Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-11 / 234. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 11. IH Hídavatás Párkány és Esztergom között a hosszú évszázadok során kezdetben csónakon, majd pontonhídon, repülőhídon, kompon és végül az elegáns konstrukciójú hídon közlekedtek Másodszor éledt újjá a 106 éves vashíd Az 1930-as évekből származó képeslap a Mária Valéria hidat ábrázolja az első újjáépítése után Az 1895-ben megépült és ma újra átadott Mária Valéria híd története önmagában is regényes. Azonban a Pár­kány és Esztergom közötti híd históriája ennél jóval ré­gebbre, egészen a török idő­kig nyúlik vissza. SIDÓ H. ZOLTÁN A régészeti kutatások eredménye­ként tudjuk, hogy a Párkány és Esz­tergom közötti térségben már a bronzkorban, vagyis legalább 3000 éve létezett átkelőhely a Dunán. Az átkelő gázló és rév használatának legrégibb írásos emléke a római kor­ból, i. u. a 170-es évekből szárma­zik. A népvándorlás időszakában és az első évezred vége felé ugyancsak erre vezettek a Dunát keresztező utak. A magyar honfoglalást köve­tően állandó rév működött a térség­ben, a közlekedés különösen azután vált intenzívebbé, hogy Esztergom királyi székhellyé vált. Ugorjunk előbbre az időben! A tö­rök hódoltság idején készült el az első pontonhíd Párkány és Eszter­gom között. Esztergomot 1543-ban foglalta el a török, és 1585-ben Szinán budai pasa megépíttette Esztergom és Párkány között azt a hajóhidat, amely közel 100 éven át jelentett kapcsolatot a Duna két partja között. Egyes feljegyzések szerint 1663-ban Köprülü Mehmed cölöphidat veretett, ez azonban va­lószínűleg csak a hajóhídhoz csat­lakozó rész volt. Ezt a hidat egy év­vel később a császári csapatok le­rombolták, a török azonban újjáé­pítette, s a híd csak 1683-ban a pár­kányi csatában pusztult el végleg. Esztergom felszabadítását követő­en a Dunán rév működött, 1683-tól közel 80 évig csupán dereglyék, csónakok közlekedtek a két telepü­lés között. 1762-ben egy új szerke­zetet, a repülőhidat állították a for­galom szolgálatába. A repülőhíd teherszállító komp, amellyel 6-8 perc alatt lehetett átmenni a túlsó partra. Ez további 80 évig segítette az átkelést, mígnem 1842-ben át­adtak egy meglehetősen széles ha­jóhidat. A szerkezet ugyan a sza­badságharc idején megsérült, ám néhány évtizedig betöltötte felada­tát, azonban az 1890-es évek elején felerősödött az az igény, hogy Po­zsony és Komárom után Eszter­gomnál is állandó vashíd épüljön a Dunán. Az ügy előrelendítésében döntő lé­pésnek bizonyult, hogy az érsekség 1892-ben lemondott vámszedési jogáról, így állami költségvetésből épülhetett meg a híd. Az elképze­lést rövidesen tett követte, az 1893- as meghívásos versenytárgyaláson, amelyen négy vállalkozó vett részt, Cathry Szaléz és fia, a fogaskerekű vasút és több nagy híd építője nyer­te el a megbízást. A cég rövid idő alatt biztosította a szükséges feltá­rásokat, a tervdokumentációt, a gépeket, és 1894 februárjára meg­történt az építkezési terület birtok­ba vétele és az összes előkészület. A 494 m hosszú híd összes hídfője és pillére az év végére elkészült, ennek dacára a munka minden erőfeszítés ellenére a szerződésben szereplő határidőre, 1895. június 30-ra nem ért véget. Végül a híd ünnepélyes átadására, melyen Bánffy Dezső miniszterelnök is je­len volt, 1895. szeptember 28-án került sor. A korabeli Pesti Napló így jellemzi a hídépítők alkotását: „Az ötnyílású új híd, amely a ma­gyarországi dunai hidak közül a leghosszabb, könnyed, tetszetős, impozáns alkotmány. Bár a bebol­tozott felső részével a vasúti híd­hoz hasonló, hatalmas íveinek me­rész hajlásúval, a vas alkotórészek finomságával nagyban különbözik például a minden csín és ízlés nél­kül épített nehézkes komáromi hídtól. A 494 méter hosszú híd olyan magasan lebeg a víz felett, hogy az esztergomiak, akik eddig a habokhoz tapadó hajóhídon sétál­tak át Párkányba, most megszédül­nek keskeny gyalogjáróján.” A hír­lapíró joggal ragadtatta el magát, mivel valóban teljes elismeréssel kell szólni a hídépítők munkájáról, akik a megbízástól eltelt 24,5 hó­nap alatt összehangolt tevékeny­séggel a kor csúcseredményének számító szép mérnöki létesítményt hívtak életre. A folyamatosan fel­újított Mária Valéria híd az avatás­tól számított közel 24 év során élénk forgalmat tett lehetővé, ami csak az I. világháború végén bekö­vetkezett események - Magyaror­szág feldarabolása, a Duna állam­határrá válása - szakított félbe. Az immár két országot összekötő híd Párkány felőli pillérénél 1919. júli­us 22-én baleset következtében fel­robbant egy töltet, és a hídív végé a vízbe csúszott. A felújítási munká­latok 1922-től 1927-ig tartottak, vagyis sokkal több időt igényeltek, mint korábban a teljes híd megépí­tése. Az építmény a II. világháború alatt hadi célponttá vált, de az el­lenséges bombázások elkerülték. A Mária Valéria híd történetének leg­sötétebb napja 1944. december 26- a, amikor a visszavonuló német műszaki egységek felrobbantották három középső nyílását. A pompás alkotás hosszú évekre tetszhalottá vált, maga az átkelés pedig Párkány és Esztergom között egészen 1968-ig szünetelt, illetve mindössze rendszertelen csónak­közlekedés volt. A híd felújítása - elsősorban a csehszlovák fél ódzko­dása miatt - évtizedekig tárgyta­lanná vált, a hajózást akadályozó roncseltávolítás is 1949-ig húzó­dott. A híd újjáépítéséről folyó első érdemi tárgyalások csak az 1980- as évek második felében kezdőd­tek. Az 1989-es politikai fordulat felgyorsította az eseményeket, azonban az önálló Szlovákia a Mečiar-kormányok idején tudato­san elfektette az ügyet, még ä brüsszeli PHARE-segítség lehetősé­gére sem reagált. Ennek dacára az előkészületek már javában folytak, újra felmérték a hídcsonkok mű­szaki állagát, és a híd felújítására négy javaslat is született. Az Euró­pai Unió 1995-ben jelezte, ha a híd­építési munkálatokat legkésőbb 1998 június végéig elkezdik, akkor 5 millió ECU térítésmentes támo­gatást folyósít. Ám a Brüsszelből érkezett segítség és a'magyar fél rugalmassága ellenére a felújítás csak a Dzurinda-kormány színrelé­pésével válhatott realitássá. A szlo­vák és a magyar közlekedési mi­niszter 1998. november 30-i közös nyilatkozata volt az a pisztolylövés, amelyre végre beindult a hídépítés gépezete, s a közös igyekezet gyü­mölcseként ma végre átadják a ré­gi-új Mária Valéria hidat. (A Mária Valéria híd története című könyv nyomán, Lilium Aurum Kiadó) Miért Mária Valéria a híd neve? Az 1895-ben átadott híd neve kapcsán több változat is felmerült, a tervezetek között például a Szent István híd elnevezés is felbukkant. Végül Dániel Ernő kereskedelmi miniszter elképzelése győzött, aki Ferenc József császár elé terjesztette, hogy az uralkodó gyermekéről, Mária Valéria királyi hercegnőről nevezzék el a hidat. A miniszter 1895 júliusában közölte: „Értesítem a közönséget, hogy ő cs. és apos­toli királyi Felsége Ischlben 1895. évi június 13-án kelt legfelsőbb el­határozással, előterjesztésemre a legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az Esztergom és Párkány között a Duna folyón épülő állami közúti híd Mária Valéria hídnak neveztessék el.” (ú) Panta Rhei Kedves Könyvbarátok! Felhívjuk figyelmüket, hogy 2001. november 15-én megnyitjuk újabb könyvesboltunkat, ez idáig a legnagyobbat, ahol több mint 400 m2-en kínáljuk a magyar, szlovák, cseh és idegennyelvű könyveket, audio- és videokazettákat, CD-ket, képeslapok, üdvözlőlapok (névnap-, születésnap) és csomagolóanyagok széles I választékát. A könyvesbolt területén kávézó és gyermekdühöngő várja vásárlóinkat! Látogassanak be hozzánk, várjuk Önöket! Panta Rhei Könyvesbolt AUPARK * Könyvesbolt a mozik mellett! Pozsony tel.: 02/635 305 53 Boltjaink: Panta Rhei Könyvesbolt és ékszerüzlet Fürdő u. 2. 932 01 Nagymegyer Panta Rhei Könyvesbolt Björnson u. 2. 940 01 Érsekújvár tel./fax: 031/555 23 32, 555 23 19, tel./fax: 035/640 02 48 Panta Rhei Könyvesbolt a mozik mellett PÓLUS CITy CENTER Vajnorská, Pozsony tel.: 02/446 45 231 fax.: 02/446 45 233 e-mail: pantarhei@madmet.sk POZSONYI KULTURÁLIS HUA ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT MUSIC ART Szlovákia miniszterelnök-helyettese, Csáky Pál és a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége az év 'Budapest ____ __'tOO’taqu Ľ Orchestre Syniphonique des g 100 VIOLONS si/tAi/ti/ľZCVUlkAŕ TZIGANES dt Budapfest c \ > .i . u ... . > ». \ ­- - 7' VN * * - If IVitt < L r- i ­W .jfe, 1 á -j -j ' Ä I ä f I Vi U-/. ' ^ «J * i i jJUj u .u , ; / ri ľ* , a * fc > / > -T 'frŕ .1. 'll ^ iJ'f" i: % ■;% "• ? - • >„„ “ff « & •• SV 2001. október 26-án, 1900 órakor PASIENKY SPORTCSARNOK JEGYELŐVÉTEL: DOM KULTÚRY RUŽINOV, TEL.: 02/43330466, 43427055; ŠH PASIENKY, TEL.: 02/44371633; AGENTÚRA KOVÁČOVA, RADLINSKÉHO 27, TEL.: 02/52491378: A POZSONYI MAGYAR KÖNYVESBOLT, MÁJUS 1. TÉR, TEL.: 02/52962065; VAGY MOBILTELEFONON: 0903126379, 0903445710 Partnerek: . . ' Medíalis partnerek- - '. VK-772 VK-918

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents