Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-12 / 235. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 12. Politika Újabb Predator elvesztése Washington. Az amerikai hadvezetés elismerte, hogy el­vesztette harmadik, Predator típusú pilóta nélküli kémrepü­lőgépét is Irak fölött. Az első ilyen gép lezuhanása augusz­tus 27-én, a másodiké szep­tember 11-én - néhány órával az Amerika elleni terrorcselek­mények előtt-történt. (MTI) Tisza műszaki zászlóalj Kijev. A Tisza ukrán-magyar- román-szlovák műszaki zász­lóalj felállítása az idén de­cemberben fejeződik be - kö­zölte Petro Suljak, az ukrán hadsereg szárazföldi csapata­inak parancsnoka. A közös zászlóalj ukrán alegysége már létrejött, és többek között a tavaszi kárpátaljai árvíz kö­vetkezményeinek felszámolá­sában is részt vett. Az ukrán alegységben közel 300 kato­na és mintegy 100 műszaki egység vesz részt. (MTI) Hágának vannak bizonyítékai Hága. Carla del Ponte, a há­gai törvényszék főügyésze be­jelentette: az USA-nak infor­mációkat adott át bin Laden al-Kaida nevű szervezetével kapcsolatban, mivel boszniai vizsgálataik során új adatokra leltek. Nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, de annyit elárult, hogy adataik szerint boszniai, illetve Bosz­niában tartózkodó emberek kapcsolatban álltak-állnak az al-Kaidával. A boszniai rend­őrség letartóztatott egy algé­riai (vagy jemeni) származá­sú férfit, aki azzal gyanúsít­ható, hogy bin Ladennel áll kapcsolatban. (MTI) A főügyésznő szerint megbíz­ható információik vannak (Archívum) Készül a harmadik vádirat Brüsszel. A hágai törvény­szék hamarosan elkészíti a Szlobodan Milosevics elleni harmadik vádiratot is, amely népirtással vádolja a volt ju­goszláv elnököt. Már csak né­hány részletet kell tisztázni a véglegesítéshez. Eddig két vádiratot nyújtott be a volt Ju­goszláviában elkövetett hábo­rús bűnökkel foglalkozó tör­vényszék ügyészsége. Az első a koszovói, a második pedig a Horvátország elleni háború idején elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselek­ményekre vonatkozik. (MTI) FAO-csúcs: mégis Rómában Róma. Nem Riminiben, ha­nem Rómában rendezik meg november 5. és 9. között az ENSZ Mezőgazdasági és Élel­mezési Szervezetének (FAO) világkonferenciáját, de lehet, hogy a programot elhalaszt­ják. A FAO-csúcsot eredetileg is az olasz fővárosban akarták megtartani, de a G8 genovai csúcstalálkozóján történt inci­densek óvatosságra intették a vendéglátókat. (MTI) Bushnak is, Blairnek is saját koncepciója van Afganisztán jövőbeni elrendezéséről Másként közelítik meg Bush kilátásba helyezte a katonai akció kiterjesztését más országokra, Blair kizárta ezt a lehetőséget (Archívum) London. Jack Straw brit kül­ügyminiszter tegnap cáfolta, hogy különbségek lennének az amerikai és a brit álláspont között a terrorizmus elleni háború Afganisztánon túli ki- terjesztését illetően. Előzőleg Tony Blair kormányfő meg­erősítette: a háború Afganisz­tánra korlátozódik. ÖSSZEFOGLALÓ A brit diplomácia irányítója elis­merte, az amerikai kormányzat egyes harciasabb személyiségei az Irak elleni katonai fellépést szorgal­mazzák, de az amerikai és a brit kormány hivatalos nyilatkozatai „teljesen azonosak”, azaz csak ak­kor lehetséges egy katonai akció más ország ellen, ha bizonyíték me­rülne fel a szeptember 11-i terrortá­madások támogatására. „Jelenleg nincs napirenden a katonai fellépés kiterjesztése” - hangoztatta Straw. Emlékeztetett arra, hogy az Afga­nisztán ellen megindított légi csapá­sok elsődleges célja az amerikai ter­rortámadások elkövetőinek elfogá­sa és igazságszolgáltatás elé állítá­sa, az Afganisztánban működő ter­rorista kiképzőtáborok felszámolá­sa, a terrorizmus veszélyének elhá­rítása, valamint a terroristáknak me­nedéket nyújtó tálib rezsim elmozdí­tása a hatalomból. Nagy-Britannia szándéka egy széles alapokon nyug­vó afgán kormány létrehozása, amelyben helyet kapnak az Északi Szövetség és a pastu közösség s a tálibok bizonyos képviselői is. A The Daily Telegraph című brit na­pilap az Afganisztán jövőjére vonat­kozó elképzelések kapcsán a brit és az amerikai álláspont közötti hang­súlykülönbségekre hívja fel a fi­gyelmet: „Miközben a Bush-kor- mányzat kerüli a nemzetépítés megemlítését, Tony Blair a nemzet­közi közösség feladatának tekinti egy új kabuli kormány létrehozásá­nak segítését, amelynek része lenne a tálib rezsim elszakadt elemeinek bevonása és Afganisztán egy évtize­dig tartó rehabilitációja több milli­árd dolláros költséggel az ENSZ égisze alatt.” Blair kizárta a katonai akció kiterjesztésének lehetőségét Afganisztánon túlra, ha ennek nincs nemzetközi támogatása. Mint ismeretes, az USA az ENSZ BT elnö­kéhez küldött levélben kilátásba helyezte az Afganisztán elleni kato­nai művelet kiterjesztését más szer­vezetekre és országokra is. Blair rendkívül fontos­nak tartja a mérsékelt arabok meggyőzését. Blairnek az a döntése, hogy elkép­zeléseit (újabb) közel-keleti körútja alatt hozza nyilvánosságra, azt bizo­nyítja, mennyire fontosnak tartja a mérsékelt arabok meggyőzését ar­ról, hogy a terrorizmus elleni hadjá­rat nem a Nyugat és az iszlám kö­zötti harc - állapítja meg a Daily Telegraph. „Tony Blair elképzelése szerint egyfajta nemzetközi protek­torátus kereteiben teremthető meg az ázsiai ország hosszú távú békéje és prosperitása. A blairi megoldás lényegében neokolonializmus, amely egyre nagyobb teret nyer li­berális körökben. Az erről szóló brit megnyilatkozások Bosznia, Koszo­vó és Kelet-Timor, valamint Sierra Leone mintájára céloznak”, de a legkézenfekvőbb modellként a bal­káni példát emlegetik, amelyet a brit lap nem tart járható úrnak Af­ganisztán esetében. A boszniai és a koszovói protektorátus életre hívá­sát segítették a harcmezőkön elért sikerek, továbbá politikailag az a tény, hogy a szembenálló felek a Balkánon egyetértettek a külföldi beavatkozók - azaz a Nyugat - de­mokratikus és humanitárius értéke­ivel. Afganisztánban azonban a fő katonai és politikai erő, a tálibok nem hogy nem vallanak azonos el­veket a Nyugattal, egyenesen eluta­sítják annak értékeit. Ami az Északi Szövetség hadurait illeti, elkötele­zettségük a szövetségesek ügye iránt cinikus mosolyt kelt azok ar­cán, akik emlékeznek a fosztogatá­sokra, nemi erőszakra, gyilkolások­ra az oroszok elleni háborúban ara­tott győzelmük után. (m, ú) Eduard Sevardnadze azt is lehetségesnek tartja, hogy Tbiliszi kilép a FÁK-ból Éleződő orosz-grúz feszültség MTI-HÍREK Moszkva/Tbiliszi. Az Abháziéban kiújult fegyveres konfliktus még jobban elmérgesítette Oroszország és Grúzia amúgy is feszült viszo­nyát: Eduard Sevardnadze grúz el­nök már azt is felvetette, hogy or­szága kilép a Független Államok Kö­zösségéből. A hírt az orosz NTV kö­zölte; Sevardnadze arra hivatko­zott, hogy a grúz parlament is támo­gatja ez ügyben. Ennek némileg el­lentmond, hogy a grúz törvényho­zás elnöke az NTV-t vádolta azzal, hogy félreértette az államfő - a tele­víziós beszámoló értelmében igen­csak egyértelmű - szavait. A Kreml egyelőre nem kommentálta Sevard­nadze fenyegetését. Az orosz külügy szerdán este bekérette a moszkvai grúz nagykövetet, ahol jegyzéket adtak át neki Tbiliszi „terrorizmus­sal szemben elnéző” politikája mi­att. Továbbra is folyik az egymásra mutogatás abban a kérdésben, hogy ki bombázott hétfőn abház körzete­ket. Moszkva és a hivatalosan Grú­zia részét képező, de gyakorlatilag önállóságot élvező Abházia kormá­nya szerint grúz gépek hajtották végre a támadást, hogy légi támoga­tást nyújtsanak a kaukázusi köztár­saság területére a múlt héten beha­tolt grúz és csecsen fegyvereseknek. Tbüiszi állítása szerint azonban orosz gépek bombázták Abháziát a csecsen csoportok megsemmisítésé­nek szándékával. Tbiliszi elhárítja a felelősséget az abház főváros, Szu- humi közelében hétfőn lelőtt ENSZ- helikopter ügyében is. Gnizia egyébként nem tartozik a FÁK alapítói közé, csak Zviad Gamszahurdia elnök hatalmának fegyveres megdöntése után, Eduard Sevardnadze elnöksége alatt csatla­kozott a közösséghez. Sevardnadzét a józan belátás vezérelte. Tudomá­sul vette, hogy Moszkva legalább minimális jóindulata nélkül köny- nyen darabokra hullhat a soknem­zetiségű kaukázusi állam. Grúzia tegnap úgy döntött, hogy re­guláris csapatokat küld a grúz- abház határon lévő Kodori-hágó körzetébe. Forró hangulat az Újvidéki Televízió miatt a tartományi és a szerb vezetés között Újvidék heves vitája Belgráddal MTI-JELENTÉS Belgrád. Forrósodik a hangulat az Újvidéki Televízió háza táján, miu­tán a Szerbiai Rádió-Televízió (RTS) igazgatósága Petar Jovanovicsot ne­vezte ki az újvidéki tévé igazgatójá­vá. Az Újvidéki Televízió (RTV NV) székháza előtt Nenad Csanak, a vaj­dasági parlament elnöke a tévéka­merák előtt összetörte a televízió cégtábláját. Szitkokat szórva a RTS- re a müosevicsi éra alatt betöltött szerepe miatt azt mondta: többé nem engedi meg Belgrádnak, hogy eltapossa a Vajdaságot. Csanak azt hangoztatta, hogy az RTS igazgató- sági bizottságának a döntése ellen­tétes a vajdasági képviselőtestület akaratával, ezért nem fogadják el az igazgatóság döntését. „Ezt az intéz­ményt azok fogják vezetni, akiket a vajdasági parlament nevez ki” - tet­te hozzá. Saját hatáskörében elren­delte, hogy az Újvidéki Televízió az RTS lógója nélkül sugározza műso­rait. Alekszandar Crkvenjakov, az RTS vezérigazgatója minderre azt mondta, hogy a televízió sorsáról nem Csanak hivatott dönteni, ha­nem az intézmény alapítója, a szerb parlament. A jelenlegi törvények szerint az Újvidéki Televízió az RTS részét képezi. Józsa László, az újvi­déki rádió és televízió igazgatói bi­zottságának megbízott elnöke el­mondta, a Vajdaságban létezik olyan politikai akarat, amely az önálló televízió létrehozását szor­galmazza, ezt azonban az RTS igaz­gatósága semmibe vette. E döntés természetszerűen ideges reakció­kat váltott ki Újvidéken, de - tette hozzá - törvényes helyzetet nem le­het egyoldalú politikai döntésekkel megváltoztatni. Egeresi Sándor, a vajdasági parlament alelnöke úgy véli, nem lehet ugyan egyetérteni Csanak magatartásával, de elfo­gadhatatlan az, hogy Belgrád egy éve húzza-halasztja a vajdasági au­tonómiával kapcsolatos kérdések megoldását, ami aztán hasonló helyzetekhez vezet. Újabb bizonyíték arra, hogy rakéta lőtte le a TU-154-est A pilóta utolsó szavai MTI-HÍR Moszkva. Rakéta végzett a múlt héten a Fekete-tengerbe zuhant orosz utasszállító géppel - leg­alábbis erre utalnak a pilóta utolsó szavai, aki azt kiáltotta oda társai­nak: „Hol találtak el bennünket?” A Kommerszant című moszkvai na­pilap tegnapi száma szerint az orosz légiirányítók még hallották ezeket a szavakat, mielőtt végleg elvesztették volna a géppel a kap­csolatot. A katasztrófa előtt hat perccel a gép kapitánya, Jevgenyij Garov kapcsolatban állt az észak­kaukázusi földi irányítótoronnyal és közölte: a repülés alatt nem me­rültek fel nehézségek. Később, dél­után háromnegyed kettő tájban a TU-154-es eltűnt a radarképernyő­ről, a rádiós összeköttetés azonban még néhány másodpercig fennma­radt. Ez idő alatt hallották a légi- forgalom-irányítók az említett kiál­tást. Mindezt az irányítóközpont igazgatója, Vlagyimir Jukov mond­ta el a lapnak. „Nyilvánvalóan azért kérte társaitól, hogy ponto­san határozzák meg a károkat, amelyeket a rakéta felrobbanása okozott, hogy tájékoztassa a köz­pontot, de erre már nem maradt idő” - pontosította Jukov. A Kommerszant ismét nevük elhall­gatását kérő szakértőket idé­zett,akik azt mondták, a szerencsét­lenséget valószínűleg egy S-200 tí­pusú ukrán rakéta idézte elő vélet­lenül, amely az utasszállítótól né­hány méterre robbant fel. Ukrajna ezt mindmáig nem ismerte el. Tizenöt minisztérium alkotja az új lengyel kabinetet Kormánybemutató MTI-HÍR Varsó. Leszek Miller kijelölt len­gyel miniszterelnök hivatalosan is bemutatta új hárompárti koalíciós kormányát Ä kabinet az előzetes bejelentéseknek megfelelően 15 minisztériumból áll. Az eskütétel­re az új szejm alakuló ülésén, va­gyis október 19-én kellene sort ke­ríteni. A kormánynak három mi­niszterelnök-helyettese van: kettő közülük a két kisebbik koalíciós párt elnöke, Marek Pol (UP) és Jaroslaw Kalinowski (PSL), a har­madik Marek Belka (SLD). Pol egyben az infrastruktúra miniszte­re, Belka pénzügyminiszter, Kali­nowski pedig mezőgazdasági mi­niszter. Áz újonnan létrehozott inf­rastruktúra minisztériuma alá tar­tozik a jövőben a távközlés, a köz­lekedés és tengergazdálkodás, a városfejlesztés és lakásgazdálko­dás. A kulcstárcák közül - a vára­kozásoknak megfelelően - a kül­ügyit Wlodzimierz Cimoszewicz, a kincstárügyit Wieslaw Kaczmarek, a belügyit Krzysztof Janik, a nem­zetvédelmit Jerzy Szmajdzinski (valamennyi az SLD képviselője) kapta. A parasztpárt az agrártár­cán kívül még egy tárcát kapott, a környezetvédelmit, melynek veze­tésével Stanislaw Zelichowskit bíz­zák meg. Fontos szerkezeti válto­zás, hogy az Európai Integrációs Bizottság Hivatalának (UKIE) egy részét a külügyminisztérium alá rendelik, főnöke pedig a minisz­terelnök lesz. Ezzel kiküszöbölik azt a „dualizmust”, amely eddig az EU-csatlakozási tárgyalások keze­lését jellemezte. Kódolt parancsok is lehetnek az al-Kaida tévéüzenetei Bizonyíték nincs MTI-JELENTÉS Washington. Condoleezza Rice, a Fehér Ház nemzetbiztonsági ta­nácsadónője nem tartja kizártnak, hogy az al-Kaida terrorszervezet előre felvett tévéüzenetei esetleg kódolt utasításokat is tartalmaz­hatnak újabb terrorcselekmények elkövetésére. Erről Ari Fleischer fe­hér házi szóvivő számolt be az új­ságíróknak, hozzátéve: Rice a fen­tiek fényében a tévéhálózatokra bízta annak eldöntését, miként ke­zelik ezeket az üzeneteket. A CNN máris közölte: úgy döntött, hogy ezentúl nem fogja egyenes adás­ban, a maguk teljességében sugá­rozni ezeket az üzeneteket. Eddig két ilyen került a nyilvánosság elé, mindkettő az al-Dzsazíra közel-ke­leti hírtelevízió révén, és több tévé­társaság átvette a szóban forgó anyagokat. Az afganisztáni cél­pontok elleni légicsapások vasár­napi kezdete után egy előre elké­szített videofelvételen Oszama bin Laden volt látható legközelebbi se­gítői körében, és ő maga beszélt. Kedden az al-Kaida hálózat szóvi­vője mondott beszédet egy másik videofelvételen. Az amerikai illeté­keseknek semmi olyan konkrét támpontjuk nincs, ami arra utalna, hogy ezek az üzenetek az egyszerű uszításnál többet jelentenének. A gyanú azonban megfogalmazó­dott, hogy bizonyos kifejezések használata - illetve a videofelvétel bármüyen apró részlete, akár a bin Laden által viselt karóra - titkos üzenetet jelenthet a terrorszerve­zetek nagy távolságban tartózkodó beépített embereinek. Erőfeszítések a Paris-Match riporterének megmentéséért Kémkedésért halál j ár MTI-JELENTÉS Párizs. A Paris-Match szerkesztő­sége szerda estétől több nemzetkö­zi adón, számos Afganisztánban beszélt nyelven sugároz felhívást a két napja elfogott Michel Peyrard szabadon bocsátása érdekében. A lap két vezető munkatársa pedig Iszlámábádban kapcsolatba lépett a tálib hatóságok ottani képviselői­vel, hogy bizonyíthassa a kémke­dési váddal bírósági ítélet elé néző francia riporter újságíró voltát. A párizsi színes magazin főszerkesz­tő-helyettese, Olivier Royant és a lap egy másik képviselője tegnap érkezett Iszlámábádba Peyrard új­ságírói tevékenységének doku­mentumaival, és találkozott a tálibok hivatalos pakisztáni képvi­seletének második számú illetéke­sével. Arról kívánják meggyőzni az afgán illetékeseket, hogy Peyrard, akit női álruhában kedden ejtettek foglyul tálib milicisták Dzsalálá- bád körzetében, szakmai munká­jához használta a nála talált két műholdas telefont, magnetofont és fotókamerát. A kabuli hatóságok állításuk sze­rint nem tudják eldönteni, hogy új­ságíró vagy kém került-e a kezük­be, de a tőle elkobzott eszközök alapján hírszerzőnek tekintik, s hi­vatalosan vádat emeltek ellene. Érvelésük alátámasztására idézték a francia védelmi miniszter hétfői közlését arról, hogy Afganisztán­ban hírszerzési feladatokkal speci­ális francia ügynökök tartózkod­nak. Tálib részről nem csináltak titkot abból, hogy könyörtelen ke­ménységgel kívánnak eljárni a francia fogoly és a társaságában le­tartóztatott két pakisztáni újságíró ügyében. Mindhármukra halálos ítéletet mondhatnak ki. A 44 éves riporter, aki 18 éve dol­gozik a párizsi magazinnak, az előző években Boszniából, Koszo- vóból, csecsenföldi helyszínekről jelentkezett tényfeltáró tudósítá­saival.

Next

/
Thumbnails
Contents