Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-11 / 234. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 11. |j| POMTIKA Hekmatjar szerint Washington bábkormányt akar Kabulban, Rabbani pedig egyenesen szent háborúval fenyeget Abházia az ENSZ-hez kíván segítségért fordulni Afganisztán: az ellenzék egy része is USA-ellenes ÖSSZEFOGLALÓ i >K*t­5. Don* (Pentsa öböl) • 14 hajó • líiigcralattjirö- L cirkáló - 5 rakcíekilővö bázu- tiooo katona ■ 1 rcpűlógéjt- botrdozó (l'Mcrpfive) f>. flotta (FSSdfe-twigsr) • ! cirkáló- i íűtpottóíaniboíó -12 hajó- 2 tengeralattjáró Légibázis Afganisztán 'ÄS Katonai bázis \ I USA \*s* Légibázis ' PakisTíán 7. (tóttá (Imtiai-écíén)- 42 hajó-1 rcpülögájvlKfníazó (Carl Vinson)- 7 tengeralattjáró- 12 rakótakilövó bázis • 25 ezer katona Bin Laden félté­•m i I I *■ ■*&£> Pakisztán telezett bázisát H). hegyivadász ladosztály (1000 f5) ,r-» 4 40-45 ezer *■ tálib harcos PpCítáÄ» harckocsik Mennek a kozákok is? Teherán/London. Már most nyil­vánvaló, hogy a tálib rezsim meg­döntése után óriási nehézségekkel találják majd magukat szembe a nyugati szövetségesek, ha olyan kormányt akarnak hatalomra jut­tatni, amely a demokrácia minimu­mának is megfelel, s a bonyolult af­ganisztáni törzsi viszonyok köze­pette legalább a többség számára elfogadható. Emlékezhetünk, a szovjet csapatok kivonulása és a Moszkva-barát Nadzsibullah-re- zsim megdöntése után az addig szövetséges mudzsahid-csoportok egymás ellen fordultak, s a véres polgárháborúk sorozatának azóta sincs vége. Nem véledenül beszélt erről ked­den este Tony Blair brit kormányfő, arról biztosítva Afganisztán népét, hogy demokratikus választások ke­retében maga dönthet majd az or­szág jövőjéről. A BBC rádió világ- szolgálata pastu nyelvű adásának adott interjújában ismételten meg­erősítette, hogy az országban lévő terrorista bázisok és a táhb rezsim katonai célpontjai elleni ameri­kai-brit légitámadások befejezté­vel a Nyugat segíteni fog Afganisz­tán talpra állásában. Azt is elismer­te, hogy a múltban a Nyugat köve­tett el hibákat, és magára hagyta az afgán népet, hozzátéve: a hideghá­ború végén, amikor a szovjet csa­patok kivonultak Afganisztánból, a Nyugat elszalasztott egy lehetősé­get. „Nem szabad megismételni ezt a hibát. Amint a katonai fellépés befejeződik, le fogunk ülni Afga­nisztán népével és megpróbálunk kidolgozni egy stabil és tartós jövő­be vezető utat” - hangoztatta. Elő­zőleg a törvényhozás alsóházában szólt arról, hogy London egy széles ■alapokon nyugvó, minden afgán Varsó. A koalíciós kormány létrehozásáról rendelkező szerződés keddi aláírása után a baloldali politikusok is inkább a kötelező optimiz­must vették elő nyilatkoza­taikban, és - érthetően - nem a parasztpártnak tett engedményeket feszegették. ÖSSZEFOGLALÓ A Baloldali Demokratikus Szövet­ség (SLD), a Munka Uniója (UP) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) alkot­ta új lengyel kormánynak biztos többsége van az alsóházban: a 460 tagú szejmben az SLD-UP válasz­tási koalíciónak 216, a PSL-nek 42 mandátummal rendelkezik. Le­szek Miller, az SLD elnöke, kijelölt kormányfő már korábban bejelen­tette, hogy a koalíciós pártok elnö­kei, Marek Pol (UP) és Jaroslaw Kalinowski (PSL) miniszterelnök­helyettesek lesznek, és Pol irányít­ja az újonnan létesítendő infrast­ruktúra minisztériumát is. A nem­zetvédelmi miniszter Jerzy Szmajdzinski, a külügyminiszter nemzetiséget felölelő kormányt szeretne az ország élén látni. Gulbuddin Hekmatjar, a Teherán­ban emigrációban élő afgán ellen­zéki vezető szerint az amerikai erők által vezetett, Afganisztán el­leni katonai támadás igazi célja az, hogy a tálibok helyére bábkor­mányt helyezzen, és így megerősít­se az amerikai befolyást a térség­ben. Hekmatjar abban, hogy az amerikaiak támogatják Muham­mad Záhir Sah volt afgán király visszatérését, az USA terjeszkedő szándékának bizonyítékát látja. Wlodzimierz Cimoszewicz (koráb­bi miniszterelnök), a belügymi­niszter Krzysztof Janik lesz, vala­mennyien az SLD színeiben. A ko­alíciós szerződés szerint a három párt a Lengyel Nemzeti Bank mel­lett működő, de attól függeden pénzpolitikai tanács aktív részvé­telére számít a gazdasági mentő­program megvalósításában, és na­gyobb felelősségvállalást kér tőle az ország gazdasági fejlődéséért. Az új koalíció programjának alap­vető célkitűzései: a jelenleg 16 szá­zalékos munkanélküliség mérsék­lése, a gazdasági növekedés ser­kentése, a kis és közepes vállalko­zások támogatása, az oktatáshoz való hozzájutás javítása, az esé­lyek kiegyenbtése, a közbiztonság javítása, Lengyelország gazdasági és politikai biztonságának biztosí­tása. A parasztpárt kívánságára bekerültek a szerződésbe olyan elemek is, mint az eddig nem pri­vatizált lengyel bankok állami kéz­ben hagyása, a Lengyelországban működő külföldi cégek nyeresége kivitelének korlátozása és az im­portadó bevezetése feltételeinek megvizsgálása. Ugyancsak a pa­Úgy véli, az USA a bábkormány fel­állítása mellett katonai bázisokat is létre akar hozni Afganisztánban. Hekmatjar volt afgán kormányfő, aki évekkel ezelőtt szakított a táli­bok ellen harcoló Északi Szövet­séggel, jelenleg pedig minden al­kalommal felemeli szavát a volt af­gán király köré szerveződő esetle­ges új kormány felállítása ellen. Szakértők szerint az afgán politi­kus nyilatkozatai arra utalnak, hogy a tálibok bukása után a régi afgán ellentétek is kiújulhatnak a hatalmi vákuumban. Hekmatjar rasztpárt koalícióba lépésének egyik feltétele volt az élelmisze­rek, az építőanyagok és a mező­gazdasági beruházások általános forgalmi adójának (3, 7, illetve 0 százalék) a jelenlegi szinten ha­gyása. Miller tegnap többek között el­mondta, kormánya le akarja zárni az EU-csatíakozási tárgyalásokat, és Lengyelországot továbbra is meg akarja tartani megbízható NA- TO-szövetségesi pozíciójában. An­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a koalíció legalább négy évig működni fog. Pol és Kalinowski is úgy vélte, hogy a koa­líció sikeres lesz. Müler a napokban azt hangsúlyozta, nem kell hason­lóságot keresni az előző közös baloldali-parasztpárti kormányzás időszakával, mert egészen más az ország és a két párt mai helyzete. A jelenlegi koalíció nem vethető ösz- sze a nyolc év előttivel, mert más alapokon fog működni. Az is fontos körülmény, hogy míg az 1993- 1997 közötti időszakban a két frak­ció csaknem kiegyensúlyozott volt a szejmben, ma 5:1 az arány a bal­oldaljavára. (m, ú) elutasítja a tálibokkal való együtt­működést, de a jövőben olyan ha­talmi egyensúlyt kíván országában látni, amelyben jelen vannak a kü­lönböző érdekcsoportok, és amely határozottan ellenáll az Egyesült Államoknak. Hekmatjar egykori ellensége, Burhanuddin Rabbani volt államfő egyik Bagdadban élő képviselője egy iraki hetilapban pedig arról írt, hogy ha az ameri­kai haderő a katonai akció befejez­te után is a térségben marad, ak­kor Rabbani hívei is szent háborút hirdetnek, (m, ú) V4 és Ausztria Belügyi egyeztetés Gödöllő. A Visegrádi Négyek és Ausztria belügyminisztereinek teg­napi gödöllői tanácskozása után a házigazda Pintér Sándor hangsú­lyozta: a közös munka eredménye­ként szinte valamennyi országban csökkent a szervezett bűnözésnek tulajdonítható bűnesetek száma. Az öt országban nagy figyelmet fordí­tanak a várható menekültbullám kezelésére, az esetleges terrortáma­dások megelőzésére, s megerősítik a közös informatikai rendszert. Ernst Strasser osztrák belügymi­niszter szerint Afganisztánból több kábítószer-szálh'tmány érkezik majd Európába. Ezért indokolt, hogy a cseh és a magyar hatóságokkal kö­zösen egy úgynevezett biztonsági falat építsenek ki a határokon. A V4 és Ausztria új munkacsoportot hív életre a szélsőjobboldali és anar­chista szervezetek találkozóinak el­lenőrzésére is. Ivan Šimko szlovák tárcavezető a közös sajtótájékozta­tón kitért arra, az öt ország koráb­ban közös munkacsoportot hozott létre a fegyverek és a hasadó anya­gok csempészete ellen. Ennek is kö­szönhetően az Uyen jeüegű bűnözés visszaszorult, s a felszabaduló erő­ket most a bakterológiai anyagok csempészetének megakadályozásá­ra csoportosítják át. (MTI) MTLHÍREK Moszkva/New York. Az abház par­lament tegnap arra kérte Oroszor­szágot, hogy terjessze az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elé „a nemzetközi terrorizmust támogató” Grúzia ügyét. A felkérésben az a megállapí­tás olvasható, hogy Gúzia felrúgta a békés rendezés folyamatát és széles körű hadműveletekbe kezdett a köztársaság ellen. Abházia biztos abban, hogy a grúz és csecsen fegy­veresek a hivatalos Tbüiszi segítsé­gével hatoltak be a napokban a köz­társaságba. Valerij Arsba abház alel- nök szerint a köztársaság fegyveres erőinek sikerült bekeríteniük egy 200 fősre becsült csoportot. El­mondta azt is, hogy oroszországi önkéntesek ajánlották fel segítségü­ket Abháziénak, nem csak az észak­Stockholm. Három amerikai tudós, George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz kapta az idei közgaz­dasági Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tüdományos Akadémia tegnapi be­jelentése szerint a három közgaz­dász a modem információs közgaz­daságtan alapjainak lefektetéséért nyerte az elismerést. Akerlof, Spence és Stiglitz elméletet dolgo­zott ki arra, hogy mi történik a pia­con, ha annak egyik szereplője több információval rendelkezik, mint Moszkva. Gyakorlatilag sikeresen befejeződött a Kurszk kiemelése: a tavaly augusztusban elsüllyedt atom-tengeralattjárót tegnap, moszkvai idő szerint a déli órák­ban bevontatták a Mürmanszk melletti Kola-öbölbe. A Barents- tenger mélyéről kiemelt roncsot a Giant-4 óriásuszály vontatta be, a Nagy Péter rakétahordozó kísérete mellett. A Kurszk végső „nyughe­lye” Roszljakovo település dokkja lesz. A művelet legnehezebb és legveszélyesebb részét, a tenger­alattjáró elszakítását a tengerfe­néktől még vasárnap hajtották végre, azóta minden a terv szerint ment és az időjárás is kegyes volt a Zágráb. Horvátország támogatja a szomszédos országokban élő ma­gyarokról szóló státustörvényt. Ezt állapították meg tegnap Zágrábban a horvát-magyar Kisebbségi Ve­gyes Bizottság társelnökeinek ta­nácskozásán. A Szabó Tibor, a HT- MH elnöke és Nenad Prelog horvát külügyminiszter-helyettes találko­zójáról kiadott közlemény szerint a felek egyetértenek abban, hogy a szomszédos államokban élő ma­kaukázusi régióból, hanem a dél­oroszországi kozák közösségekből is. Az ITAR-TASSZ hírügynökség je­lentése szerint egész éjjel összecsa­pások zajlottak a fegyveresek és az abbház kormánycsapatok között. A veszteségekről még nem érkeztek jelentések. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap határozottan elítélte az ENSZ-heli- kopter elleni abháziai merényletet, amelynek következtében hétfőn a három fős legénységen kívül két polgári alkalmazott, valamint a vi­lágszervezet négy katonai megfi­gyelője, köztük a magyar Török László ezredes is életét vesztette. Az AP szerint a testület a merénylet kö­rülményeinek mielőbbi kivizsgálá­sára szólított fel. A BT soros elnöke azt mondta, hogy az elkövetőket bí­róság elé kell állítani. más szereplők - áll az akadémia in­doklásában. A kémiai Nobel-díjat is odaítélték tegnap: William Knowles amerikai, valamint Nojori Rjodzsi japán és Berry Sharpless amerikai kutatók­nak. Az akadémia indoklása szerint a tudósok alapkutatásának eredmé­nyeit a gyógyszerek (antibiotikum­ok, gyulladás-csülapítók, szívgyógy­szerek) előállításánál hasznosítják. Kutatásaikkal kimutatták, hogy a királis molekulák miként használ­hatók fel fontos kémiai reakciók fel- gyorsítására és ellenőrzésére. nemzetközi expedíció tagjaihoz. Miután lehorgonyozzák a hajótes­tet, következik a biztonsági átvizs­gálása, különös tekintettel a Kurszk legveszélyesebb pontjára, a nukleáris üzemanyagot tartalma­zó reaktorra. A körzetbe már meg­érkezett az a katonai ügyészekből és szakértőkből álló bizottság, amelynek feladata a tragédia okai­nak kivizsgálása, illetve annak megállapítása lesz, hogy történt-e emberi mulasztás a katasztrófa, U- letve az azt követő - sikertelennek bizonyult - mentési kísérletek so­rán. Ä vizsgálat a legoptimistább jóslatok szerint is hónapokat vesz igénybe. Az elkövetkező időszak feladata lesz a tengerészek marad­ványainak azonosítása is. gyarokról szóló törvény elősegíti a horvátországi magyarok önazonos­ságának megőrzését, szülőföldjü­kön maradását, és kedvező hatást gyakorol a térség stabilitására. A horvát fél üdvözli a magyar fél szándékát, hogy a törvény végre­hajtását a Horvát Köztársaság hatá­lyos törvényeinek és a nemzetközi jog követelményeinek megfelelően kívánja megvalósítani, és úgy érté­keli, hogy a törvény végrehajtásá­nak adminisztratív része nem sérti Horvátország szuverenitását. Szóba került a státustörvény kérdése is a román-jugoszláv kormányfői találkozón Nastase ismét közös fellépést szeretne Orbán Viktor nagyváradi látogatásakor a szervezők nem álltak feladatuk magaslatán Miller és koalíciós partnerei bíznak abban, hogy kormányzásuk négy évig fog tartani Hivatalos optimizmus Közgazdasági és kémiai tudományok művelőinek Újabb Nobel-díjak MTI-HÍR Kurszk: hónapokig is eltarthatnak a szakértői vizsgálatok Kegyes volt az időj árás MTI-HÍR Státustörvény: kedvező hatással van a térség stabilitására Horvátország támogatja MTI-HÍR Budapesti jegyzék Romániának MTI-HÍR MTI-HÍR Bukarest. A magyar státustörvény által érintett országoknak meg kell vitatniuk a közös fellépés szüksé­gességét - jelentette ki Adrian Nastase román miniszterelnök, mi­után tárgyalásokat folytatott Dra- gisa Pesics jugoszláv kormányfő­vel, aki háromnapos hivatalos láto­gatáson tartózkodik Romániában. A találkozójukon a fő téma a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok megvi­tatása volt, de szó esett a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. Közös sajtóértekezletükön Nastase foglal­kozott a magyar státustörvénnyel. Megfogalmazása szerint „fontos, hogy mindazok az országok, ame­lyek területén a státustörvény által esetleg érintett magyarok élnek, megvitassák, szükség van-e egy kö­zös akcióra”. Hozzátette: a státus­törvény kérdését az európai nor­mákkal összefüggésben kezelik majd, de figyelembe veszik minden egyes ország érdekeit is. Kijelentet­te azt is, hogy a Romániában élő szerbek rendelkeznek az EU által garantált összes joggal. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek a Jugoszláviá­ban élő román nemzetiségűek is. Victor Micula külügyi szóvivő a Nastase-nyilatkozat kapcsán emlé­keztetett arra, hogy a román illeté­kesek már konzultáltak az osztrák és a szlovák kormány képviselőivel is. „Természetesnek tartom, hogy konzultáljunk a közös érdeklődés­re számot tartó kérdésekről” - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a román- magyar kisebbségi szakbi­zottság ülésének befejezéséhez alá kell írni az ülésről készült jegyző­könyvet. Hangsúlyozta, hogy Cristian Diaconescu román és Né­meth Zsolt magyar külügyi állam­titkár múlt héten Csíkszeredában tartott találkozója egy sor akadályt elhárított. Budapest. Jegyzéket adtak át teg­nap a magyar külügyminisztéri­umban Petru Cordosnak, Románia budapesti nagykövetének, Orbán Viktor miniszterelnök október 4-i nagyváradi látogatásának szerve­zési körülményeivel kapcsolatban - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. A jegyzékben a magyar fél megelégedettséggel nyugtázta, hogy az ünnepségeken a román fél hivatalos képviselete magas szintű volt, ugyanakkor sajnálatát volt kénytelen kifejezni amiatt, hogy az esemény emelkedett hangulatával korántsem állt összhangban az a szervezési mód, amellyel az illeté­kes román szervek a rendezvény külső körülményeit biztosítani gondolták. „Orbán Viktor minisz­terelnök beszéde alatt katonai he­likopter körözött alacsony magas­ságban az ünnepség helyszíne fö­lött, ami a kihangosítás ellenére is lehetetlenné tette az ünnepi beszé­dek meghallgatását. A Királyhágó­melléki Református Püspökség előzetes és hivatalos kérése ellené­re, a Partiumi Keresztény Egyetem felújított épülete előtt a villamos- forgalom korlátozása is elmaradt az ünnepség idején - fejtette ki Horváth Gábor. Hozzátette: Buda­pest természetesen egyedi és elszi­geteltjelenségnek véli ezeket a saj­nálatos mozzanatokat, amelyek a magyar fél reményei szerint nem tükrözik az illetékes román szer­vek valós szándékát, s kizárólag mulasztásnak tudhatok be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents