nem fordul­nak-e elő káros mennyiségben, to­vábbá nem alakult-e ki az adott te­rületen talajuntság. Az ültetvény telepítése előtt meg kell állapítani a talajban élő csere­bogár pajorok számát. Ha a meg­vizsgált területen négyzetméte­renként átlagosan 4-5 fiatal vagy 1-2 idős lárva található, feltétle­nül fertődeníteni kell a talajt. E A gyökérkárosító gom­bák az idős fák gyökérze­tén elszaporodnak. kártevők ellen a Basudin G (35 kg/ha) vagy Diazinon 10 G hatóa­nyagú rovarölőszert ajánljuk. Az üzemi gyümölcsösök telepítése, felújítása során, valamint háziker­tekben egyaránt előfordul, hogy olyan területre szándékoznak gyü­mölcsfát telepíteni, ahol korábban gyümölcsös, szőlő, esedeg erdő volt. Ez sok veszélyt rejt magában, különösen akkor, ha gyümölcsös helyére újból gyümölcsöst ültetnek. A telepítés előtt célszerű megvizs­gálni, hogy a talajban nem fordul-e elő káros mértékben gyökérkárosító fonálféreg. Amennyiben igen, akkor Basamid G vagy Diazinon G (40- 100 g/m2) talajfertődemtő szerrel kezeljük a területet. A gyökérkárosító gombák - mint a rozeliniás gyökérpenész vagy a szegecsfejű gyökérgomba - a volt gyümölcsös vagy szőlő helyén szin­te minden esetben előfordulnak. Az Golyvás kinövés az almacsemete gyökérnyaki részén. Hosszanti rákos kinövés szőlőkarón (A szerző archívumából) évek során elszaporodnak az idős fák vagy tőkék gyökérzetén. A föld­ben maradt gyökérmaradványokon a gombák tovább szaporodnak, és az újjonan telepített fák viszonylag kis felületű gyökérzetét oly mérték­ben károsítják, hogy azok rövid időn belül elpusztulnak. A gyökér­károsító gombák előfordulása a ta­lajban a telepítés előtt kimutatható. A gyümölcsfák ültetésének idő­pontját és a talaj pihentetésének időtartamát célszerű szakértői vizs­gálat alapján meghatározni. Házi­kertekben, ha valaki mindenkép­pen a kivágott fa helyére akar újból gyümölcsfát ültetni, akkor a koráb­ban ott élő fa gyökérzetét a talajból a lehető legalaposabban távolítsa el. A telepítés előtt a talajt 60-80 cm mélyen át kell forgatni. A másik Uyen sarkalatos növényvé­delmi szempontnak a fiatal gyü­mölcsfa gyökérzetén kialakuló da­ganatok számítanak. A gyökér­golyva káros hatásának mértéke ma már nem vitatott. A golyva főleg a fiatal növényeket kedveli. Számos gazdanövénye ismert: ked­veli az almát, körtét, csonthéjaso­kat, diót, szőlőt, számos díszfát, de megtámadja a zöldségféléket is. A gyökérgolyva komoly problémákat okoz a faiskolákban. A betegséget az Agrobacterium tumefaciens baktérium okozza. A fertőzés következtében a fiatal csemeték, oltványok gyökérnyaki részén, fő és mellékgyökerein daga­natok, golyvák képződnek. Ezek kezdetben csak borsó nagyságúak, később egyre nagyobbodnak. Az idős daganatok megfásodva, szét­korhadva szétesnek a talajba, ahol tovább fertőznek. Amennyiben a baktérium valamelyik gazdanövé­nye a fertőzött talajba kerül, úgy azt a baktérium megtámadja. Nem is szabad gyökérgolyvával fertőzött oltványt telepíteni, vagy gyümölcs­fákat arra a helyre ültetni, ahol előzőleg fertőzött állomány tenyé­szett. Azokat a csemetéket, oltvá­nyokat, amelyeken a golyva a fógyökéren, netán a gyökérnyaki ré­szen található, meg kell semmisíte­ni. Az ilyen fertőzött területen öt évig tilos faiskolai szaporítóanyagot termelni, illetve csemetéket ültetni. Napjainkban elósorban az alma és az őszibarack, de más gyümölcsfa­jok esetében is bizonyítást nyert, A gyökérgolyva főleg a fiatal növényeket kedveli. hogy ha ugyanazt a fajt telepítik ar­ra a helyre, ahol előzőleg évtizede­kig alma vagy őszibarack stb. nőtt, az újonnan telepített fák-a szűz ta­lajba tikettekhez képest - gyengéb­ben fejlődnek és termésük tartósan kevesebb lesz. A talajuntság okozó­jaként több mikroszervezetet tarta­nak számon. Ezek többnyire fajta­specifikusak és a talajban 10-15 éven át is fennmaradhatnak, káros hatásuk ennyi idő után végzett újra­telepítésben is jelentkezhet, Előfor­dulásuk azonban nem mindenhol általános, vidékenként eltérő. Ezért az újratelepítés előtt érdemes meg­vizsgáltatni a talajt, és amennyiben a talajuntság kimutatható, akkor a telepítendő fajt meg kell változtatni. Régi, közismert, de sokszor be nem tartott szabály, hogy az oltványokat szabályos méretű gödörbe kell ül­tetni és olyan mélyre, amilyen mé­lyen a faiskolában voltak ültetve. A telepítést követően elpusztult fák gyökérzetének vizsgálata során gyakran tapasztaltuk, hogy a fákat rosszul előkészített, kis gödörbe ül­tették, és ez okozta a fa pusztulását. A rosszul előkészített gödörbe ülte­tett fa természetesen gyakran esik áldozatul olyan fertőzésnek, ame­lyet egyébként elviselt volna. Az eredetinél mélyebbre ültetett fa gyökérzete is gyengén fejlődik. Összegzésként elmondható: mindig jól fejlett, egészséges gyökérzetű oltványt válasszunk. Se a fa gyökér­zetén, se a föld feletti részein károsí­tó tényező ne forduljon elő. A szerző a Központi Mezőgazdasá­gi Ellenőrzési és Fajtaminősítő In­tézet komáromi részlegének mun­katársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony október 11-én Komárom október 11-én Rimaszombat október 11-én Zselíz október 11-én Losonc október 11-én Kassa október 11-én sárgarépa 8-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/csomó 1415 Sk/kg 12 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg- 18-25 Sk/kg 26 Sk/kg 6 Sk/csomó 20-37 Sk/kg 32-36 Sk/kg burgonya 7-8 Sk/kg 6-9 Sk/kg 6-7 Sk/kg 6 Sk/kg 5-7 Sk/kg 7 Sk/kg karfiol 15-35 Sk/fej .10-25 Sk/fej fH 3545 Sk/kg X 25-35 Sk/kg 25-35 Sk/fej paprika 22-35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 35 Sk/kg 10-30 Sk/kg 18-31 Sk/kg 22 Sk/kg karalábé 8-15 Sk, ■ 6-8 Sk/db 8 Sk/db 8 Sk/db j§ 5-12 Sk/db 10 Sk/db zeller 18-25 Sk/kg 4-8 Sk/db 10 Sk/db 8 Sk/db 8-10 Sk/db 10 Sk/db káposzta ' ■ 6-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6-/Sk/kg# 6-8 Sk/kg 6 Sk/kg 8 Sk/kg szőlő 35-40 Sk/kg X X 15-25 Sk/kg 20-60 Sk/kg 3040 Sk/kg dióbél jjl 160 Sk/kg ? , Á120 Sk/kg X 100 Sk/kg WKKKKttM hagyma 8-10 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-13 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 2440 Sk/kg tut 20-30 Sk/kg 38 Sk/kg 25 Sk/kg 4245 Sk/kg 11 20 Sk/kg &•; mák 80 Sk/kg 100 Sk/kg X 100 Sk/kg X X gesztenye 60-70 Sk/kg X X X 55-65 Sk/kg X körte 25-28 Sk/kg X X X 20 Sk/kg X kel 15-18 Sk/kg 10-16 SK/fej 15 SK/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 16 Sk/kg alma 15-25 Sk/kg 20-26 Sk/kg 12-25 Sk/kg 14 Sk/kg 18-35 Sk/kg 18-28 Sk/kg fejes saláta IP 8-12 Sk/fej X X X X fokhagyma 60-78 Sk/kg 46 Sk/kg 50-55 Sk/kg 60 Sk/kg 56-58 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 28-34 Sk/kg X 30 Sk/kg , X X :: . 20 Sk/kg tojás 2,80 Sk/db 2,80-3,00-Sk/db 2,50 Sk/db X 2,50-2,80 Sk/db 2,60Sk/db tök X 8-10 Sk/db X 15-20 Sk/db 15 Sk/kg Csak statisztikai célokra használható adatok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Csak statisztikai célokra használhatók a novemberben rajto­ló általános mezőgazdasági össze­írás keretében begyűjtött adatok - jelentették ki tegnapi sajtótájékoz­tatójukon a Szlovák Statisztikai Hi­vatal vezetői. Állításuk szerint a hi­vatal felkészült az európai uniós csatlakozásunk miatt szükségessé vált adatgyűjtésre, amelynek költsé­geit, összesen 4 millió eurót, fele-fe­le arányban állja az állami költség- vetés és az EU Phare alapja. November másodikától az általános mezőgazdasági összeírás keretében 21 630 regisztrált mezőgazdasági vállalatnak továbbítják a statisztikai hivatal kérdőívét és mintegy 9200 számlálóbiztos csaknem 797 ezer szlovákiai családhoz kopogtat be. A cél felmérni a mezőgazdasági ter­melést, függetlenül attól, hogy a re­gisztrált agrárvállalkozók vagy hob­bikertészként működő magánsze­mélyek eladásra vagy mindössze sa­ját ellátásra termelnek. A kér- dezóbiztosok tehát azokhoz a csalá­dokhoz is bekopogtatnak, amelyek egyáltalán nem gazdálkodnak vagy udvarukon mindössze négy darab csirke kapirgál, ugyanakkor farm­nak - a statisztikusok definíciója szerint - csak az a mezőgazdasági vállalkozás, termelés tekinthető, amely keretes írásunkban felsorolt kritériumok bármelyikének megfe­lel. Az adatfeldolgozásba csak a far­mokra vonatkozó adatok kerülnek. A statisztikai hivatal csak a regiszt­rált agrárvállalkozóknak postázza a kérdőíveket, a magánszemélyek esetében a kérdőívek kitöltése a kér­dezőbiztosokra hárul. Mint arról Peter Mach, a statisztikai hivatal el­nöke beszámolt, ezekben a napok­ban folyik a kérdezőbiztosok tanfo­lyama, akiket a helyi önkormányza­tokkal egyeztetve választottak ki. Hasonló mezőgazdasági összeírást az EU-országokban 10 évente vé­geznek, a társult országok közül a cenzust Csehországban, Magyaror­szágon és Szlovéniában végezték el. Szlovákia az olaszországi összeírás tapasztalatait kihasználva készül a mezőgazdasági összeírásra, olasz szakértők az ún. twining-program keretében segítették a szlovák szak­értők felkészítését. Az első előzetes összegzések áprilisra, májusra vár­hatók - véli Schill István, a statiszti­kai hivatal alelnöke. Az adatszolgál­tatás a statisztikai adatgyűjtésről szóló törvény értelmében kötelező, annak megtagadásáért nagyságren- düeg 10 ezer koronát meghaladó pénzbírság is kiróható - szögezték le a hivatal vezetői, (gyor) Farmnak minősül:- a megművelt mezőgazda- sági terület meghaladja a 0,5 hektárt;- az intenzív növények (gyü­mölcs, zöldség, virágok) ter­mesztési területe meghaladja az 1 500 négyzetmétert;- a szőlő területe meghaladja az 500 négyzetmétert vagy a szőlőtövek száma összefüggő telepítésben a 300 tövet;- legalább egy darab szar­vasmarha, vagy 2 sertés, vagy négy birka, kecske, vagy 50 db baromfi;- legalább 100 szőrmés ál­lat, vagy 100 nyúl, vagy 5 méhcsalád. Október 16-án Élelmezésügyi Világnap Éhezők száma a világban ÚJ SZÓ-TUDÓSfTÁS Pozsony. Szlovákiában a szegény­ségi küszöb alatt élők aránya meg­haladja az 5%-ot, a fejlett nyugati országokban ez az arány 2% körül van. Ugyanakkor az alacsony bevé­teli forrásokkal rendelkező orszá­gokban a lakosság 80%-a éhezik - jelentette ki az Élelmezési Világnap kapcsán Milan Kováč, a Élelmezésü­gyi Kutató Intézet igazgatója. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete 800 millió főre becsüli az éhezők számát a világban. A FAO még 1996-ban cé­lul tűzte, hogy évente 40-50 millió­val csökkenti számukat, ám tényle­gesen mindössze 5-7 millióra tehető azok száma, akik elegendő élelmi­szerhez jutva nem éheznek tovább. Szlovákiában a vüágnap kapcsán felhívták a lakosság figyelmét az egészséges étkezés és folyadékfo­gyasztás fontosságára, (gy) AGRÁRMORZSÁK emberi egészségre és a környe­zetre nézve, mint a hagyomá­nyos módon termesztett növé­nyek. Sőt, a kifinomultabb tech­nológia és szigorúbb felügyelet valószínűleg még ezeknél is biz­tonságosabbá teszi őket - véli a jelentés, (vg) Újabb BSE-gyanús tehén Tokió. Újabb BSE-gyanús szar­vasmarhát találtak Japánban. A szigetországban először szeptemberben diagnosztizál­ták a kergekórt. Hírügynökségi jelentések szerint a japán fo­gyasztók megriadtak, a marha­húsfogyasztás mára a felére esett vissza, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,429 Magyar forint (100) 17,055 Angol font 69,535 Német márka 22,205 Cseh korona 1,293 Olasz líra (1000) 22,429 Francia frank 6,621 Osztrák schilling 3,156 Japán ien (100) 39,493 Spanyol peseta (100) 26,101 Kanadai dollár 30,768 Svájci frank 29,280 Lengyel zloty 11,610 USA-dollár 48,081 Japánban Jönnek a génkezelt termékek? Brüsszel. Az EU kész feloldani az új, genetikailag módosított összetevőket tartalmazó termé­kek forgalomba hozatalának en­gedélyezésére hirdetett, kétéves moratóriumot - úja a The Wall Street Journal Europe. Elvárja azonban az Egyesült Államoktól, hogy elfogadja az ilyen termékek szigorú címkézési kötelezettsé­gére vonatkozó közösségi terve­ket. A kompromisszumkészség­nek az Európai Bizottság most kiadott jelentése adja az alapját, amely szerint az EU által finan­szírozott kutatási programok so­rán a genetikailag módosított termények semmivel sem bizo­nyultak kockázatosabbnak az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents